Végezetül vizsgáljuk meg, hogyan tekintenek magukra napjainkban az egyedülálló szülők, miként kerültek ebbe a helyzetbe, milyenek a szociológiai jellemzőik?
2017-ben az Egyedülálló Szülők Klubja Alapítvány egy 1000 fős online felmérést végzett az egyedülálló szülők kör-ében, amelyet több mint ezer fő, 97,2 százalékban nő töltött ki. A következőkben ennek néhány elemét ismertetjük.
https://www.egyszulos-kozpont.hu/single-post/2017/03/
08/1000-f%C5%91s-online-kutat%C3%A1s
70 3. ábra
A megkérdezettek többsége több mint 3 éve egyedül ne-veli gyermekét, vagy gyermekeit. Negyedük 1-3 éve egye-dülálló szülő, tizedüknél pedig a közelmúlt eseménye az egy-szülővé válás.
4. ábra
A válaszolók túlnyomó többsége (kétharmada) elvált. A szingliként egyedül gyermeket vállalók, valamint az özve-gyek aránya alacsony, 8, illetve 5 százalék.
71 5. ábra
A megkérdezettek túlnyomó többsége teljesen egyedül neveli gyermekét, illetve gyermekeit, unokáit. Alig több mint tizedükre jellemző, hogy valamilyen formában meg tudja osztani valakivel a gyermeknevelés felelősségét.
6. ábra
A megkérdezettek több mint fele egy gyermekes, csak-nem harmada két gyermekes, hatoduk viszont nagycsalá-dos.
72 7. ábra
A válaszadók háromnegyede anyagilag és/vagy lelkileg is nehéz helyzetben érzi magát. A fennmaradó válaszadók fe-lének (az összes válaszadó 13,3 százalékának) ugyan nincs feszítő anyagi gondja, de több területen is elfogadna segítsé-get.
A megkérdezés alapján az átlagos egyszülő több mint 3 éve elvált nő, aki egyedül neveli gyermekét és anyagilag és/vagy lelkileg nehéz helyzetben érzi magát.
73 Kérdések:
1. Milyen egyszülős típusok voltak a történelemben?
2. Mióta van polgári házasság és válás Magyarorszá-gon?
3. Milyen hátrányok érték a törvénytelenül szülő nőt és gyermekét?
4. Mikor jött létre az Egyedülálló Szülők Klubja Alapít-vány?
5. Milyen szociológiai jellemzői vannak az egyedülálló szülőknek napjainkban?
Feladatok:
1. Készíts interjút egy környezetedben elő egyedülálló szülővel!
2. Gyűjts szavakat melyek a törvénytelen gyermek, el-vált gyermek, özvegy szülőjű gyermek szinonimái!
3. Tegyél javaslatot a www.egyszulo.hu weboldal infor-matívabbá és felhasználó barátabbá tételére!
Felhasznált irodalom:
Áldor Viktor: A prostitúció keletkezése és története. In.: A prostitúció, Dr. G. Buschan, Dr. A Moll közreműködésével írta Dr. Áldor Viktor. Budapest: Sándor József és társa ki-adása, Viktória Nyomda. (É.n.)
Balázs Kovács Sándor: A megesett lányok és a házasságon kívül született gyermekek helyzete a Sárközben. In. A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve XXII., Gaál Attila (szerk.).
Szekszárd, 2000.
74
Bánkiné Molnár Erzsébet: A Jászkun szabadság: A törvé-nyesség helyi sajátosságai a Jászkun kerület népi kultúrájá-ban (1682-1876) Nagy Janka Teodóra (szerk.) Szekszárd, Magyarország: PTE Kultúratudományi, Pedagógusképző és Vidékfejlesztési Kar. 2017.
Cziglányi Aladás: A tartásjog rendszere és szociálpoliti-kája, Pécs: Dunántúl Nyomda, 1939.
Csorna Kálmán: A szociális gyermekvédelem rendszere.
