Az Országos Rádió és Televízió Testület (a továbbiak-ban: ORTT, Testület) az 1996. évi I. törvény 40. §-ának (1) bekezdésében megfogalmazott felhatalmazás alapján, a szólásszabadság, a mûsorszolgáltatás piacra lépésének elõsegítése, a tájékoztatási monopóliumok lebontása, a mûsorszolgáltatók függetlensége és a sajtószabadság al-kotmányos elveinek érvényesülése érdekében ügyrendjét az alábbiak szerint állapítja meg:
Általános meghatározások
1. §(1) Az ORTT az Országgyûlés által választott ön-álló jogi személy.
(2) Az ORTT székhelye Budapest, hivatali szerve az Iroda.
(3) Az ORTT a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvényben (a továbbiakban: Rttv.) megállapí-tott feladat- és hatáskörét az alábbi szervek útján gyako-rolja:
a)az ORTT teljes ülése (a továbbiakban: testületi ülése), b)az ORTT elnöke,
c)az ORTT tagja, d)az ORTT Irodája,
e)az ORTT Panaszbizottsága,
f)a Mûsorszolgáltatási Alap (a továbbiakban: Alap).
Az ORTT testületi ülése
2. §(1) A testületi ülés az ORTT szavazati joggal ren-delkezõ tagjainak együttes tanácskozását jelenti.
(2) A testületi ülés az ORTT legfõbb szerve, amely el-látja mindazokat a feladatokat, és gyakorolja mindazokat a hatásköröket, amelyeket az Rttv. megállapít számára.
(3) A testületi ülés mûködéséhez szükséges, a Testület igénye szerinti feltételeket az Iroda biztosítja.
(4) A testületi ülés határozatképes, ha azon a szavazati jogosultságoknak legalább a fele személyesen képviselve van.
(5) A határozatképesség megállapítását nem érinti, ha a tag az ülésen jelen van, ám szavazati jogát nem gyakorolja.
3. §(1) Ha a testületi tag az ülésen való megjelenésében egészségével összefüggõ okból, illetve hivatalos elfoglalt-ság miatt akadályoztatva van, szavazati jogát – meghatal-mazás alapján – képviselõje útján is gyakorolhatja.
(2) Meghatalmazás kizárólag írásban és csak a Testület tagjának – ideértve az elnököt is – adható, érvényességé-hez szükséges annak írásbeli elfogadása. A Testület tagja egyidejûleg egy testületi tagnak adhat meghatalmazást.
(3) A képviselet terjedelmét a meghatalmazó testületi tag korlátozhatja, azonban ennek a meghatalmazásból ki kell tûnnie. A meghatalmazás legfeljebb egy munkahétre szól, ezt meghaladó tartamú akadályoztatás esetén hetente meghosszabbítható.
(4) A meghatalmazáshoz csatolni kell a meghatalmazó tag nyilatkozatát a távollét okáról, illetve várható idõtarta-máról.
(5) A meghatalmazás alapján – a heti munkatervben szereplõ egyes elõterjesztések, annak kiegészítései, illetve az ahhoz kapcsolódó módosító indítványok tekintetében – szavazati jog akkor gyakorolható érvényesen, ha a megha-talmazáshoz a meghatalmazó testületi tag mellékeli le-adandó szavazatát.
(6) A meghatalmazásban leadott szavazatot abban az esetben is figyelembe kell venni, ha a Testület a testületi ülésen az elõterjesztéshez kapcsolódó olyan technikai jel-legû módosító indítványról tárgyal, amely érdemben nem változtatja meg a határozati javaslatot. Ugyancsak érvé-nyes az eredeti elõterjesztés vonatkozásában leadott sza-vazat az elõterjesztés olyan kiegészítése tekintetében, amely nem változtatja meg az eredeti elõterjesztésben sze-replõ határozati javaslatot.
