Az Európai Unió kritikus infrastruktúra objektumainak azonosítása és

Az európai kritikus infrastruktúra objektumok azonosítása egy hierarchikus eljáráson alapul, ahol a lépesek egymásra épülnek. Csak azon rendszer emelhető át ebbe mely teljesíti, tehát valamennyi kitételnek eleget tesz. A folyamatot a tagállamok önállóan végzik a rendelkezésben foglalt horizontális és ágazati kritériumoknak megfelelően:

1. lépés Ágazati kritériumok alkalmazása

2. lépés A definíciós részben megjelölt fogalmaknak történő megfeleltetés

a. A potenciális kritikus infrastruktúrák rendszerre gyakorolt hatásának vizsgálata, mely történhet hazai értelmezés vagy a megadott horizontális kritériumok szerint

b. Egy esetleges negatívan befolyásoló interakció esetén meg kell vizsgálni a kijelölt objektum helyettesíthetőségének lehetőségeit, valamint a

bekövetkezett hiányos állapot helyreállításához szükséges időintervallumot

3. lépés Az európai kritikus infrastruktúra fogalmának megfeleltetése, az ezen pontig eljutott rendszerekre, illetve meg kell vizsgálni a kijelölt objektum helyettesíthetőségének lehetőségeit, valamint a bekövetkezett hiányos állapot helyreállításához szükséges időintervallumot

4. lépés A horizontális kritériumok alkalmazása a tagállamok részéről, meg kell vizsgálni a kijelölt objektum helyettesíthetőségének lehetőségeit, valamint a bekövetkezett hiányos állapot helyreállításához szükséges időintervallumot.[53]

Jelen rendelkezés elsősorban egy támpont a tagországok segítéséhez, azonban lehetőségük van felkérni az uniót, hogy segítsék munkájukat az azonosítás folyamatában.

Attól fogva, hogy kiválasztásra került egy addig nem kritikus infrastruktúra az európai bizottság minden nemű támogatást megad a tulajdonosoknak és üzemeltetőknek. Ez megmutatkozik abban, hogy rendszeresen olyan oktatásokkal, valamint technológiai információkkal látják el az adott szervezet személyzetét, akik ezáltal könnyebben és nagyobb hatékonysággal képesek a veszélyes események bekövetkezésének, vagy meglétének kezelésére. Ettől eltérően a Bizottság fenntartja magának azon jogot, hogy folyamatosan ellenőrizhesse az objektumok létjogosultságát, valamint a kritikus infrastruktúra jellegétől és rendszerre gyakorolt hatásától függően maga is azonosíthassa azt. Az identifikáláshoz szükséges horizontális kritériumok a következők:

- emberi élettel összeegyeztethető veszteségi kritériumok - gazdasági hatásra gyakorolt kritériumok

- a társadalom morális egyensúlyára gyakorolt kritériumok

Attól függően, hogy az egyes infrastruktúrák, milyen besorolást kapnak a tagállamok felelős hivatalai minden esetben meghatároznak küszöbértékeket. Ezek kiválasztása minden esetben az országok szuverén joga. Természetesen attól függ, hogy az adott infrastruktúra esetleges megsemmisülése, vagy sérülése mekkora kárt okoz a kritikus infrastruktúra interdep

endenciális rendszerében. Az azonosításhoz szükséges és már említett másik kitétel az ágazati kritérium. Egy olyan szempontrendszer mely szintén küszöbértékeket alkalmaz a hatások felmérésére. Ezek a következők lehetnek:

- műszaki, illetve technológiai jellemzők - eszköz jellemzők

- egyéb rendszerelemek jellemzői

Ezen tulajdonságok alapján kerülnek besorolásra az ágazatonként azonosított kritikus infrastruktúra rendszerelemek. Az európai bizottság, valamint a tagállamok felelős hivatalai közösen döntik el, hogy az adott objektumra jellemző küszöbértékek követik-e az európai eszmeiségét és összhangban vannak-e azzal, azonban ezek mindösszesen ismételten csak iránymutatások. A jelenlegi energetikai rendszerre kiadott ágazati, valamint alágazati csoportosítás a következők szerint épül fel.

Ágazat Alágazat

Energetika Villamos energia

A villamosenergia-termelésre és továbbításra szolgáló infrastruktúrák és létesítmények a villamosenergia-ellátás tekintetében

Olaj Olaj termelése, finomítása, feldolgozása, tárolása és vezetékes szállítása

Gáz Gáz termelése, finomítása, feldolgozása, tárolása és vezetékes szállítása LNG terminálok

5-3. táblázat Az ECI-ágazatok listája [53 p.7]

Jelenleg a három alágazat alkotja az európai energetikai ágazatot, természetesen, ha figyelmesebben áttekintjük, az atomenergia rendszerre vonatkozó utalást nem találunk.

Ennek oka abban keresendő, hogy a maghasadáson alapuló villamosenergiatermelés veszélyessége, vagyis emberre és környezetre gyakorolt hatása miatt egy külön ágazatot hoztak létre számára. Így nem vonható be az energetikai ágazat alá.

