1718
;
Nem tudtam megállni, hogy ne tegyek eleget nemrég kifejezett kérésednek, mellyel Magyaror-szágr61 tervezett munkám vázlatát kívántad tő
lem. Természetesen már régen eltökéltem ma-gamban, hogy Magyarországunk dolgait be-mutassam; nem valami kis hiú dicsőség utáni vágy vitt erre, ahogy rendszerint történik, ha-nem mert mindig is úgy véltem, hogy a jó pol-gárnak kötelessége érdemeket szerezni hazája körül. Ehhez járult azoknak a szerzőknek éppen abban a tárgykörben hangoztatott sok-sok
kép-~elen állítása (vagy ami még sokkal csúnyább;
szenvedélyes rágalmazása), amelyben szándé-kom szerint én is akarok írni. Az első emberi hiba, s ezért bocsánatra mélt6, különösen ha semmi forrásra nem lehet biztosan támaszkodni;
a másik viszont teljesen idegen az
emberiesség-ről, s leginkább azokra jellemz9, akik a magyar nyelvet ok nélkül gyfilölik. Ugy gondoltam, hogy mindkét félnek segítenem kell; mégpedig ezeknek azért, hogy ne mutassák be tévesen ezt a nemes népet, amazoknak pedig, hogy orvosol-hassák tévedéseiket. Úgy vélem, hasznos mun-kát fogok végezni, mert tudom, hogy a tudósok kívánságával is találkozik; bűnnek gondoltam, hogy ennek erőm szerint eleget ne tegyek. Ter-vem vázlatáról a következőket tudatom veled:
a teljes mű címe A régi, a középső és az új Magyarország leírása.
l. könyv: A régi Magyarország leírása 1. periódus: A szkíta kor.
1. fejezet: A szkíták, ezeknek eredete,
ősi voltuk, szokásaik, vallásuk stb. általában.
2. A szkíták régi szálláshelyei, azaz a két Szkítia, úgymint az ázsiai és az európai stb.
II. periódus: A hun kor.
1. fejezet. A hun-szkíták, ezeknek sok-félesége, szokásaik, vallásuk és egykori szállás-helyeik.
2. A hun-szkíták első benyomulása Európába s azok a népek, amelyeket az első tá-madás során elűztek stb.
3. A hun-szkíták első európai szállás-helyei, a kisebbik Szkítia, Thrákia, a két Moesia.
4. Dácia és a bevándorolt jazigok vi-déke.
5. Az ókori Pannonia.
6. Az ókori Pannonia népei és városai.
7. Az ókori Pannonia folyói és hegyei.
8. A hunok sorsa Pannoniában Attila halála után.
ill. periódus: Az avar kor.
1. fejezet. A hun-avarok második be-nyomulása Európába, főként Pannoniába stb.
2. A hun-avarok története; milyen né-peket győztek le, mely területeket foglaltak el stb.
3. Sorsuk és a Nagy Károly elleni vesz-tes háborúk stb.
IV. periódus: A magyar kor.
A. F. OESER RAJZA ALAPJÁN
1. fejezet. A hunok harmadik benyo-mulása Pannoniába stb„ és vajon hol voltak Hun-Szkítiában stb.
2. Azok a vidékek, ahonnan kijöttek stb.
3. Azok a népek, amelyeket elűztek
őseik földjéről.
II. könyv: A középső Magyarország leírása I. szakasz. A pogány kor.
1. fejezet. Magyarország helyzete, ha-tárai a kereszténység fölvétele előtt.
2. A pogány kori magyarok nyelvei, szokásai, vallása.
3. Hogyan vált lassanként Magyaror-szág királysággá?
II. szakasz. A keresztény kor.
I . resz. I A magyar szarmazasu vagy aza1 I 1 1 h . királyok alatt.
1. fejezet. Hogyan vette föl Magyar-ország a kereszténységet, és kik segédkeztek benne?
