2000
M Á T R A I T A N U L M Á N Y O K G Y Ö N G Y Ö S
p. 163-176
G y ö n g y ö s s o l y m o s a M á t r a déli lábánál terül el, határa a M á t r a gerincéig nyúlik. A falu déli részén é v s z á z a d o k óta szőlőtermesztés folyik, m í g az erdővel határos részen legeltetést folytattak. A k ö z s é g h a t á r á n a k legnagyobb részét zárt e r d ő borítja, amely az itt é l ő emberek s z á m á r a biztosította a m u n k á t - favágást, fuvarozást, gyűjtögetést, s ez a falu s z e g é n y e b b la
kóinak keresetkiegészítést is jelentett. A fennmaradt földrajzi nevek előfordulása is b i z o n y í ték a különféle g y ü m ö l c s ö k gyűjtésére. Pl. Csipkebokor lapja- 297., Szederjes-folyás - 216.
A M á t r a e r d e j é b e n , a m e z ő k ö n , l e g e l ő k ö n kora tavasztól k é s ő őszig mindig lehetett ta
lálni g o m b á t . K ö z e l m á s f é l e z e r gombafaj termett és terem ezen a v i d é k e n , amik között ter
m é s z e t e s e n m é r g e s gomba is j ó c s k á n akad. K e d v e z ő időjárás esetén az e h e t ő gomba meny-n y i s é g e é l e l m e z é s i s z e m p o meny-n t b ó l igemeny-n j e l e meny-n t ő s .5
A gomba gyűjtése - a g o m b á z á s - m é g a század első felében is igen nagy j e l e n t ő s é g g e l bírt, talán azért, mert a s z e g é n y ember asztalára ritkán - csak nagyobb ü n n e p e k e n , vagy b e t e g s é g idején - került h ú s . Ezt a h i á n y t g o m b á v a l igyekeztek pótolni, a felesleget pedig értékesítették. R é g e n sokkal t ö b b g o m b á t fogyasztottak mint ma. A z e r d ő ö v e z t e falvakban lakók egy r é s z e , k ö z ü l ü k is azok, akik az erdőt j á r t á k , jól i s m e r t é k a g o m b á t , tudták melyik e h e t ő és m e l y i k m é r g e s . I d ő v e l kialakultak azok a családok, akik azért szedték a g o m b á t , hogy saját s z ü k s é g l e t ü k k i e l é g í t é s e u t á n eladják, s ezzel k e r e s e t ü k e t kiegészítsék. S ó l y m o son az Ozse-, a Nyilas (Dalka)-, a Nyilas ( Z ú z ) - a Nyilas (Badar)-, a Nemesik ( P o t y o r ó ) - , a F e h é r (Cini)-, a Csontos-, a M á k - , a R á n t á s ( r a g a d v á n y n é v )6 c s a l á d o k voltak a legismer
tebb g o m b á z ó k . Rendszeresen s z e d t é k a g o m b á t , nagyon j ó l i s m e r t é k és saját g o m b á z ó he
lyüket is kialakították. T u d t á k , hol terem sok gomba, melyik e r d ő r é s z e n , milyen fák alatt.
2. kép. G o m b á z ó az 1950-es é v e k elején.
5 RÁCZ Lajos 1937. 27 p.
6 Gyöngyössolymoson igen gyakori a ragadványnév a sok egyforma vezetéknév megkülönböztetésére.
v á g á s o k b a n , vagy tisztáson, s azt is tudták, mikor melyiknek van a szezonja, melyik jele
nik meg elsőként. J á r t á k az erdőt, a m e z ő t és gyűjtötték a g o m b á t , amit eleinte csak a család é l e l m e z é s é r e h a s z n á l t a k fel, k é s ő b b azonban a megmaradt felesleget, e z e k b ő l is a szebbe
ket a falu m ó d o s a b b g a z d á i n a k , a tanítónak, a papnak adták el, de jutott belőle a g y ö n g y ö s i piacra, sőt m é g az Alföldre (Jászárokszállásra), és Pestre i s .7
A gomba gyűjtése m á r tavasszal e l k e z d ő d ö t t . L e g k o r á b b a n április v é g é n k e z d t é k szedni a tövisalja gombát a galagonya ( k ö k é n y ) bokrok aljáról. A májusgombát (Tricholoma georgii) kertekben, ligetes r é s z e k e n , csipkebokor t ö v é b e n , körtefa, kajszi barackfa alól szedték, de a H a l u s k á s r a , a T a r m á b a és a B á b a k ő h ö z is kijártak. A tehenek legelőjén a C s i g é d e n és a H a l u s k á s o n szekfűgomba (Marasmius oreades) termett nagy s z á m b a n , ide is sokan kijártak, mert nem kellett nagy távolságot megtenni. Ennek a g o m b á n a k igen erőtel
jes illata van, csoportokban nő, s l e g i n k á b b csak levest főztek belőle. A solymosiak szerint holdtölte é s újhold k ö r n y é k é n található a legtöbb, akkor kell menni szedni.8 A gomba ter
m é s é r e k e d v e z ő időjárás a 13-20 C fok közötti nedves, p á r á s i d ő . A május g o m b á v a l majd
nem e g y i d ő b e n terem a picerke (=csiperke - Agaricus campester), ami k ö z k e d v e l t és b ő ven t e r m ő fajta, réten és e r d ő s z é l e n szedték. Levesnek, p ö r k ö l t n e k h a s z n á l t á k fel.
