Békák, hű társaim, ti brekegők, Kik énekelve vesztek levegőt, Szeretném megköszönni, cimborák, A sok szép nyári estét, éjszakát, S hogy még a langyos őszi alkonyok Idején is kuruttyolgattatok.
De már az ősznek, vége annak is, Reszket a nád, lúdbőrözik a víz, És reggelenként ezüst zúzmarát Virágzik a vízmenti fűzfaág.
El elbújik a hold s a csillagok:
Nem szégyen, hogy ti is elbújtatok.
Iszapba bújva várjátok, amíg A téli világ kitavaszodik.
De hogy nyugalmas legyen álmotok, Olykor-olykor majd kuruttyolgatok, Tavaszra várón breke-brekegek, Amíg végképpen be nem rekedek.29
29 Kötetzáró versről van szó! Kányádi Sándor: Májusi szellő. Versek kisebbeknek, nagyobbak-nak (1957–1989). In Uő: Vannagyobbak-nak vidékek. Válogatott versek. A kötetet összeállította Jancsik Pál. Dacia Könyvkiadó, Kolozsvár, 1992. 237–238.
Milyen a jó gyermekirodalom?
Benedek Elek 1922 augusztusában írta Székelyudvarhelyre Tompa Lászlónak:
„Kedves Laci, a versed szomorú, de igen szép. Már el is küldtem illusztrálás végett.
Próbálj valami enyhébb bánatú verset s írj minél többet.”30
Kérdés, hogyan marad(hat) meg az irodalom és a általában könyv értéke, ha nem vesszük figyelembe, mekkora vonzóerőt képvisel (a gyermekek egy csoportja számára is) a film, a televízió, a számítógép. Az olvasnivaló másféle élményekkel (például a be-szélgetés-, a siker-, a színházi élménnyel) együtt hat!
Mitől félünk?
Hogyan fejezzük ki magunkat?
Dobbantó. A Marosvásárhelyi Unitárius Egyházközség gyermeklapja. Szerkeszti:
Nagy Gizella, Kuti Márta, dr. Szabó Zsuzsanna. A 2002/2-es számban nyelvgyakorló a cs, j, l -re Kovács András Ferenctől:
Csillagcsengő
Jégcsap csendül, jégcsap cseng – Csillagcsengő égen leng.
Jégcsap csücskén csüngő nesz – Csilló neszből csengés lesz.
Jégcsap csücskén fény csendül – Égen csüngő szél lendül…
Jégcsap csörren, csilló csend – Csokros csillagcsengő cseng.
De Ady Mariska makámába hajló almanach-prózája is helyet kap (A Jéghercegnő) a lapban, amely a nagyszülők gyermekkor-élményére is alapoz szövegei összeváloga-tásakor.
Időutazások
Visky András 1999-ben Aranylevél címmel verses, mesés kalendáriumot ír a gyer-mekeknek.31 Fábián Imre Betlehem címmel gyűjti egybe a számára legvonzóbb régi és új karácsonyi verseket.
Átírások
Van néhány kísérlet ilyesmire a Napsugárban. Lecke. Nagy Lajos elbeszélését Bálint Tibor írta át színpadi jelenetté,32 Betlehemi állatok – ezt Déry Tibor elbeszélése nyo-mán szintén Bálint Tibor írta33 A továbbírás, adaptálás-rövidítés munkáját a gyakorló tanítónők és óvónők is elvégezhetik. Ilyesminek ad teret az 1994-től újra az