(7) A meghatalmazást és annak mellékleteit legkésõbb a képviseleti jog gyakorlásának megkezdésekor az elnöknek be kell nyújtani és mellékleteivel együtt a jegyzõkönyvhöz csatolni. Az elnök a meghatalmazás tényét bejelenti, sza-vazáskor a meghatalmazáshoz mellékelt érvényes szava-zatot ismerteti, vagy megállapítja a szavazat hiányát, illet-ve érvénytelenségét és a szavazás eredményét erre figye-lemmel állapítja meg.
4. §(1) A testületi ülésen tanácskozási joggal részt vesz az Alap igazgatója, az ORTT Irodájának vezetõje (a továb-biakban: fõigazgató), és az általuk kijelölt, elõterjesztése-kért felelõs személyek, valamint a jegyzõkönyvvezetõ.
(2) Tanácskozási jog nélkül az ülésen részt vehet a tes-tületi tag titkára.
(3) Zárt ülésen a Testület elnökén és tagjain kívül a fõ-igazgató, az Alap igazgatója és a jegyzõkönyvvezetõ vesz részt.
III. Utasítások, jogi iránymutatások
(4) A testületi üléseken a Testület hozzájárulásával más meghívottak is részt vehetnek és felszólalhatnak, azonban ilyen esetekben is elrendelhetõ zárt ülés. A meghívandók személyére a Testület elnöke és tagjai egyaránt tehetnek javaslatot, amelyrõl az ORTT egyszerû többséggel dönt.
A Testület rendes ülése
5. §(1) A Testület a szavazatok egyszerû többségével (a továbbiakban: egyszerû többséggel) elfogadott – az elnök által a féléves munkaterv alapján elõkészített – heti mun-katerv alapján tart rendes üléseket. A heti munmun-katerv tar-talmazza az adott héten megtartandó ülések kezdetének idõpontját és tervezett napirendjét. A hét utolsó napján (péntek) elkészített napirendtervezetet az ORTT saját hon-lapján az ülést megelõzõen két nappal közzéteszi.
(2) A hét utolsó napján (péntek) 12 óráig beérkezett elõ-terjesztések bekerülnek az elõterjesztés megérkezését kö-vetõ második heti munkatervbe. Az elnök indokolt esetben – a tagok tájékoztatása mellett – dönthet a beérkezett elõ-terjesztések napirendre javasolásának legfeljebb egy hétre történõ elhalasztásáról. A munkatervben már szereplõ, ám a Testület által nem tárgyalt, illetve a már tárgyalt, de elnapolt elõterjesztések folyamatosan a munkaterv részét képezik.
(3) A Panaszbizottság döntésével szemben a Testület-hez érkezett jogorvoslati kérelem alapján készült elõter-jesztés a kiosztását követõ héten kerül napirendre. A beje-lentések és panaszok kivizsgálására irányuló, közigazga-tási eljárás indításával kapcsolatos elõterjesztések legké-sõbb a kiosztást követõ héten kerülnek napirendre. Az el-nök gondoskodik arról, hogy a heti munkaterv legkésõbb a tárgyhetet megelõzõ hét pénteki napján eljusson a tagok-hoz.
(4) A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény 40. § (1) bekezdésében meghatározott idõszakban közzé-tett mûsorszámokkal kapcsolatban az esélyegyenlõség biztosítása tekintetében beérkezett beadványokról a Testü-let az errõl szóló elõterjesztés kiosztását követõ elsõ testü-leti ülésen – de legkésõbb az elõterjesztés kiosztásától szá-mított 3 munkanapon belül – dönt.
(5) A Testület üléseit szükség szerint, de hetente leg-alább két alkalommal tartja.
(6) Az egyes ülések napirendjét és az egyes napirendi pontok sorrendjét az adott ülés vonatkozásában a Testület egyszerû többséggel állapítja meg. A Testület napirendjére a Testület tagja írásban javaslatot tehet, amelyet legkésõbb az ülés kezdete elõtt 24 órával köteles eljuttatni az elnök-nek, a többi testületi tagnak, a fõigazgatónak és az Iroda érintett szervezeti egységének, illetve szükség esetén az Alap igazgatójának.
