Az Európa Kulturális Főváros pályázatok dokumentumelemzése

A települések helyzetelemzését követően a vizsgált városok EKF pályázati anyagai az alábbi tényezők mentén kerültek összehasonlításra (VII. melléklet):

• EKF pályázat főbb koncepciója;

• a tervezett projekt legfontosabb pillérei;

• az együttműködések földrajzi hatóköre;

• hosszú távú célok;

• a települések kulturális profiljának főbb jellemzői;

• kiemelt kulturális intézmények;

• közösség és helyi lakosok bevonásának eszközei;

• fenntarthatósági szempontok;

• a településen jelenleg tapasztalható releváns problémák.

A dokumentumelemzés eredményei alapján elmondható, hogy a települések pályázati koncepciója különböző módon közelíti meg az Európa Kulturális Fővárosává válással járó lehetőségeket. Debrecen a közös távlatokra, Győr a természeti és emberi tényezők áramlására, míg Veszprém a korlátain való túllépésre fókuszál. Ennek ellenére mindhárom projekt hasonló alapokra épít és nagyjából azonos pillérek mentén kívánja elérni céljait. A pályázati anyagokban meghatározott pillérek az alábbiak:

• közösség és kapcsolatépítés;

• a földrajzi helyzet és adottságok kihasználása;

• valamint az egyének tudása, kreativitása és támogató hozzáállása.

Az EKF pályázati anyagok közös vonása továbbá a programok és események földrajzi határainak kibővítése, hiszen Debrecen, Győr és Veszprém térségi szinten tervezte végrehajtani a projekteket. Mindhárom város komoly elköteleződést mutatott közvetlen régiója iránt, valamint a nemzetközi partnerekkel és a korábbi EKF nyertes városokkal való együttműködés lehetőségétől sem zárkóztak el.

Az EKF cím elnyerésével meghatározott hosszú távú célok szintén számos hasonlóságot mutattak (14. ábra).

14. ábra: A városok által meghatározott hosszú távú célok

Forrás: Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata (2018); Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata (2018); Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata (2018) EKF pályázati anyagai alapján saját szerkesztés

A pályázati anyagokban mindhárom település fontosnak ítélte az életminőség növelését, a közösségépítést, a különböző társadalmi csoportok közötti feszültségek csillapítását, a városi szolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférés biztosítását, a kultúrafogyasztás növelését, a fiatalabb korosztályok városi életben való aktivizálását, a kreatív ipar és a kulturális infrastruktúra fejlesztését és modernizálását, valamint a városok turizmusának és imázsának fejlesztését.

A városok által a kultúra- és turizmusfejlesztéssel, valamint a helyi lakosság jólétének növelésével kapcsolatban hosszú távra meghatározott célok:

• A városok számára kiemelt cél a helyi lakosok életminőségének, kultúrafogyasztásának növelése, ezen belül nagy figyelmet fordítottak a fiatalabb generációk bevonására és a programsorozatokban való aktív részvételére. Ennek eszközei voltak a közönségfelmérésre használt kérdőívek, fórumok, konferenciák, valamint a lakosság folyamatos tájékoztatása a pályázatok aktuális állásáról.

• A helyi közösségek bevonása egyébként mindhárom projektben kulcsszerepet kapott, ahogy az az EKF program alapvető célkitűzéseiben előírásra került.

Életminőség

növelése Feszültségcsillapítás

és egyenlő esélyek Közösségépítés

Turizmus, városimázs

fejlesztése

Kultúrafogyasztásra

való ösztönzés Fiatal generációk bevonása

Kreatív ipar fejlesztése

Kulturális intézményrendszer

fejlesztése Modernizáció

• A városok céljai között szerepelt a kultúra, a kulturális intézményi rendszer és a kreatív ipar fejlesztése, az innováció elősegítése, a társadalmi különbségek csökkentése, valamint a turizmusból származó előnyök és a városok imázsának növelése. Az EKF címtől olyan hatást reméltek a települések, melyek a pozitív szociális, kulturális és településfejlesztő aspektusoknak köszönhetően bizonyos szinten visszahatnak a gazdasági növekedésükre.

A koncepciókban meghatározott célokat különböző településfejlesztési eszközök segítségével kívánják elérni. Debrecenben főként a kapacitásépítés, a humánerőforrásfejlesztés, a szemléletváltás és a kapcsolatépítés; Győrben a közösség, a kreativitás és az értékek láthatóvá tétele; míg Veszprémben a lépésváltás, a szembesítés és a vidéki térség támogatása tekinthető a legfontosabb fejlesztéspolitikai eszköznek.

