M Á T R A I T A N U L M Á N Y O K
G Y Ö N G Y Ö S , 2000.
MÁTRAI TANULMÁNYOK
2000.
MÁTRA MÚZEUM TANULMÁNYKÖTETE
MÁTRAI TANULMÁNYOK 2000.
/ : N
r
MATRA
M Ú Z E U M
GYÖNGYÖS
A kötetet kiadja a M A T R A M Ú Z E U M G y ö n g y ö s V á r o s Ö n k o r m á n y z a t a , a
M á t r a M ú z e u m Baráti K ö r e , és a Heves M e g y e i M ú z e u m i Szervezet
t á m o g a t á s á v a l
Szerkesztő - Redakteur:
H o r v á t h L á s z l ó Idegennyelvi lektor:
Fuköh B o r b á l a Nagy Gergely Nagy Lajosné
I S S N 1219-1906 F e l e l ő s k i a d ó : Fűköh Levente
N y o m t a a menb/Xi Kfií.
F e l e l ő s v e z e t ő : Nagy L á s z l ó Telefon: 06 30 9449-332
T A R T A L O M
Dénes József: Árpád-kori sáncvár a Muzsla-tetőn 7 Besze Tibor: Adalékok a gyöngyösi szántógazdálkodáshoz 13
Misóczki Lajos: Gyöngyös város önkormányzati törekvései 1847-1887. között 27 Hajagos József: Almásy Pál tevékenysége az 1848-49-es forradalom
és szabadságharcban 45 Csiffáry Gergely: A másik Lenkey: Lenkey Károly honvéd ezredes (1803-1874.)
életrajza 83 Szecskó Károly: Újabb adatok Tariczky Endre életéhez és munkásságához 109
Csesznokné Kukucska Katalin: Heves vármegye demográfiai képe 1867-1910 115 B. Gál Edit: Gyöngyös belvárosának városképi alakulása a századforduló éveiben 135 Pálosné Nagy Rózsa: Az erdő hatása a gyöngyössolymosi emberek életére 163 Fülöp Lajos: Arcképvázlatok Gyöngyös X X . századi irodalmából 177
Horváth László: Puky Árpád polgármester munkássága 205 Kozári József: Adalékok Gyöngyös 1956-os történetéhez 223
I N H A L T
József Dénes: Die Wallburg aus der Árpád-Zeit auf der Muzslaer Höhe 7
Tibor Besze: Ackerbau in Gyöngyös zwischen 1686-1848 13 Lajos Misóczki: Angaben zu den Selbstverwaltungsbestrebungen von Gyöngyös
zwischen 1847-1887 27 József Hajagos: Die Tätigkeit von Pál Almásy während der Revolution und
des Freiheitskampfes 1848^19 45 Gergely Csiffáry: Lebenslauf des Honvedobersten Károly Lenkey (1803-1874) 83
Károly Szecskó: Neue Angaben zum Leben und Wirken von Endre Tariczky 109 Csesznok-Kukucska, Katalin: Die demographische Karte des Komitates Heves
zwischen 1867-1910 115 Edit, B. Gál: Die Gestaltung des Stadtbildes der Innerstadt von Gyöngyös in den Jahren
der Jahrhundertwende 135 Pálos-Nagy, Rózsa: Die Wirkung des Waldes auf das Leben der Menschen
in Gyöngyössolymos 163 Lajos Fülöp: Skizzen von Portraits der Literatur von Gyöngyös im 20-sten Jahrhundert 177
László Horváth: Die Tätigkeit des Bürgermeisters Dr. Árpád Puky 205 József Kozári: Angaben zur Geschichte der Stadt Gyöngyös zur Zeit
der Revolution 1956 223
C O N T E N T S
József Dénes: Earthen Fortification from the Árpád Age on the Muzsla Peak 7 Tibor Besze: Additional Data to the History of Land-tilling Agriculture in Gyöngyös 13 Lajos Misóczki: Aspirations for Self-government in Gyöngyös Between 1847-1887 27 József Hajagos: The Activity of Pál Almásy in the 1948^9 Revolution
and Fight for Independence 45 Gergely Csiffáry: The Other Lenkey: the Biography of Károly Lenkey, Colonel of the National
Army (1803-1874) 83 Károly Szecskó: Additional Data to the Life and Work of Ede Tariczky 109
Csesznok-Kukucska, Katalin: The Demographical Picture of Heves County, 1867-1910 115 Edit, B. Gál: The Urbanization of the Center of Gyöngyös at the Turn of the Century 135 Pálos-Nagy, Rózsa: The Influence of the Forest on the Life of the Inhabitans
of Gyöngyössolymos 163 Lajos Fülöp: Portraits from the 20th Century Literary History Of Gyöngyös 177
László Horváth: The Work of Mayor Árpád Puky 205 József Kozári: Analecta to the History of the 1956 Events in Gyöngyös 223
2000
M Á T R A I T A N U L M Á N Y O K G Y Ö N G Y Ö S
p. 7-11
Árpád-kori sáncvár a Muzsla-tetőn
Dénes József
ABSTRACT: Earthen Fortification from the Árpád Age on the Muzsla Peak. The author's main field of research is the history of the fortresses in the Mátra hills. In this short paper he focuses on a fortress which is situated north of Mátrafüred (holiday resort north of Gyöngyös). According to legend, "Turkish soldiers had their military camp there," but on the basis of research done, the small earthen fortification dates back to the 10-11t h century. It probably was the early center of the Aba family, situated near the monastery of Abasár. There is a certain need for further research.
A v á r helye G y ö n g y ö s v á r o s h a t á r á b a n , M á t r a f ü r e d ü d ü l ő t e l e p ü l é s É-i széle felett talál
ható. M e g k ö z e l í t h e t ő a Muzsla utcán és az annak folytatását j e l e n t ő sárga j e l z é s ű turista- úton. A hegy tszf. m a g a s s á g a 485 m , a település fölötti relatív m a g a s s á g a 140 m . A Muzsla É - D - i irányú keskeny gerinc, N y - r ó l nagyon meredek, K-ről valamivel l a n k á s a b b oldalak
kal. N y - i o l d a l á n a B e l s ő - M é r g e s - p a t a k , K-en a K a l l ó - v ö l g y határolja a lejtőket. A v á r te
rülete n a g y r é s z t j á r h a t a t l a n , bokros, k i v é v e a hegyen keresztül v e z e t ő turistautat és a kilátó k ö r n y é k é t . A vártól 450 m-re É-ra 475 m-es szinten fakad a R á k ó c z i - f o r r á s .
A M u z s l a - t e t ő t É - i , K - i é s D K - i o l d a l á n m e g k ö z e l í t ő e n félkör alakban s á n c , és annak k ü l s ő o l d a l á n árok veszi k ö r b e , az á r o k b ó l kidobott föld a k ü l s ő oldalon is n é m i domboru
latot e r e d m é n y e z .1 A N y - D N y - i oldal annyira meredek, hogy itt nem volt s z ü k s é g s á n c é p í tésre. A b e l s ő terület á t m é r ő j e 62 m É N y - D K - i i r á n y b a n , 36 m D N Y - É K - i i r á n y b a n . í g y az alapterület 0,15 ha. A s z i k l á b a vágott, lapos aljú árok s z é l e s s é g e 8 m . A s á n c m a g a s s á g a mai lepusztult á l l a p o t á b a n az árok aljáról m é r v e az É-i szakaszon 3 m , a b e l s ő terület felől 0,5-0,8 m . A s á n c a K - i , D K - i r é s z e k e n erősen lepusztult. L e h e t s é g e s , hogy egykor a M u z s l a - k i l á t ó é p í t é s é h e z h o r d t á k el a lepusztult s á n c s z a k a s z köveit. A vár bejárata É - o n le
hetett, ott ahol a s á n c n y í l á s á n a turistaút elhagyja a b e l s ő területet.
