Az esetelemzés és az esetmódszer elméleti áttekintéseáttekintése

6.1.1. Az eseményekhez kapcsolódó módszerek alkalmazásának jelentősége

A kérdezéssel kapcsolatban a 4. fejezetben kiemeltük, hogy az alapvető kommunikációs forma a tanítás-tanulás folyamatában: a frontális ismeretfeldolgozás során nélkülözhetetlen a tanár-diák párbeszédben, de kulcsszerepe van az ismeretfeldolgozás mellett az ismeretek alkalmazásában is. A kérdezési stratégiákon alapulnak a közös tanulás azon módszerei is, amelyekbenegy-egy konkrét földrajzi-környezeti esetet dolgoznak fela tanulók.

Ebben a megközelítésben azesetegy megtörtént eseményt jelent. Tehát arról van szó, hogy egy bizonyos időben lejátszódott eseménnyel foglalkoznak, de olyannal, amely egyedi vonásai mellett általános érvényű is lehet, más időben vagy máshol is bekövetkezhet. Az eseményt előidéző feltételek számbavétele, az esemény lefolyása, folyamata, következménye modellértékű és elgondolkodtató. A földrajztanításban különösen komplex kérdéskört jelent azáltal, hogy a földtudományi-környezeti jelenségeknek természeti és társadalmi okai, következményei és konzekvenciái egyaránt vannak.

A hagyományos földrajztanításban az esetekre épülő módszereknek nem volt nagy jelentőségük, csak az általánosítás, a modellekben, a sémákban való gondolkodás képességének fejlesztése iránti tantervi igény megfogalmazását követően fordult feléjük a szakmódszertani figyelem. Eredményesen alkalmazhatók a gondolkodás fejlesztésében az oksági kapcsolatfeltárás és a problémamegoldás révén, valamint a kommunikációs képességek fejlesztésében is a vélemények megfogalmazása és ütköztetése során. Alkalmasak a környezetben lejátszódó események, folyamatok, jelenségek földrajzi-környezeti nézőpontból való megközelítésének tanítására. Jelentőségüket növeli, hogy tartalmilag, szemléletileg összekapcsolják a földrajzi tananyagot a világ történéseivel, a köznapi eseményekkel, azáltal életszerűvé teszik azt.

A földrajztanításban az eseményeket alapvetően kétféle módon dolgozzák fel a tanulók. Különbségük abban áll, hogy a tanár milyen mélységben irányítja ezt a tevékenységet, hogy a tanulók milyen mértékben gondolkodnak közösen az esetben rejlő probléma megismerésekor és feldolgozásakor. Ebből következik, hogy az erősebben irányított, többnyire egyénileg végzett esetelemzésre épül a közös gondolkodáson alapuló esetmódszer. A mindennapi gyakorlatban azonban nem mindig választható el élesen egymástól a két módszer, egyes elemeik keveredhetnek.

6.1.2. Az esetelemzés

keresztül. A tanulási folyamat csaknem egészét a tanár irányítja, ő veti fel a problémát, ő tárja a gyerekek elé a megértéséhez szükséges információkat közvetlenül vagy források megadásával, esetleg magyaráz is.A tanulók a tanár közvetlen irányítása alatt dolgoznak, többnyireegyénileg(legfeljebb pármunkában) (6.1. ábra). Az eset megismerése és megértése után megfogalmazzák a véleményüket vagy állást foglalnak azzal kapcsolatban, vagyis egyénileg értékelik az eseményeket (persze arra hatással lehet a többiek és a tanár álláspontja is).Az esetelemzés végén a tanár elősorban a helyzetmegértést és az arra vonatkozó vélemény, állásfoglalás szemléletét és megfogalmazását értékeli, értékelése az egyéni teljesítményekre vonatkozik.