6. §(1) A határozattal lezárandó napirendi pontokról az elõterjesztõ határozati javaslatot is tartalmazó, írásbeli döntés-elõkészítõ anyagot (elõterjesztést) készít.
(2) A heti elsõ rendes ülés elsõ napirendi pontjaként az elnök beszámol a lejárt határidejû határozatok végrehajtá-sáról. Az errõl készült írásos elõterjesztést, ha indokolt, szóban kiegészítheti. A beszámoló elfogadásáról a Testü-let határozatot hoz.
(3) Az Iroda, illetve az Alap elõterjesztéseinek elkészí-tésére vonatkozó szabályokat e szervezetek szervezeti és mûködési szabályzata állapítja meg.
(4) A testületi tag az általa elkészített elõterjesztést leg-késõbb az 5. § (6) bekezdésben megjelölt határideig eljut-tatja az elnökhöz, a tagokhoz, a fõigazgatóhoz, valamint szükség szerint az Alap igazgatójához. A testületi tag által készített elõterjesztés napirendre vételérõl a Testület egy-szerû többséggel dönt.
7. §(1) Az elõterjesztéshez a testületi tagok írásban – aláírással ellátott – módosító indítványt tehetnek, amelyet az 5. § (6) bekezdésben megjelölt határideig kell az Infor-matikai és Ügyviteli Osztály kijelölt munkatársának átad-ni. A kijelölt munkatárs azonnal gondoskodik a dokumen-tum nyilvántartásba vételérõl, szkennelésérõl és a „Módo-sító indítványok” mappában történõ megjelenítésérõl.
(2) A módosító indítvány tekintetében a Testület az ér-demi határozathozatal elõtt hoz döntést.
(3) A Testület a szavazatok kétharmadával bármely elõ-terjesztést sürgõsséggel napirendre vehet.
(4) A Testület a (3) bekezdésben szereplõ szavazati aránnyal veszi napirendre a Testület elnöke, illetve tagjai, az Iroda és az Alap által „sürgõs” jelzéssel ellátott elõter-jesztéseket. A sürgõsségi javaslat okát az elõterjesztõnek írásban indokolnia kell.
(5) A (3)–(4) bekezdésben szerepelõ elõterjesztésekhez kapcsolódóan a testületi ülésen szóbeli módosító indít-ványt lehet elõterjeszteni.
7/A. §A testületi tag az ülést megelõzõen írásban kérhe-ti, hogy az általa benyújtott elõterjesztést és módosító in-dítványt a jelenlétében tárgyalja meg a Testület. A testületi tag ezzel a lehetõséggel az adott elõterjesztés és módosító indítvány tekintetében egy alkalommal élhet.
8. §(1) A Testület határozatait – az Rttv.-ben és a jelen ügyrendben foglalt kivételekkel – egyszerû többséggel hozza. Amennyiben egy határozati javaslat nem kap több-séget, úgy azt elutasítottnak kell tekinteni. A Testület hatá-rozatai nyilvánosak.
(2) Az Rttv. 45–46. §-aiban szabályozott szavazati eljá-rásokban a testületi tagot nem köti az elõzõ szavazati for-duló(k)ban leadott szavazata.
(3) A Testület határozatait nyílt szavazással hozza.
A szavazásról készült jegyzõkönyvben a szavazatok az egyes testületi tagokra vonatkozóan név szerint kerülnek feltüntetésre, a szavazati arány egyidejû megjelölésével.
(4) Zárt ülés elrendelésérõl a Testület kétharmados többséggel dönt.
(5) A szavazásnál kisebbségben maradt testületi tag az ülés által megvitatott eltérõ álláspontját, indokaival együtt – különvélemény formájában – írásba foglalhatja, és a ha-tározathoz csatolhatja. A különvéleményt meghozatalától számított három munkanapon belül kell írásban az iratok-hoz csatolni. A különvéleményt a határozattal együtt kell közzétenni.