A városok kulturális profiljának jellemzői a 15. ábrában kerültek összefoglalásra.

15. ábra: A városok kulturális profiljának jellemzői

Forrás: Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata (2018); Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata (2018); Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata (2018) EKF pályázati anyagai alapján saját szerkesztés

A saját kulturális profilukat alapvetően pozitívan láttak a települések, Debrecen az erős kulturális intézményrendszerét, Győr a gazdag épített örökségét, Veszprém az alulról építkező sokszínű zenei kínálatát tartotta egyik legfőbb erősségének.

Az EKF pályázati anyagokban a települések a legfontosabb kulturális intézményeiket és szereplőiket is meghatározták (16. ábra).

Debrecen Erős intézményi rendszer

Sokszínű kulturális örökség Hiányos kreatív szektor

Európai hírnév hiánya

Győr Gazdag történeti és közösségi tradíciók Sokszínű épített örökség

Kreatív Győr Stratégia

Magánszektor a városi kultúra, rendezvények aktív támogatója Veszprém Alulról kezdeményezett rendezvénykínálat

Erős zenei élet

Sokszínű kortárs művészeti közösség

16. ábra: A városok legfontosabb kulturális intézményei, rendezvényei

Forrás: Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata (2018); Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata (2018); Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata (2018) EKF pályázati anyagai alapján saját szerkesztés

A kulturális szolgáltatás- és programkínálat elemei között a kulturális rendezvények és az épített örökség attrakciói mellett számos fesztivál, rendezvény, valamint civil szervezetek és azok tevékenységei szerepelnek.

A pályázataikban a közösség és a helyi lakosság bevonásának eszközeit szintén

• Debrecen a pályázati időszak során a lakosság körében megalapozó felméréseket végzett és ötletdobozokat helyezett ki a városban, de nagy gondot fordítottak arra, hogy folyamatosan tájékoztassák a helyieket az aktuális helyzetről. Emellett figyeltek arra, hogy a társadalom peremére szorultak is aktív részesei lehessenek a terveknek és a későbbi programoknak.

• Győrben a fiatalok kiemelt célcsoportot képeztek, de a többi korosztályt is igyekeztek elkötelezetté tenni. A helyieket folyamatosan tájékoztatták (gyermeknyelvre fordítás), valamint a lakossági véleményeket többek között kérdőíves felmérés és fotópályázat keretein belül gyűjtötték.

• Veszprém a helyi lakosok mellett a művészeti és kulturális szervezeteket, intézményeket is bevonta a tervezésbe. A kérdőíves felmérés mellett a szélesebb körű tájékoztatás érdekében minikonferenciákat és fórumokat tartottak. Emellett törekedtek arra, hogy a nemzeti kisebbségi és a fogyatékkel élő társadalmi csoportok részesei lehessenek a programoknak. A fiatalok kiemelt célcsoportot képeznek, különböző, főként iskolákat megcélzó projektek terveztek.

A pályázati anyagoknak a fenntarthatóság is része volt. Mindhárom város komoly célokat tűzött ki maga elé a környezeti, a társadalmi és a gazdasági fenntarthatóság elérése érdekében. Ilyenek voltak többek között a megújuló energia nagyobb arányú felhasználása, a környezetterhelés csökkentése, az okos műszaki megoldások alkalmazása vagy a zajterhelés minimalizálása.

A pozitívumok mellett a városok a problémáikról/fejlesztési területekről is beszámoltak:

• Az erős kreatív szektor hiányát mindhárom település gyengeségként azonosította.

Debrecen többek között a kreatív és proaktív fiatalok elvándorlását, Győr a műszaki képzés túlsúlyát, míg Veszprém az erős kulturális szezonalitást jelölte meg problémaként a témával kapcsolatban.

• Kulturális téren egyik város sem tekintett magára regionális központként. A pályázati anyagok alapján a gondok csökkentésére az EKF cím birtoklása kitűnő eszközrendszert jelent, hiszen a cím elnyerésének hatására a növekvő városi imázs és a bővülő kulturális szolgáltatás- és programkínálat mind lakóhelyként, mind úti célként vonzóvá teheti a településeket. Ennek köszönhetően javuló népességmegtartási és visszatérési mutatókra lehet számítani hosszú távon.

6.3. A kultúra szerepe a gazdaság- és településfejlesztésben: a strukturált interjúk