Az internethasználat változása a honlapok nyelve szerint

A kétgenerációs általános internethasználati gyakoriságok áttekintése után arra keressük a vá-laszt, hogy a világháló használata során az érintettek milyen arányban látogatnak anyanyelvi, többségi, valamint egyéb idegen nyelvű honlapokat. Figyelmünket – a 2011-es médiakutatá-sunkhoz hasonlóan⁴⁰ – elsősorban a magyar és a többségi nyelvű internetfelületek használatá-ra fordítjuk, hiszen az egyéb idegen nyelven hozzáférhető internetes tartalmak követése nem minősül a kisebbségi környezetből következő asszimilációs nyomásnak/tényezőnek, csupán a világháló lényegéből fakadó multilingvikus ismeretszerzési információs formának.⁴¹

33. átbra

Internethasználat változása a honlapok nyelve szerint * (2011-2014)

2011 2014 2011 2014 2011 2014 2011 2014

Erdély Felvidék Kárpátalja Vajdaság

magyarországi honlapok regionális magyar honlapok többségi nyelvű honlapok egyéb nyelvű honlapok

* 100-as skálára transzponált átlagok: 1-soha…..100-gyakran

Elsőként az érdemel említést, hogy mindegyik régióban erőteljesen csökkent a magyarországi honlapok látogatottsága. Elsősorban Erdélyben, mínusz 16 átlagponttal, ám a többi régió-ban is 7–12 átlagponttal kevesebben keresik az említett honlapokat. Mindez az anyanyelven történő internetezés szempontjából igen kedvezőtlen folyamat, amit a helyi, regionális ma-gyar nyelvű honlapok látogatottsága is megerősít. Elsősorban Erdélyben és a Felvidéken, ahol

40 Uo.: 167-182 oldal.

41 A grafi kon adatsorait látva először annak tisztázása szükséges, hogy nincs-e ellentmondás az idősorosan csökkenő nézettségi indexek és aközött, hogy – amint azt az eddigiekben láthattuk – az elmúlt három évben nőtt az internethasználói gyakoriság. A feltett kérdésre a válasz nemleges, hiszen a most látható részarányok a mindenkori internetezésen belüli állapotot tükrözik.

három évvel ezelőtt még 15–8 átlagponttal intenzívebben kattintottak magyar nyelvű helyi honlapokra.

Mindez különösen az erdélyi magyarok internetezési gyakorlatának a szempontjából mondható erősen negatív fejleménynek, hiszen az ottani internetfelület kínálat – hasonlóan a regionális televíziókhoz és rádiókhoz – összehasonlíthatatlanul bőségesebb, mint az a többi régióban tapasztalható. Ezzel szemben az e téren számottevően szűkösebb kínálat ellenére Kárpátalján és a Vajdaságban némi növekedés mellett a regionális magyar honlapok látoga-tottsága nagyságrendileg a korábbi szinten maradt (62–64 átlagpont).

A nyelvhasználat szempontjából továbbra is a kárpátaljaiak internethasználata mondható a legkevésbé egységesnek, noha körükben a magyarországi honlapok népszerűsége és az egyéb idegen nyelveken hozzáférhetők között némiképpen szűkült a távolság (61 átlagpontról 50-re). Ehhez képest a különböző nyelvű honlapok látogatottsága terén az erdélyiek gyakorlata még közelebb áll egymáshoz mint 2011-ben: akkor 28,8 átlagpont volt a különbség a legin-kább és legkevésbé népszerű internetfelületek között, ami mára – főként a magyar nyelvű honlapok visszaesése következtében – mindössze 19,5 átlagpontnyira szűkült.

A tárgyalt vonatkozásban a felvidékiek internetezési szokásai tartalmilag alig változtak a tekintetben, hogy körükben a többségi (szlovák) nyelvű honlapok látogatottsága ugyanakko-ra, mint a felvidéki magyar honlapok népszerűsége.⁴²

A vajdasági helyzet leginkább a felvidékihez áll közel, hiszen körükben az 50 átlagpontot meghaladó arányban látogatnak szerb honlapokat (ami egyedüliként mutat növekedést a há-rom évvel ezelőttihez képest az összes régiót tekintve), azonban azzal a különbséggel, hogy a regionális magyar honlapok népszerűsége nem csökkent, hanem a korábbi szinten maradt.

Összességében tehát elmondható, hogy az internetfelületek anyanyelvi dimenziója tekin-tetében – főként a magyarországi portálok látogatottsága visszaesésének köszönhetően – je-lentős pozícióvesztés tapasztalható, amit a következő alfejezet adatai még hangsúlyosabban bizonyítanak.