30 Benedek Elek irodalmi levelezése I. 1921–1925. Közzéteszi Szabó Zsolt. Kriterion Könyv-kiadó, Bukarest, 1979.
31 Visky András: Aranylevél. CE Koinonia, Kolozsvár, 1999.
32 Napsugár 1992.1. 10
33 Napsugár 1993. 2. 4–5.
hoz eljuttatott Műsorfüzet, amely pódiumműsorokhoz tartalmaz szövegkönyv-javasla-tokat. (Ilyesmire a szintén Kolozsvárt megjelenő Művelődés folyóirat is vállalkozik.) Klasszikus olvasmányok
„Benn a könyvben más világ van” – olvasom Lászlóffy Aladár versében.34
A korábban már említett Batiz Kisbandi Katalin az Erdélyi Olvasás Egyesület programját követve az általános iskolai tanulóknak az irodalmi szöveghez való viszo-nyulását vizsgálta. Felolvasta a megfelelő szövegrészletet Milne Micimackójából, aztán feleletet várt két kérdésre; az egyik Malacka ajándékadására, a másik Füles viselkedésé-nek megítélésére vonatkozott. A válaszokból válogatva: Az ajándék azért volt külö-nös, mert piros színű volt, mint a szív”, „volt is ajándék és nem is”, Füles nem hagyat-kozott az eszére, hanem a szívére”, „Malackának az ajándéka tetszett volna Fülesnek, mert az erdőben nem mindig van sok léggömb, sőt egyáltalán nincs”, „Malacka orra esve adta át az ajándékot”, Füles szomorú arcot vágott Malacka elé” Ízelítő a második kérdésre adott válaszokból: „Füles toleráns Malackával szemben”, „Füles minden déknak örül, még akkor is, ha az nem ép és egészséges”, „… azért volt különös az aján-dék, mert olyan nagy volt, mint Füles”.
Hazai kiadása nincs a Micimackónak: a történet és a világa most lel otthonra talán éppen a feldolgozások révén, amilyen a kolozsvári (magyarul és románul párhuzamo-san játszott) bábszínházi produkció 2001/2002-ben35. Itt jegyezzük meg, hogy a ren-dező elégedetlen volt a román fordítással és Karinthy szellemes változatából36 készít-tette el a román társulat munkapéldányát!
A véglegesedő vonások
A Napsugár az elmúlt évtizedben nemcsak a magyar irodalom klasszikusainak szentelt egy-egy oldalt, hanem búcsúztatta is a gyermekolvasók egykori ismerőseit.
Általában saját műveikkel, egy-egy arcképpel, néhány értékelő sorral. Bajor Andort azzal a verspárral, amely első jelentkezése volt 1957-ben a Napsugárban (cinke és rigó verses beszéde nagyon is Tompa Mihály allegóriáját írja újra, A madár fiaihoz-t). Ama régi Bajor vers refrénje:
Hát fel a fejjel, jó fiú, Többé ne sírdogálj.37
Másrészt a főszerkesztő az írót – mint az általa teremtett emlékezetes mesealak tár-sát (árnyát?), úgy láttatja apróbb-nagyobb olvasóival. Ahogy a gyermekek a legtöbb szerzőt kezelik: nem bajlódnak vele, ritkán veszik tudomásul:
„Hát lehetséges, hogy többé nem kísér el bennünket Cinigennel, a bátor egérkével?”38 Búcsúzik ebben a periódusban a felnőtt és gyerekolvasók tábora Palocsay Zsig-mondtól, Bálint Tibortól és Marton Lilitől is. A gyermek tudja, hogy van halál. Nem távozik a teremtett lények közeléből: végleg átveszi őket a szerzőktől.
34 1994. 9. 3.
35 Rendezte: Kovács Ildikó.
36 Tehát tudatosan közvetítő szövegből.
37 Lásd Napsugár 1991. 3. 10.
38 Napsugár 1991. 3. 10.
Mire jó a vers?
Kányádi Sándor szerint (pontosabban egyik általa idézett gyermek szerint) a vers az, amit mondani kell. Sántha Attila, még a fiatalok közé számító költő szerint ha nem írhat nyelvérzék alapján a gyermek, elidegenedik az írás-olvasástól és így a kötött for-májú, a boldogan deklamálható verstől is.39
Tanúsíthatom, hogy felfedezni a lehetőséget, amelyet a gyermekek figyelme, hangja, kérdése jelent: inspiratív élmény, hosszan tartó energiaforrás.40
Csak gyermeknek jó jó vers? Lehetséges volna?
