Az intézménylátogatáshoz kapcsolt tanulási mód pedagógiai, módszertani értékei

Az intézménylátogatás mint tanórán kívüli tanulási mód az általános iskolai korosztálytól a középiskolásokon át az egyetemistákig az esetek többségében rendkívül hatékony és eredményes, mert kedveltek az ott folyó tevékenységek, még akkor is, ha a felkészüléstől a megvalósításon át a feldolgozásig gyakran jóval több munkával járnak, mint amit például egy témakör hagyományos tanórai és otthoni feladatainak összessége megkíván. Igaz, jó előkészítés és szervezés esetén ezt a tanulók gyakran nem is munkának érzik, hanem inkább játéknak, kikapcsolódásnak. Joggal merül fel a kérdés:mi vonzóaz intézménylátogatásokban a diákok számára? A tanárjelölt főiskolai, egyetemi hallgatók körében és a közoktatásban szerzett tapasztalataink alapján elmondható, hogy számos, egymástól erősen eltérő oka van.

• A diákok számára az intézménylátogatás mindig változatosabbnak tűnik, mint a tanórai tanulás, mert ilyenkor kiszabadulnak az iskola számukra sokszor egyhangúnak, unalmasnak tűnő falai közül. Különösen éles lehet a kontraszt, ha az intézménylátogatás egy jól pergő, aktív (és interaktív) program, szemben a tanórák gyakran szerény módszertani kultúrájú, a tanulók számára nem ritkán unalmas sorozatával, amit csak időnként szakít meg egy-egy izgalmasabb, színvonalasabb foglalkozás vagy feladat.

• Kedveli az ilyen programokat az a tanuló, aki úgy gondolja, hogy ezen keresztül számos új, számára hasznos dologgal ismerkedhet meg. Kedveli az is, akiben jóval kevesebb érdeklődés mutatkozik, és a látogatásnak inkább a a „kirándulás” jellegét élvezi.

• Várakozást keltő a tanulók számára az a korábban szerzett tapasztalat, hogy helyben könnyebben és jobban Az intézménylátogatások során alkalmazott tereptanulási technikák

• Bármely témával kapcsolatban olyan szempontok, megközelítések is előkerülnek, amelyek a tanórai keretekben nem, vagy csak ritkán. Érdeklődést kelthet, hogy a diák többféle szempont, vélemény megismerése alapján juthat új ismeretekhez, vagy az elhangzottak, látottak, tapasztaltak éppen eddigi ismereteinek új szempontú átértékeléséhez járulhatnak hozzá.

• A meglátogatott intézmény munkatársai, szakembergárdája nemcsak tartalmilag nyújthatnak új és érdekes információkat, hanem személyükben is változatosságot jelentenek a „megszokotthoz” képest. Nem tanár karakter foglalkozik velük, hanem egy „valós ember”, olyan, aki éppen a szülőjük is lehetne.

• Vonzó lehet, hogy az intézmény munkatársaival való párbeszéd során a negatív visszahatástól való félelemtől mentesen, szabadon lehet kérdezni vagy éppen véleményt nyilvánítani.

• Vonzó lehet, hogy a meglátogatandó hely például különlegessége vagy korlátozott látogathatósága miatt nem mindenki számára nyitott, így a diákok legalább a program idejére úgy érezhetik, hogy velük most valami rendkívüli történik, értük kivételt tesznek, olyat tapasztalhat, amelyet csak kevesen.

• Ritkábban érvényesülő szempont, hogy a diákok általuk eddig nem vagy alig ismert társadalmi rétegek életébe, az egyes munkakörökhöz kapcsolódó életformákba tekinthetnek be.