Május v é g é n , j ú n i u s elején, a solymosi ember szerint á l d o z ó c s ü t ö r t ö k ö n9 jelenik meg a pesze, s ezzel k e z d ő d i k meg az igazi gomba szezonja.1 0 A peszének (ízletes v a r g á n y a -Boletus edulis), ahogy ezen a v i d é k e n nevezték, t ö b b fajtáját ismerték: a nyárfapeszét, (édestinóru: Leccinum duriusculum), a fenyőpeszét, a királypeszét (Királyvargánya: Boletus regius) és szedték e g é s z e n k é s ő ő s z i g . Volt olyan g o m b á z ó , aki a disznópeszét ( v á l t o z é k o n y tinoru - Boletus luridusj is fölszedte és hazavitte. Ez a gombafajta nyersen e n y h é n m é r g e ző, h a s m e n é s t okoz, de ha főzés előtt leforrázzák, állítólag nem okoz p r o b l é m á t . J ó p e s z é z ő helynek számított é s s z á m í t m é g ma is az A s z t a g k ő , a Barnarét, H o s s z ú r é t , T ű z k ö v e s , P e r c e k ú t l a p j a ( K ö z b é r c ) , a Nyírjes és a G á l y a k ö r n y é k e .
Kedvelt és népszerű fajta a kékhátú (Galambgomba - Russula) is, melynek k é k , zöld, piros színű változatát szedték, sütve, vagy pörköltnek készítették. A csirkegombából ( r ó k a g o m b a -Cantharellus cibarius) levest készítettek és tejfölös gombapaprikást, amely nokedlival fensé
ges eledel. A z utóbbi é v e k b e n ebből a fajtából egyre kevesebb fordult elő, azonban a tavalyi évtől (1998-tól) megint elszaporodott. Kimondottan levesnek szedték a petrezselyemgombát (sárga korallgomba Ramaria flava), és a tojásgombát, vagy úrigombát (császárgomba -Amanita caesarea). A z utóbbi elég ritka, viszont kitűnő gomba. Burokban j ö n k i a földből, olyan mint egy tojás, ezért is adták neki ezt a találó nevet. A keserű gombát (Lactarius pipe-ratus) is fölszedték, ha nem volt m á s , de csakis a fiatal példányokat, és csak saját fogyasztás
ra, ugyanis az idősek keserűek, élvezhetetlenek. Ez a fajta mindenütt terem, tele van vele az erdő, de legjobban a v á g á s o k b a n fordul elő. Otthon a masina (tűzhely) tetején megsütötték, megsózták, szalonna zsírral megkenve f o g y a s z t o t t á k .1 1
Ő s s z e l újra megjelenik az őszi vargánya. Ha meleg, c s a p a d é k o s i d ő van, akkor az őszi v a r g á n y a g a r a n t á l t a n kukacmentes. A tőkegombát (Kuehneromyces mutabilis) z s á k s z á m r a szedték a t a r v á g á s b a n , a lénia12 irtásban a kivágott fák tövéből, a t ő k é k mellől. A nyári
íz-7 Kosina Jánosné szíves közlése 8 Nyilas András szíves közlése 9 Húsvét után a 40. nap.
10 Nyilas András szíves közlése 11 Kosina Jánosné szíves közlése
12 Mesterséges határjelölő, térelválasztó-irtás az erdőben
3. kép. A c s i p k e b o g y ó e l ő k é s z í t é s e l e k v á r f ő z é s é h e z
letes t ő k e g o m b a 1999-ben kétszer is megjelent. A z őzlábgombát (Nagy ő z l á b g o m b a : Macro-lepiota procera), a solymosiak m á s gomba, p l a pesze e l ő h í r n ö k é n e k , kísérőjének t a r t j á k .1 3 A laska gombát (Pleurotus ostreatus), a pereszkeféléket (Tricholoma), a rizikéket (Lactarius deliciosus) is i s m e r t é k és szedték, azonban ezek a fajták ezen a v i d é k e n nem voltak olyan n é p s z e r ű e k . A fent említett g o m b á k voltak a legismertebbek, de t e r m é s z e t e s e n ezeken kívül ismertek é s szedtek m é g m á s e h e t ő k e t is.