A kritikus infrastruktúra rendszerébe tartozó elemek kijelölésének folyamata azon eljárás mely során az azonosított objektum, ami jelentős kihatással lehet a többi tagállamra, kiválasztódik. Abban az esetben mikor egy megjelölt infrastruktúráról bebizonyosodik, hogy jelentős kihatással van két vagy több uniós országra, a feleknek megbeszéléseken kell részt venniük, ahol megvitatják a jövőbeni együttműködést. Teszik ezt annak érdekében, hogy fenntartsák a rendszer biztonságát. Jelen esetben az európai bizottság, mint közvetítő közeg részt vehet az üléseken, azonban részletekbe menő információt nem szerez azok mibenlétéről, így maga sem tudja az objektumokat megjelölni. Fontosabb szerephez a kiválasztás során akkor jut, ha egy tagállam véleményezése szerint rá kihatással van egy másik ország infrastruktúrája, de azt a másik fél figyelmen kívül hagyta. Ebben az esetben a felek kérhetik a bizottság közreműködését a tárgyalások minél hatékonyabb lebonyolítása érdekében. Azt fontos leszögeznem, hogy a kijelölés folyamata csak abban az esetben mehet végbe, ha azt az adott ország felelős szervezetei jóvá hagyták. Vagyis egy vélt európai kritikus infrastruktúra csak abban az esetben minősül annak, ha azt az adott államban, ahol létesítették a kormányszervek el is fogadták. Ez lehetőséget nyújt arra vonatkozólag, hogy a tagoknak legyen beleszólásuk a

saját belügyeikbe és azt egy másik ország vélt politikája ne korlátozhassa. Az ezen formában hitelesített és kinyilvánított infrastruktúrákról az érintett felek rendszeresen, éves gyakorisággal tájékoztatják az európai bizottságot. A meghatározott objektumokról készült információk bizalmasok és azt csak azon résztvevők ismerhetik, akik egymással interdependenciális kapcsolatban állnak. Az eredmények megküldése a bizottság irányába kimerül az alábbi információkban:

- a megjelölt infrastruktúrák ágazatonkénti mennyiségének megjelölése - a kiválasztott objektum(ok) tagállamonkénti megjelölése és számszerűsítése A kijelölés folyamata abban a pontban zárul le mikor a kritikus infrastruktúra rendszer kiválasztásáért felelős szervezet értesítést küld az objektumot irányító, működtető, illetve tulajdonló személynek, szervezetnek, társaságnak. Ettől kezdve az adott terület védett státuszba kerül, amit a fent említett személyeknek meg is kell tartaniuk. A védelem szerepét innentől a felelősök viselik. Ezért készíteniük kell egy biztonsági tervet mely tartalmazza valamennyi kritikus infrastruktúra komponenst, mind fizikális mind pedig virtuális módon. Valamint a dokumentumnak ki kell térnie az ezen eszközök védelmére tett folyamatok részletezésére. Ehhez meg kell jelölni a felhasznált biztonsági eszközök, folyamatok, mind a jelenre mind pedig a jövőbeli fejlesztésekre vonatkozólag. A biztonsági terv elkészítése egy háromlépcsős folyamaton alapul, ahol a megbízott személyek az alábbi eljárás rend betartásával alkotják meg saját koncepciójukat:

- Első lépés: az objektumon belüli elemek azonosítása

- Második lépés: rizikó analízis elvégzése a korábban kijelölt eszközökre, olyan módon, hogy különböző súlyosságú vészforgatókönyveket vesznek figyelembe

- Harmadik lépés: a korábbi vészforgatókönyvekre adott válaszok alapján a legoptimálisabb védelmi rendszerek, illetve technikák kiválasztása, annak megfelelően, hogy milyen fokú veszélyeztetettség állhat elő, valamint fenn kell tartani egy általános védettséget biztosító állapotot is [53]

A tagállam felelős szervezeteinek feladata a mindenkor fennálló biztonság fenntartása, ezért folyamatosan vizsgálják, illetve ellenőrzik, hogy a hatáskörükben található-e olyan objektum, mely esetlegesen rendelkezik biztonsági tervvel vagy sem. Abban az esetben, ha az érintett objektum rendelkezik érvényes biztonsági dokumentumokkal és a védelem szintje megfelel az elvártaknak, nem kezdeményezik a terület átvilágítását. Ezzel ellentétben, hiányosságok feltárása, illetve a fent említett terv elmaradása esetén a felelős

szervezet a teljes infrastruktúra átvilágítását kezdeményezi, valamint arra ösztönzi az érintett felet, hogy pótolja a szükséges dokumentumokat.

A megvalósításnak a lehető leghamarabb végbe kell mennie, ez alól csak abban az esetben van lehetőség eltekinteni, ha az infrastruktúra létesítése aktuálisnak tekinthető, vagy korábban nem képezte részét ezen rendszernek. Ebben az esetben kritikus infrastruktúrává minősítése után, egy éven belül szükséges a hiányzó dokumentumok elkészítése. Amennyiben ez nem elegendő egy méltányossági eljárás keretében meghosszabbítható ezen időintervallum. Azonban előállhat azon állapot, hogy az adott eszközt már érinti felügyeleti vonatkozású utasítás, de az abban foglaltakat felelős kormány szervezetek képviselik, tehát ez esetben a biztonsági terv készítésétől el kell tekinteni, mert az kimeríti a fent említett dokumentum fogalmát.

5.3.2 Az Európai Unió és a tagállamok közötti információ védelme a visszacsatolás