A Korunk nagy visszhangot kiváltott vizsgálatot indított 2000 nyarán Melyik a XX.
század legszebb tíz verse címmel.41 A válaszokat folyamatosan közölte a folyóirat, a verspreferenciákat vagy indoklásokat kommentálta a napisajtó, és valóságos közüggyé lett a jelenlegi ízléspreferenciák kérdése. Száznégy felkért személy küldte be válaszát a szerkesztőségbe. A nyertes válaszok között nem volt gyerekvers, de a tízes javaslat-csomagok között felbukkan egy-egy: Kibédi Varga Áronnál Weöres Sándortól Az el-veszített napernyő (10. hely), Király Lászlónál Tamkó Sirató Károly: Tengerecki Pál (10. hely), Kovács András Ferencnél: Kormos István: A jóborivó királylány, Lövétei Lázár Lászlónál: Szabó Lőrinc: Tücsökzene (4. hely), Mészáros Sándornál ugyanaz ugyanolyan helyen, Orbán János Dénesnél: Szőcs Géza: Waldemar Daa lányai (6. hely) – ez ugyan nem gyermekvers, de Andersen meséje ihlette, Serfőző Simonnál: Weöres Sándor: Rongyszőnyeg (7.) és Szabó Lőrinc: Tücsökzene (10.) Tamás Attilánál: Weöres Sándor: Az elveszített napernyő (7. hely).
Milyen komolyak vagyunk, milyen végérvényesen felnőttek.
Mesemondásból olvas(tat)ás
A néphagyományból származó kiadványok gyermekirodalomként való használata nem új, Arany László óta a gyermekkultúra részét képezik a folklórkincs darabjai.
Méltán hívja fel a figyelmet Végh Balázs a gyerekirodalomnak szentelt Korunk-szám-ban Nagy Olga, Gazda Klára, Fábián Imre munkásságára ezen a téren. A gyermek-játékok, mondókák mesék helyi változatainak értékelése mutatkozik meg más kiad-ványokban is, különösen a Kriza János néprajzi társaság által kiadott kötetekben ame-lyek nem is szűk körben óvónők, tanítónők kézikönyveivé válva járulnak hozzá a mai gyermekek személyiségének harmonikus és értékelvű, nyelvi és nemcsak nyelvi kibon-takozásához.
Ez azonban szakképzettséget, a hírek megfelelő áramlását feltételezi.
Hasznos az olvasási kedv megtartása érdekében a mesemondó verseny, amelyet két éve rendez meg az Anyanyelvápolók Erdélyi szövetsége, és ahol a nyertes gyermek fel-készítőjét is megnevezik és díjazzák, hasznosak az olyan gyermek-képzőművészeti verse-nyek és kiállítások, amelyek feltétele egy-egy irodalmi mű (sőt életmű) jobb ismerete.
A Pedagógus-szövetség, annak Teleki oktatási központja Szovátán, Gál Kelemen
39 Sántha Attila: Miért nem szerettem a verset. Korunk 2002. 10. 67–68.
40 L. Egyed Emese: Három dió. Mentor kiadó, Marosvásárhely, 1997.
41 A teremtmények arca. A huszadik század legszebb magyar versei. A Korunk ankétja. Szerkesz-tette Balázs Imre József és Kántor Lajos. Korunk Baráti Társaság Komp-press Kiadó, Kolozs-vár, 2002.
Oktatási Központja Kolozsváron könyvek, CD-k révén nyújt a gyermekirodalom te-rén is segítséget.
Tanárok irányítják művek, könyvek, szerzők felé a gyermekek figyelmét az iro-dalmi körökkel, diákszínjátszással: Pávai Gyula, az aradi Kölcsey Egyesület könyv-tárával, Kölcsey-színpadával, Tőkés Erika Kolozsváron a Buhu társulattal, a sepsi-szentgyörgyi középiskolai szintű színművészeti oktatás kezdeményezői és még igen sokan keresik a keskeny utat, amely a mai gyermek érdeklődését és az értékes olvas-mányokat összekötheti.
Az Erdélyben is működő Olvasás Társaság egyik célja is a könyves kultúra közelé-ben maradás – és ez a gyermekekre is vonatkozik. Sikerül vajon?
