A KEDVENC DIGITÁLIS KOMMUNIKÁCIÓS ESZKÖZEINK

A digitális kommunikáción az információk elektronikus úton történő cseréjét értjük, amely történhet önkifejezés, információátadás vagy együttműködés céljából. A kommunikáció egyaránt lehetséges két személy vagy egy egész csoport között szinkrón vagy aszinkrón formában, de jellemzően tértől függetlenül. Nemcsak szöveges kommunikációs típusokat ismerünk, hanem idesoroljuk a képen, mozgóképen, hangon, videón és helymeghatározó koordinátákon alapuló kommunikációt is. Kérdőívünkben minden típusra vonatkozóan tet-tünk fel kérdéseket, hogy megtudjuk, mennyire ismerik az internetes kommunikáció lehe-tőségeit a magyar felnőttek, és mennyire épültek be ezek a személyes kommunikációs kör-nyezetükbe (Ollé 2013).

Tartalom



1.1. Hagyományos helyzetek online környezetben

Kérdőívünkben hagyományos helyzeteket soroltunk fel, amelyeknek megoldása online for-mában is kivitelezhető, és arról kérdeztük a kitöltőket, hogy az adott esetben milyen esz-közt alkalmaznának. A kérdésre szabad szavasan vártuk a válaszokat, és nem listából lehe-tett választani.

Az eredmény szerint külföldi rokon eléréséhez a válaszadók döntő többsége, több, mint 80%-a Skype-ot venne igénybe, további 4,5% a Facebookot használná, 2,7% az e-mailhez fordulna. Mindössze a kitöltők 1-2%-a írt egyéb lehetőségeket, mint a Google Hangouts, Viber, JustVoip, Twitter, MSN (2013 áprilisában megszűnt szolgáltatás, amelyet a Skype vál-tott fel), FaceTime, ACN digitális telefon (lásd 1. ábra).

A válaszokat megvizsgálva az látható, hogy az eszközök típusa alapján egyaránt megje-lenik a közösségi oldalak közé tartozó Facebook és Twitter, az inkább aszinkrón

kommuni-kációra alkalmas e-mailezés, illetve az azonnali üzenetküldő szolgáltatásként (más néven instant messaging) is használható Skype, amely egyben a VoIP kategória vezetője is. A rövi-dítés a Voice over Internet Protokoll kifejezést jelenti, amely a távközlés egyik formája, csak ennek során a megszokott telefonhálózat helyett a felhasználók az internetet vagy más IP-adathálózatot vesznek igénybe. További példái az említett eszközök közül a Google Han-gouts, a Viber, a JustVoip, a FaceTime és az ACN digitális telefon.

Az osztályfotók digitalizált közzétételében már jobban megoszlottak a számok, de itt is többnyire két eszközt jelöltek meg a kitöltők. A Facebookot ebben az esetben 39% venné igénybe, a Google+ fotómegosztó szolgáltatását (más néven Picasa) pedig 33%. Továbbá 4-7% feletti eredményt ért el a Dropbox, az email, a Flickr, illetve 4% alattit a Twitter, az

Ins-tagram, a SkyDrive, az iwiw és a „Schoolfield” (lásd 2. ábra).

1. ábra. A külföldi ismerőst 80% Skype-on keresztül keresné KEDVELT ÉS ELHANYAGOLT DIGITÁLIS ESZKöZöK

Az eszközök típusait tekintve ebben az esetben is a közösségi oldalak jelentek meg (Facebook, Twitter, iwiw), természetesen a kifejezetten képalapú megosztáshoz használható szolgáltatások (Picasa, Flickr, Instagram), és a szintén kézenfekvő dokumentummenedzs-ment-eszközök (Dropbox, SkyDrive). Ha a megosztás beállíthatóságának a szempontjából vizsgáljuk a kérdést, akkor a Facebookon, a Google+-on, a Dropboxon vagy a SkyDrive-on tud-juk leginkább szabályozni, hogy a fényképeinket kik tekinthetik meg. A többi oldalon nemcsak az osztálytársainknak, hanem az összes követőnknek megmutatnánk az osztályfotóinkat.