Budapest: Eggenberger, 1929.
Esztergár Lajos: A szociálpolitika tételes jogi alapjai. Pécs:
Kultúra Könyvnyomdai Műintézet, 1936.
Farkas Éva: „Fejleszthető közösségek?” A közösségi kapa-citásépítés lehetőségei. In: „Toldozgatás helyett” A humán-szolgáltatások fejlesztő kapacitásának térségi újragondo-lása. Szerk. Adamik Mária. PTE IGYK Szociális Munka és Szo-ciálpolitikai Intézet. Szekszárd. 2012.
Jávor Kata: A magyar paraszti erkölcs és magatartás. In.
Magyar Néprajz – Társadalom. Budapest: Akadémia Kiadó, 2000.
Kempelen Béla: A nemesség. Útmutató az összes nemes-ségi ügyekben, Budapest: Benkő Gyula könyvkereskedése, 1907.
Kossuth Lajos: Kossuth Lajos üzenetei. Szabad György összeállítása. Budapest: Neumann Kht, 2004.
Nagy Anna: Egyedülálló szülők könyve, Budapest: Európa Könyvkiadó, 2015
Nagy Janka Teodóra: A keresztapaság a Külsörekecsini csángóknál. Néprajzi Látóhatár, 1994/1-2.
75
Nagy Janka Teodóra: Büntetőjogi néphagyományok- és szokások Bölcskén. In: Szabó, Géza (szerk.) Bölcskei tanul-mányok 1.: Múlt és jelen Bölcskén. Bölcske, Magyarország:
Bölcskei Önkormányzat. 1994. 261-284.
Nagy Janka Teodóra - Kőhegyi Mihály: Adalékok a jogi néphagyománykutatás történetéhez. In: Bárth, János (szerk.) CUMANIA 14. Kecskemét, Magyarország: Bács-Kis-kun Megyei Múzeumok Igazgatósága. 1997. 207-223.
Nagy Janka Teodóra: A nőrablástól a házasságkötésig:
Házassági jog és jogi néphagyomány. In: Györgyi, Erzsébet (szerk.) Lakodalmi szokások: Mátkaság, menyegző. Buda-pest, Magyarország: Mezőgazdasági Kiadó. 2001. 49-53.
Nagy, Janka Teodóra: Közvélemény-büntetések a Jász-kunságban. In: Mészáros, Márta (szerk.) Jászkunság kuta-tása, 2012: legújabb eredmények a Jászkunság régészeti, történeti, nyelvészeti és néprajzi kutatásában: ünnepi kon-ferenciakötet Selmeczi László 70. születésnapja tiszteletére.
Kiskunfélegyháza, Magyarország: Bács-Kiskun Megyei Mú-zeumok Igazgatósága. 2012. 346-360.
Nagy, Janka Teodóra: A "Janus-arcú" megszégyenítő bün-tetések: Vajna Károly emlékezete. Börtönügyi Szemle 31: 2.
2012.79-90.
Nagy Janka Teodóra: Közös hitben: a családért, a szőlőért, a földért Szekszárd, Magyarország: Szekszárd Alsóvárosi Római Katolikus Közhasznú Egyesület. 2016.
Szilágyi Miklós: Törvények, szokásjog, jogszokás. Magyar Néprajz –Társadalom, Akadémia Kiadó, 2000.
Tárkány Szűcs Ernő: Magyar jogi népszokások. Budapest:
Gondolat kiadó, 1981.
76
Varga, István: Törvénytelen születésű személyek mobili-tási lehetőségei Magyarországon a két világháború között.
In: Némedi, Dénes; Szabari, Vera (szerk.) Kötő-jelek 2007:
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudomá-nyi Kar Szociológia Doktori Iskolájának Évkönyve, 2008.
Történeti statisztikai idősorok 1867–1992, I. kötet. Né-pesség-népmozgalom. Budapest: KSH.