Az iskolarendszer
A romániai törvények 1990 előtt a gyermekszülésre-csecsemőgondozásra három hónapnyi szabadságot engedélyeztek az anyáknak, ezt a rendszert váltotta fel a mai, amely három évi gyermekgondozási támogatást jelent, amelyet egyaránt igényelhet az anya vagy az apa. 2001 óta kötelező az iskola-előkészítőn való részvétel. A nagyobb városokban 1 és 3 év közötti gyermekek számára bölcsődék működnek, ezek a egész-ségügyi hálózathoz tartoznak és így nyelvük a román. A gondozás nyelve hivatalosan a román. Így csak elvétve kerülhet sor a magyar nyelvű foglalkozásokra és ezen belül akár mondókák, a magyar kultúrához kapcsolódó mesealakok megismerésére. Há-roméves kortól óvodába járhatnak a gyermekek – itt a rendszeresen emelkedő létszám-minimum akadályozza a magyar nyelvű (és természetesen az életkorhoz illő) iroda-lomanyag használatát. Sok függ az óvónő felkészültségétől, kezdeményezőképességé-től, és persze az óvoda anyagi helyzetétől is.
A tanítóképzés az 1990-es évek második feléig egy régebbi rendszert követett, amely szerint az érettségi diplomával a tanítói képesítő oklevelet is átvehette a 19–20 éves pedagógus és később ötévenkénti továbbképzésekkel tökéletesíthette tudását.
Ma az egyetemek Főiskolai karai képezik az óvodai és elemi iskolai pedagógusokat, háromszakos rendszerben, amely hat szemesztert jelent. Itt a magyar nyelvű kultúrára heti két óra jut a következő diszciplináris lebontásban: nyelv-nyelvhelyesség, nép-hagyomány és egy év gyermekirodalom: egy félév a gyermekeknek szóló világiro-dalmi- és egy a magyar irodalmi alkotásokra.
A gyermekirodalom tantárgyhoz egy 1973-ban írott, 1983-ban kiadott tankönyvet használtak42, a közelmúltig, újabban eligazító Kiss Judit könyve, a Bevezetés a gyermek-irodalomba (Erdélyi Tankönyvtanács, Kolozsvár, 2000).
A felkészülés a színvonalas oktatásra nemcsak a hiányzó gyerekirodalmi alapmű-vek és szakirodalom beszerzésével kezdődik, hanem összefoglaló tanulmányok írásával és a szakirányú kutatásokkal. Kolozsváron készültek szakdolgozatok a gyermekiroda-lom tárgykörében.
Visszapillantás az irodalom iskolai történetére
Minden ifjúsági irodalommá válik, mihelyt a fiatalabb korosztály szervezett isme-retszerzésének részeként jelenik meg.
42 Vita Zsigmond–Józsa Miklós–Király László–Jarosievitz Erzsébet: Gyermek és ifjúsági iroda-lom. Tankönyvkiadó, Bukarest.
A világirodalmi utalások az 1970–1989 közötti periódus romániai oktatásában több-nyire a stílusirányzatokkal voltak kapcsolatosak és nem is voltak kötelező jellegűek.
Román irodalmi művek még 1964-ben is voltak a magyar irodalmi anyagban.
A nyolcosztályos általános iskola VIII. osztálya számára kiadott Irodalmi olvasókönyv és nyelvtan könyvében43 két-három magyar szerző után egy román következik, Balassi, Csokonai, Vörösmarty után Vasile Alecsandri prózarészlet és vers, Petőfi, Arany, Mik-száth után Mihai Eminescu, Móricz, Ady, József Attila után Mihai Sadoveanu, Tudor Arghezi. A kortárs román szerzők azonban mint a pártideológia művészi megfogalmazói jelennek meg a könyvben: az olvasókönyv első lapján Mihai Beniuc A pártban élsz című verse áll (a nyelvtanórán ezt a szöveget hangtani gyakorlatként kellett „felhasználni”), az utolsó román olvasmány Mihai Beniuc Üzenet című verse, amely a pártkongressszus al-kalmával az író (általánosítható) hűségesküjét, szerepvállalását közvetíti.
