Suppné Tarnay Györgyi
Olvasónaplót vezettetni a diákokkal, az irodalomtanítás ismert módszerei közé tartozik. Célja az irodalmi alkotás tartalmi és esztétikai értékeinek jobb megismertetése a tanulókkal, olyan szempontok felvetése, melyek segítenek a későbbiekben is irodalmi értékek kiválasztásában, a művek egyéni feldolgozásában, befogadásában.
Az iskolai gyakorlatban e fontos cél megvalósulása többnyire a házi olvasmányokhoz kö
tődik (ezekre korlátozódik), a szempontok között dominál a cselekmény leírása, a szereplők jellemvonásainak csokorba szedése, az esztétikai értékek felfedezése. Az olvasónapló az iro
dalmi alkotás elolvasásának ellenőrzéséül is szolgál, bár ismert jónéhány módszer a feladat megoldására a mű elolvasása nélkül is! A tanuló számára a mű megismerése sok esetben nem igazi "felfedezés", hiszen a tanórákon már megkapja a szempontokra adandó kívánatos vála
szokat. A naplókészítés kötelező volta, az azonos időben, minden tanuló, azonos szemponto
kat mérlegelni kényszerülő gondolkodása önmagában hordozza az eredménytelenséget. A ta
nulókból a művek ilyen módon történő körüljárása a tapasztalatok szerint érdektelenséget, esetenként taszítást vált ki az irodalom iránt, nem igazán szolgálja az irodalomhoz való pozi
tív viszony kialakulását. A módszer fenti alkalmazása nem, vagy kevéssé veszi figyelembe, hogy minden mű minden olvasata más. Ezt ösztönösen érzik a tanulók, s ennek nem kis köze van a tanulók e feladattal kapcsolatos ellenérzésének.
Az olvasónapló egy mű alapos, mélyreható megismerését célozza, de más művektől elkülönítve, vagy másokhoz kevéssé kapcsolva, mellyel a megértést, a befogádást, a nyitottságot korlátozza.
Az iskolai kudarcok feloldására és a házi olvasmányok megismertetésére a pedagógusok egy része - az olvasást feladva - játékfilmekkel próbálkozik, melyek megtekintését moziban, vagy videón az iskolában, illetve könyvtárban /!/ szervezi meg. Félő, hogy az olvasási kultúra
"fejlesztésének" következő lépcsője e logika szerint a képregény lesz.
E gondokat érzékelve, 1982-től a Kölcsey Ferenc Tanítóképző Főiskolán az Olvasáspeda
gógiai Kör keretében a tanítójelöltekkel közösen az olvasónapló másféle értelmezésével, a műfajban rejlő lehetőségek jobb kihasználásával kísérleteztünk. Célunk az volt, hogy a haté
konyabb olvasóvá nevelés érdekében, érdekeltté tegyük a tanulókat az olvasás útján történő ismeretszerzésben, elősegítsük szocializációjukat, érzelmi és esztétikai gazdagodásukat, hogy az olvasással komplex személyiségfejlesztő hatást érjünk el.
Ehhez az irodalom teljes körét hívtuk segítségül. A szépirodalmi alkotásokhoz nemcsak irodalmi értékük felől közelítettünk, hanem ismeretterjesztő vonatkozásaikat is hasznosítottuk, az ismeretterjesztő irodalom széles köréből válogattunk, s a megértést, szélesebb tájékozódást segítendő: felhasználtuk a kézikönyvek gazdag kínálatát is.
A gyermekek iskolai tanulmányaiban szereplő fontosabb témakörökhöz (pl. történelmi, irodalmi korszakok, természettudományos, műszaki, földrajzi felfedezések, népszokások, ha
gyományok, biblia) válogattunk öt-hat értékes alkotást az életkorok pszichikai sajátosságai
nak, tudásszintjének megfelelő szépirodalmi és ismeretterjesztő irodalomból. Ezek közül a tanulók szabadon választhattak elolvasásra, feldolgozásra 1-1 művet a hallgatók (pedagógusok) minden műre kiterjedő ajánlásai alapján. Az ajánlások a gyermekek meglévő ismereteiből kiindulva, a művek témái iránt keltettek érdeklődést, lehetőség szerint azok iránt, amelyek a gyermekek közvetlen tapasztalataihoz, problémáihoz, vágyaihoz kapcsolhatók.
Felhívták a figyelmet egy-egy kiemelkedően fontos részletre (pl. kérdésfelvetéssel,
befejezetlen történetekkel) vagy a téma más ismeretterületekhez való kapcsolódására.
Közvetve érdeklődést keltettek a gyermekek problémái megértését és megoldását segítő szereplők, szituációk, s egyáltalán a művek esztétikai értékei iránt. A művek kiválasztása természetesen feltételezte a gyermek- és ifjúsági irodalomban való jártasságot, a gyermekek általános, illetve az adott gyermekcsoport konkrét ismeretét, s célokban módszerekben, eszközökben egyeztetett közvetlen munkakapcsolatot tételezett fel az iskolai- és gyermekkönyvtárosokkal. Az értelmi, érzelmi felkészítés "elégséges alapot" adott a gyermekek számára a választáshoz, mely a tapasztalatok szerint pozitív motivációt eredményezett az olvasáshoz a tanulók számára.
A könyvek olvasónaplóban történő feldolgozása azonos, illetve a műveknek megfelelően, változó szempontok szerint történt, minden esetben a megértésre, a komplex látásmódra, a problémaérzékenységre, az aktivitásra, s a nyitottságra törekedve. A nyitottság a mi értelme
zésünkben más művek, tartalmak, értékek, s a kultúra különböző területei iránti érdeklődés felkeltését jelenti.