A k o r á b b i szakirodalomban e g y e d ü l Kandra K a b o s n á l szerepel. A B e n e v á r r ó l 1889-ben tartott e l ő a d á s á b a n e m l í t e t t e meg a Muzsla „ m o s t a n i m e s t e r s é g e s alakját" é s azt a helyi ha
g y o m á n y t , miszerint a „ t ö r ö k ö k t á b o r o z ó helye volt", ahonnan Bene várát á g y ú z t á k .2
1 A vár felmérését Nováki Gyula 1991-ben készítette el.
2 K A N D R A Kabos 1890.
M á t r a f ü r e d - M u z s l a - t e t ő I . á r o k N y - i fala A z ásatás e r e d m é n y e i :
A feltáró m u n k á t 1983. augusztus 1-12. k ö z ö t t v é g e z t ü k3. A s á n c o t két helyen v á g t u k át.
A z északi átvágás e r e d m é n y e s n e k bizonyult ( I . kutatóárok). A z 1,1 m széles, 11 m hosz- szú k u t a t ó á r o k É-i végétől 3 m-re találtuk meg a várárok l e g m é l y e b b pontját, a mai felszín
től 80 cm-rel m é l y e b b e n . A l j a lekerekített, U-profilú volt. A betöltésben elég sok nagy k ő darabot találtunk, melyek a sánc pusztulását k ö v e t ő e n kerülhettek oda. A sánc felszínén is látható volt a k ö v e z é s . Feltűnt, hogy a kutatóárok N y - i falától 30-40 cm-re nincsenek a töb
bi felülethez h a s o n l ó a n e g y m á s r a rakott k ö v e k , illetve t ö b b k ő oldala ennek a s á v n a k a szé
lét k é p e z i . Ebben a s á v b a n bukkantunk rá a mai felszíntől 90 cm-nyi m é l y s é g b e n az első sáncirányra m e r ő l e g e s gerendára. M e g f i g y e l h e t ő volt, hogy a kész faszerkezetet töltötték k i utólag a k ö v e k k e l . Ekkor a szerkezet további pontosabb m e g i s m e r é s e céljából K - i irányban 50 cm-rel szélesítettük a kutatóárkot. Itt 80 cm m é l y s é g b e n előkerült a k o r á b b a n megfigyelt gerendától 1 m-re az azzal p á r h u z a m o s gerenda m a r a d v á n y a . E b b ő l m e g á l l a p í t h a t ó , hogy a sánc 1x2,5 m-es egysoros fa kazettaszerkezetet tartalmazott. Anyaga tölgyfa, az elszenese
dett kerek á t m e t s z e t ű g e r e n d á k átmérője 15 c m (az é g é s előtt valamivel vastagabbak lehet
tek). A rekeszeket törtkővel, k ő t ö r m e l é k k e l és kevés földdel töltötték k i . Gondosan ügyeltek arra, hogy a k ö v e k e t a faszerkezethez megfelelően illesztve rakják, a rekeszt minél tökélete
sebben kitöltve. A nagyobb, 50-60 cm-es k ő t ö m b ö k k ö z é kisebbeket raktak. A faszerkezet é g é s e k o r a föld n a r a n c s v ö r ö s r e égett, de p o r ó z u s maradt. M i n d e n bizonnyal spontán égésről vagy felgyújtás miatti tűzről lehet s z ó . A szárazárkot sziklába vágták, a kitermelt k ö v e t a sáncépítéshez használták fel, de a törmeléket részben a külső, lejtő felőli oldalra termelték.
3 Az ásatási napló egy-egy példánya a Dobó István Vármúzeum és a Magyar Nemzeti Múzeum Adattárában található meg. A közzétett rövid tudósítás a Régészeti Füzetek I . sorozatában az 1983. évi kutatásait ismer
tető kötetben a 90. oldalon olvasható
M á t r a f ü r e d - M u z s l a - t e t ő
m a l o m k ő az I . á r o k s á n c á t v á g á s á b ó l ( á t m = 42cm, v a s t a g s á g = 8cm)
A kőfejtés r e n d k í v ü l n e h é z munka lehetett a kőzet vízszinteshez közeli hasadási iránya miatt.
Ezért egy i d ő után abba is h a g y h a t t á k a m e g v a l ó s u l t n á l talán m é l y e b b r e tervezett árkot.
A keleti s á n c s z a k a s z konstrukcióját a nagyfokú pusztulás miatt m á r nem tudtuk megfi
gyelni, ott az e g é s z e n a sziklás, k ő m o r z s a l é k o s t e r m é s z e t e s felszínig lepusztult ( I I . k u t a t ó á r o k ) . A v é d ő á r o k itteni á t v á g á s a is megerősíti azt a feltevésünket, hogy a szikla v é s é s é v e l egy i d ő után felhagytak, a m é l y e b b e n sziklába vágott árok m e g v a l ó s í t h a t a t l a n lehetett az építés i d ő s z a k á n a k t e c h n o l ó g i a i s z í n v o n a l á n .
A leletanyag egyetlen darabja egy félbetörött, félkész m a l o m k ő . Ez a sánc kövei közt került elő a I I . kutatóárokban, tehát „terminus post quem" keltezi az erődítményt. Kerámia vagy fém
tárgy nem került elő. Feltételezésünk szerint a kis sáncvár a 10. század végén - 1 1 . század ele
jén épülhetett. Talán az Aba nemzetség korai központjának erődítménye volt a hegyről j ó l látható abasári monostor közelében. A keltezést a hon ti - és a feltehetően a H o n t p á z m á n y ge
nushoz k ö t h e t ő bernecebaráti sáncok konstrukciójának közeli rokon voltára alapozzuk.4 T o v á b b i kutatása feltétlenül indokolt, főleg a b e l s ő védett területen feltételezhető épít
m é n y e k tisztázása és a talán m é g e l ő k e r ü l ő k o r h a t á r o z á s t p o n t o s í t ó tárgyi leletek miatt.
A sánc f a a n y a g á n a k radiocarbon és d e n d r o k r o n o l ó g i a i vizsgálatára is m ó d nyílna ma már.
Ezek s e g í t s é g é v e l t u d n á n k k ö z e l e b b r ő l megismerni a M á t r a - v i d é k egyetlen v a l ó s z í n ű l e g á l l a m s z e r v e z é s k o r i várát.
4 NOVÁKl Gyula-SÁNDORFI György-MIKLÓS Zsuzsa 1979; NOVÁKI Gyula-SÁNDORFI György 1981.
1. barna erdei talaj 2. sziklafekzín
Mátrafüred - M u z s l a - t e t ő I I . á r o k D - i fala
Irodalom D É N E S J ó z s e f
1985. Á r p á d - k o r i v á r a k a M á t r a i déli oldalán. I n . : B O D Ó S á n d o r - P E T E R C S Á K Tiva
dar (Szerk.) A g r i a X X I . Eger, 1985. 77-92.