A g o m b á z ó k kora hajnalban, virradatkor indultak csoportokban, általában c s a l á d o n k é n t k é t - h á r o m ember - asszonyok, gyerekek, sőt férfiak is - kosárral a k e z ü k b e n , vagy hátyi-val a h á t u k o n . J ó l i s m e r t é k a g o m b a t e r m ő helyeket, tudták, hol kell k e r e s n i ü k a g o m b á t , hol van a l e g t ö b b . Ha a n y á r c s a p a d é k o s , meleg, p á r á s , akkor biztos sok a gomba. Meleg, esős napok után a gomba ellepi az erdőt, lehet menni szedni, mert biztos tele lesz a kosár, vagy a hátyi. K e d v e z ő időjárás esetén olyan nagyra is m e g n ő , hogy alig fér bele egy k o s á r b a . A fotón látott v a r g á n y a elérte az 1 kg-ot.
A z e r d ő ö v e z t e falvak l a k ó i n a k nagy r é s z e m á r g y e r e k k o r á b a n megtanulja, m e l y i k az e h e t ő é s melyik a m é r g e s gomba.
A S ó l y m o s o n é l ő emberek nemcsak a faluhoz k ö z e l e s ő e r d ő r é s z e k r e mentek g o m b á z n i , ha kellett, j ó v a l t á v o l a b b r a is elbarangoltak, a Nyírjesre, G á l y á r a , de m é g a G á l y a m á s i k oldalára S z u h a h u t á b a is. H a j ó volt a g o m b a t e r m é s és rövid i d ő alatt sokat szedtek, akkor egyenesen a g y ö n g y ö s i piacra vitték. Ha viszont e g é s z napjuk r á m e n t a g o m b á z á s r a , vagy
13 Nyilas András szíves közlése
4. kép. Ó r i á s pesze
kora d é l u t á n r a értek csak haza, e l ő s z ö r a falu m ó d o s a b b házainál kínálták meg portékáju
kat. Amennyiben maradt m é g g o m b á j u k , akkor m á s n a p reggel levitték a g y ö n g y ö s i piacra, ahol biztosan elkelt.
A p e s z e g o m b á t nemcsak frissen h a s z n á l t a k föl, m i v e l ez a fajta a legalkalmasabb az a s z a l á s r a . Á l t a l á b a n a felesleges p é l d á n y o k a t , az ö r e g e b b e k e t , a s z á l l í t á s s o r á n ö s s z e t ö r teket nem m o s t á k meg, csak a f ö l d t ő l , a v a r t ó l m e g t i s z t í t o t t á k , v é k o n y szeletekre f ö l v á g ták, é s p a p í r r a , d e s z k á r a , l e p e d ő r e t é v e olyan helyre r a k t á k , ahol a legjobban é r t e a nap.
Ez á l t a l á b a n a f a l m e l l é k e v o l t , ide t ű z ö t t a legjobban a nap, e z é r t i t t s z á r a d t , i t t a s z a l ó dott meg a legbiztosabban. E s ő s , b o r ú s i d ő b e n nehezen s z á r a d a gomba, e z é r t akadtak olyanok, akik k e n y é r s ü t é s u t á n a meleg k e m e n c é b e n s z á r í t o t t á k . A j ó l k i s z á r a d t g o m b á t v á s z o n z a c s k ó b a n s z á r a z helyre r a k t á k , á l t a l á b a n a k a m r á b a n a g e r e n d á r a a k a s z t o t t á k f ö l . T é l e n e l ő s z e d t é k , f é l r e r a k t á k a c s a l á d s z ü k s é g l e t é t , a t ö b b i t pedig l e v i t t é k G y ö n g y ö s r e a piacra eladni. K a r á c s o n y k o r böjti eledelnek s z á m í t o t t a s z á r í t o t t p e s z é b ő l k é s z ü l t sa
v a n y ú gombaleves, m e l y sem a solymosiak, sem a k ö r n y é k b e l i e k a s z t a l á r ó l nem h i á nyozhatott.