6.1. ábra. Az esetelemzés folyamata (Makádi M. 2005 alapján) Feladat

Eset:jégleszakadás az Antarktiszon

Probléma:a jégtakarók olvadása és az özönvíz lehetősége

Helye a tananyagban:9. évfolyam. A levegőburok földrajza – A globális felmelegedés Módszer:esetmegismerés szöveges forrás és tanári információk alapján

1. Az eset leírása a. Szövegfelolvasás

Az esetalapú földrajzoktatás metodikai kérdései

b. A szemelvényből szerzett tények új ismeretekkel való kiegészítése a tanár által irányított frontális osztálymunka során:

• az Antarktiszi-félsziget megkeresése a térképen;

• az Antarktika szerkezeti felépítésének megismerése vagy felelevenítése;

• a Déli-sarkvidék éghajlatának, éghajlati jellemzőinek felelevenítése;

• a jéghegyek alakjának magyarázata;

• a jéghegyek leszakadási folyamatának értelmezése;

• differenciált feladat – dokumentumgyűjtés a könyvtárban: nemzetközi egyezmények a globális éghajlatváltozás mérséklésére irányuló eddigi megoldásokról.

2. A probléma feltárása elemzéssel

• A globális felmelegedés ténye, folyamata és következményei – az üvegházhatás modelljének lerajzolása.

• A globális felmelegedés és a sarkvidéki jég fogyásának kapcsolata.

3. Egyéni vélemények megfogalmazása Probléma: kell-e özönvízre számítani?

4. Értékelés

Javasolt szempontok a tanári értékeléshez:

• az információgyűjtés eredményessége (szakmai pontossága, változatossága);

Az esetalapú földrajzoktatás metodikai kérdései

Megoldási lehetőségek kidolgozása, tanulságok megfogalmazása:

• Milyen következményekkel jár a természeti és a társadalmi környezetben a jégsapka olvadása? – rendszervázlat vagy séma készítése;

• A szárazföldek mely részeit fenyegeti tengerelöntés? – ábrázolás világtérképen;

• Hogyan lehetne enyhíteni a globális felmelegedés társadalmi tevékenységből eredő okait? – lista összeállítása a felmelegedés társadalmi előidézőiről, mellé intézkedési terv kidolgozása;

• Mit tehetnék én és a családom? – fogalmazás készítése.

6.1.3. Az esetmódszer

Az esetmódszer során a tanulók kis létszámú csoportokban egy konkrét tipikus vagy aktuális helyzetet tanulmányoznak egy vagy több információhordozó felhasználásával, majd földrajzi-környezeti szempontból elemzik annak érdekében, hogy közösen jussanak következtetésre az eset tanulságainak megbeszélése után (6.2. ábra).A tanulók szempontjából tekintve az esetelemzéstől két lényeges dologban különbözik. Egyfelől a gyerekek nem készen kapják a problémát, 3-6 fősegyüttműködő csoportoknakkell megtalálniuk azt a problémát rejtő információk alapján. Másfelől nemcsak a véleményüket fogalmazzák meg az esettel, annak fő problémájával kapcsolatban, hanemmeg is oldjákazt. Benne közvetettebb a tanár szerepe, mint az esetelemzésben, csak a feladat előkészítésére, összegzésére és értékelésére szorítkozik. Értékelése elsősorban a probléma felismerésére és annak megoldására vonatkozik, amelyben kitüntetett szerepe van az alkalmazott együttműködési stratégiák alkalmazásának és azok eredményességének. A módszer célja a közösen végzett kritikus gondolkodás mellett alapvetően a problémamegoldó képesség fejlesztése.

6.2. ábra. Az esetmódszer folyamata (Makádi M. 2013) Feladat

Eset:a Mars üzenete

Probléma:miért áldoznak oly sok pénzt a Mars-kutatásra?

Helye a tananyagban:9. évfolyam. Kozmikus környezetünk – A bolygókutatás jelentősége

Módszer:helyzetmegismerés előzetes csoportos információszerzéssel, problémafeltárás szempontok segítségével Az esetalapú földrajzoktatás metodikai kérdései

Farkas Mariann földrajz szakos tanárjelölt (2012) nyomán 1. Előkészítés az esetmódszerrel dolgozó tanítási óra előtt

a. A tanulók híreket keresnek a világhálón a Mars-kutatással kapcsolatban, amelyekből megtudhatják, hogy mit és miért keresnek a bolygón. A tanár segítségképpen ajánl böngészésre honlapokat, például

h t t p : / / w w w . s g . h u / c i k k e k / 9 1 2 2 0 / c u r i o s i t y _ a _ m a r s _ k u t a t a s _ j o v o j e _ a _ t e t , http://index.hu/tudomany/2012/12/05/a_marskutatas_legizgalmasabb_evei_jonnek.

b. A már meglévő ismeretek felelevenítése (kb. 4-5 perc):

• Minek a rövidítése a NASA? (Megoldás:Nemzeti Repülési és űrhajózási Hivatal – National Aeronautics and Space Administration)

• Mit tudunk a Marsról? (Lehetséges megoldás: Föld típusú bolygó, a Naphoz viszonylag közel, nagy sűrűségű, szilárd kőzetburokkal rendelkezik, felszínformái emlékeztetnek a földiekre: felszínét hajdani folyó-gleccservölgyek szelik át, nagy vulkánok ismerhetők fel, pólusain jégsapkák ülnek.)

