Az információs rendszerek szerepe az erdőgazdálkodási ágazatban

Az információ fogalmának definícióit elemezve az előzőekben megállapítottam (3.1. fejezet), hogy az erdő nagy információtartalommal bíró objektum. A gazdálkodás szempontjából vi-szont az az információ releváns, amely a termék előállítása során a termékbe beépül, annak részét képezi. A termékekben a feldolgozott alapanyag- és energiafelhasználás valamint az in-formáció között valamiféle „fordított arány” létezik, lásd a-es definíciót.

Az erdőgazdálkodás „termékei” a megtermelt faanyag, a mellékhaszonvétellel kinyerhető egyéb javak, valamint a közjóléti és védelmi szolgáltatások. Ezek „megtermelésében” a termé-szeti folyamatok mellett a tulajdonképpeni technológiai folyamatok időtartama rövid, és több egymást követő szakaszban ékelődik a „spontán” természeti folyamatok közé, vagyis a köz-gazdasági értelemben őstermelés folyik. Ebből következően az ágazat „terméke” nem igényli nagy mennyiségű információ gazdálkodó általi „befektetését”, gazdálkodási szempontból a termék információtartalma alacsony.

Az ágazat „gyártási folyamata” sem igényli a gyors információfeldolgozást. A beavatkozá-sokat nem szükséges percnyi pontossággal megtenni – annál is inkább, mert nem is ismerjük a

„pontos” időpontot – tehát kijelenthető, hogy az ágazat folyamatainak információintenzitása alacsony.

A fenti okfejtések alapján PORTER és MILLAR információintenzitási mátrixában az erdé-szeti ágazatot a bal alsó sarokba tudtam pozícionálni⁷(6. ábra).

Termék információtartalma

alacsony magas

magas Termelő folyamat

információintenzitása

alacsony

6. ábra: Információintenzitási mátrix

Az információ a mai világban egyaránt lehet érték, erőforrás, stratégiai és termelési ténye-ző. Kifejtett hatásai következtében a gazdasági növekedés fontos tényezőjévé lépett elő és katalizátorként is funkcionál. Az infokommunikációs technológia fejlődése és a globalizáció hatására a gazdasági szervezetekben lényegesen megváltozott az információval való hatékony gazdálkodás, ennek hatására átalakultak a különböző gazdasági folyamatok is.

Az információs rendszerek esetén az alapvető cél, hogy bemeneti adatokat fogad, ezeket feldolgozza és újabb adatokat, információkat generálva szolgáltassa az elvárt kimeneteket. Az információs rendszerek a különböző feldolgozásokhoz alapvető erőforrásként adatokat hasz-nálnak fel annak érdekében, hogy a szervezeti feladatok végzéséhez hasznos információkat szolgáltassanak. Fő céljuk az információellátás, vagyis olyan, célorientált üzenetek létrehozása, amelyek a felhasználó számára újdonságot jelentenek, bizonytalanságot szüntetnek meg, és feladataik, döntéseik teljesítésében segítséget nyújtsanak. Funkcióikat tekintve az információs rendszereknek biztosítaniuk kell:

 az adatok gyűjtését, rögzítését, tárolását,

 az adatok ellenőrzését,

 a tárolt adatok biztonságát, védelmét,

 az adatok csoportosítását, rendszerezését,

 az adatok naprakészen tartását,

 meghatározott feltételek szerinti számításokat, összegzéseket, elemzéseket,

 az eredmények megjelenítését,

 az adatok belső mozgatását,

 az adatok továbbítását,

 jelentések készítését és kezelését.

Az információs rendszerekre vonatkozó meghatározások nem zárják ki, de nem is követe-lik meg a számítógépes (értve ez alatt hardvert és szoftvert egyaránt) támogatottságot. Ezért

7 A pozíciót erdészcsilaggal jelöltem.

beszélhetünk manuális, illetve számítógéppel támogatott információs rendszerekről. Az első információs rendszer akkor alakult ki az emberiség történelmében, kultúrájában, amikor az információk mennyisége meghaladta az egy ember által kezelhetőt. Ezek a szervezetek már a korai társadalmakban betagozódtak az államszervezetbe (írnokok⁸, kancelláriák, hites helyek, jegyzőségek stb.), illetve a kapitalizmusban megjelentek a gazdálkodó szervezetek struktúrájá-ban is (titkárságok, segédhivatalok stb.). Napjainkstruktúrájá-ban az információs rendszerek alapvető funkcióinak megfelelő szinten történő végrehajtása nem nélkülözheti a számítógépes támoga-tást.

Az információs rendszerek leváltására, új rendszer bevezetésére időként szükség van. Ez adódhat abból, hogy új technikai megoldások válnak elérhetővé vagy megváltozik a gazdasági-jogi környezet, amelyben a vállalkozásnak működni kell, megváltoznak az elvárások a szerve-zeten belül, a meglévő rendszer lassan és|vagy pontatlanul szállítja az információkat stb. Ha egy vállalkozás szempontjából kell megítélni az információs rendszer hatását, akkor azt a váltás idején célszerű megtenni, összehasonlítva a leváltandó és a bevezetendő információs rendszer szerepét.

Ezen szempont szerint vizsgálva az erdőgazdálkodási ágazatot, a CASH, MCFARLAN és MCKENNEY(1988) stratégiai rács modelljében szintén a bal alsó sarok közelében tudom meg-határozni a helyét (7. ábra).

Ez a pozíció az információs rendszer támogató szerepkörét jelenti. Ez az elhelyezkedés adódik egyrészt a termék alacsony információtartalmából, a termelési folyamat alacsony infor-mációintenzitásból (6. ábra), de szerepet játszik benne az is, hogy az egyes társaságok szó klasz-szikus értelmében nem versenytársai egymásnak, területi monopóliummal bírnak, és az is, hogy a fa ára független a kitermelési, előállítási költségétől.

8 Barry Kemp, a neves angol egyiptológus az Ancient Egypt. Anatomy of a Civilization című könyvében a Bürokratikus eszme alcím alatt az ókori egyiptomi írnokról a következőt írta: „Az egyiptomi állam anyagi tel-jesítménye, mint a piramisok, a feltűnő gazdagság, a paloták, a templomok, a hódítások, ezek mind egy külön-leges jártasságnak köszönhették létüket, tudniillik a források adminisztratív kezelésének”. A Kemp által elénk megidézett írnok sokféle hivatalban fejtette ki tevékenységét. Ő vette lajstromba a beérkező és kimenő árut, és ellenőrizte annak teljességét. ( LUFT, Ulrich Hans, a történelemtudomány doktorának Egy egyiptomi írnok pá-lyafutása a Kr. e. 19. században címmel Az MTA 2007. évi akadémiai közgyűlés keretében május 11-én

rende-Területi monopóliumuk abból adódik, mert termékeik – a faanyag, a mellékhaszonvételi javak, a közjóléti és védelmi szolgáltatásaik – az eltérő termelési feltételek – geográfiai elhe-lyezkedés, termőhelyi adottságok stb. – miatt teljesen eltérnek. A „fogyasztók” köre is eltérő bizonyos „termékek” esetében. Például egy vasárnap délutáni kirándulás okán senki sem fog száz kilométereket utazni, hanem a közeli erdőt fogja fölkeresni, vagyis a fogyasztó is terület-hez kötött. „Az erdő és a fa az egyetlen termék, amelynek a termelését nem a piac vezérli, még akkor sem, ha a gazdálkodó aztán persze piaci alapon dönt arról, hogy a drága rönköt nem darabolja fel tűzifának.”

(URL1)