A 80-as évektől a házi olvasmányok a líceumban már többnyire magyar irodalmi szövegeket jelentenek. Az általános iskola osztályaiban a magyar, világirodalmi és ro-mán irodalmi művek mint irodalmi olvasro-mányok szolgálták a „nevelés szépirodalom-mal” gondolatát. A VI. osztály háziolvasmányait soroljuk fel:44 Arany János: Toldi, Asztalos István: Jóska, Gárdonyi Géza: Egri csillagok, Jókai Mór: És mégis mozog a föld, Méhes György: Micsoda társaság, Méhes György: Gyémántacél, Török Sándor: Csili-csala csodái Mikszáth Kálmán: A varázsló kovács, Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk, Nagy István: Réz Mihályék kóstolója. A román irodalomból két tételt tartalmazott az olvas-mányjegyzék: Sadoveanu: Virágöböl, Caragiale I. L.: Goe úrfi.
A világirodalmi szövegajánlatok többnyire az ifjúsági irodalom klasszikusait jelen-tették: Beecher-Stowe: Tamás bátya kunyhója, Cooper F.: Az utolsó mohikán, Dumas, A.: A három testőr, Gogol: Tarasz Bulba, London, J.: Fehér agyar, May, K.: Az ezüst tó kincse, Twain M.: Huckleberry Finn, Verne, J.: A rejtelmes sziget és A tizenötéves ka-pitány
Az óraszámok is változtak: elemiben heti 4, a felsőbb osztályokban heti három ma-gyar irodalomóra volt, később az elemiben 2, a felsőbb osztályokban 1,5–2.
A felsőbb osztályokban a magyar nyelvi stúdiumot helyettesítő fogalmazás-nyelv-művelés óraszáma a következőképpen alakult: IX és X. osztályban évi 20: nyelvhasználati és helyesírási gyakorlatokból (évi 12 óra), irodalmi jellegű és szabad témájú írásbeli felada-tokból állt (évi 8–9 óra), XI–XII. osztályban ugyanilyen jellegű feladatokra összesen évi 8–9 óra.
2001–2002-ben a többféle tankönyvből lehet tanítani,45 de a kerettanterv figyelembe vétele és az érettségi minimum még kötelező. A magyar irodalomtanításban egyre
43 Szerzői: Márki Zoltán, Kuszálik Piroska, Balogh Dezső, Kálmán Viktória. Tanügyi és Peda-gógiai Könyvkiadó, Bukarest, 1964.
44 Tanterv a magyar nyelv tanításásra a magyar tannyelvű iskolák VI. és VII. osztálya számára Bu-karest, 1982.
45 A tetszetősebb és olvasó-olvasásközpontú új tankönyvek között figyelmet érdemlő kezde-ményezés Tulit Ilonáé (V és VI. osztályos Magyar nyelv és irodalom tankönyv) és Orbán Gyöngyié: Megértő irodalomolvasás I. és II (ez utóbbiak a líceum számára készültek, szöveg-gyűjtemény is tartozik hozzájuk). A tankönyvek világirodalmi és művészet- és kritikatörté-neti szemelvények felhasználásával készültek, munkafüzet szerepet is betöltenek. A szöveg-gyűjtemények között a leggazdagabb a K. Jakab Antal szerkesztésében megjelent Magyar Irodalmi- illetőleg Világirodalmi szöveggyűjtemény-család (Scriptum kiadó, Kolozsvár) 1992–1999.
nagyobb felelősség hárul az egyes iskolákra, szaktanárokra (nyitottabbá válik az oktatás), a XX. századi magyar irodalom értelmezése és a jelenkori magyar irodalom oktatása jelenti a legtöbb iskolában a problémát.46
A könyvelosztás
A könyvpiacon sőt a középiskolák tanári szobáiban leginkább a Tinivár kolozsvári könyvkiadó ifjúsági könyvei, oktatási segédanyagai vannak jelen. Többnyire igényte-len kivitelű, alacsony árú, bár könyvként gyakran nem eléggé vonzó kiadványok.
