Az eredmények értelmezése

A digitális énreprezentáció fogalmi megértésének eredményei 40 és 60% közötti értéke-ket mutattak, ami meglehetősen alacsonynak mondható. Mindez bizonyos mértékig a har-madlagos digitális lábnyom megértésének hiányából fakad. A felnőttek ugyan jobban isme-rik, értik az elsődleges és másodlagos digitális énmegjelenés fogalmát, meghatározását, mint a tíz és húsz év közöttiek, ám a harmadlagos lábnyom esetén ez az előny eltűnik. Ez az eredmény azt mutatja, hogy a digitális tevékenység után maradó, „adatmorzsákból” felépülő online énreprezentáció ma még kevéssé ismert fogalom. Ennél is kevésbé ismert a negyed-leges énreprezentáció jelensége, amelyen a mások online tevékenységeinek mellékter-mékeként keletkező, a személyt valamilyen módon érintő digitális tartalmak összességét értjük. A negyedleges énreprezentáció általános alacsony szintű megértésére vonatkozó eredmények a negyedleges nyomok fontosságát hangsúlyozó énreprezentációs felosztás társadalmi párbeszédben és oktatásban történő felhasználásának esetlege előnyeire vilá-gítanak rá.

A megértés kompetencia részpontszámainak eloszlását kiegyensúlyozatlanná teheti, hogy két elem (a „személy saját Youtube-csatornája” és „mások Google-keresései”) – leg-alább – két énreprezentációs rétegnek is részét képezi, és ennek megfelelően mindket-ten két-két rétegben, tehát a részválaszok összpontszámaiban is szerepeltek. Az eszköz további használatánál ezeket az egyenlőtlenségeket érdemes lehet kiigazítani.

A digitális énreprezentáció megértésének kompetenciája nem mutatott közvetlen össze-függést az értékpreferencia kompetenciájával: a teljesebb megértés a pozitív és negatív értékítéletek erősségével is összefüggött, ami a digitális énmegjelenítés fogalmát megér-tők körében a lábnyommal (esetleg az online életvitellel) kapcsolatos integrált, komplexebb gondolkodásra engedhet következtetni.

A tanulók értékpreferenciáinak a felnőtt csoporthoz mérve negatívabb értékei ellent-mondásban állnak a felnőttekénél spontánabbnak és figyelemfelkeltőbbnek átélt online énreprezentációikra vonatkozó adatokkal. Kérdéses, hogy mindez mennyiben tulajdonít-ható az online környezet, illetve az ezzel kapcsolatos társadalmi közbeszéd vagy szülői elgondolások hatásának, és mennyiben tükrözi a korcsoport sajátos pszichés működését.

A kamaszok digitális énreprezentációval kapcsolatos értékpreferencia-sorának első helyén A DIGITÁLISAN MEGJELENÍTETT ÉN

szereplő „vállalja önmagát” jelző összecseng a kamaszkori identitáskrízis (Erikson 1968, id.

Cole–Cole 2006) megoldandó pszichoszociális konfliktusával. Adataink alapján az online énmegjelenítés e korcsoport számára főként az identitás keresésének, a személyiség kife-jezésének veszélyes, de vonzó eszközeként, terepeként reprezentálódik, míg a felnőttek minőségi és mennyiségi kritériumai egy tárgyilagosabb, eredményközpontúbb felfogásról árulkodnak.

A digitálisan reprezentált énnel való elégedettségnek jelen kutatás elsősorban a láb-nyom belső tulajdonságaival való összefüggéseit vizsgálta. A digitális énreprezentáció defi-níciója megértésének, az értékpreferenciák erősségének, valamint a tanulási eredmények relatív önértékelésének és az online énreprezentációval való elégedettségnek az összefüg-gései olyan mögöttes, a személyiséggel, kognitív képességekkel kapcsolatos változókat sej-tetnek, amelyek jelen kutatás fókuszán kívül esnek. A tanulmányban bemutatott modellek, definíciók, valamint a kompetenciákat felmérő itemek (illetve ezek továbbfejlesztései) alkal-masak lehetnek az énmegjelenítés és az értékpreferencia kompetenciáinak további – sze-mélyiségjellemzőkkel is összefüggéseket kereső – vizsgálatának eszközeiként.