A g y ö n g y ö s i piacon a síkság - Alföld - és a h e g y v i d é k - F e l v i d é k - t e r m é k e i cseréltek gazdát. A z alföldiek t ö b b e k k ö z ö t t itt s z e r e z t é k be a k ö r n y é k e r d e j é b ő l s z á r m a z ó tűzifát, k ü lönféle faárukat, valamint a v a d b ő r ö k e t is. A piac j e l l e g z e t e s s é g e volt a m ú l t b a n és ma is a sok erdei t e r m é k , e l s ő s o r b a n a gomba - nyersen é s aszalva -, az erdei g y ü m ö l c s ö k , a tűzi
fa és s z e r s z á m f a . „ N a g y sokadalom n y ü z s g ö t t . . . nemes G y ö n g y ö s v á r o s á n a k utcáin. V á s á r volt és ilyenkor bejött a k ö r n y é k , . „ a g y ö n g y ö s h a l á s z i , meg a k a r á c s o n d i asszonyok tyúk
kal, kacsával..., a visontaiak télire eltett jófajta szőlőt árultak, a solymosiaknak pedig finom
5. kép. A z ö s s z e g y ű j t ö t t gomba e l ő k é s z í t é s e az e l a d á s r a
szárított g o m b á j u k volt, amit m é g a n y á r o n szedtek ö s s z e a G á l y á n , é s a m i b ő l most akarták kiárulni a r o k o l y á r a v a l ó t . . . . "1 4
A gomba gyűjtése m i n d a mai napig igen n é p s z e r ű . M a m á r azonban nemcsak a piacon árulják, külön felvásárló is foglalkozik az erdei gomba begyűjtésével, a m i é r t j ó pénzt f i z e t .1 5 Nyersen, és aszalva is átveszik a pesze g o m b á t , az aszalt g o m b á é r t általában többet fizetnek. Ez tehát ma is j ó k e r e s e t - k i e g é s z í t é s n e k s z á m í t .1 6
S p e t y k ó G á s p á r verséből m e g i s m e r h e t j ü k , hogy a X I X . s z á z a d v é g é n a solymosi ember milyen árúféleséggel j e l e n i k meg a g y ö n g y ö s i p i a c o n .1 7
Soumoson, a M á t r a alján G y ö n g y v i r á g o t szedett a lyány, G y ö n g y ö s ö n eladja d r á g á n , Pirosítót vesz az árán.
E g é s z n y á r o n s o r b a j á r j a , A s z a m ó u c z a , eper, s m á n y a , S z ü k s é g e van új ruhára, Kiadja a g y ü m ö l c s ára!
14 D A N K Ó Imre 1974. 297. p.
15 1998-ban 1 kg pesze gombáért Párádon a föl vásárló 600,- Ft-ot fizetett.
16 Boros Tibor szives közlése, Parádóhuta
17 SPETYKÓ Gáspár 1883.139. p. Spetykó Gáspár (1816-1865), Gyöngyös szülötte, író, helytörténeti kutató, a Mátravidék népszokásait verseiben a környék tájszólásával jeleníti meg.
S ó u m o s i lyány, czifra nagyon V á r o s b a j á r ü n n e p - n a p o n , M o u n á r k a l á c s a k o s á r b a : G a v a l l é r o k a n y o m á b a ! G o m b á t is hord a g a l y á r ú l : B ő t b e n aszalt g o m b á t árúi, Szánja a hasznot e l ő r e A r a n y c s i p k é s féketőre...
A solymosi emberek a g o m b á n kívül szedték m é g a különféle v a d g y ü m ö l c s ö k e t is. A leg
ismertebb és l e g n é p s z e r ű b b g y ü m ö l c s az erdei málna ( m á n y a ) (Rubus idaeus) és a szeder (seder) volt, mely a b ü k k ö s e r d ő nagy v á g á s a i b a n nagy m e n n y i s é g b e n fordult e l ő . (Ezen a területen addig találtak sok málnát, amig a fa el nem kezdett nőni.) A z erdei m á l n a zamata, aromája k ü l ö n b ö z i k a kerti málnától, sokkal illatosabb, ízletesebb. Ez lehetett az oka, hogy a piacon igen k e l e n d ő volt. M á l n a é r é s idején kora hajnalban, amikor m é g majdnem sötét volt, csapatostól indultak a m á l n a s z e d ő k az e r d ő r e , e d é n y e k k e l felpakolva. Azért mentek olyan k o r á n , hogy világosra m á r a j ó m á l n á s területen legyenek. Derekukra kötött k i s m é r e tű fazékba, é t e l h o r d ó b a szedték a málnát. A m i k o r ez megtelt, átöntötték a h á t i z s á k b a n , vagy a puttonyban levő v ö d ö r b e , esetleg n a g y m é r e t ű fazékba, és ú g y vitték haza. Otthon a falu
ban adták el, vagy egyenesen levitték a g y ö n g y ö s i piacra. Nagyon j ó kereseti lehetőség volt a m á l n a szedése. A z 1930-as é v e k b e n élelmes k e r e s k e d ő k , az erdei kisvonattal, amire hor
dókat pakoltak fel, kimentek a kisvasút v é g á l l o m á s á i g a Sederjes (Szederjes) patakig, és itt várták a m á l n a s z e d ő k e t , akik délután 3 óráig j ó pénzért leadhatták a frissen szedett málnát.