Mégis a Tinivár vállalkozott a Csipike újrakiadására a szerző városában, és gondosko-dott arról, hogy a el is jusson a mai gyermekekhez és nemcsak az erdélyi nagyvárosok-ban.
Pedig a szép könyvet szeretik a gyermekek (felnőttként sem válnak meg tőle).
A magyarországi gyermekirodalom az 1990 óta kialakult kereskedelmi lánc révén Erdélybe kerülve drága: kevesen engedhetik meg maguknak, bár például a Pont kiadó ízléses kiállítású és a nevelés, olvasóvá nevelés, olvasás, serdülőkor összefüggéseit is színvonalasan feltáró könyvei talán a közeljövőben legalább a népesebb magyar lakos-ságú Székelyföldön kaphatók lesznek.47
A szerző mint ismerős
Amikor Hévízi Otília a kedvenc szerzőjükről faggatta tanítványait, a falusi és a nagyváradi iskola diákjai egyaránt Petőfi nevét tették az első helyre. Őt a borsi iskolá-soknál Móricz, Benedek Elek és holtversenyben Arany János illetőleg József Attila követte. A nagyváradi iskolában Verne, Karl May és Benedek Elek volt a listavezető.
Kányádi Sándor saját bevallása szerint évente 200–250 író–olvasó találkozót le-bonyolított a gyermekekkel: iskolákba, óvodákba ment találkozni az olvasni szere-tőkkel. Erdélyben ismerik verseit és többnyire őt magát is, a tanítással, óvodai gyer-mekneveléssel foglalkozók is szeretik jó kedélyéért, töretlen mesélő kedvéért. A Nap-sugárba már nem ír, de versei valóságos slágerekként élnek a gyermekközösségek „mű-sorrendjében”.
A bölcs nagyapó szerepben manapság nem ő, bár nem is Benedek Elek, hanem Fo-dor SánFo-dor jelenik meg mint a Szivárványba „beköltözött”, minden levélre válaszoló Csipike. Mókázó öreg barát szerepben a túl hamar elköltözött Bálint Tibor. Lászlóffy Aladár, korábban a gyermekek művelődéstörténeti kuriózumok iránti fogékonyságá-val számolva adta ki írásait, ma az élőnyelv kopása idején a jó értelemben vett szócsű-rés-csavarásra teremt kedvet.
Nagyanyóvá lett a már szintén a felhők mögé rejtezett Marton Lili, és folytathat-nók a sort.
Megjelenhetnék az ismerősök között a Bözsi szerzője, Czegei Carla, de egyetlen könyv, két tucat sornyi életrajz nem elegendő az írónő személyének elgondolásához.
Gyermekek számára még kevésbé. A szerző igen idősen, halála előtt kevéssel jutott ki rokonához Langéba, ott érte a halál 1997-ben: ki tud róla minél többet? A Romániai
46 A szöveggyűjtemények a kortársi irodalom szemelvényeit általában nem tartalmazzák, a XX. század magyar irodalmára vonatkozó, tanítható összefoglaló rendszerezések pedig hiá-nyoznak a könyvtárakból.
47 A Pont kiadót a Romániából Magyarországra telepedett Szávai Géza író és Szávai Ilona gyógypedagógus vezeti.
Magyari Irodalmi Lexikon 1981-es I. kötetében Blomberg Carlaként tartotta számon, s még jelezte, hogy Szamosújváron él.48 Blomberg Claudia Sarolta Borbála novellákat, verseket publikált az erdélyi lapokban. 1929-től a marosvásárhelyi Kemény Zsigmond Társaság tagjává választották. Állatregénye a második világháború előestéjén jelent meg az Erdélyi Szépmíves Céh kiadásában.49
A fiatalok között már klasszikusnak számít a játékos és halk szavú Nonó: László Noémi, figyelni érdemes Szántai János verseire, történeteire, Madaras Péter meghittsé-get árasztó és a gyermeknyelv modernizálására is törekvő költeményeire. Szabó Zelmira maga illusztrálja a nyilvánvalóan Csipike-élményből született, de már önálló-suló meséit Galóca banyóról…(Közleményei először a Napsugárban jelentek meg). Ga-lóca, ez a Luca-féle figura az olaszok Befanajának hazai változtaként is felfogható.