(6) A testületi tag a meghozott határozathoz írásban pár-huzamos indokolást is csatolhat, ha a határozatot támogat-ta, azonban annak indoklásával nem vagy nem teljes mér-tékben értett egyet. A párhuzamos indokolást a határozat meghozatalától számított három munkanapon belül kell írásban az iratokhoz csatolni. A párhuzamos indokolást a határozattal együtt kell közzétenni.
Rendkívüli ülés
9. § (1) A rendes ülés elõkészítésére vonatkozó szabá-lyoktól eltérõen összehívott ülés (rendkívüli ülés) akkor határozatképes, ha az ülésen a szavazati jogosultságok leg-alább kétharmada személyesen képviselve van. A rendkí-vüli ülés napirendjét a Testület a szavazatok legalább két-harmadával fogadja el.
(2) Rendkívüli ülést kell összehívni, ha a Testület az Rttv. 57. § (5) bekezdésében meghatározott április 1-jei határidõ elõtt legkésõbb 5 nappal nem hoz döntést az Rttv.
57. § (3) bekezdése szerinti nyilvántartásba vételrõl.
(3) A rendkívüli ülésre egyebekben a 6. § (2) bekezdésé-nek kivételével a 6–8. §-ok rendelkezéseit kell alkalmazni.
Az ORTT tagjai
10. §(1) Az ORTT tagja az ORTT elnöke és az Ország-gyûlés által a képviselõcsoportok javaslatai alapján e tiszt-ségre megválasztott magyar állampolgárok.
(2) Az ORTT létszáma legkevesebb öt fõ.
(3) Az ORTT akkor alakul meg, ha valamennyi tagját megválasztják.
(4) Az ORTT-t négy évre választja meg a Magyar Köz-társaság Országgyûlése. A Testület elnöke, illetve tagja sze-mélyében bekövetkezett változás esetén az új elnök, illetve tag megbízatása a Testület megbízatásával együtt jár le.
(5) Az ORTT tagjai mûködésüket testületi döntések alapján fejtik ki, eljárásuk során egyenlõ jogokat élveznek és csak a törvénynek vannak alárendelve.
(6) Az ORTT tagjai az Rttv. szerinti megválasztásuk elõtt írásban összeférhetetlenségi nyilatkozatot, hivatalba lépésük alkalmával pedig az Országgyûlés elnöke elõtt es-küt tesznek. Ezt követõen vagyonnyilatkozatukat átadják az Országgyûlés elnökének. Hasonlóképpen vagyonnyi-latkozatot tesznek megbízatásuk megszûnésekor is.
(7) A tag megbízatása – az ORTT megbízatási idejének lejártán túl – az Rttv.-ben meghatározott okok és körülmé-nyek bekövetkeztekor szûnik meg.
(8) Az ORTT tagjai a közigazgatási államtitkár illetmé-nyével azonos összegû díjazásban és az e tisztséget betöltõ személyt megilletõ juttatásban (járandóságban) részesül-nek.
(9) Az ORTT tagjai feladatukat fõhivatásban látják el.
Az Rttv.-ben szabályozott negyven munkanap szabadsá-gukat oly módon veszik igénybe, hogy az a Testület mûkö-dését semmilyen módon ne zavarja.
(10) Az Rttv. 37. § (5) bekezdéséneka)pontja szerinti kizárási eljárásra két tag kezdeményezésére az elnök hatá-rozati javaslatot készít. Kizárási javaslatot érvényesen csak abban az esetben lehet tenni, ha a kizárásra javasolt tag bármely idõponttól számított három hónapon át a sza-vazást igénylõ döntéseket tárgyaló ülések háromnegyed részén neki felróható okból nem vesz részt.
