Az 1936-os jelentést is Sir Geoffrey George Knox állította össze. Gömbös miniszterelnök halálával170 kapcsolatban megjegyezték a britek, hogy lenyu-godtak a belpolitikai viták és ellentétek, és megszűnt az attól való félelem, hogy Gömbös diktátori hatalomra törne. Az utóda, Darányi Kálmán,171 sze-rintük sokkal szolidabb és kompromisszumkészebb politikus, akiben megvan a politikai megegyezés őszinte igénye. Ugyanakkor elkezdte megtisztítani a kormánypártot azoktól a „nyugtalanító” személyektől, akiket még Gömbös emelt be a pártba.172
166 Uo. 222.
167 Uo. 223.
168 A britek igen hangsúlyozták Anthony Eden közvetítő szerepét az ügyben.
169 TNA, FO–371–20396, 223–224.
170 1936. október 6-án hunyt el Münchenben.
171 1935 januárjától a Gömbös-kormány földművelésügyi minisztere, Gömbös halálától 1938 májusáig miniszterelnök.
172 TNA, FO–371–21151, 178.
A külpolitikát ebben az évben is a külföldi események uralták. A britek szerint a három legfontosabb történése az évnek a rajnai demilitarizált övezet megszállása, Olaszország győzelme Etiópiában és a július 11-i osztrák–német szerződés megkötése173 voltak. Ezek az események mind erős visszhangot váltottak ki Magyarországon.174
Az év elején Mussolini jelentős gesztusokat tett Németország felé (például nem támogatja Angliát és Franciaországot, ha a németek felmondják a locarnói egyezményt,175 és nincs kifogása az ellen, ha Ausztria Németországgal szövet-séget kötne). A Berlin-Róma tengely létrehozása már csak idő kérdése volt.
Ebben a helyzetben Hitler, akit az is felbátorított, hogy a nyugati nagyhatalmak nem alkalmaztak erőteljes szankciókat Olaszország ellen, 1936. március 7-én felrúgva a locarnói egyezményt, megszállta a rajnai demilitarizált övezetet.176
A Rajna-vidék visszafoglalása egyértelműen csökkentette a francia katonai támogatás mértékét, amit szükség esetén a kisantantnak tudna nyújtani. Ezáltal pedig gyengült a kisantant összetartó ereje.177 Ugyanakkor – a britek szerint – a demilitarizált övezet megszállása közelebb hozta a magyar revíziós törekvések megvalósulásának esélyét. Hitler lépését követően Magyarország még inkább közeledett Németországhoz, állapították meg a britek.
Az osztrák–német szerződéssel kapcsolatban kiemelték, hogy az anschluss veszélye megszűnt, de legalábbis a távoli jövőbe tolódott.178 A britek ennek a szerződésnek tulajdonítják az olasz–német kibékülést.179
Az etiópiai olasz győzelem meglepte ugyan a magyarokat, de tiszteletet váltott ki belőlük az olasz hadsereggel kapcsolatban. Másrészt pedig felértékelődött az olasz győzelem hatására a magyarok kiállása Olaszország mellett.180
1936 jelentős eseményeinek hatására törések mutatkoztak a kisantan-ton belül. Kiderült, hogy a tagállamai teljesen másként viszonyulnak akár Olaszországhoz, akár Németországhoz, akár pedig a Szovjetunióhoz. A britek
173 Németország elismerte Ausztria szuverenitását, és megígérte, hogy nem avatkozik be annak belügyeibe. Cserébe Ausztria vállalta, hogy külpolitikai vonalvezetését minden esetben ahhoz igazítja, hogy ő egy „német állam”.
174 TNA, FO–371–21151, 178.
175 1925. október 5–16. között tartott nemzetközi konferencia. A francia–német illetve német–belga határ sérthetetlenségéért Nagy-Britannia és Olaszország vállalt garanciát, a Rajna-vidéket pedig demilitarizálták.