Abban az esetben, ha helyi nevezetességekről készített kisfilmet szeretnének nagykö-zönség elé tárni, a kérdőívünk szerint az emberek túlnyomó része, több, mint 88%-a a You-Tube csatornát választaná ehhez eszközként. Ezenkívül 8% ebben a helyzetben is a Face-bookot használná. Mindössze 1-1 ember jelölte meg más lehetőségként a Prezit, a Ustreamet, a Vimeót vagy a Dropboxot (lásd 3. ábra).

Az eredmények a YouTube nagyon magas népszerűségét mutatják amellett, hogy meg-jelenik a kvalitásaiban hasonló Vimeo és az elsősorban élő közvetítésre szolgáló Ustream is. A válaszadók ebben az esetben sem hagyták ki a manapság legnépszerűbb közösségi oldalt, a Facebookot, de ennél érdekesebb a prezentációkészítésre való Prezi és a dokumen-tummegosztást segítő Dropbox megjelenése.

Ha valaki a  hétvégi kulturális fesztiválról szeretne rövid összefoglalót megosztani másokkal, akkor a kérdőív szerint a Facebookot (42%) vagy a blogoldalakat (28%) válasz-taná elsősorban. Esetleg a YouTube-hoz (10%), a Twitterhez (5%) vagy a Google+-hoz (3%) fordulna. Mindössze 1-1 fő jelölte meg a booking.com, Livejournal, Tumblr oldalakat vagy a podcastkészítést (lásd 4. ábra).

A válaszadás sokszínűségéből látszik, hogy a kérdőív kitöltői ebben az esetben nem-csak a szöveges összefoglaló készítésére gondoltak, hanem a YouTube-ot választók videós

2. ábra. Az osztályfotók megosztása a kitöltők többsége szerint Facebookon vagy Google+ Fotókon keresztül célszerű

KEDVELT ÉS ELHANYAGOLT DIGITÁLIS ESZKöZöK

összeállításban gondolkodnak, a podcast mellett döntő többségük hanganyagot készítene.

Valószínűleg multimediális kommunikációban gondolkodna a blog, a Google+, a Twitter és a Tumblr használója, tehát egyaránt közzétenne szöveget, fotókat és esetleg videót is.

A kapott válaszokat kommunikátumtípusok szerint (Benczik 2001) egybevetve a követ-kező táblázat rajzolható fel. Egyik kommunikációs eszköz sem nevezhető tiszta kategóriá-nak a besorolások szerint, ugyanis például szövegalapú üzenet mindegyikben előfordulhat.

Az ábra (lásd 5. ábra) inkább azt mutatja, hogy a felsorolt eszközök leginkább mely kategória szerint csoportosíthatók. A kép-, video-, szöveg- és hangalapú típusok mellett megjelenik

4. ábra. A hétvégi kulturális fesztivál összefoglalója megosztható Facebookon, blogon vagy YouTube-on is

3. ábra. A helyi nevezetességekről készített kisfilmet leginkább a YouTube-on tennék közzé KEDVELT ÉS ELHANYAGOLT DIGITÁLIS ESZKöZöK

a több típust ötvöző multimediális kommunikáció is, illetve a felsorolt típusoktól független dokumentummegosztás (amellyel egyébként szintén megosztható bármely típusú kommu-nikátum).

5. ábra. A válaszok kommunikátumtípus szerinti csoportosítása

Az ábrán látszik, hogy a legnagyobb arányban a hang- és videoalapú, illetve multimediális kommunikációs eszközöket ismerték a kitöltők, de ezek között is mutatkoznak hiányossá-gok. A videoalapú szolgáltatások között például nem jelent meg a Lives tream, a Videa vagy az Indavideó. Multimediális eszközök közül pedig senki nem gondolkodott az egyes keret-rendszerekben, amelyek például osztályfotók megosztásakor nagyon hasznosak lennének a célcsoportra alkalmazható beállítások miatt, mint például a Ning vagy a Moodle esetében.

A dokumentummegosztó eszközök közül pedig többek közt a Google Drive és a SugarSync maradt ki az eszközpalettából.