(11) Az ORTT döntéseit az ORTT elnöke és tagjai kép-viselik. Az Rttv.-nek és a jelen ügyrendnek megfelelõen meghozott testületi döntések végrehajtását a testületi ta-gok ellenvéleményük esetén sem akadályozhatják.
Az ORTT elnöke
11. §(1) Az ORTT elnökét a köztársasági elnök és a mi-niszterelnök együttes jelölése alapján e tisztségre az Or-szággyûlés választja. A Testület elnöke a miniszter illet-ményével azonos összegû díjazásban, valamint az e tiszt-séget betöltõ személyt megilletõ juttatásban (járandóság-ban) részesül.
(2) Feladatai
a)az ORTT mûködésével kapcsolatban:
– a testületi tagok javaslata alapján összeállítja az ORTT féléves munkatervét,
– elõkészíti a testületi üléseket és elnököl azokon, – határozathozatal esetén megállapítja a szavazás ered-ményét,
– gondoskodik arról, hogy az Rttv.-ben, valamint a je-len ügyrendben foglaltak az ORTT munkájában érvénye-süljenek,
– gondoskodik az ORTT határozatainak az érintettek-hez történõ eljuttatásáról,
– szervezi a határozatok végrehajtásának testületi el-lenõrzését,
– képviseli a Testületet az ORTT tevékenységével összefüggõ tárgyalásokon,
b)az ORTT Irodájával kapcsolatban:
– kinevezi és felmenti az ORTT Irodájának fõigazgató-ját, gyakorolja felette a munkáltatói jogokat,
– a Testület véleményének meghallgatása után egyetér-tési jogot gyakorol az Iroda igazgatóinak kinevezésével kapcsolatban,
– a Testület döntését követõen jóváhagyási záradékkal látja el az Iroda Szervezeti és Mûködési Szabályzatát.
(3) A Testület elnöke a Testület jóváhagyásával felada-tainak ideiglenes ellátására bármely tagot megbízhatja.
A tanácskozás rendje 12. §(1) A Testület üléseit az elnök vezeti.
(2) Ha a tagok a munkatervben meghatározott kezdési idõponttól számított tíz percen belül nem jelennek meg az ülésen olyan számban, hogy az határozatképes legyen, ak-kor az elnök az ülést meghatározott idõpontra elnapol-hatja.
(3) Az ülésvezetés során ügyel a tanácskozás rendjére és méltóságára. Figyelmezteti az ülés résztvevõit, amennyi-ben az ülés rendjét megzavarják.
(4) Az ülésen a tagoknak az elnök a jelentkezés sorrend-jében adja meg a szót.
(5) A Testület elnökét – akadályoztatása esetén – a Tes-tület tagjai az ábécé szerint meghatározott sorrendben, egyes ülésenként egymást váltva helyettesítik (soros el-nök).
Beszámoló
13. §Az ORTT minden év február 15-éig megtárgyalja a megelõzõ évi tevékenységére vonatkozó, az Rttv. 43. § (1) bekezdés a)–d) pontjaiban meghatározottak szerinti beszámolóját, amelyet minden év március 1-jéig az Or-szággyûlés elé terjeszt.
Jegyzõkönyv
14. §(1) Az ORTT ülésérõl hangfelvétel készül. A rög-zített hangfelvétel nem selejtezhetõ.
(2) A hangfelvételrõl szó szerinti jegyzõkönyv készül az ülést követõ egy héten belül.
(3) Az ORTT ülésérõl a (2) bekezdésben foglaltak mel-lett a határozatokat is tartalmazó írásos jegyzõkönyv készül.
(4) A (3) bekezdés szerinti jegyzõkönyveket a Testület egy tagja és az elnök vagy az ülést levezetõ soros elnök hi-telesíti. A hitelesítési feladatot a Testület tagjai külön hatá-rozat szerinti sorrendben látják el.
(5) A (3) bekezdés szerinti jegyzõkönyvet úgy kell elké-szíteni, hogy azt a hitelesítõk az ülést követõ 8. (nyolca-dik) munkanapon megtekinthessék és 8 munkanapon belül aláírhassák.