1990. A M á t r a - h e g y s é g Á r p á d - k o r i várai. I n . : H O R V Á T H L á s z l ó (Szerk.) Castrum Bene 1. V á r a k a 13. s z á z a d b a n , G y ö n g y ö s 42-55.
1993. A honfoglalás és államszervezés korának várai. In.: VERES L á s z l ó - V I G A Gyula (Szerk.) Herman O t t ó M ú z e u m É v k ö n y v e X X X - X X X I / 2 . , 417-432.
G Y Ö R F F Y G y ö r g y
1987. A z Á r p á d - k o r i M a g y a r o r s z á g történeti földrajza I I I . , Budapest K A N D R A Kabos
1890. Bene vára a M á t r á b a n , Eger N O V Á K I G y u l a - S Á N D O R F I G y ö r g y
1981. Untersuchung der Struktur und des Ursprungs der Schanzen der frühen unga
rischen Burgen. I n : Acta Archaeologica X X X I I I . (1983.), 133-160.
N O V Á K I G y u l a - S Á N D O R F I G y ö r g y - M I K L O S Zsuzsa
1979. A B ö r z s ö n y h e g y s é g őskori és k ö z é p k o r i várai, Budapest S Á N D O R F I G y ö r g y
1985. K o r a i v á r a i n k t í p u s v i z s g á l a t a . I n . : F O D O R I s t v á n - S E L M E C Z I L á s z l ó (Szerk.) K ö z é p k o r i r é g é s z e t ü n k újabb e r e d m é n y e i és i d ő s z e r ű feladatai, Budapest, 159-174.
1989. V á r a k a X . s z á z a d b a n M a g y a r o s z á g o n . I n . : M ű e m l é k v é d e l e m X X X I I I (1989) 19-26.
Il.árok alaprajza
2000
M Á T R A I T A N U L M Á N Y O K G Y Ö N G Y Ö S
p. 13-25
Adalékok a gyöngyösi szántógazdálkodáshoz (1686-1848)
Besze Tibor
ABSTRACT: Additional Data to the History of Land-tilling Agriculture in Gyöngyös. This essay analyses the agricultural technology of country town Gyöngyös between 1868-1848. The above mentioned settlement had a small aeria for cultivation. Wineyards played the main character in the surrounding of this town. The grain-growing was not enough for the consumption of population. Some of grain-growing lands were in private hand, but other aeria was periodically given to different families. This article analyses this this situation in land owning and cultivation.
B i r t o k l á s
M a g y a r o r s z á g o n a feudális birtoklásnak többféle típusa alakult k i . Voltak ö s s z e f ü g g ő nagy birtoktestek, m á s esetekben viszont szétszórt birtokrészekről b e s z é l h e t ü n k . Gyakran egy h e l y s é g e n t ö b b földesúr osztozott. G y ö n g y ö s ez utóbbi típusba tartozott. H a t á r a a tár
gyalt korban négy részre oszlott. A városban több - főleg arisztokrata - család volt birtokos.
A X V I I I . század elején ezek a R á k ó c z i a k , K o h á r y a k , Forgátsok és N y á r i a k voltak. A birtok
struktúrában a század f o l y a m á n b e k ö v e t k e z ő változásokat az öröklési rend, a politikai hely
zet és a földforgalmazás befolyásolta. A szatmári b é k e k ö t é s után a R á k ó c z i javak - hűtlen
ség miatt - gróf Althan M i h á l y k e z é b e kerültek, akitől azokat 1741-ben Grassalkovits Antal vette meg. A K o h á r y birtok a herceg E s z t e r h á z y család tulajdonába ment át. A N y á r i részen ö r ö k ö s n é g y línea k ö z ü l az Orczy, Haller és B r ü d e r n famíliák a j e l e n t ő s e b b e k . A F o r g á t s o k a korszak e g é s z é b e n G y ö n g y ö s részbirtokosai. A X V I I I . század elején m é g közel 20 kisebb nemesi család is telektulajdonos a város belterületén. Ezek t ö b b s é g e k é s ő b b a határban is i n gatlanokat szerzett. G y ö n g y ö s város k ö z ö n s é g e maga is birtokosa Encs és B e n e - p u s z t á n a k , melyeket királyi d o n á c i ó révén bírt. A város belterületén pedig taksás h á z a k k a l rendelkezett a k o m m u n i t á s . A X V I I I . század f o l y a m á n j e l e n t ő s e n m e g n ő t t a v á r o s b a n és h a t á r á b a n a bir
tokszerzők s z á m a , de m e g h a t á r o z ó t o v á b b r a is a négy nagybirtokos maradt.
S z á n t ó g a z d á l k o d á s
A v á r o s h a t á r n a g y s á g a - a belterületet is ide s z á m í t v a - I I . J ó z s e f idején 7700,1 a j o b b á g y f e l s z a b a d í t á s t k ö v e t ő é v e k b e n pedig 7932 kat.hold v o l t .2 V é l e m é n y ü n k szerint a határ
1 MOL.-C 148 1-3. k.
2 Magyarország művelési ágak szerinti terjedelme és föld jövedelme. Buda, 1865.
l é n y e g e s e n kisebb, vagy nagyobb a h ó d o l t s á g o t k ö v e t ő é v t i z e d e k b e n sem lehetett, hiszen a s z ű k e b b r é g i ó települései a török v i l á g b a n nem pusztultak el, így G y ö n g y ö s terjeszkedni nem tudott, saját t e r r é n u m a s é r t h e t e t l e n s é g é r e pedig éberen ügyelt. A g r á r g a z d á l k o d á s á t tehát a X V I I I - X I X . s z á z a d b a n is a k ö z é p k o r i h a t á r k e r e t e k között folytatta.
Ilyen s z ű k határ ugyanakkor o r s z á g o s viszonylatban is csak a j o b b á g y f a l v a k a t ö v e z t e .3 Ennek okát a fentiek alapján abban kereshetjük, hogy „... keletről Sár község, délről Gyöngyöspüspöki, nyugatról Tarján, északról Sólymos szűk területre szorítja össze... ".4
A határ k é t részre oszlott. A „ g y ö n g y ö s i h a t á r " kifejezést hol s z ű k e b b , hol t á g a b b érte
lemben h a s z n á l t á k . F o r r á s a i n k a l e g t ö b b esetben nem adnak e g y é r t e l m ű felvilágosítást ar
ra n é z v e , hogy pontosan m i t é r t e n e k v á r o s h a t á r o n .