5.4.3. A magyarországi közszolgálati televíziócsatornák és rádióadók honlapjainak használata

A Magyarországról sugárzott közszolgálati médiafelületek online nézettségének és hallgatott-ságának mindössze töredékmegoszlásokban kifejeződő (2,5–3,3 százalék közötti) regionális arányai⁴³ egyfelől visszaigazolják az imént említett negatív tendenciákat, emellett azonban félreérthetetlen bizonyítékát is adják annak, hogy az anyanyelvi közszolgálati tartalmak világhálón való követése egyelőre csupán partikuláris szerepet tölt be az internethasználat egyéb funkcióihoz képest.⁴⁴

42 Ehhez képest az erdélyi internetezők 10 átlagponttal kevesebben keresik csupán a román nyelvű, mint a regionális magyar honlapokat.

43 Az említett töredékmegoszlásokra való tekintettel táblázatainkban ezúttal nem látjuk értelmét az eddigi-ekben alkalmazott erősorrend szerinti rendezésnek.

44 Ezek részletes áttekintését a következő alfejezetben foglaljuk össze.

42. táblázat

Szokta-e az alábbi rádióadókat és televízió csatornákat az interneten keresztül hallgatni/nézni? (százalékban)

Erdély Felvidék Kárpátalja Vajdaság

regionális átlagok 2,5 3,3 2,8 3,0

Kossuth Rádió 3,9 2,8 5,5 3,9

Petőfi Rádió 5,4 7,6 4,0 5,0

Bartók Rádió 1,5 0,7 1,1 0,9

Dankó Rádió 0,6 2,1 0,9 0,9

Duna World Rádió 1,2 0,9 0,0 1,1

M1 3,6 6,3 7,0 5,3

M2 2,5 3,5 2,6 3,2

M3 0,7 0,4 0,7 0,9

Duna TV 4,8 5,6 4,4 4,6

Duna World 1,3 2,8 2,2 4,6

Ami a relatíve említést érdemlő részleteket illeti, elmondható, hogy három régióban a Pe-tőfi Rádió online hallgatottsága megelőzi a Kossuth Rádióét (csupán Kárpátalján fordított a helyzet), míg a Bartók, Dankó és Duna World rádiók interneten keresztül való követése közelít a nullához.⁴⁵

A magyarországi televíziócsatornák online nézettsége még csekélyebb (0,4–7,0 százalék közötti) intenzitást mutat, melyen belül a Felvidéken, Kárpátalján és a Vajdaságban az M1-et, Erdélyben pedig a Duna főcsatornáját nézik inkább az interneten.

A konkrét közszolgálati honlapok és teletext oldalak olvasottsága tekintetében még az elő-zőeknél is kisebb érdeklődést regisztráltunk: a regionális átlagok mindössze 1,6–3,9 százalék között szóródnak (42. táblázat). Ezen belül válaszadóink leginkább a Telesport honlapját követik (2,0–4,9%), valamint az M1/M2/M3 teletextjét (2,0–7,3%).

Ezekhez a rendkívül alacsony használati mutatókhoz képest is meglepően csekélynek bi-zonyult a közszolgálati médiafelületek archívumát is tartalmazó Mediaklikk.hu honlap láto-gatottsága, amely mindössze 0,6–2,2%-ot tesz ki.

45 Olyannyira, hogy a kárpátaljaiak között egyetlen megkérdezett sem választotta a Duna World opciót.

43. táblázat

Nézte-e Ön tegnap az alábbi honlapokat és teletext oldalakat?

(százalékban)

Erdély Felvidék Kárpátalja Vajdaság

regionális átlagok 1,6 3,4 3,9 2,9

HIRADO.HU (honlap) 1,4 2,1 4,6 2,6

AZ M1/M2/M3 honlapjai közül valamelyik 1,9 4,4 4,9 1,8

DUNA TV vagy a DUNA WORLD honlapja közül valamelyik

1,7 2,2 3,3 2,8

a KOSSUTH, a PETŐFI, a BARTÓK vagy a DANKÓ RÁDIÓ honlapja közül valamelyik

0,9 2,2 2,2 1,4

TELESPORT.HU (honlap) 2,0 4,9 4,9 3,5

MEDIAKLIKK.HU (honlap) 0,6 1,8 1,8 2,2

AZ M1/M2/M3 teletextje 2,3 7,3 7,3 5,3

DUNA TV/DUNA WORLD teletextje 2,0 2,7 2,7 3,5

A közszolgálati online tartalmak mindegyik régióban önmaguk helyett beszélő, elenyésző szintű követése kutatásunk egyik legfontosabb tapasztalataként értékelhető. Leginkább a te-kintetben, hogy a határon túli magyarság anyanyelven való médiahasználata jelenleg e téren mutatja a legszámottevőbb lemaradást (érdektelenséget). Mindez azonban éppúgy jelentheti egyben azt is, hogy a tárgyalt online felületek megfelelően átgondolt stratégiával történő működtetése olyan, egyelőre még kiaknázatlan dimenziót is megnyithat, amely jelentős tar-talékot képviselhet a vizsgált magyar közösségek tagjainak anyanyelven való tájékozódása szempontjából.