• Mik a szerves anyagok? (Megoldás:szénvegyületek, az élő szervezeteket felépítő anyagok; a szénvegyületek száma több millió, mert a szén az egyetlen elem, amelynek atomjai korlátlan számban képesek egymáshoz kapcsolódni.)

• Miről informálnak a¹³C és¹²C izotópok? (Lehetséges megoldás:a szén természetben előforduló izotópjai, felhasználhatók az óceánvíz áramlását megmagyarázó hőmérséklet követésére. A növények könnyebben hasznosítják a kisebb tömegszámú (¹²C) izotópot, miközben a napfényt és a szén-dioxidot táplálékká alakítják, így a nagy plankton-telepek nagy mennyiségű¹²C-t juttatnak az óceánokba. Ha az óceánok vize hőmérséklete szerint rétegződik, akkor a víz körforgása leáll, így az elpusztult plankton a fenékre süllyed, magával viszi a¹²C-t, ezáltal a felszíni réteg¹³C-ban viszonylag gazdaggá válik. Ahol a hideg víz feltör a mélyből, ott magával hozza a¹²C-t. Ezért amikor az óceán vizének hőrétegzettsége a jelenleginél kisebb mértékű volt, akkor a felszínen élő fajok váza sok¹²C-t tartalmazott.)

2. A probléma feltárása elemzéssel (kb. 15 perc)

A 4 fős tanulócsoportok megvitatandó elemzési szempontokat kapnak, és leírják az ötleteiket, válaszaikat.

• Mit gondoltok, a Naprendszer bolygói közül miért éppen a Marsnak szentelnek ekkora figyelmet a kutatók?

(Lehetséges megoldás:a Földhöz való közelsége és hasonlósága miatt.)

• Mely tényezők jelentettek konfliktusforrást a kutatás körül? (Lehetséges megoldás:finanszírozás, technikai problémák, érdekellentétek.)

• Gyűjtsetek érveket és ellenérveket a Mars-kutatás fontosságáról! (Lehetséges megoldás:szerves anyagok feltárása –› a földi készlet pótlása; új tudományos eredmények; lakható környezet reménye; a Mars történetére való következtetés; van-e élet a Földön kívül?; versengés az űrkutató országok között.)

• Rajzoljátok le, hogy milyennek képzelitek a Curiosity Marsot kutató űrszondát!

3. A probléma megvitatása (kb. 15 perc)

A csoportok ütköztetik az érveiket, és az elfogadott ötletekből az osztály közösen gondolattérképet készít. A tanár folyamatosan rajzolja a táblára. (Lehetséges megoldás:6.1. kép.)

Az esetalapú földrajzoktatás metodikai kérdései

6.1. kép. Véleményütköztetést követően készített gondolattérkép aMarskutatás fontosságáról (fotó: Farkas Mariann 2013)

4. A tanulságok megfogalmazása (kb. 3-5 perc) 5. Értékelés (kb. 3-5 perc)

Javasolt szempontok a tanári értékeléshez:

• a tanulók együttműködésének színvonala és területei;

• a már meglévő és az újonnan szerzett ismereteik összeillesztésének sikeressége az eset feldolgozása során;

• az állításaik mögötti indoklások, érvek helyessége.

Mindezek alapján elmondható, hogy az esetelemzés egyszerűbb feladatot jelent a tanulók számára, közelebb áll a hagyományos, frontális megközelítésű tanítási-tanulási folyamathoz, hiszen csak egyes elemeit oldják meg egyénileg a gyerekek. Az esetmódszer magasabb szintű gondolkodási műveletek és együttműködési stratégia alkalmazását kívánja, így eredményes alkalmazásának feltétele a tanulók esetelemzésben való jártassága.