Népesség, népmozgalom (1900–) www.ksh.hu
Egyszülős Központ:https://www.egyszulos-kozpont.hu
Felhasznált jogszabályok:
1894. évi XXXI. törvénycikk a házassági jogról
1900. évi XXIV. törvénycikk Ő cs. és kir. fensége ausztria-estei Ferencz Ferdinánd főherczeg Úrnak Chotkowai és Wognini Chotek Zsófia Mária Josefina Albina grófnővel kö-tött házassága alkalmából kiadott nyilatkozata beczikkelye-zéséről
1946. évi XXIX. törvény a házasságon kívül született gyer-mek jogállásáról
1977. évi IV. törvény a Magyar Népköztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény módosításá-ról és egységes szövegéről (I. Ptk. Novella, hatályba lép:
1978. március 1.).
77
5. Az iskolapszichológia és a családi krízisek találkozási pontjai
Az iskola- és óvodapszichológia egyik kiemelt feladata, a családi krízisekből származó pszichés következmények, mint az átmeneti tanulási problémák, magatartási és visel-kedészavarok, illetve az érzelemszabályozási nehézségek kezelése, szükség esetén team munkában zajló megoldása. A kritikus helyzetek szakszerű kezelése így számos másodla-gos lelki, és harmadlamásodla-gos szociális/társas következmény ki-alakulását előzheti meg. Az oki, tüneti, és módszertani keze-lések ismerete nélkülözhetetlen tudás ma már a pedagógiai területén dolgozó szakemberek számára. Ezért ennek az is-meretnek, a jövő pedagógusainak képzésébe való beépítése szükséges és egyben korszerű szemlélet.
Kulcsszavak: iskolapszichológia, óvodapszichológia, családi al-rendszer, család fejlődése, családi krízis
5.1. Az iskolapszichológia tartalmi összefüggései
Az iskolapszichológia sajátos tevékenységei forma a lelki segítségnyújtás területén. Egyszerre jellennek meg benne a pszichológiai tartalmak és tevékenységek, miközben a felve-tett kérdések elsődlegesen pedagógiai és társadalmi kör-nyezetbe ágyazottak. Szűkebb értelembe véve olyan lélek-tani szolgáltatás, amelyben az iskola és a család, mint ható-tényező jelentős szerepet kap az elemzés és megoldáskere-sés folyamatában (Oakland - Cunningham, 1997).
78
Tevékenységi köre tehát jelentősen eltér a klinikai pszichológiától. Elsődleges célja, hogy csökkentse a hátrá-nyos helyzetek és a megjelenő családi és iskolai rendszerből származó káros hatásokat, továbbá elősegítse az iskolából, a családból, a közösségi helyzetekből, illetve a személyes for-rásokból származó lehetőségek kiaknázását. Különösen fon-tos tevékenysége a preventív munkája, amely elsődleges, másodlagos és harmadlagos színtereken igyekszik minima-lizálni az intellektuális, a teljesítmény, a társas kapcsolatok, a személyiségfejlődés, a társas beilleszkedés és a pályaori-entációs helyzetekből származó hátrányokat. Ezen felül még bővíti és erősíti a rábízott fiatalok értékorientációs ítéletei-nek normatív fejlődését. (Katona 2000).
Az iskolapszichológia markáns jellemzőit öt olyan sajá-tosság írja le, amelyet az elmúlt évtizedek gyakorlati tapasz-talata érlelte. A preventív szemlélet elsődleges nézőpontja az egészséges életmód előmozdítása és a pszichés jóllét megtá-mogatása. Az iskolapszichológia második jellemző vonása a jól körülhatárolt kliensek köre. Ebbe mindenki számba ve-hető, aki a nevelési-oktatási intézmény szereplője. Az isko-lapszichológus lehetősége szerint leginkább indirekt munka-módban dolgozik. Továbbá figyelembe veszi a fejlődéslélek-tani szempontokat, és a teljes életkori spektrumban alkal-mazza. Ezenfelül az ökológiai, illetve rendszerszemléletű megközelítés jellemzi, vagyis a teljes társas kontextusban ke-zeli az adott problémákat (Szabó - N. Kollár - Hujber 2015).