176 Juhász Gy.: Magyarország külpolitikája 1919–1945 i. m. 165–166.
177 TNA, FO–371–21151, 178.
178 Uo. 178.
179 Uo. 183.
180 Uo. 178–179.
szerint az egyetlen összetartó kötelék köztük már csak a magyar revíziótól való közös félelem. Ilyen helyzetben nincs esély a Duna-medencében a kapcsolatok javulására.181
A britek szerint Magyarország óriási megkönnyebbüléssel fogadta az olasz–
német kibékülést, hiszen nagyon kellemetlen volt számára, hogy két szövetsé-gese sokáig igen rossz kapcsolatban állt egymással.182
A jelentés kiemelte, hogy Magyarország kapcsolatai ebben az évben tovább-ra sem javultak Romániával és Csehszlovákiával kapcsolatban, ugyanakkor az 1935-től nyilvánvalóvá váló magyar–jugoszláv kapcsolatjavulás tovább folytatódott.183
Az angol–magyar kapcsolatok – mint már megszokhattuk – továbbra is nagyon szívélyesek maradtak. A magyarok úgy tekintettek Nagy-Britanniára, mint az egyetlen olyan hatalomra, mely mindig vezető szerepet fog betölteni a világon. V. György király halálával kapcsolatban, kiemelték a britek, hogy Magyarország kondoleálása nagyon hatásos volt (például tizenöt napra minden állami épület homlokzatára kirakták a gyászlobogót, népes magyar delegáció érkezett a temetésre stb.).184
A német–magyar viszonnyal kapcsolatban – a britek szerint– sokan arra számítottak, hogy Gömbös miniszterelnök halálával a kapcsolatok gyengülni fognak. Ellenben sokaknak csalódniuk kellett – akik ebben reménykedtek –, mivel nyomós politikai és gazdasági érdekek miatt a magyar–német kapcso-latban nem állt be változás.185
1936-ban – a későbbiekre nézve – nagyon fontos tendenciák váltak nyil-vánvalóvá Közép-Európával kapcsolatban. Egyrészt Olaszország afrikai lekö-töttsége miatt jelentősen nőtt a német befolyás a régióban. Másrészt a rajnai demilitarizált övezet megszállása után Franciaország jelentősége megcsappant Közép-Európában, és fokozatosan elkezdett kiszorulni a régióból. Végül pedig fontos kiemelni Anglia egyre határozottabb visszahúzódását a közép-európai problémáktól.186 Ezekkel az újfajta kihívásokkal már nem Gömbös Gyulának kellett szembenéznie, hiszen súlyos betegsége miatt október 6-án Münchenben meghalt.
181 Uo. 179.
182 Uo. 179.
183 Uo. 180.
184 TNA, FO–371–21151, 182.
185 Uo. 182–183.
186 Juhász Gy.: Magyarország külpolitikája 1919–1945 i. m. 166.
Összegzés
Tanulmányomban remélhetőleg sikerült érzékletesen és részletesen be-mutatnom, hogy a britek milyen pontos információikkal rendelkeztek Magyarországgal kapcsolatban, akár az ország fontos személyeiről, akár a diplomáciai történésekről. A nemzetközi folyamatokat felismerték, megér-tették és magyarázták. Ez arra utal, hogy nagyon képzett diplomáciai kar állt a rendelkezésükre.
A briteket szinte minden információ érdekelte, sokszor megalapozatlan pletykák is szerepelnek az országjelentésekben. Ugyanakkor a vizsgált jelen-tésekből kiderül, hogy a magyar–olasz, magyar–német és a magyar–osztrák kapcsolatokkal gyakrabban és részletesebben foglalkoztak, hiszen ők is ezeket tartották a legfontosabbnak.
Az angol véleményt igen nehéz tetten érni a jelentésekben, hiszen végte-lenül objektíven közelítenek minden témához, minősítéssel alig találkoztam a szövegben.
Véleményem szerint teljes mértékben semlegesen és érzelemmentesen álltak Magyarországhoz és Gömbös Gyula politikájához.
Remélem, hogy sikerült érdekes adalékokkal bővítenem a már eddigi isme-reteinket a témában, és egy újfajta szemszögből bemutatnom, rekonstruál- nom a Gömbös-féle külpolitikát.