Szempontcsoportjainkból néhány: könyvtárhasználat (pl. raktári rend, katalógus- és bibliográfiahasználat, irodalomkutatás), kézikönyvhasználat (pl. lexikonok, szótárak, térképek, monográfiák használata - a válasz minden esetben az információforrás megje
lölésével érvényes), adatgyűjtés (személyekről, földrajzi helyekről, képzőművészeti, irodalmi, zenei alkotásokról, intézményekről, stb.) a cselekmény kulcsfontosságú , jelentőségük, a szereplők jellemvonásainak elemzése, példaképválasztás, a művek témájának
komplex körüljárása (pl. történelmi, földrajzi, néprajzi, irodalmi, képzőművészeti, zenei vonatkozásai, a korszakban élő emberek életmódja, hitvilága, viselkedéskultúrája, öltözékei, táncai, stb.,) öszefüggések, kapcsolatok felfedezése, a megértést és alkalmazást komplexen
vizsgáló kérdések (pl. Kittenberger Kálmán: Kelet-Afrika vadonjaiban. Bp, Móra, 1981.
könyvéhez: "Tervezd meg első Afrika expedíciódat!"; Kertész Erzsébet: Teleki Blanka. Bp, Móra, 1978. regényéhez: "Képzeld magad egy korabeli újságíró helyébe, s írj híradást a pesti leánynevelő intézet megnyitásáról!"; Száva István: Egyedül a halál ellen. Bp, Móra, 1963.:
"Képzeld el, hogy Te fedezted fel a pusztító betegséget! írj erről cikket egy szaklapba!";
Korcsai Kulcsár István: Déryné. Bp, Móra, 1978.: "Készíts képzeletbeli interjút Dérynével!";
Dickens, Charles: Urunk élete. Bp. Református Zsinati Iroda, 1987.: "írd le Jézus bevonulását Jeruzsálembe, mintha Te is ott lettél volna!".Továbbá rajz, illusztráció készítése a fantázia és manuális készségek fejlesztésére (pl. vándorszínészekről, reformkori lóversenyről, jellegzetes viseletekről, választott jelenetről, operaelőadás plakátjáról); helytörténeti kutatás, témára, korra, személyre utaló mai emlékek kutatása, családkutatás - gyűjtőmunka (pl. emléktáblák, múzeumok anyaga, ipari emlékek, utcanevek, szobrok, festmények, tárgyak, élő tanúk felkutatása).
A választott témával foglalkozó műveket aktívan és kreatívan feldolgozták az olvasónap
lóban, majd az azonos témájú alkotásokat olvasó tanulók közösen mutatták be és ajánlották társaiknak az olvasottakat, személyes olvasási élményeik alapján. Egy-egy részletet dramati- kusan is feldolgoztak, az illusztrációkat pedig kiállítottuk. A művek sokoldalú, színes bemuta
tása segítette a megértést, a tartalmi és irodalmi értékekkel való azonosulást, azok beépülését a gyermekek személyiségébe. A témához kapcsolódó irodalomról (5-6 mű) így minden tanuló képet kapott, akik nem olvasták, azok pedig kedvet éreztek elolvasásukhoz. A pedagógus fel
adata a szempontok adekvát megválasztása, azok helyes feldolgozásának ellenőrzése, s az, hogy engedje hatni a művet a tanulók egyéniségének megfelelően!
Az olvasónapló készítésének fenti formáját a tanórákon kívüli gyermekfoglalkozások és nyári olvasótáborok keretében alakítottuk ki. Meggyőződésünk, hogy nemcsak az irodalom- tanításban lehet olvasónaplóval nevelni, hanem bármely ismeretkör/tantárgy oktatója sikerrel
alkalmazhatja azt a többkönyvű oktatás szellemében nevelő-oktató munkájában. E módszer segíthet a kevésbé kedvelt tantárgyak megszerettetésében is.
Tapasztalataink szerint e módszer hozadéka igen nagy. Jelentősen növeli a gyermekek olvasási kedvét, tágítja érdeklődési körüket, érdekeltté teszi őket a művek feldolgozásában.
Növeli aktivitásukat és önállóságukat az ismeretek megszerzésében, értelmezésében és felhasználásában, javítja munkafegyelmüket az egyéni és csoportos munkavégzésben, fogékonyabbak más művelődési lehetőségek iránt.
Az olvasónapló így hozzásegíti a gyerekeket ahhoz, hogy egységében lássák a világot, ke
ressék az összefüggéseket, a kapcsolódási pontokat a különböző ismeretkörök között, érzékel
jék a problémákat, s érdekeltek legyenek azok megoldásában. Bármely téma kapcsán együtt fejleszthetők az értelmi, érzelmi, kommunikációs és manuális képességek, melyek komplex személyiségfejlesztést eredményeznek. A gyerekek szívesen, jó hangulatban mutatják meg ismereteiket, gondolataikat, érzéseiket egymásnak, ezzel segítik a pedagógus munkáját is.
Az olvasónapló ilyen jellegű értelmezésének, széles körben való elterjedésének feltételei reményeink szerint a közeljövőben javulnak. A készülő nemzeti alaptanterv tantárgyi követel
ményei jó irányú szemléletváltozást jeleznek, ugyanis az irodalomtanítás hatékonyságát abban mérik, sikerül-e a tanulót olvasó felnőtté nevelni? A következő lépés talán e feladat tantárgy- közi értelmezése lesz! A kerettantervek lehetővé teszik a jövőben a helyi, illetve egyéni tan
tervek elkészítését, mely megengedi, sőt megkívánja az új, hatékonyabb, célravezető módsze
rek alkalmazását - közöttük az olvasási élmény fokozását, a művek jobb megértését szolgáló önálló ismeretszerzés útján.