Az iskolapszichológia célcsoportja az adott eset tartalmá-tól függ, így elsődleges és másodlagos érinettekre oszlik az ellátottak köre. Ebben a kontextusban a különbséget az adja, hogy az érintettekre milyen direkt vagy indirekt hatások
79
érvényesülnek (1. ábra). Az egyéni és csoportos formák egy-aránt igazak a gyermekek, serdülők, szülők és pedagógusok körére, de bevont kliens lehet még az intézmény vezetője, illetve vezetői.
1. ábra
Forrás: Az iskola-, és óvodapszichológusok, valamint a koordinátoruk kliensi hálója (Szabó et al. 2015)
Munkaformája változatos. Megvalósulhat egyéni, kiscso-portos, vagy rendszerre irányuló szinten. Jelnetős szerepet kap az együttműködési színtereken való hiteles és empati-kus tevékenysége. Az iskolapszichológus feladata, hogy a gyermek optimális fejlődésébe bevonható felnőttekkel, il-letve különböző szolgáltatásokat képviselő szakemberekkel együttműködve, akár team munkában dolgozzon. Együtt-
Iskola- és óvodapszichológusi feladatok koordinátora
Szülők
Gyermek/tanuló és csoportjai
Pedagógus
Iskola- vagy óvodapszichológus
Gyermek/tanuló és csoportjai
Szülők
Pedagógusok
iskola-, óvodavezetés
Szervezet Vezetők
80
működési partnerei a többi kapcsolódó intézmény pszicho-lógusai, pedagógiai munkát segítő szakemberei (gyógypeda-gógus, fejlesztőpeda(gyógypeda-gógus, gyógytornász), gyermekvédele-mi, családgondozói intézmények kollégái, szakszolgálati munkatársak, iskolaorvos, védőnő, gyermekpszichiáter (Szabó et al. 2015).
Beavatkozási színterei három területen érvényesülhet-nek. A leggyakoribb tevékenységi formája a konzultáció, amelyet a résztvevők bármelyikével (szülő, gyermek, peda-gógus, segítő) vezethet. Elsődleges célja a gyermek fejlődés-ének tovább mozdítása. Második ténykedési színtér a szer-vezeti- és programfejlesztési tevékenység, amelyben az egyéni bánásmódot igénylő gyermek, vagy gyermekcsoport fejlesztését célzó programok szervezése és nyomon köve-tese történik. A harmadik terület a szupervízió, amely inter-diszciplináris teamben zajlik (Szitó 1986).
Az iskola-, óvodapszichológus munkafolyamata alapve-tően öt tevékenységi körben valósul meg esettől függően, mint a referálás/bejelentkezés, a szűrés és első találkozás, az állapotmegismerés, a beavatkozás és a kontroll.
5.2. A családi élet és normatív krízisei
Az evolúciós pszichológia véleménye szerint a humán család a gyermek szociális elméjének alapvető eleme. Más szóval a család egy olyan fészek, amely a rokonok és család-tagok által egy összetett szociális környezetet biztosít a tár-sas fejlődéshez (Bereczkei 2003). A családi élet sikeres mű-ködését jól körvonalazott és egyben meghatározott ténye-zők összetett rendszere alkotja. A család pszichológiai
81
öröksége és változásának képessége az alapja a fejlődésé-nek. Ebben a folyamatban számos elvárás, konfliktus, kriti-kai észrevétel és fejlődés állomások bonyolítják az előre ha-ladást.