A gyakorló pedagógusok között Tolna Éva családi verse, önéletrajzi-ifjúsági regénye a tanári tennivalók miatt „elhalasztott” írói indulásra jelent Erdélyben pozitív példát.
Az életre kelő mese
Néhány éve mesemondóverseny növeli a meseolvasmányok keletét az elemi isko-lában.
Az olvasás, mesehallgatás mellett valóban a meseszínház változatai éltetik a műfajt.
Láng Zsolt Rúkmadara siker volt a kolozsvári színpadon. Varázsmese volt a javából, az igazi gyermekeknek szóló színház ritka eseménye. Aztán a madár benne! Hatalmas, a csoda maga. És általa: a mese jelenvalósága minden ott levő számára.
A madarakkal az a lényeg, hogy együtt kell lenni velük… A madarak nem játsszák meg magukat, ahogy mi, emberek…50
Csodáknál maradva: Aladdin csodalámpája a színész Hatházi András rendezésében, korábban a Rózsa és Ibolya Varga Boriéban, aztán mástól, máshol az Oz, a Nagy va-rázsló, az Alice Csodaországban: ilyenkor nem választható el egymástól régi és új, hazai és világirodalmi alkotás, csak a jó a kevésbé jótól. A Romániai Magyar Bábos Találko-zók révén az (ifjabb-idősebb) olvasó találkozása a három napig tartó eleven mesével igazi nagy esemény immár negyedik éve Kolozsváron!51
A szolidaritás olvasmányai
Bálint Tibor Móra Kincskereső Kisködmönének világát is közelebb hozza szemér-mesen szófukar, de az emberi szolidaritás anekdota-meséivé váló, életrajzi ihletésű tör-téneteivel. A szerkezet a példázaté. A megvilágítandó tény történelmi olvasmány: a he-lyi klímára felkészületlen visszavonuló sereg egyének kínhalálára lebomló pusztulása Napóleon oroszországi hadjáratában. A példa: a valamikori téli diák-dilemma: iskolába menni, bár cipő híján mezítláb vagy otthon melegedni. Csakhogy a példázat elemei között egyéb összefüggés is van: az olvasmány és az emlék, a elvont ismeret és a tapasz-talat egymásba sugárzó, a gondolkodás, a megértés folyamatában egymást erősítő volta.
48 Azt nyilván nem jelezhette a cenzúra miatt, hogy ez (mint mágnáscsalád tagjának) kényszer-lakhelye volt s hogy igen nehéz anyagi körülmények között élt.
49 Az adatok a Bözsi újrakiadásának utószavából valók, Marosi Ildikótól származnak, illetőleg:
Romániai Magyar Irodalmi Lexikon I. kötet. Szerk. Balogh Edgár. Bukarest, 245.
50 Tandori Dezső: Mit kell tudnom a napról? 21–22 ill. „Nem fáj egy kicsit a szemem?” 181.
51 A bábostalálkozó kezdeményezője és szervezője Vincze László.
A gyerekszoba tárgyai, a könyvek és a játékok tanúi a család életének és a bizalmas szerepet is betölthetik. Lázár Ervin kedves csodalényei ilyenek, ilyen Weöres Jancsi bohóca. A Magyar gyermekvers című, 2001-ben a Nemzeti Tankönyvkiadónál meg-jelent reprezentatív műben (szerzője Bognár Tas) sem a kötetben tárgyalt, sem az ott
A gyerekszoba tárgyai, a könyvek és a játékok tanúi a család életének és a bizalmas szerepet is betölthetik. Lázár Ervin kedves csodalényei ilyenek, ilyen Weöres Jancsi bohóca. A Magyar gyermekvers című, 2001-ben a Nemzeti Tankönyvkiadónál meg-jelent reprezentatív műben (szerzője Bognár Tas) sem a kötetben tárgyalt, sem az ott