2. [Hiányzik)
3. Magyarország hely?..ete a többi ki-rályok alatt, ezek történeti-geneal6giai fölsoro-lása.
4. A fénykorát élő Magyarország stb.
5. A siralmas állapotra jutott Magyar-ország stb.
II. rész. Az idegen származású királyok alatt.
1. fejezet. Mi volt az oka, hogy a ma-gyarok idegen királyokat választottak? Ezek történeti-genealógiai felsorolása.
2. Az idegen királyok érdemei és hibái.
3. Közelebbről: Az ausztriai királyok;
hogyan menekült meg segítségükkel Magyaror-szág a pusztulástól?
III. könyv: Az új Magyarország ismertetése I. Általános rész.
1. Első szakasz. Földrajz.
1. fejezet. Magyarország elnevezései, fekvése, nagysága és határai.
2. Magyarország éghajlata és földje.
3. Magyarország folyói; ugyanitt a ha-józás, halászat stb.
4. Magyarország csodálatos vizei stb.
5. Magyarország hévizei.
6. Magyarország savanyúvizei.
7. Magyarország tavai.
8. Magyarország hegyei, erdei és vad-jai.
9. Magyarország fémei.
bora.
10. Magyarország sóbányái.
11. Magyarország szőlőtermő vidékei és 12. Magyarország mezőgazdasága stb.
II. szakasz. Politika.
1. fejezet. Magyarország kiváltságai.
2. A magyar királyok főhatalma azaz k oronazasa es me tosaga. I I I 'l I I
3. A magyar királyság jelvényei.
4. Magyarország többi egyházi és vi-lági méltóságai.
5. Magyarország négy rendje, különö-sen a klérus.
6. A mágnások rendje.
7. A nemesek rendje.
8. A szabad királyi és bányavárosok va-lamint a mezővárosok, az úgynevezett hajdú-városok.
9. Magyarország k01mányzásának joga és formája.
10. A magyar királyság előjogai.
11. A magyar királyság bevételei és pénz-ügye.
12. Magyarország szokásai.
13. Magyarország vallásügye.
14. Magyarország népei és nyelvei.
15. A nem szabad emberekről, akiket jobbágyoknak hívnak.
II. Speciális rész.
I. szakasz. A Duna- Tisza köze, vagyis a Duna és Tisza között fekvő vármegyék.
II. szakasz. A Tiszántúl vagyis a Tiszán fölül, túl és alatt fekvő vármegyék.
III. szakasz. A Dunántúl, vagyis a Dunán túl fekvő vármegyék. Minden egyes megyét át-vizsgálunk, mégpedig bemutatjuk. ezeknek
1. határait, fekvését, lakosságát, termé-kenységét, nagyságát stb.,
2. fölosztásukat járásokra (így hívják a vármegyék kisebb részeit, amelyekre oszlanak), s a lehető legnagyobb pontossággal leírjuk váro-saikat, mezővárosaikat, váraikat, nevezetesebb
falvaikat, folyóikat, hévizeiket, savanyúvizei-ket stb.
3. Leírjuk minden egyes város eredetét, régiségeit, privilégiumait, történetét békében és háborúban, kedvező és kedvezőtlen adottságait, éghajlatát, élelmiszereit, szokásait, ámerét.
4. Számba vesszük a főispánokat, a ne-ves családokat, beiktatva, ha van, genealógiá-jukat és címereiket stb.
5. Meghatározzuk a domíniumokat vagy uradalmakat.
Ezek, kedves barátom, az alapjai az én ter-vemnek, amely bevallom, legalább annyira nagy, amilyen nehéz; alig lehet elégséges hozzá egyetlen ember jártassága, akármilyen biztosan álljon is a lábán ebben a rendkívül sokféle és olyannyira csúszós talajon. Ezért aztán
min-denekelőtt azon igyekszem minden erővel, hogy minél több olyan szakértőre találjak, aki ismeri a haza dolgait, és kész társulni m~ái
val, főként az új Magyarország leírásához. Ud-vözöllek, és fogadd a neked szánt tervezetet.
Pozsony, 1718. október 20.
Déri Balázs fordítása