A család az egyén fejlődésében és lelki egészségének megőrzésében jelentős szerepet játszik. Köztudott, hogy a család, mint az elsődleges szociális környezet ingerei a pozi-tív stresszen keresztül a distresszen át különböző hatásme-chanizmusaival erőteljes befolyásolást gyakorol akár az im-munrendszer működésre is, amelyre választ közvetlenül az evolúciós pszichológia tud adni. Elgondolása szerint a csa-ládi környezet az elsődlegesen olyan pszichés tér, ahol meg-szerezzük a későbbi szociális versenyhez szükséges készsé-geket. Tehát a család nem más, mint a szociális fegyverkezés színtere, a szociális sikeresség záloga. Itt tanulunk meg el-sődlegesen ön érvényesíteni, alkudozni, együttműködni.
Mindent összevetve a család, a környezeti tényezőivel olyan helyzeteket teremt, ahol lehetőség van a szociális tudás megszerzésére, továbbá esélyt alkot a szociális stratégiák mentális szimulálására, növelve a szocio-kognitív kapaci-tást. A rendszer emocionális összetettsége végett a családta-gok minden egyes egyede rendkívül érzékenyen reagál a környezetben zajló folyamatokra, amely akár az egészségre nézve is negatív következményekkel járhat (Flinn és Ward 2005).
A családi szocializáció egyik legfontosabb feladata, hogy egyes kompetenciákon keresztül versenyképes alkalmazko-dást biztosítson a környezet és kultúra változásaihoz. Az együttműködés kompetenciái négy területen nyilvánulnak meg, mint a stratégiák kialakítása és ehhez kapcsolódó dina-mikák megteremtése, az intelligencia, a kognitív képességek és az alkalmazkodás során kialakult forgatókönyvek
82
alkalmazása Ebben a rendszerben jelentős szerepet játszik a több generációs rokoni hálózat, a kiterjedt szülői gondos-kodás és a családi, illetve rokoni adaptációs variációk fel-használható mintázata. A fejlődés során megszerzett szocio-kognitív kompetenciák a társadalmi környezet felé irányít-ják a figyelmet, a birtokolt nyelvi kompetenciák pedig szé-leskörű társadalmi kommunikációt eredményezve, segíti a szociális tanulást, a kultúra elsajátítását (Bereczkei 2003).
A család dinamikus rendszer. Ahogy a személyiség fejlő-dése esetében úgy a család életében is fejlődési ciklusok ta-golják a menetét. A családi élet szakaszaihoz kapcsolható családi életciklus fogalmát Haley (1973) vezette be, amely-nek lényegi mozzanata, hogy ez a kis közösség folyamatos változásokon megy keresztül (2. ábra). A változások alkal-mazkodásokkal új feladatokkal, terhekkel tűzdelt, amelyben a gyermek folytonos változása jelöli ki az életciklus változá-sának mozzanatait (Komlósi 2009). Az életciklus modellek, amelyek magyarázzák a kihívások nehézségét egy dologban közösek. Úgy tűnik, hogy a minden fázist egy változás és al-kalmazkodást követelő életesemény indít el, amelyet élet-szakasz markernek neveznek (Zilbach 1989). Legismertebb modell Haley (2001) szakaszolása:
2. ábra
Forrás: Haley családi életciklus modellje. (Haley 2001)
Udvarlás Házasság korai
83
A családi életciklus változásai kapcsolatba hozható az eriksoni pszichoszociális fejlődési szakaszokkal (3. ábra).
Ahogy a személyiség fejlődése egyes szakaszokba átlép, egy krízis megoldása az aktuális pszichés feladat. Ennek a sike-res vagy sikertelen kezelése mutatja a személyiség fejlődés-ének elakadását (Erikson 1959).
3. ábra
Forrás: Az eriksoni modell és a családi életciklus fejlődésének modellje (Kurimay 2004)
84
A családi rendszer nem egységes struktúra, egymásra ve-tülő alrendszerek tagolják, amelyet meghatározott szabá-lyok irányítanak (4. ábra). A házastársi alrendszer mintája lesz a családban felnővő gyermek számára ahogy a párkap-csolatban közeledik egymáshoz a két felnőtt. Ezen felül sé-mája lesz még a párválasztásnak és a saját nemiszerepének.
