Az életminőség és a kulturális turizmus kapcsolata

A turizmus meghatározó az életminőség és az elégedettség növelésében, hiszen lehetőséget teremt a benne részt vevők számára a rekreációra, valamint az egészséges életmód kialakítására (Kovács – Horkay – Michalkó, 2006). A szerzők szerint a turizmussal kapcsolatos életminőség alapvetően két tényezőből tevődik össze:

• az adott turisztikai desztináció helyi lakóinak életminőségre;

• a turista turizmusban való részvételének életminőségére és elégedettségére gyakorolt hatásaiból.

A két összetevő mérése jelenleg csak objektív adatokkal lehetséges, mely közvetve járul hozzá a jelenség megértéséhez. Az objektív indikátorok kinyerhetőek többek között a Központi Statisztikai Hivatal adatbázisaiból, valamint a Magyar Turizmus Zrt.⁷ utazási szokásokat vizsgáló, rendszeresen megjelenő kiadványaiból. A szubjektív adatok begyűjtése nem egyszerű, hiszen a legtöbb turizmus mérésére használt kérdőív nem

7 A Magyar Turizmus Zrt. helyét a hasonló feladatokat ellátó Magyar Turisztikai Ügynökség vette át 2016-ban.

foglalkozik erre irányuló kérdésekkel. Egy, a turizmussal összefüggő életminőség-index (Tourism Related Quality of Life Index: TRQL) kialakításához feltétlenül szükség lenne az ilyen jellegű adatok megszerzése. Kovács, Horkay és Michalkó (2006) szerint lényeges, hogy a szubjektív kérdésekre adott válaszok egy előre rögzített skála mentén kerüljenek elemzésre. Munkájukban 8 olyan tényező határoztak meg, mely a Rahman-modellből kiindulva képes a szubjektív elégedettség meghatározására a turisztikai ágazatban (9. ábra).

Forrás: Kovács – Horkay – Michalkó, 2006

Az életminőség mérése a turizmusban igen komplex, hiszen számos összetevőből áll. A turizmus egyrészt hatást gyakorol az egyének személyes kapcsolataira, az érzelmeire, az egészségére, közérzetére, valamint a személyes biztonságérzetére. Másrészt, képes befolyásolni az adott desztinációk anyagi helyzetét, az identitás és a közösséghez tartozás alakulását, valamint a foglalkoztatottságot (Michalkó, 2010).

Számít a településméret: a nagyvárosok és a kisebb települések esetén a turizmus nem képes egyforma hatást gyakorolni a helyi lakosok életminőségére. Ilyen szempontból a nagyobb városok különleges helyzetben vannak, hiszen itt az életminőséget a városi alapfunkciók és a turizmus együttese határozza meg. A turistákkal való találkozás élménye sokkal kevésbé nyomja rá a mindennapokra a bélyegét, mint egy kisebb lélekszámú település esetén. Egy községben például az idegenekkel való folyamatos

1. A turizmus szerepe a családi, baráti viszonyok

alakulásában.

2. A turizmus hatása az érzelmi jólétre.

3. A turizmus szerepe az egészségmegőrzésben,

visszanyerésben.

4.A turizmus hatása egy adott település anyagi

jólétére.

5. A turizmus szerepe a lokális közösséghez való

9. ábra: Az életminőség mérésének egy lehetséges alternatívája a turizmusban

találkozás élményére erősebb helyi identitás alakulhat ki, mint egy nagyvárosban, ahol a turista forgalom a helyiek arányához képest kevésbé számottevő (Michalkó, 2010).

Érdemes megemlíteni, hogy a turizmussal összefüggésben álló régió- és településmarketing egyik alapelve a jó „lét” vagyis a színvonalas életminőség megteremtése, mely számos tényezőből áll össze (pl. anyagi javak, fogyasztás, jogbiztonság, karrierépítés, képzések, közbiztonság, rekreációs kulturális kínálat). Ezek alapvetően 4 pillér köré sorolhatóak, melyek többsége az objektív életminőség kategóriájába tartozik:

• gazdasági jólét: a lakosság jövedelemének növelése, gazdasági fejlődés, hatékony vállalkozások, alacsony munkanélküliség, növekvő fogyasztás;

• közösségi jólét: közösséghez, lakóhelyhez kötődés, közös identitástudat, társadalmi kapcsolatok megerősítése, együttműködések kialakítása, belső és külső kohézió, demokratikus közélet;

• kulturális jólét: a lakosság tudásbázisának növelése, oktatási, képzési lehetőségek, kutatások, kulturális értékek ápolása, gazdag kulturális élet, sport és tudományos rendezvények;

• környezeti, ökológia jólét: infrastrukturális, egészségügyi, szociális rendszerek fejlettsége, sportolási lehetőségek, természetvédelem (Piskóti, 2016).

Az előbbiekben említett négy terület összhangja biztosítja, hogy megfelelő gazdasági életszínvonal és sikeres üzleti működés mellett a települések polgárbarát működéssel sokszínű tudományos, művészeti, sport és kulturális életet biztosítsanak lakosaik számára (Piskóti, 2016).

Az életminőség kérdését a 2017-es Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia (NTS) kiemelten kezeli. A dokumentum az emberközpontú és hosszú távon jövedelmező fejlődés egyik alappillérének tekinti a turizmus életminőségre gyakorolt hatásainak optimalizálását. A turizmust az élet javításának eszközeként kezeli, melynek növelnie kell a helyi közösségek és a Magyarországra látogató turisták életminőségét, valamint elő kell segítenie az élhetőség megőrzését. Az NTS emellett óva int a siker mérésének értékeként a vendégérkezések számának használatától, hiszen a túlzsúfoltság sok esetben a helyi lakók életminőségének csökkenésével jár együtt. Az NTS a hazai turizmusfejlesztés és a közép- és hosszú távú fejlődés egyik elemeként tekint az életminőség javítására (NTS, 2017). Az életminőség kérdése az NTS 2030 egyik vezérlőelve is, hiszen a közelmúltban

megjelent „Turizmus 2.0” stratégia alapvető célkitűzése a helyiek életminőségének javítása (Turizmus 2.0, 2021).

A szakirodalmi források alapján a kultúra számos ponton (helyi lakosság, turizmus, településfejlesztés, települési versenyképesség, életminőség) kapcsolódik a települési sajátosságokhoz (10. ábra).

10. ábra: A kultúra és a települési sajátosságok kapcsolódási pontjai

Forrás: saját szerkesztés

A helyi lakosság esetén elmondható, hogy a kultúra hatást gyakorol az elérhető munkahelyek számára, a rekreációs szabadidős szolgálatások mennyiségére és minőségére és ezáltal a lakosság életminőségére és jólétére. A kultúra szerepet játszik a közösség- és identitástudat kialakításában. A kultúra és a turizmus a vonzó városi imázs segítségével lehetővé teszi a turisták településre vonzását és az ebből származó bevételeknek köszönhetően hozzájárulhat a települések anyagi jólétéhez. A településfejlesztéssel kapcsolatban elmondható, hogy a kultúra képes hatást gyakorolni a vállalatok letelepedésére és a magasan képzett munkaerő megjelenésének köszönhetően -közvetetten- a vállalati működésre. Emellett a vonzó városi imázsnak köszönhetően segíthet a népesség megtartásában, valamint a „talent”-ek településre vonzásában.

• Imázs