Ez a m á l n á z ó k n a k óriási k ö n n y e b b s é g e t jelentett, ugyanis így sokkal több idejük maradt a szedésre. Akadtak olyan családok, akik, ha j ó m á l n á s területre tettek szert, az egy nap alatt leszedett é s leadott g y ü m ö l c s é r t 10 p e n g ő t is k a p t a k .1 8 Ö s s z e h a s o n l í t á s k é n t abban az időben 1 liter bor ára 50 fillér v o l t .1 9 Ha az ilyen b ő v e n t e r m ő helyet nem tudták egy nap alatt leszed
n i , a leadás után nem mentek haza, i n k á b b kint aludtak az erdőn, nehogy m á s n a p m á s fog
lalja el ezt a j ó helyet. A m á l n a szedés k ö z b e n , ha sedert (szedret) (Rubus-félék) találtak, azt is leszedték, mert azt is átvették a k e r e s k e d ő k , vagy a piacon eladták.
A fönt említett g y ü m ö l c s ö k e t azonban nemcsak azért szedték, hogy eladják, hanem saját fogyasztásra, a c s a l á d r é s z é r e lekvárt, szörpöt készítettek belőle. A legelők, erdei tisztások tele voltak s z a m ó c á v a l , eperrel (Fragaria viridis Duch), de ezt i n k á b b csak saját részre, azonnali f o g y a s z t á s r a j o b b á r a a l e g e l t e t ő p á s z t o r o k és a gyerekek szedték. A gyalogbo
d z á t2 0 is gyűjtötték, általában a b á n y á k k ö r n y é k é n . Fekete t e r m é s é b ő l , b o g y ó j á b ó l pálinkát főztek, illetve frissen s ü t ő t ö k k e l ö s s z e f ő z v e lekvárt is készítettek belőle. L e k v á r n a k , s z ö r p nek somot (Cornus mas) is g y ű j t ö t t e k .2 1
A v a d v i r á g o k a t általában a l á n y o k s z e d t é k - h ó v i r á g o t (Galanthus nivalis L . ) , ibolyát (Viola silvestris Rchb.), g y ö n g y v i r á g o t (Convallaria majális L . ) , - azonban ezeket sem saját részre, i n k á b b a g y ö n g y ö s i piacra vitték, é s itt árulták.
18 Kosina Jánosné szíves közlése 19 Kosina Jánosné szíves közlése
20 A bodzafélékhez tartozó, kb. 1 m magas, fűrészes levelű, fehér virágú, fekete bogyójú nüvény.
21 Bozsik Pál szíves közlése
Ó s s z e l csipkebogyót (Rosa canina L . ) gyűjtöttek. Ez igen fontos gyümölcsfajta. N y á r v é g é n , ősszel érik, de csak akkor kezdik el szedni, ha m á r kicsit m e g c s í p t e a dér, vagyis amikor a b o g y ó teljesen beérett, j ó puha volt. Ezt onnan lehet tudni, hogy ha m e g n y o m t á k a b o g y ó t , kiputtyant a belseje. Akadtak, azonban olyanok is akik nem várták meg a hideg időt, l e s z e d t é k m é g k e m é n y e n , és otthon a p a d l á s o n kiterítették, ú g y érlelték. A b o g y ó k a t k é s ő b b f ö l h a s z n á l h a t t á k tea főzésére, a téli náthás i d ő s z a k b a n , m i v e l nagyon sok a C vita
min tartalma, de l e g i n k á b b lekvárt készítettek belőle. A b o g y ó t l e s o m o z t á k , sipkáját és szá
rát k ö r ö m m e l lecsípték, v í z b e n m e g f ő z t é k , s e l y e m s z i t á n átpaszírozták, így megszabadultak a héjától és az a p r ó , s z ő r ö s m a g v a k t ó l . M a is csinálják, a k ö v e t k e z ő k é p p e n . A b o g y ó k a t le-s o m o z z á k , t ö b b v í z b e n j ó l m e g m o le-s le-s á k , majd forró vizet ö n t e n e k rá, hogy j ó l ellepje. Ebben a v í z b e n ö s s z e n y o m k o d j á k , e l ő s z ö r p a r a d i c s o m p a s z í r o z ó n n y o m j á k át, majd az á t n y o m o t t m a s s z á t m é g egyszer szitán átszűrik. í g y sűrű m a s s z á t k a p n a k ,2 2 amit hecsedlinek nevez
nek. Ezt a m a s s z á t v ö d r ö k b e n szállították. S ó l y m o s o n r e n d e l é s r e h á z a k h o z vitték, vagy a g y ö n g y ö s i piacon árulták. Ez m é g nem k é s z lekvár, ehhez m é g m e g f e l e l ő m e n n y i s é g ű cuk
rot kell adni, ezzel ö s s z e k e l l őzni, és így kapjuk a finom hecsedli lekvárt. Ezt a v i t a m i n d ú s csipke- vagy m á s n é v e n hecsedli lekvárt, t é s z t á k h o z , m á r t á s n a k ( v a d h ú s o k h o z ) , főtt h ú s o k hoz, és k e n y é r r e kenve fogyasztják. Ezt is, a k á r c s a k a g o m b á t , vagy a m á l n á t , nemcsak a solymosi é s a G y ö n g y ö s k ö r n y é k i emberek vásárolták, eljutott t á v o l a b b i v i d é k r e is, a Jász
ságba, sőt Budapestre is.