A s z ű k e b b é r t e l e m b e n vett, eredeti határhoz a korabeliek azokat a települést közvetlenül ö v e z ő földeket sorolták, melyek h a s z n á l a t a fejében a g a z d á k a helység valamely földesurá
nak tartoztak szolgálattal. A város k ö z ö s s é g e ugyanakkor maga is birtokosa volt a s z o m s z é dos Encs és Bene p u s z t á k n a k . A t á g a b b é r t e l e m b e n vett határ ezeket a p r é d i u m o k a t is m a g á ba foglalta. Encs G y ö n g y ö s t ő l délre, délkeletre, síkvidéken, Bene pedig attól északra a M á t ra hegyes, e r d ő s területein helyezkedett el. Encs n a g y s á g a 1720-ban 4 4 1 ,5 1789-ben 5 2 6 ,6 1828-ban pedig 549 hold v o l t .7 Bene-puszta, 1789-ben 3554,8 1828-ban 3.865 holdat tett k i .9
A z elöljárók a h ó d o l t s á g utáni másfél század városi j e g y z ő k ö n y v e i b e n gondosan ü g y e l tek arra, hogy a határ k é t részét h a t á r o z o t t a n elkülönítsék e g y m á s t ó l . A z eredeti h a t á r o k és a p u s z t á k birtokjogi e l k ü l ö n í t é s e a j á r a d é k s z e d é s s z e m p o n t j á b ó l volt j e l e n t ő s . M í g a
„Gyöngyösi határban ... a Földes Uraságnak engedelmébül... bírt" földek után a lakosok
„Közönséges Földes Uraság"-nak a d ó z t a k , addig a „Királyi Privilégium mellett Különös Donatio"-val a k o m m u n i t á s n a k juttatott encsi é s benei p u s z t á k r ó l maga a v á r o s szedte a j á r a d é k o t .1 0
A városi j e g y z ő k ö n y v egyik b e j e g y z é s é b e n a t a n á c s félreérthetetlenül fogalmazott, ami
kor a k ö v e t k e z ő k e t írta: „... mivel az Benei Mátra, nem az Gyöngyösi határhoz tartozó hanem azt az Város Penes Donati Regia mint az Encsi Földet is bíria, azért ához az Város lakosi nem tartván olyan iussokat, mint az Gyöngyösi Földhöz, hanem mint Földes Urasá
gunkban lévő Földet... ".11
Arra is t a l á l u n k azonban példát, hogy a városi t a n á c s G y ö n g y ö s h a t á r á h o z t a r t o z ó n a k vette a p u s z t á k a t is. A z 1828. évi o r s z á g o s ö s s z e í r á s a l k a l m á v a l keletkezett l e v e l e z é s b e n a határbeli s z á n t ó f ö l d e k és s z ő l ő k k ö z ö t t a p r é d i u m o k o n lévőket is s z e r e p e l t e t t é k .1 2 A m i n dennapok g y a k o r l a t á b a n b i z o n y á r a ez utóbbi é r t e l m e z é s volt általánosan elfogadott.
A p u s z t á k é s az eredeti határ hivatalos iratokban fellelhető pontos e l k ü l ö n í t é s e elsősor
ban a v á r o s i k ö z ö s s é g b i r t o k j o g á n a k ébrentartását szolgálta. Ezt a j o g o t a helyi nemesek r é -
3 GALGÓCZI Károly 1855. 99-101.
4 BÉL Mátyás: 1968. 102.
5 H M L - I V - 7 / a / l . öi. 555. Observationes. 230.
6 MOL-C 148. 1-3. k.
7 H M L - I V - 7 / a / 1 8 . öi. 1113.1828. Observationes. 19.
8 MOL-C 148. 1-3. k.
9 H M L-1V-7/a/18. öi. 1113. 1828., Observationes. 19.
10 HML-V. 101/b. 93. CIV. 57.
11 HML-V. 10l/a. 2. 536.
12 MOL-P-518/a. 752.
széről t ö b b s z ö r érte t á m a d á s , sőt 1816-ban p r ó b á l k o z á s u k a t r é s z l e g e s siker k o r o n á z t a .1 3 Er
ről k é s ő b b b ő v e b b e n s z ó l u n k .
A v á r o s h a t á r á n a k f ö l d h á n y á s o k k a l való kijelöléséről a t a n á c s 1802-ben rendelkezett,
„ . . . mivel Gyöngyös városának sehol hanyot hatara nem volna ".14 A s z o m s z é d o s h e l y s é g e k lakóival gyakran k ü l ö n b ö z t e k ö s s z e a m e z ő v á r o s i a k , e g y m á s h a t á r á n a k e l s z á n t á s a miatt.
É p p e n ezért a k o m m u n i t á s ú g y határozott, hogy a k ö r ü l á r k o l á s t v á r m e g y e i hiteles bírák előtt, a h á z i p é n z t á r t e r h é r e végezteti el. A z utasítás szerint a h a t á r o k „környös körül... há
nyattassanak meg".15 Ezt minden bizonnyal ú g y kell értenünk, hogy jeleket ott állítottak föl, ahol az oppidum földjei m á s t e l e p ü l é s e k földjeivel határosak. A z eredeti, b e l s ő határ és a p u s z t á k f ö l d h á n y á s s a l v a l ó elválasztását v é l e m é n y ü n k szerint semmi nem indokolta.
M i n d e b b ő l az k ö v e t k e z i k , hogy amikor a v á r o s v e z e t é s a k ö r ü l á r k o l á s r ó l döntött, akkor ezen a t á g a b b é r t e l e m b e n vett h a t á r o k a t értette. Ezt a feltevést látszik erősíteni az az 1810. évi r e n d e l k e z é s is, mely a g y ö n g y ö s i t e r r é n u m o t a s z o m s z é d o s S ó l y m o s t ó l és P ü s p ö k i t ő l elvá
lasztó h a t á r d o m b o k megújításáról i n t é z k e d e t t .1 6 A t e r r é n u m kifejezést ugyanis mindazon területekre a l k a l m a z t á k , melyek a városi tanács i g a z g a t á s a alatt álltak.
A v á r o s birtokjogi s z e m p o n t b ó l e l t é r ő részeit a h a t á r h a s z n á l a t e g y s é g b e foglalta. M i v e l az oppidum t ö b b tájelem t a l á l k o z á s á n á l terült el, a határbeli g a z d á l k o d á s t a természetföld
rajzi viszonyok e r ő s e n befolyásolták.
Encs p u s z t á n a s z á n t ó m ű v e l é s é volt a f ő s z e r e p .1 7 A p r é d i u m o n emellett rét- és legelőgaz
dálkodásról is tudósítanak f o r r á s a i n k .1 8 Bene nagy részét tölgyes- és b ü k k ö s e r d ő b o r í t o t t a .1 9 A z erdei tisztásokat legeltetésre és szénagyűjtésre h a s z n á l t á k .2 0 A p r é d i u m déli, napos lan
káin szőlőt termesztettek.2 1 A z eredeti határon belül szántóföldek és szőlők sorjáztak. A m ű velés alá nem fogott kisebb területekre pedig állatokat hajtottak.2 2
A határ m ű v e l é s i á g a k szerinti pontos m e g o s z l á s a egyetlen korabeli forrás, a I I . J ó z s e f idején készített kataszteri összeírás alapján r e k o n s t r u á l h a t ó . A z általunk vizsgált korban m á s i k olyan felmérés ugyanis nem készült, amely a k á r egyetlen i d ő m e t s z e t b e n is minden m ű v e l é s i ágra kiterjedt volna. A v á l t o z á s o k érzékeltetésére é p p e n ezért M a g y a r o r s z á g m ű velési á g a k szerinti t e r j e d e l m é n e k és f ö l d j ö v e d e l m é n e k 1865. évi összeírását vetettük egy
be a kataszteri conscriptio adataival, melyet az alábbi t á b l á z a t u n k szemléltet.