(6) A (3) bekezdés szerinti jegyzõkönyvet a hitelesítést követõ 3 munkanapon belül el kell juttatni a testületi ta-gokhoz. A testületi tagok a hitelesített jegyzõkönyv kéz-hezvételét követõ elsõ testületi ülésen közölhetik a jegyzõ-könyvvel kapcsolatos kifogásaikat. A Testület a felvetett kifogásokról határozatot hoz.
(7) Az ülésrõl készített (2) és (3) bekezdés szerinti jegy-zõkönyv nem selejtezhetõ, levéltárba adásáról 20 év eltel-tével kell gondoskodni.
(8) A jegyzõkönyv vezetésérõl a fõigazgató, vagy a fõ-igazgató által átruházott jogkörben az Iroda vezetõ beosz-tású munkatársa jogász végzettségû köztisztviselõ révén gondoskodik.
(9) A (3) bekezdés szerinti jegyzõkönyvnek tartalmaz-nia kell:
– az ülésen jelen levõ testületi tagok és más jelenlévõk nevét;
– az elfogadott, tárgyalt napirendi pontokat;
– az egyes napirendi pontok tárgyalásán tanácskozási joggal jelenlévõk nevét a minõségük feltüntetésével;
– az egyes napirendi pontokhoz hozzászólók nevét;
– az egyes szavazások eredményét a tagok szavazatai-nak név szerinti lejegyzésével;
– a hozott határozatokat a végrehajtásáért felelõs sze-mély és a határidõ megjelölésével.
(10) A Testület nyilvános üléseirõl készített (2) és (3) bekezdés szerinti jegyzõkönyvek nyilvánosak, a (2) bekezdés szerinti jegyzõkönyv az ülést követõ tizedik napon, a (3) bekezdés szerinti jegyzõkönyv a hitelesítést követõen az ORTT honlapján megtekinthetõ.
Határozatok nyilvántartása
15. § (1) Az ORTT testületi határozatait a 14. § (3)–(5) bekezdésében meghatározott módon kell hitele-síteni.
(2) A Testület által meghozott és hitelesített szövegû ha-tározatot az ORTT-határozatok könyvében kell nyilván-tartani. A nyilvántartásban rögzíteni kell a határozat szá-mát és létrejöttének napját. A határozatok könyve a határo-zatokat havonkénti bontásban, emelkedõ számsorrendben tartalmazza.
Határozatok közlése
16. §(1) Az ORTT az Rttv. 41. § (1) bekezdésj) pontjá-ban foglalt feladatának ellátása során hozott határozatait a Kulturális Közlönyben nyilvánosságra hozza, a határozat-nak a határozatok könyvében történõ nyilvántartásától számított 8 napon belül.
(2) Az ORTT a határozatok tárában szereplõ és a testü-leti tag által a 14. § (2) bekezdés alapján hitelesített határo-zatainak szövegét saját honlapján – az adatvédelmi szabá-lyok figyelembevételével – közzéteszi.
(3) A Testület elnöke vagy a soros elnök az általa veze-tett testületi ülésen hozott közigazgatási határozatok egy példányát kiadmányozza. A közigazgatási határozat fenn-maradó példányait a határozat kiadásáért felelõs igazgató-ság vezetõje hitelesíti.
17. §(1) Az ORTT határozatát a határozatot kezdemé-nyezõ féllel és a határozatban érintett féllel postai vagy hi-vatali kézbesítés útján kell közölni. Az ORTT elrendelheti a határozatnak megfelelõ helyen, kifüggesztéssel történõ közzétételét. A kifüggesztés helyét, idõpontját és idõtarta-mát a határozatban rögzíteni kell.
(2) A fõigazgató és az Alap igazgatója köteles hitelt ér-demlõen tájékoztatni egymást az Iroda és az Alap szerve-zetére, illetve feladataira vonatkozó testületi határozatról abban az esetben, ha a fõigazgató, vagy az Alap igazgatója nem vesz részt azon a testületi ülésen, amelyen a döntés született.