A szülői alrendszerben a gyermek azt tanulja meg, hogy hogy miként lehet működni egy aszimmetrikus helyzetben, mi-ként lehet érzelmekkel bánni, indulatot kezelni, illetve él-ményt szerez az alá- fölérendeltségi viszony működtetésére.
A gyermek alrendszer a testvérek közötti kapcsolatban az egyenlő szerepek gyakorlása történik, amely egy gyermek esetében speciális helyzetet fog teremteni. Az alrendszerek abban az esetben töltik be a szerepüket ha rugalmas hatá-rokkal rendelkeznek és jól elkülönülnek egymsától (Hor-váth-Szabó 2011).
4. ábra
Forrás: Családi alrendszerek struktúrája Párkapcsolat
Szülő
Gyerek/
testvér
85
A tradicionális családi működés jellegzetes mintája a csa-ládfő intézménye. Ebben a formában a hierarchikus szerve-ződési viszony fejezi ki a családtagok közötti kapcsolatokat, ahol a családfő irányító szerepet tölt be. A társadalom felé ő képviseli a családot és vállal felelősséget a családtagjaiért. A tradicionálisan a szerepkört a férfi testesíti meg, kis száza-lékban találni olyan családokat, ahol ez a szerep a nőkre há-rul. Míg az egyszülős családok esetében ez a tradicionális po-zíció megváltozik, ott a nő is felveszi ezt a szerepkört (Nagy 2001).
5.3. Patológiás folyamatok a családi élet szervezésében A diszfunkcionális családi élet a paranormatív krízis felé sodorja a benne élőket. A leggyakoribb paranormatív krízis a válás, a betegség, a munkanélküliség, a migráció, a termé-szeti/társadalmi katasztrófák, a mobilitás, az egzisztenciális válság, a pszichés trauma (Komlósi - Túry, 2003). Kimene-tele a család támaszkereső és segítséget nyújtó rendszerek egyensúlyt visszaállító funkciójától függ.
A családon belül a házassági stressz önmagában stressz-forrás, amely számos következménnyel párosul. Lecsök-kenti és limitálja a házastársak más kapcsolatokból való tá-mogatás keresési lehetőségét (Blom et al. 2003). Együtt jár negatív ellenséges viselkedéssel, csökkenek az im-munkfunkciók, emelkedik a stresszhormon szint (Krantz - Östergren, 2001). Gyakori, hogy pszichiátriai zavarokat, szo-rongást és depressziót okoz, illetve megemeli az egészség-károsító magatartásformák számát (gyógyszer-, alkohol-, drogabúzus, elhízás), továbbá direkt úton súlyos betegsége-ket okoz (Robles – Kiekolt - Glaser 2003). Ezért különösen
86
fontos a diszfunkcionális hatásokra felfigyelni, mint a csa-ládi kommunikáció zavarára, a rejtett érzelmi elhanyago-lásra, a családi légkörre (alacsony válaszkészség, „mérgező család”), családi játszmákra (Bodonyi, et al. 2006).
A családi élet szervezésében legtöbb probléma a hibás al-rendszeri működéshez horgonyozható. Az alal-rendszeri zava-rokban két hiba jelenthet krízis állapotot. Az egyik klasszi-kus probléma, ha nem alakulnak ki a határok. Ebben az eset-ben vagy a gyermek személyiségének differenciált fejlődése válik érintetté, vagy az intimitás sérül. Másik patológiás helyzet, ha a párkapcsolati alrendszer sérül, ami a házasság megromlásához vezet. Ebben az esetben a szülő koalíciót köt a gyerekkel, és a felnőttek világába emelve a szülői lélek-tani felnőtt társa lesz. A parentifikációt pszichés súlyát azon-ban a gyermek éretlen személyisége képtelen elviselni és a lelki problémák tünethordozójává válik. További súlyosabb problémát még a szabályok hiánya okozza.