13 MOL-P-518/a. 752 14 HML-V. 10l/a. 8. 300.
15 HML-V. 10l/a. 8. 300.
16 HML-V. 10l/a. 9. 150 és 182.
17 HML-IV. 7/a/l. öi. 555. Observationes 230. és HML-V. 101/a. 7. 760.
18 HML-IV. 7/a/l. öi. 555. Observationes 230.
19 HML-IV. 7/a/l. öi. 555. Observationes 230.
20 HML-V. 101/a. 6. 387.
21 HML-V. 101/b. 10. X I X . 8.
22 MOL-C 148. 1-3. k.
A h a t á r m e z ő g a z d a s á g i l a g h a s z n o s í t o t t t e r ü l e t é n e k m ű v e l é s i á g a k szerinti
%-os m e g o s z l á s a 1789-ben é s 1865-ben2 3
M ű v e l é s i ág B e l s ő a r á n y % 1789-ben B e l s ő a r á n y % 1865-ben
E r d ő 45,5 46,2
Szántó 24,1 24,2
S z ő l ő 17,1 17,6
L e g e l ő 10,1 9,1
R é t 3,2 2,9
Ö s s z e s e n : 100 100
A v á r o s m e z ő g a z d a s á g i l a g hasznosított területe 1789-ben 6539, 1865-ben pedig 6.776 kat. hold volt. A z ö s s z e h a s o n l í t á s azt mutatja, hogy a k é t adatfelvétel között eltelt közel 80 év alatt G y ö n g y ö s a g r á r g a z d á l k o d á s á n a k b e l s ő arányai l é n y e g e s e n nem változtak. Ugyan
ez m o n d h a t ó el a h ó d o l t s á g o t k ö v e t ő é v s z á z a d r a is, b á r ezen m e g á l l a p í t á s u n k a t csak szór
v á n y f o r r á s o k támasztják a l á .2 4 A z általunk vizsgált korszak e g é s z é b e n az a r á n y o k t e r m é szetesen m ó d o s u l t a k , de a v á l t o z á s o k e l s ő s o r b a n az élt é s m ű v e l t h a t á r r é s z e k kiterjedését és a hasznavehetetlen területek ö s s z e s z ű k ü l é s é t e r e d m é n y e z t é k . A parlagföldek fokozatos fel
törése a s z á n t ó k é s s z ő l ő k térfoglalásával járt. A nagy kiterjedésű e r d ő k g a z d á l k o d á s b a n j á t szott szerepe a másfél é v s z á z a d alatt alig változott. L e g e l ő b ő l és rétből a m e z ő v á r o s i a k mindig s z ü k s é g e t szenvedtek. Ez m a g y a r á z z a , hogy a többi m ű v e l é s i á g h o z viszonyított a r á n y u k m i n d v é g i g c s e k é l y maradt. Mindezek alapján, ú g y véljük, hogy a fenti t á b l á z a t u n k alkalmas arra, hogy a török világ utáni másfél s z á z a d viszonyairól is tájékoztatást adjon.
A település határában földesúri kezelésű, szolgálattal nem terhelt szabad, valamint j o b b á gyi h a s z n á l a t b a n lévő d é z s m á s szántók és szőlők egyaránt v o l t a k .2 5 Nagy kiterjedésű ma
j o r s á g i ü z e m kialakítására a szűk g y ö n g y ö s i határ alkalmatlan volt. Ennek ellenére a X I X . század elejére az oppidum j o g h a t ó s á g a alá tartozó, 600 holdnyi szántó egyharmada is földes
úri h a s z n á l a t b a k e r ü l t .2 6 Ugyanakkor a városon kívül, mely 55 hold saját k e z e l é s ű földet bírt, a legnagyobb majorság tulajdonosa A l m á s y Pál sem dolgoztatott 14 hold szántónál t ö b b e t .2 7
A m e z ő v á r o s a g r á r t e r m e l é s é b e n a s z ő l ő és a s z á n t ó m ű v e l é s volt a m e g h a t á r o z ó . A talaj és az időjárási viszonyok m i n d k é t m ű v e l é s i ág szempontjából k e d v e z ő e k voltak. A szántók e l s ő s o r b a n a h a t á r déli, sík v i d é k é n és Encs p u s z t á n területek el. A z eke alá fogható úrbé
res terület azonban m á r a X V I I . század v é g é n sem tudta a n é p e s s é g g a b o n a s z ü k s é g l e t é t biz
tosítani. A v á r o s i j e g y z ő k ö n y v 1689. évi b e j e g y z é s e azt panaszolta, hogy „... maga mezein annyira való gabona nem terem a mely közönséges szegénységnek táplálására elegendő volna " .2 8 Ezt a h i á n y t m á s h e l y s é g e k b ő l é r k e z ő k e r e s k e d ő k pótolták, akik főleg b ú z á t és ár-
23 MOL-C 141. 1-3. k., valamint Magyarország művelési ágak szerinti terjedelme és föld jövedelme. Buda, 1865.
24 HML-IV. 7/a/l. öi. 555. Observationes 230-231.
25 MOL-C. 148 1-3. k. valamint országos összehasonlításra: SZABÓ István 1947.
26 MOL-P-518/a. 2. 751.
27 MOL-P-518/a. 2. 751.
28 HML-V.-101/a 1.210.
pát hoztak a p i a c r a .2 9 G y ö n g y ö s nemcsak a gabonakereskedelem c é l á l l o m á s a volt, hanem az á t m e n e t i forgalomban is fontos szerepet j á t s z o t t . í n s é g e s időben a tanács s z a b á l y o z t a az á t m e n ő forgalmat, m i v e l „... sokan az Alföldről varosunkban járnának gabonák megvételi- re, a mellyek fel földről varosunkban érkeznek", s a helybeliek elől felvásárolták a kenyér
nek v a l ó t .3 0
A g y ö n g y ö s i t e r r é n u m o n a szántóföld n a g y s á g a 1600 kat.holdra tehető. E b b ő l 600 hold a p r é d i u m o k o n , a többi a v á r o s eredeti határán belül terült e l .3 1 A b e l s ő határban a szántók 80 %-a felett, helybeli nemesek és birtokosok rendelkeztek, a m a r a d é k - j o b b á g y j o g o n - a m e z ő v á r o s i g a z d á k a t i l l e t t e .3 2 Telki földre azonban csak a m á r régóta G y ö n g y ö s ö n honos j o b b á g y c s a l á d o k egy r é s z é n e k sikerült szert tenni. T ö b b s é g ü k k i z á r ó l a g a p u s z t á k o n lévő, h á z s o r szerint osztott s z á n t ó k b ó l részesülhetett. A szilárd telekrendszer és az újraosztásos földközösségi rendszer p á r h u z a m o s e g y ü t t é l é s e az oppidum s z á n t ó m ű v e l é s é n e k legjelleg
zetesebb v o n á s a volt.
