Az iskolapszichológia szakmai keretei a családi

Az iskolapszichológia alapvető feladata a krízis helyze-tekben való szakmai segítségnyújtás. A krízisintervenció azonnali beavatkozást jelent, ha egy gyermek vagy a család váratlan, érzelmileg megterhelő helyzetbe kerül. Leggyako-ribb nehézségek a családi krízisekből származnak, amelyek a gyermekek viselkedésének és/vagy tanulási teljesítmé-nyének radikális és gyors változását okozza.

A kritikus helyzet kezelése az érinettektől függően egyéni, csoportos, vagy szervezeti szinten történhet. Az

család izolációja

munkanélküliség

bántalmazott szülő

pszichiátria betegség kommunikációs

zavar eltérő nevelés

fejlsődési zavar

88

egyéni helyzetben a pszichológus azonnali támasznyújtása csökkentheti a pszichés terheltséget, majd mérlegeli a szak-mai team bevonását. Csoportos vagy szervezeti szintű meg-oldásra akkor van szükség, ha az esemény hatással van az osztály vagy a nagyobb közösség lelki állapotára.

Egyes esetekben azonban mérlegelnie kell, hogy a krízis-ben lévő gyermeket, vagy családot átirányítja a speciális szakmai ellátást biztosító intézmény felé, mint a nevelési ta-nácsadó, vagy gyermek- és ifjúsági pszichiátriai osztályra.

Az iskolapszichológus további feladata még az eset vezetés-ében a későbbi kontroll ellátása is, amely további károsodá-sok megelőzése érdekében, illetve a javulás folyamatának ellenőrzése végett végzi a szakember (Szabó et al. 2015).

Feladatok:

1. Iskolapszichológia és pedagógia kapcsolata feladat: Kis csoportos munkában elkészítik az iskolapszichológus klienskörének térképét és vitaindító kérdéseket fogal-maznak meg a pedagógus szerep, az intézményi vezetők, illetve a teljes intézményi rendszer szerepéről a családi krízisek szempontjából.

2. Esetmegbeszélés: Minden hallgató felkészül egy eset be-mutatásával. A Család-tér-kép (pszichológia társasjáték) eszközével, az esetkonzultáció módszerével értelme-zésre kerül egyes családi esetek mögött meghúzódó lé-lektani tényezők értelmezése, azok következményei és lehetséges megoldási módjai, a kompetencia határokat szem előtt tartva.

89 6. ábra

Forrás: Család-tér-kép. Pszichológiai társasjáték (Animula, 2017)

3. Változó egyensúly feladat: A résztvevők a Jenga Classic társasjátékkal tornyot építenek. Egy-egy jenga kivételé-vel, megneveznek tényeket és azok lehetséges problé-makörét következő családi fogalomkörből:

- családi rendszer, alrendszer - családi viszony

- családi kohézió - családi hierarchia - család egyensúlya

- család külső-belső határai - családi koalíciók

- család szerkezete

- családtagok és távolságok

90

A jenga elem kivételével a fenti fogalmakat magyarázattal látják el, amely a családi-, paranormatív krízishez vezet.

A jenga torony megépítése szimbolizálja a családi élet egyensúlyát, szilárdságát. Egy - egy jenga kiemelése gyengíti a torony statikai stabilitását, amely a családi rendszer krízi-sét szimbolizálja. A „sokasodó problémák” gyengítik a to-rony egyensúlyi állapotát és vizuális visszacsatolásként lát-ványosan elveszíti „statikai biztonságát”.

Ellenőrző kérdések:

1. Mi a jelentősége a szülői alrendszer működésének?

2. Hogyan lehet értelmezni az eriksoni modellt az élet-ciklus normatív krízisében?

3. Hogyan vázolná az iskolapszichológia feladatkörét krízisintervenció esetében?

4. Mi magyarázza az egészségromlást a családi krízis esetén?

5. Milyen tünet jelzi a gyermek krízis helyzetét?

Felhasznált irodalom:

Bereczkei T.: Evolúciós pszichológia. Osiris Könyvkiadó, Budapest. 2003.

Blom, M., Janszky, I., Balog, P., Orth-Gomer, K., Wamala, S.

P.: Social relations in women with coronary heart disease:

the effects of work and marital stress. J Cardiovasc Risk, 10 (3): 2003. 201-206.

Bodonyi E., Busi E., Hegedűs J., Magyar E., Vizelyi Á.: A gyakorlati pedagógia néhány alapkérdése. Család, gyerek,

91

társadalom. Bölcsész Konzorcium. ELTE PPK Neveléstudo-mányi Intézet. 2006.

Erikson, E. H.: Identity and the Life Cycle. International Universities Press, New York. 1959.

Flinn, M. V., és Ward, C. V.: Ontogeny and Evolution of the Social Child. In. B. J. Ellis, és D. F. Bjorklund, (Eds.), Origins of the Social Mind: Evolutionary Psychology and Child Deve-lopment. New York: Guilford Press. 2005. (pp. 19-44).

Haley J.: A család életciklusa. In: Horváth-Szabó K.

(szerk.). Családpszichológia I. Szöveggyűjtemény. Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Piliscsaba. 2001, 1976.

Horváth-Szabó K.: A házasság és a család belső világa.

Mentálhigiénés Kultúra VI. SOTE Mentlhigiéné Intézet, Pár-beszéd (Dialógus) Alapítvány. 2011.

Katona, N.: School Psychology around the World and in Hungary. Applied Psychology in Hungary, 1999-2000. No. 1-2. 2000. 39-49.pp

Komlósi P.: A családi élet − változások folyamata. In: Gut-man B. (szerk). Családi boldogság, családi pokol? Az együttélés művészete. Jaffa Kiadó, Budapest. 2009. 71−96.

Komlósi P., Túry F.: Családterápiás képzés elméleti elő-adássorozat. Betsheda Kórház. 2003.

Krantz, G., Ostergren, P. O.: Double exposure. The combi-ned impact of domestic responsibilities and job strain on common symptoms in employed Swedish women. European Journal of Public Health, 11 (4). 2001. 413 419.

Kurimay T.: Családterápia és családkonzultáció – Európai távoktatási tankönyv. Coincidencia Kiadó, Budapest. 2004.

92

Oakland, T., Cunningham, J.: International School Psycho-logy Association Definition of School PsychoPsycho-logy. School Psychology International, Vol. 18, No. 3. 1997. 195- 200.

Révész Gy.: Szülői bánásmód – Gyermekbántalmazás. Új mandátum Könyvkiadó, Budapest. 2004.

Robles, T. F, Kiekolt-Glaser, J. K.: The physiology of mar-riage: pathways to health. Physiology and Behavior, 79.

2003. 409-416.

Szabó É. N. Kollár K., Hujber Tamásné: Az iskolapszicho-lógiai, óvodapszichológai ellátás szakszolgálati protokollja.

Educatio Társadalmai Szolgáltató Nonprofit Kft. Budapest.

2015.

Szitó I. - Porkolábné Balogh Katalin: Az iskolapszi-chológus konzultációs tevékenysége. Pedagógiai Szemle, 12.

sz. 1986. 1168 - 1178.o.

Zilbach, J.: The family life cycle: A framework for un-derstanding children in family therapy. In: Combrinck−Gra-ham (Eds.). Children in family contexts. Guilford, New York.

1989.