A Panaszbizottság
18. §(1) A Panaszbizottság tagjai az ORTT által felkért, köztiszteletben álló és az Rttv. szerinti összeférhetetlensé-gi nyilatkozatot vállaló személyek. A Panaszbizottság tag-jait a Testület külön, személyre szóló határozattal bízza meg.
(2) A Panaszbizottság a panaszügyekben háromtagú ta-nácsokban jár el, amelyek elnökei minden esetben jogi végzettségû személyek.
19. §(1) A Panaszbizottság eljárása írásban megfogal-mazott panasz alapján indul. A Panaszbizottság a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvénynek a képvise-leti jogosultságokra, a felek egyenlõségére, a nyilvánosság és a pártatlanság elvének érvényesítésére vonatkozó sza-bályait az eljárás során kiemelten érvényesíti.
(2) A Panaszbizottság eljárásában a bizonyítékokat sza-badon mérlegeli. Az eljárás során a feleket lehetõség sze-rint meg kell hallgatni. A meghallgatásról való távolmara-dás azonban az eljárás lefolytatásának nem akadálya.
(3) Az eljáró tanács által meghozott határozatot minden esetben a feleknek írásban is – a jogorvoslati lehetõségre utalással – közvetlenül meg kell küldeni.
20. §(1) A Panaszbizottság döntése ellen jogorvoslati kérelemmel közvetlenül a Testülethez lehet fordulni.
A mûsorszolgáltató jogorvoslati kérelme halasztó hatályú.
(2) A Testület a Panaszbizottság állásfoglalását és az azt megelõzõ eljárást megvizsgálja. A vizsgálat eredménye-ként
a)a Panaszbizottság állásfoglalását helybenhagyja és a panaszos vagy a mûsorszolgáltató által elõterjesztett jog-orvoslati kérelmet elutasítja;
b)a panaszos által elõterjesztett jogorvoslati kérelem-nek helyt ad, a Panaszbizottság állásfoglalását megváltoz-tatja és megállapítja, hogy a mûsorszolgáltató megsértette a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményét, és kötelezi a mûsorszolgáltatót a határozatban foglalt közlemény köz-zétételére, vagy kötelezi a mûsorszolgáltatót, hogy adjon lehetõséget a kifogást tevõnek álláspontja megjeleníté-sére;
c)a mûsorszolgáltató által elõterjesztett jogorvoslati ké-relemnek helyt ad, a Panaszbizottság állásfoglalását meg-változtatja és megállapítja, hogy a mûsorszolgáltató nem sértette meg a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelmé-nyét;
d)a mûsorszolgáltató vagy a panaszos által elõterjesz-tett jogorvoslati kérelemben foglaltakkal nem ért egyet, de a Panaszbizottság állásfoglalását csak részben tartja meg-alapozottnak, a jogorvoslati kérelmet elutasítja és a Pa-naszbizottság állásfoglalását részben megváltoztatja;
e)a mûsorszolgáltató vagy a panaszos által elõterjesz-tett jogorvoslati kérelemben foglaltakkal részben egyetért, a Panaszbizottság állásfoglalását e tekintetben megváltoz-tatja, és a jogorvoslati kérelmet egyebekben elutasítja.
(3) A Testület az állásfoglalást hatályon kívül helyezhe-ti és a Panaszbizottságot új eljárásra utasíthatja,
– ha az érdemi határozat meghozatalához nincs elég adat, vagy a tényállás további tisztázása szükséges, és a tényállás kiegészítése iránt a Testület nem intézkedik, vagy
– ha az állásfoglalás jogszabályt vagy a Panaszbizottság ügyrendjét sérti, és nincs lehetõség az ügyben érdemi dön-tés meghozatalára.
(4) A Testület a Panaszbizottság állásfoglalását
(4) A Testület a Panaszbizottság állásfoglalását