A z erdei g y ü m ö l c s ö k s z e d é s e és értékesítése a század első felében m é g intenzív volt, k é s ő b b azonban a c s e k é l y haszon m á r nem hatott ö s z t ö n z ő l e g . A kiskertekben e l k e z d ő d ö t t a
6. kép. A hecsedli k é s z í t é s e
22 Mák Istvánná szíves közlése
n a g y s z e m ű m á l n a é s a k é s ő b b i e k f o l y a m á n a tövisnélküli szeder t e r m e s z t é s e . A gomba azonban m á s k a t e g ó r i á n a k számít, mert a solymosiak közül m é g ma is sokan előszeretettel szedik saját céljaikra, de a piacokon is megtalálhatjuk.
7-8. kép
9. kép. G o m b a á r u s í t á s a g y ö n g y ö s i piacon
A makk gyűjtése is elterjedt s z o k á s volt, melyért ú g y a m ú l t b a n , mint a jelenben a föl
vásárló j ó p é n z t fizetett. Akadtak olyan emberek, akik szüreti n a p s z á m helyett i n k á b b a makkot s z e d t é k , mert s z e r i n t ü k az k i f i z e t ő d ő b b v o l t .2 3
A z erdőről szerezték be a falu legszegényebb családjai a legszükségesebb tűzre valót, a szá
raz gallyat, rőzsét. Ahhoz, hogy valaki fát szedhessen az erdőn az Erdészeti Irodán kellett cédulát24 váltani, amiért csekély összeget fizetett. Egy cédulára általában 6 hát fát engedélyez
tek, vagyis annyit, amennyit 6 alkalommal az illető a hátán el tudott vinni. Hetente két kijelölt napon - az egyik csütörtök volt - lehetett fát szedni. A z erdésznek aki ilyenkor az erdő, vagy a falu szélén állt, minden esetben be kellett mutatni a cédulát. Sok esetben kijátszották a kerü
lőt úgy, hogy az erdőből a szőlőkön keresztül mentek haza, így azt érték el, hogy a kiadott cédu
lát többször felhasználhatták. Általában olyan fa szedésére adták ezt az engedélyt, amit az er
dészet m á r nem tudott értékesíteni. Ezek száraz, villámcsapott fának az ágai voltak, amit a föld
ről szedtek föl, vagy a fákról tördelték, húzták le kantával ( k a m p ó s bottal). A z összegyűjtött gallyakat kötéllel összekötötték és ún. krosnyákba (rőzsehordóba) rakva vitték, vagy magukra - hátukra - kötve. Otthon apróra összevagdalták, és vagy saját maguk használták fel, vagy zsá
kokba rakták és puttony tetejére téve vitték a gyöngyösi piacra eladni.
A p a l ó c ember a fát nemcsak tüzelésre, é p í t k e z é s e k h e z használta, hanem m e z ő g a z d a s á g i , háztartási e s z k ö z ö k e t is faragott belőle. S ó l y m o s o n a század első felében s z e r s z á m n y e l e k e t , 23 Kosina Jánosné közlése
24 Mátra cédula hivatalos irat, amellyel a fa származását, jogos birtoklását igazolták
10. kép. Krosnya, P á l o s R é k a rajza.
talicskát, j á r m o t faragtak. E z e n k í v ü l alkalmi keresetet adott m é g a s z e g é n y p a r a s z t o k n a k és a földnélküli n a p s z á m o s o k n a k a téli favágás, fakitermelés is, ami ősztől tavaszig folyt.