A közoktatásban részt vevő tanulók földrajztanuláshoz kapcsolódó intézménylátogatásra vonatkozó tapasztalatát, véleményét és attitűdjétonline kérdőívsegítségével mértük fel(2013 januárjában). A kérdőívet többnyire 10. és 11. évfolyamos tanulók töltötték ki, akik az utóbbi években legalább egyszer részt vettek földrajzi ismeretekkel (is) bíró intézménylátogatáson. Kifejezték igényüket arra, hogy sűrűbben szeretnének ilyen látogatásokat tenni (a legtöbben a „minden második hónapban” választ jelölték). A válaszadók beszámoltak arról, hogy az ilyen típusú látogatásokat általában az iskola (vagy annak valamilyen speciális kis közössége, például szakköri csoport vagy tehetséggondozó műhely) szervezte, nem földrajzórai keretben vettek részt azon. A tanulók kedvelik a földrajzi tartalmú intézménylátogatásokat, érveikként néhány idézett válasz:„egy-egy ilyen intézményekben (például múzeumokban) az iskolai keretektől eltérő, annál látványosabb módon bővíthetjük a földrajz ismereteinket”,„habár nekem már tantárgyi alapon nincs földrajzoktatás (megjegyzés: 11. évfolyamos), én most is szívesen gyarapítom és elevenítem fel tudásomat az ilyen élményekben gazdag kirándulások során, hiszen a földrajz mindig is egy hozzám nagyon közel álló tudományág volt, mindig jó érzés az általános, illetve a legújabb felfedezéseket ilyen alkalmakkor nekünk is felfedezni”,„mert érdekes a téma és a természeti vagy társadalmi-gazdasági változásokat közvetlen környezetünkben is tapasztalhatjuk”.Az intézménylátogatások tantárgyi hasznának értékelésekor ne felejtsük el a pedagógiai és nevelési célok megvalósulását sem, vagyis azt, hogy a tantervi követelmények teljesítésén túl feladatok és problémák elé állítjuk a tanulókat, számukra szokatlan típusú környezettel találkoznak és abból különböző mélységű tapasztalatokat szerezhetnek. Minden új tapasztalat – megfelelő magyarázattal és ismerettel, a problémákra adandó válaszokkal együtt – új tudást jelenthet a tanulóknak, amelyet a későbbiekben tanulásuk, pályaválasztásuk és munkájuk során is hasznosíthatnak.

Az intézménylátogatások során alkalmazott tereptanulási technikák

Az intézménylátogatások során alkalmazott tereptanulási technikák

Az intézménylátogatásokon alapuló tanulási környezetpedagógiai és szakmódszertani értékeiaz alábbaikban foglalhatók össze:

• A tanulók a valóságban ismerik meg a valós tényeket, jelenségeket, így azok elképzelhetővé válnak számukra, ezáltal mélyebben rögzülnek, beépülnek tudati rendszerükbe, és nem száraz tananyagként merülnek feledésbe.

• A tanulók valósághű elképzelést alakítanak ki egy-egy földrajzi-környezeti tartalomról (fogalomról, kapcsolatrendszerről, folyamatról).

• Látják az üzemi telephelyek, az infrastrukturális létesítmények, a kulturális, egészségügyi és közigazgatási intézmények térbeli elhelyezkedését, téri kapcsolatrendszerét, érzékelik méretnagyságrendjét, ezáltal új ismeretelemekkel gyarapszik és mélyül a térértelmezésük.

• A tanulók a tapasztalat alapján új szempontokból gondolkodnak el a dolgokon, így olyan összefüggéseket fedeznek fel, amelyeket különben lehet, soha nem ismertek volna meg (pl. mennyire nem mindegy, hogy milyen

Az intézménylátogatások során alkalmazott tereptanulási technikák

munkakörülmények között dolgoznak az emberek, mi a közlekedésföldrajzi helyzet értéke, mit jelent a munkafolyamatok tervezése és szervezése).

• Könnyebben átlátják a folyamatok kapcsolatrendszereit (például gyártástechnológiai, szervezési, ügymeneti kapcsolatok, függések).

• Tudatosulhat a tanulókban a földrajzi környezet termelésre gyakorolt befolyása, a természetátalakítás folyamata, annak negatív következményei; a különböző szférák, tevékenységek, intézmények, tudományok együttműködések szükségessége.

• Fejlődhet közgazdasági szemléletük azáltal, hogy a terepen, összefüggéseikben ismerik meg a termelő tevékenységek helyi, regionális, globális alapú és gyorsan változó feltételeit és azok következményeit.

• Nevelési szempontból lényeges, hogy abban az esetben, ha a tanulók bepillantást nyerhenek a folyamatba, körülménybe, emberi munkába, amelyben készül egy-egy termék, megnőhet a termékek becsülete, értéke (nem csupán egy lehasználható és eldobható dolgot láthatnak benne).

• A valós életből vett együttműködési példák segíthetik a gyerekek tudatos és felelősségteljes részvételét az iskolai kooperatív munkaformákban.