Ezen felül jelentős patológiás helyzetet teremtő veszély-forrás a hátrányos helyzetű családi állapot, a veszélyezte-tettség, a családtagok devianciája, vagy pszichiátriai beteg-sége. Azonnali és sürgős kezelést a családban zajló erőszak indokolja. Felismerése és diagnosztikája legfontosabb fel-adat a gyermekek környezetében és a nevelésében részt-vevő felnőttek számára. Eszerint az érzelmi/fizikai elhanya-golás, érzelmi/fizikai/pszichés bántalmazás, szexuális visz-szaélés. A bántalmazás gyakran transzgenerációs módon
„átörökítődik”, amelynek rizikófaktorjai súlyos hajlamosító tényező az áldozattá válásban (5. ábra). Sajnálatos módon a helyzetet a gyermekek különböző életszakaszai növeli a bántalmazás kockázatát (Révész 2004).
87 5. ábra
Forrás: Bántalmazás legfőbb rizikófaktorjai (Révész, 2004)
5.4. Az iskolapszichológia szakmai keretei a családi krízisek témakörében
Az iskolapszichológia alapvető feladata a krízis helyze-tekben való szakmai segítségnyújtás. A krízisintervenció azonnali beavatkozást jelent, ha egy gyermek vagy a család váratlan, érzelmileg megterhelő helyzetbe kerül. Leggyako-ribb nehézségek a családi krízisekből származnak, amelyek a gyermekek viselkedésének és/vagy tanulási teljesítmé-nyének radikális és gyors változását okozza.
A kritikus helyzet kezelése az érinettektől függően egyéni, csoportos, vagy szervezeti szinten történhet. Az
család izolációja
munkanélküliség
bántalmazott szülő
pszichiátria betegség kommunikációs
zavar eltérő nevelés
fejlsődési zavar
88
egyéni helyzetben a pszichológus azonnali támasznyújtása csökkentheti a pszichés terheltséget, majd mérlegeli a szak-mai team bevonását. Csoportos vagy szervezeti szintű meg-oldásra akkor van szükség, ha az esemény hatással van az osztály vagy a nagyobb közösség lelki állapotára.
Egyes esetekben azonban mérlegelnie kell, hogy a krízis-ben lévő gyermeket, vagy családot átirányítja a speciális szakmai ellátást biztosító intézmény felé, mint a nevelési ta-nácsadó, vagy gyermek- és ifjúsági pszichiátriai osztályra.
Az iskolapszichológus további feladata még az eset vezetés-ében a későbbi kontroll ellátása is, amely további károsodá-sok megelőzése érdekében, illetve a javulás folyamatának ellenőrzése végett végzi a szakember (Szabó et al. 2015).
Feladatok:
1. Iskolapszichológia és pedagógia kapcsolata feladat: Kis csoportos munkában elkészítik az iskolapszichológus klienskörének térképét és vitaindító kérdéseket fogal-maznak meg a pedagógus szerep, az intézményi vezetők, illetve a teljes intézményi rendszer szerepéről a családi krízisek szempontjából.
2. Esetmegbeszélés: Minden hallgató felkészül egy eset be-mutatásával. A Család-tér-kép (pszichológia társasjáték) eszközével, az esetkonzultáció módszerével értelme-zésre kerül egyes családi esetek mögött meghúzódó lé-lektani tényezők értelmezése, azok következményei és lehetséges megoldási módjai, a kompetencia határokat szem előtt tartva.
89 6. ábra
Forrás: Család-tér-kép. Pszichológiai társasjáték (Animula, 2017)
3. Változó egyensúly feladat: A résztvevők a Jenga Classic társasjátékkal tornyot építenek. Egy-egy jenga
3. Változó egyensúly feladat: A résztvevők a Jenga Classic társasjátékkal tornyot építenek. Egy-egy jenga