A z érsekség erdejében, de az állami erdőkben is csak engedéllyel lehetett gombát, illetve m á s g y ü m ö l c s ö t , növényt, vagy gallyat szedni. írásos engedély, az ún. cédula kellett a gally
szedéshez. Egyes n ö v é n y e k é r t nem kellett fizetni, vagy a m e g á l l a p o d á s úgy szólt, hogy a gyűjtött n ö v é n y egy részét haza viheti, a másik részét pedig köteles leadni, beszolgáltatni.
A m á s o d i k világháború után, amikor az e r d ő állami tulajdonba került, bárki kimehetett gyűj
tögetni. Most megint új erdőtörvény van, az állami tulajdon mellett újra k i alakultak m a g á n erdők, s így az új er
dőtörvény kimondja, hogy a m a g á n e r d ő k b e n csak a tulajdonos írásos en
gedélyével lehet g o m b á z n i , az állami erdőben pedig csak annyit gyűjthet
nek, amennyi a saját szükségletre ele
g e n d ő , vagyis a piacon való értékesí
tést nem teszi lehetővé.
Sokat változott ugyan a világ, de a gyűjtögetés, e l s ő s o r b a n a gomba s z e d é s e nem vesztett n é p s z e r ű s é g é ből. Ez a m ú l t b a n é s a jelenben is e g y a r á n t nagy s z á m b a n található a g y ö n g y ö s i piacon. A solymosiak mellet a g y ö n g y ö s o r o s z i c i g á n y o k is csapatostul j á r j á k az erdőt é s h o z z á k be a piacra eladni a g o m b á t . A szá
zad e l s ő felében, de m é g a hatvanas é v e k elején is előszeretettel s z e d t é k
11-12. kép. Solymosi g o m b a á r u s o k napjainkban
a c s i p k e b o g y ó t , amit h á z a k n á l , illetve a piacon árultak. A k é s ő b b i e k b e n aztán ennek az áru
sítása m e g s z ű n t , a s z e d é s e viszont nem. A leszedett b o g y ó k a t az erdei t e r m é k e k felvásárló
j á n a k adták le. Egy p á r é v e azonban újra megjelent a piacon hecsedli, a solymosiak árulják.
F o l y t a t h a t n á m m é g a fölsorolást, hogy m i t adott é s m i t ad az e r d ő az itt é l ő embereknek, azonban a fent leírtakból is kitűnik, hogy a solymosi ember é l e t é b e n igen nagy szerepet j á t szott - munkaalkalmat, m e g é l h e t é s i lehetőséget biztosított, s az itt é l ő emberek éltek is ez
zel a l e h e t ő s é g g e l . J e l e n t ő s é g é b ő l sokat veszített a gyűjtögetés, de azt tapasztalom, hogy napjainkban megint e l ő t é r b e került és nagyobb h a n g s ú l y t is kap.
Irodalom D A N K Ó Imre
1974 A g y ö n g y ö s i v á s á r o k - p i a c o k néprajza. I n : A z Egri M ú z e u m É v k ö n y v e X I - X I I . Eger. 287-306 p.
E R D É L Y I Z o l t á n
1956 Erdei g y ű j t ö g e t é s . I n : Néprajzi K ö z l é e m é n y e k . 1-4. sz.
F E H É R Julianna
1957 Adatok B e r n e c e b a r á t i g y ű j t ö g e t ő és z s á k m á n y o l ó g a z d á l k o d á s h o z . í n : Néprajzi K ö z l e m é n y e k . 3-4. sz.
F Ü L Ö P Lajos
1973 A M á t r a v i d é k néprajzi sajátosságai. I n : M á t r a Ú t i k a l a u z . Bp. 6 1 - 7 4 p.
H E V E S megye földrajzi nevei I V .
1988 A G y ö n g y ö s i J á r á s , Hatvan k ö r n y é k e és Eger. K ö z z é t : Pelle B é l á n é , Bp.
K R É B E C Z J e n ő
1988 Gombaatlasz. K é t s z á z K ö z é p - e u r ó p a i nagygomba. Bp.
M A G Y A R Néprajzi L e x i k o n I I . kötet 1979
A M A G Y A R Nyelv É r t e l m e z ő Szótára. I I . k ö t . Bp.