F o r r á s a i n k nem adnak e g y é r t e l m ű felvilágosítást arra n é z v e , hogy m i k o r alakult k i a p r é d i u m o k o n az újraosztás gyakorlata. Vannak ugyanis olyan, a X V I I . század v é g é r ő l és a X V I I I . s z á z a d elejéről s z á r m a z ó adataink, melyek közvetett m ó d o n a telekrendszer hajdani létezésére u t a l n a k .3 3 N e m tartjuk kizártnak azt a lehetőséget, hogy egy k o r á b b a n volt szi
lárd telekrendszer adta át a helyét az újraosztásos f ö l d k ö z ö s s é g n e k , m i u t á n a n é p e s s é g n a g y a r á n y ú g y a r a p o d á s á t nem k ö v e t h e t t e a városi h a t á r o k tágítása. M i v e l pedig a G y ö n g y ö s ö n m e g t e l e p ü l ő lakosok határbeli k ö z f ö l d e k b ő l is részesülni akartak, a tanács arra k é n y s z e r ü l t , hogy a s z á n t ó k a t rendszeresen újraossza. Ha feltevésünk megállja a helyét, ak
kor itt az általános m a g y a r o r s z á g i t e n d e n c i á k k a l ellentétes f o l y a m a t r ó l volt s z ó , hiszen a m e z ő v á r o s esetében a s z a b a d f o g l a l á s r e n d s z e r é v e l , amely a X V I I I . századi f ö l d k ö z ö s s é g e k e l ő z m é n y é n e k t e k i n t h e t ő , nem s z á m o l h a t u n k , mivel a település h ó d o l t s á g k o r i t o v á b b é l é s e ezt l e h e t e t l e n n é tette volna. H a n g s ú l y o z n u n k k e l l m i n d a z o n á l t a l , hogy a fent leírtak e g y e l ő re egy viszonylag s z ű k forrásbázison alapuló feltevésnek t e k i n t e n d ő k , amit a t o v á b b i kuta
tásnak k e l l e r ő s e b b e n a l á t á m a s z t a n i , vagy m e g c á f o l n i .
A X V I I I . s z á z a d f o l y a m á n a földhözjutás egyre n e h e z e b b é vált. A század k ö z e p é n is csak 4-6 é v e n k é n t jutott egy-egy g a z d á n a k s z á n t ó , a X I X . század e l s ő felében azonban m á r 16 évet kellett várnia arra, hogy az osztásnál újra sorra k e r ü l j ö n .3 4 A szántókat a k ö z ö s s é g k é p v i s e l ő j e k é n t a városi tanács osztotta a lakosoknak, sőt az uraknak is, akik a k ö z r e n d ű - ekhez h a s o n l ó a n i g é n y e l h e t t e k maguknak a kiosztásra k e r ü l ő földekből.
A k é t é v e n k é n t megtartott osztás a m a g i s z t r á t u s legnehezebb feladatai k ö z z é tartozott.
A z elöljárók 1722 t a v a s z á n például azt p a n a s z o l t á k , hogy „... veszekedések, vissza vonyá- sok, s ízetlenségek szoktak földosztáskor az Köz rend között esni"}5
A k i k n e k s i l á n y a b b m i n ő s é g ű darab jutott, azok gyakran csalással v á d o l t á k a t a n á c s b e l i e ket és fel sem fogták osztályföldjüket.
O s z t á s n á l a t a n á c s b e l i e k , n ó t á r i u s o k és e g y é b városi tisztségviselők kaptak e l ő s z ö r egye
lő n a g y s á g ú parcellákat, ami szolgálati j á r a n d ó s á g u k r é s z e v o l t .3 6 Ezen a c í m e n 1795-ben 29 HML-V.-101/a 4. 11.
30 HML-V-10l/a 1. 210.
31 MOL-C-148 1-3. k.
32 HML-IV-7/b/5. 10.
33 MOL-UetC.26/16.
34 MOL.-518/a/2.752.
35 HML-V-10l/a/3. 37.
36 HML-V-101/a/4. 60.
3-3 k ö b ö l szántót juttattak az e l ö l j á r ó k n a k .3 7 E z e n k í v ü l m é g a házhely utáni s z á n t ó k b ó l is r é s z e s ü l h e t t e k .
A k ö z r e n d ű e k a t a k s á s funduson l é v ő h á z a k után igényelhettek a kiosztásra k e r ü l ő föl
d e k b ő l .3 8 A m a g i s z t r á t u s 1732-ben m á r régi s z o k á s r a hivatkozva rendelkezett úgy, hogy a lakosok k ö z ü l „... kinek, kinek pro portioné Dicaja és obtingense szerint" kell a szántót k i m é r n i .3 9 A j o b b á g y o k k ö z ü l tehát annak, aki nagyobb terhet viselt az o s z t á s n á l nagyobb parcella jutott. A z t is s z i g o r ú a n kikötötték, hogy a határbeli s z á n t ó k b ó l „... a Kinek semi kö
ze hozzá, sem a Közönséges jó elő mozdítását nem eszközük másoknak hátra maradásával ne adasson".40
Arra n é z v e , hogy mekkora volt a parcellák n a g y s á g a az 1720. és az 1828. évi o r s z á g o s a d ó ö s s z e í r á s o k a n y a g á b a n találtunk adatokat. A X V I I I . s z á z a d e l s ő h a r m a d á b a n a g y ö n g y ö si adófizetők legtöbbje m é g 1-3 k ö b l ö s földet m ű v e l t . Olyanok is akadtak, akiknek eke alá valójuk 5-7 k ö b l ö s volt. Kartika S á m u e l 15 k ö b l ö s r e m e n ő szántója pedig k i v é t e l e s n e k nagynak számított a m e z ő v á r o s i lakosok k ö z ö t t .4 1 Egy é v s z á z a d d a l k é s ő b b 1828-ban ugyanakkor m á r csak egy kilára, azaz fél k ö b l ö s r e tették az átlagosan k i m é r t s z á n t ó k kiter
j e d é s é t .4 2 Ez a j e l e n t ő s c s ö k k e n é s e l s ő s o r b a n az a d ó z ó n é p e s s é g n a g y a r á n y ú g y a r a p o d á s á val m a g y a r á z h a t ó . A X V I I I . század f o l y a m á n a m ű v e l é s alá fogható földterület n a g y s á g a alig változott, a l é l e k s z á m n ö v e k e d é s e így azt e r e d m é n y e z t e , hogy a g y ö n g y ö s i g a z d á k n a k az o s z t á s n á l egyre kisebb s z á n t ó jutott.
Korszakunkban emellett b ő v ü l t azoknak a köre, akik az osztályföldekre igényt tarthat
tak. A v á r o s földesurai 1742-ben ú g y h a t á r o z t a k , „... hogy az mely Tekintetes földes Urasá
goknak házaik vannak ben az városban" azoknak is szántót kell m é r n i , „... nem csupán csak az Taxás fundusokon lévő házak után".43 Említettük, hogy határbeli földet k o r á b b a n csak az kaphatott, akinek az oppidumban taksás b e l s ő s é g e volt. Ezt a gyakorlatot változtatta meg a fenti rendelet.