BIBLIOGRÁFIA

Bargh, A. J.–McKenna, K. Y .A.–Fitzimons, G. E. (2002): Can you See the Real Me? Activation and Expres-sion of the “True Self” on the Internet. Journal of Social Issues, 1, 33–48. http://bit.ly/15SQSkt (Letöltés ideje: 2013. október)

Blumer, T.–Doering, N. (2012): Are we the same online? The expression of the five factor persona-lity traits on the computer and the Internet. Cyberpsychology. Journal of Psychosocial Research on Cyberspace, 3. http://bit.ly/1a2sT3L (Letöltés ideje: 2013. október)

Capozza, D.–Falvo, R.–Robusto, E.–Orlando, A. (2003): Beliefs about Internet: Methods of Elicitaion and Measurement. Papers on Social Representations, 12, 1.1–1.14. http://bit.ly/1d6J9E3 (Letöltés ideje:

2013. október)

Cole, M.–Cole, S. R. (2006): Fejlődéslélektan. Osiris, Budapest

Dobó I.–Lévai D.–Tóth R.–Papp-Danka A. (2013): Értékteremtés és produktivitás a digitális állampolgár-ság kompetenciarendszerében. Oktatás-Informatika, 1-2. Megjelenés előtt.

Domonkos K. (2013): Az online viselkedéskultúra területe a digitális állampolgárság kompetenciarendsze-rén belül. Interdiszciplináris pedagógia és a fenntartható fejlődés. VIII. Kiss Árpád Emlékkonferencia.

Debrecen. http://slidesha.re/1dk9bAZ (Letöltés ideje: 2013. október)

Fish, T. (2009): My Digital Footprint A two-sided digital business model where your privacy will be some-one else’s business! http://bit.ly/1gtUQXU (Letöltés ideje: 2013. október)

Gabbard, G. O. (2008): A pszichodinamikus pszichiátria tankönyve. Lélekben Otthon Kiadó, Budapest.

Goffman, E. (1999): Az én bemutatása a mindennapi életben. Thalassa Alapítvány – Pólya Kiadó, Budapest.

Gonzales, A. L.–Hancock, J. T. (2011): Mirror, Mirror on my Facebook Wall: Effects of Exposure to Face-book on Self-Esteem. Cyberpsychology, Behaviour and Social Networking, 1-2. http://bit.ly/1gVF0mm (Letöltés ideje: )

Habók L.–Czirfusz D. (2013): A kommunikáció változása a digitális térben: eszközhasználat és funkciók.

Interdiszciplináris pedagógia és a fenntartható fejlődés. VIII. Kiss Árpád Emlékkonferencia. Debre-cen. http://slidesha.re/1dk9bAZ (Letöltés ideje: 2013. október)

A DIGITÁLISAN MEGJELENÍTETT ÉN

László J. (2000): A  szociális reprezentáció járványtanáról. Replika, 41-42, 289–300. http://bit.

ly/18xsRAw (Letöltés ideje: 2013. október)

László J. (2005): A történetek tudománya: Bevezetés a narratív pszichológiába. Új Mandátum, Budapest.

Ollé J. (2012): A digitális állampolgárság értelmezése és fejlesztési lehetőségei. Oktatás-Informatika, 1-2. http://bit.ly/15BA4h1 (Letöltés ideje: 2013. október)

Tókos K. (2006): Énbemutatás, önjellemzés és identitáspróbák (az interneten) narratív-kommunikatív szemszögből. Új Pedagógiai Szemle, 9, 48–62. http://bit.ly/1gVGugC (Letöltés ideje: 2013. október) Ujhelyi A. (2011): Online csoportok kívülről és belülről. Az internetes közösségek szociálpszichológiai

vizs-gálata. Doktori disszertáció. http://bit.ly/116iMDn (Letöltés ideje: 2013. október)

Vincze O. (2009): Mentális állapotok jelentősége a csoporttörténetekben a saját és a külső csoport vonatko-zásában. Doktori értekezés. http://bit.ly/GVQOqM (Letöltés ideje: 2013. október)

Wallace, P. (2002): Az internet pszichológiája. Osiris, Budapest.

Elérhetőségek

Szabó Orsi tréner, facilitátor Flow Csoport info@szaboorsi.hu

A DIGITÁLISAN MEGJELENÍTETT ÉN

A 21. SZÁZADI PEDAGÓGUSOK ÉRTÉKTEREMTŐ TEVÉKENYSÉGE