1960 N A G Y G y u l a
1964 K é p e k G y ö n g y ö s s o l y m o s történetéből. G y ö n g y ö s . P E T E R C S Á K Tivadar
1985 N é p i e r d ő b i r t o k l á s Heves m e g y é b e n a X I X - X X . s z á z a d b a n . I n : A g r i a X X I . 253-266 p.
1989 E r d ő h a s z n á l a t a P a l ó c f ö l d ö n . I n : P a l ó c o k I I I . Eger, 235—331 .p.
R Á C Z Lajos
1937 A z e h e t ő é s m é r g e s g o m b á k és a g o m b a m é r g e z é s e k . I n : G y ö n g y ö s i K a l e n d á r i u m . S P E T Y K Ó G á s p á r
1883 Ö s s z e s k ö l t e m é n y e i és p r ó z a i dolgozatai. G y ö n g y ö s , Kosina J á n o s n é (72 é v e s ) G y ö n g y ö s s o l y m o s Kossuth u. - a d a t k ö z l ő Nyilas A n d r á s (62 é v e s ) G y ö n g y ö s s o l y m o s , Virág u. 7. - a d a t k ö z l ő M á k I s t v á n n é G y ö n g y ö s s o l y m o s , a d a t k ö z l ő
Boros Tibor (45 é v e s ) P a r á d ó h u t a Bozsik Pál (75 é v e s ) M á t r a f ü r e d
Rózsa Nagy Pálosné
Die W i r k u n g des Waldes auf das L e b e n der Menschen in G y ö n g y ö s s o l y m o s I m K o m i t a t Heves b l ü h t e das Sammeln der verschiedenen Waldpflanzen und F r ü c h t e , und deren Verkauf zu Nahrungszwecken u m die Jahrhundertwende, sogar noch auch nach dem zweiten Weltkrieg. Die Einwohner der D ö r f e r u m den Wald wurden gezwungen, solche Pflanzen zu sammeln, die ihre E r n ä h r u n g abwechslungsreich machen, die eventuell auf dem M a r k t zu verkaufen sind, oder sogar zu Heilungszwecken anzuwenden sind.
Den g r ö s s t e n Teil der Dorfflur von G y ö n g y ö s s o l y m o s deckt Wald, und dieser Wald sicherte den hier lebenden Menschen Arbeit, Nahrung- und L o h n e r g ä n z u n g . I n den W ä l dern der M á t r a , auf den Feldern und Weiden wachsen etwa 1500 Arten essbarer und giftiger Pilzen v o m F r ü h l i n g s a n f a n g bis zum Spätherbst. Pilzesammeln hatte eine grosse Bedeu
tung, da auf den Tisch des armen Menschen ganz selten Fleisch gelang. Es entstanden Fa
milien die r e g e l m ä s s i g Pilze sammelten und kannten die besten Pi lzp l ä tze i m Wald. Sie sammelten Pilze für den eigenen Bedarf, aber was übrig blieb verkauften sie. Pilzesammeln ist bis heute beliebt.
In der ersten Hälfte des Jahrhunderts z ä h l t e neben Pilzesammeln auch das Sammeln von Walddhimbeeren zur guten Erwerbsquelle. Z u r Zeit der Himbeerreife ging man in Gruppen bei M o r g e n d ä m m e r u n g in den Wald. Es gab auch Zeiten, w o an der Endstation der Wald
bahn Kaufleute die gesammelten Himbeeren oder Brombeeren aufkauften. Der Hausbedarf wurde auch zufriedengestellt, aus denWaldhimbeeren wurde Marmelade oder Obstsaft für die Familie gemacht.
Hagebutten wurden in erster L i n i e für Marmelade gesammelt, w o v o n auch verkauft wurde, aber aus den Beeren wurde auch Tee gekocht.
A u c h das Reisingsammeln der armen Familien sorgte für das wichtigste Brennholz.
Dazu brauchte man die Genehmigung der Forstwirtschaft, was das sog. "Zettel" war, und wofür man nur eine kleine Summe bezahlen musste. F ü r ein Zettel waren 6 R ü c k e n H o l z genehmigt, also soviel, wie man sechsmal auf den R ü c k e n wegtragen konnte. Das wurde natürlich auch kontrolliert.
Die Welt hatte sich sehr v e r ä n d e r t , aber das Sammeln wurde nicht weniger beliebt. Es erlebt heute sogar eine Reneissance. I n erster Linie werden heute Pilze gesammelt, aber es wurde auch wieder m i t dem Hagebuttensammeln begonnen.
P Á L O S N É N A G Y R Ó Z S A M á t r a M ú z e u m H-3200 G y ö n g y ö s Kossuth u. 40.
2000
M Á T R A I T A N U L M Á N Y O K G Y Ö N G Y Ö S
p. 177-204