A t a k s á s o k n a k kiosztható területek m e n n y i s é g e 1761-ben t o v á b b csökkent, mivel a szán
t ó f ö l d e k sok é v e s z o k á s b a n l é v ő o s z t á l y a m e g v á l t o z o t t . H a l l e r g e n e r á l i s herceg Grassalkovitshoz írott levelében arról s z á m o l t be, hogy a gyöngyösi k ö z b i r t o k o s o k n a k „... ez ideig á szegénység által bírt, s élt földekből különösen 348 öl széllességü allodiális földeket, és így a többi Földes Uraknak is a pro portioné mindenek előtt kivettek... s azoknak híjával ámi maradott engedték a szegénységnek, és így a városnak közel fele része szántóföldek nél
kül maradtanak" 4 4 A levél szerint, emellett sok g y ö n g y ö s i lakos szerzett olyan szántót ma
gának, amelyet ö r ö k ö s földjének tartott, vagyis az újraosztás rendszeréből valamilyen úton- m ó d o n kiszakított. Grassalkovits Antal érthetetlennek találta, hogy e szűk határban miért mértek k i ilyen nagy táblákat a birtokosoknak. A herceg saját részét a t a k s á s o k n a k juttatta vissza, b í z v a abban, hogy a többi földesúr is h a s o n l ó k é p p e n cselekszik. A k ö z ö s b ő l maguk
nak ö r ö k ö s földeket kiszakítok ü g y é b e n ezen kívül úriszéki vizsgálatot j a v a s o l t4 5
37 HML-V- 101/a77. 762.
38 HML-V-101/a/4. 553.
39 HML-V-101/a/4.60.
40 HML-V-10l/b.93. CIV. 57.
41 HML-IV-7/a/l öi. 555.
42 MOL-P-518/a/2. 752.
43 HML-V-101/a/4.553.
44 MOL-518/a/2. 65.
45 MOL-518/a/2. 65.
A régi s z o k á s ellen l á z a d t a k 1770-ben a taksás nemesek, amikoris a t a n á c s t a g o k n a k Encsen kiosztott földjeit elfoglalták, é s szántani k e z d t é k . A m a g i s z t r á t u s ú g y határozott, hogy a z e n d ü l é s t m e g e l ő z e n d ő lemond a szolgálatért j á r ó szántóról é s csak a h á z utáni föl
deket tartja m e g .4 6 Ez az állapot azonban nem volt tartós, hiszen forrásaink a k é s ő b b i e k b e n is t u d ó s í t a n a k a városi t i s z t s é g v i s e l ő k n e k é s a t a n á c s t a g o k n a k szolgálat fejében mért szán
tókról. Egy 1843-as forrásban például azt olvashatjuk, hogy a városi í r n o k o k szolgálati földjeiket eladták, s azután dolgozni vonakodtak. A tanács é p p e n ezért szigorúan tiltotta az i l l e t m é n y f ö l d e k á r ú b a b o c s á t á s á t .4 7
A g y ö n g y ö s i e k p r ó b á l k o z á s a , hogy m e g a k a d á l y o z z á k az osztályföldek m e n n y i s é g é n e k további c s ö k k e n é s é t , nem j á r t sikerrel, sőt 1828-ban a tanács m á r azt jelentette, hogy
„ . . . egy némely ... Földes Urak magoknak örökös földeket tulajdonítottak, mind a mellett az 1816. Esztendőben a Méltóságos Földes Uraság erő hatalommal minden helybéli Birtokos Urak részére esztendőnként egy-egy köblös földet ki adatni rendelt"'.48 A r e n d e l k e z é s nem c s u p á n a birtoklás s z e m p o n t j á b ó l érintette h á t r á n y o s a n a taksásokat, hanem korlátozta a v á ros tulajdonjogát is, m i v e l ezek a szántók a k o m m u n i t á s földesúri hatalma alá tartozó Bene p u s z t á n terültek el.
A n é p s z a p o r u l a t tehát csak egyik oka volt annak, hogy a földhözjutás esélyei az általunk vizsgált korszakban fokozatosan c s ö k k e n t e k . L e g a l á b b ilyen súllyal esett latba a földesurak azon t ö r e k v é s e , hogy a határbeli k ö z ö s s é g i szántók egy részét kiszakítsák az újraosztás r e n d s z e r é b ő l valamint, hogy a G y ö n g y ö s ö n lakó birtokos társaikat a taksásoktól eltérően folyamatosan részesítsék az osztályföldekből. M í g a X V I I I . század elején a határbeli szán
tókból csak a taksás funduson élők igényelhettek, addig egy é v s z á z a d d a l k é s ő b b a 600 holdnyi k i m é r h e t ő földterület kevesebb, mint fele, 273 hold került k ö z ö t t ü k felosztásra.
Csaknem ugyanennyi, 230 hold ekkorra m á r a helyi nemesek k e z é n volt. E b b ő l a 230 hold
ból 58 holdat az újraosztás r e n d s z e r é b ő l v é g l e g e s e n kiszakítottak és majorsági j o g á l l á s ú v á tettek, 172 holdat pedig 86 birtokos között mértek k i minden osztásnál, úgy, hogy egy-egy holdat juttattak nekik m i n d k é t n y o m á s b a n . A f e n n m a r a d ó 98 hold postaföld, t e m e t ő h e l y é s városi m a j o r s á g t á b l a v o l t .4 9
A h ó d o l t s á g utáni másfél s z á z a d b a n tehát ö s s z e s z ű k ü l t a t a k s á s o k n a k k i o s z t h a t ó s z á n t ó állomány, kisebbedett a h á z után k i m é r h e t ő parcellák n a g y s á g a és a j o b b á g y o k n a k egyre többet kellett v á r n i u k arra, hogy az osztásnál újra sorra kerüljenek.
A z a n é h á n y k ö b l ö s s z á n t ó , ami egy-egy g a z d á n a k a X V I I I . század elején jutott, nehe
zen fedezhette a család é v e s gabona szükségletét. K ü l ö n ö s e n é r v é n y e s ez a k é s ő b b i e k r e , amikor - mint láttuk - az osztályföldek területe egyre c s ö k k e n t . Sokan tenyérnyi parcellá
jukat meg sem m ű v e l t é k , hanem e g y - k é t forintért m á s n a k b é r b e a d t á k .5 0 A b é r b e a d á s és bérbevétel az esetek egy részénél b i z o n y á r a nem volt a l k a l o m s z e r ű . Lehettek a v á r o s b a n olyanok, akik rendszeresen béreltek kisebb-nagyobb szántóföldeket. A z 1767. évi gabona- d é z s m a lajstromok azt bizonyítják, hogy az á r e n d á t o r o k közt k ü l s ő h e l y s é g b e l i e k is szép s z á m m a l voltak. Ebben az é v b e n a l e g t ö b b tizedet idegenek, S z é c h é n y i J ó z s e f és Major G y ö r g y a d á c s i , valamint K o v á t s J ó z s e f halászi lakosok a d t á k .5 1 J ó n é h á n y a n ugyanakkor
46 HML-V-101/a/6. 242-243.
47 HML-V-101/a/14.419.
48 MOL-P-518/a/2. 751.
49 MOL-P-518/a/2.751.
50 MOL-P-518/a/2. 754.
51 HML-V-10 l/b/9/XVII. 11.
úgy p r ó b á l t a k segíteni magukon, hogy m á s o k földjére vetettek szemet és s z o m s z é d j u k bir
tokát e l s z á n t o t t á k .5 2 A Nemes T a n á c s 1785-ben egyenesen saját tagjait utasította rendre az
zal, hogy aki k ö z ü l ü k ilyet cselekszik, az szigorú b ü n t e t é s r e s z á m í t h a t . E g y ú t t a l arra is fel
hívta a figyelmet, hogy é p p e n a t a n á c s b é l i e k n e k kellene j ó példával elől j á r n i .5 3
Ö n k é n y e s földfoglalókról is tudunk, akik a városi legelők egy részét törték fel, hogy ma
guknak szántót szerezzenek. A z oppidum j e g y z ő k ö n y v é n e k 1787-es b e j e g y z é s e szerint „...
eg némely Lakossaink ... új fogásokat fogtanak föl... ezt önnön maguktál bátorkodtak tse- lekedni semmi hírt sem adván az elöljáróknak.54
A földhözjutás l e g f á r a d t s á g o s a b b módja a határbeli parlagföldek feltörése volt. A k i a vá
ros tövises, bokros, parlagon h e v e r ő földjéből m a g á n o k szántót akart irtani, az ezt 1685-től kezdve szabadon megtehette, csak s z á n d é k á r ó l előtte a bírákat értesítenie k e l l e t t .5 5 A z írtványföldek n é g y esztendeig tehermentesek maradtak. Mindenkit köteleztek ugyanakkor arra, hogy e s z t e n d ő n k é n t felszántsa, kitisztítsa, mert ha ezt elmulasztotta, az e l s ő évben nagy fáradtsággal m e g m ű v e l t területet elvehettek t ő l e .5 6 A z Encs p u s z t á n l é v ő ,J\íacska tö
vissel termő" gyep kiirtását é s felszántását 1756-ban e n g e d é l y e z t e a m a g i s z t r á t u s azzal a k i k ö t é s s e l , hogy azt dinnye é s kukorica alá h a s z n á l j á k .5 7 A z a d ó m e n t e s é v e k leteltével az írtásföldek u t á n is a s z o k á s o s j á r a d é k o k k a l tartoztak a g a z d á k .5 8
G y ö n g y ö s ö n 1720-ban az összeírok összesen 15 hold írtványt t a l á l t a k .5 9 A z úrbérrendezés
től 1828-ig eltelt fél évszázadban az egész határban 74 holddal nőtt az írtványföldek mennyi
sége. A z országos összeírás idején ebből 40 hold nemesek, 34 hold pedig j o b b á g y o k kezén v o l t .6 0 Források hiányában azt nem tudjuk megállapítani, hogy 1720 és 1771 között mekkora volt a feltört parlagföldek nagysága, de a legdinamikusabb népességnövekedés idején a tövis
sel, bokorral benőtt addig haszontalan területek jelentős részét vonhatták be a termelésbe. A z írtvány a város eredeti határán belül csakúgy, mint a prédiumokon az adómentes évek letelte után is művelője birtokában maradt, aki földjét a kötelező szolgáltatások megfizetése után „...
mint saját örökét" h a s z n á l t a .6 1 Az újraosztásos földközösség tehát az oppidum pusztáin sem volt kizárólagos, hiszen a szántók egy töredéke a feltörés j o g á n itt is az első művelőjét illette.
Ha a g y ö n g y ö s i taksás nem kapott az osztályföldekből, e n g e d é l y nélküli földfeltörésre, m á s o k parcellájának e l s z á n t á s á r a nem vállalkozott, az irtást pedig t ú l s á g o s a n fárasztó mun
k á n a k találta, akkor az oppidum határain kívül is bérelhetett m a g á n a k szántót. A s z o m s z é dos P ü s p ö k i határát p é l d á u l 1695-ben Fenessi p ü s p ö k évi 100 forintért adta b é r b e a g y ö n g y ö s i e k n e k .6 2 A halászi j o b b á g y o k t ó l is rendszeresen árendáltak a hozzájuk k ö z e l e s ő f ö l d e k b ő l .6 3 B é l M á t y á s 1730 táján is ú g y tudta, hogy a helybeli j o b b á g y o k idegen földek b é r b e v é t e l e útján igyekeztek kiegészíteni j ö v e d e l m ü k e t .6 4
52 HML-V-101/a/3. 76-77.
53 HML-V-101/a/6.917-918.
54 HML-V-101/a/7.129.
55 HML-V-101/a/l. 183.
56 HML-V- 101/a/5. 385.
57 H M L - V - 101/a/5. 384.
58 HML-V-10 l / a / l . 183.
59 H M L - I V - 7 / a / l. öi. 555. 228.
60 H M L - I V-7/a/ 18.oi.1113.1828. Observationes 61 HML-V-101/a/l. 183.
62 SOÓS Imre 1975. 237.
63 SOÓS Imre 1975. 219.
64 BÉL Mátyás 1968. 102.
A földhözjutás különféle l e h e t ő s é g e i n e k s z á m b a vétele után sem f e l e d k e z h e t ü n k meg ar
ról, hogy G y ö n g y ö s ö n a l a k o s s á g nagy részének a s z á n t ó m ű v e l é s a l k a l o m s z e r ű , k i e g é s z í t ő j e l l e g ű t e v é k e n y s é g volt, melynek az a g r á r g a z d á l k o d á s b a n játszott szerepe a X V I I I . század
f o l y a m á n egyre c s ö k k e n t .
B á r a m e z ő v á r o s i a k s z á n t ó k b a n szűkölködtek, forrásaink osztályföldek parlagon hagyá
sáról is rendszeresen tudósítanak. A z , hogy az osztályföldekből sok parlagon maradt, első
sorban a m ü v e l é s h e z s z ü k s é g e s i g a e r ő hiányával m a g y a r á z h a t ó .6 5 A z oppidum határában négy ökörrel szántottak, így a t a k s á s o k nagy része csak m á s o k k a l társulva tudta parcelláját m e g m ű v e l n i .6 6 Soknak egyáltalán nem volt igásállata é s ha a földosztásnál sorra került ak
kor t e h e t ő s e b b g a z d á k állatainak bérbevételére kényszerült. A tanács mindig idejekorán figyelmeztette azokat, „... az kiknek vonó marhájok nincsen, hamarjában megh nem szán- tathattya osztály földit, hanem mások után kelletik járni".67 A z i g a e r ő h i á n y a ugyanis aka
dályozta a s z á n t ó m ű v e l é s kötelezően előírt rendjét, melyre a magisztrátus éberen ügyelt. É p pen ezért évről-évre ú g y intézkedett, hogy ha a határban parlagon hagyott földet találnak, melyet a megadott határidőre nem szántottak meg, azt bárki felfoghatja és m e g m ű v e l h e t i .6 8
A szántás mellett a b o r o n á l á s és vetés idejét is m e g h a t á r o z t á k . A taksás csak e m u n k á l a t o k e l v é g z é s e után számított osztályföldje jogos birtokosának. Ezt támasztja alá az elöljáróság 1799. évi határozata, mely szerint „... a Ki maga ... földét bé nem veti, akkor többé semmi Jusst fenntsemis tartson hanem ... Bíró úr által bátorságosan másoknak adatasson".69
Parlagon maradhatott akkor is a s z á n t ó , ha birtokosa ú g y ítélte meg, hogy gyenge m i n ő s é g ű föld jutott néki, amivel v e s z ő d n i nem é r d e m e s , b é r b e adni pedig nem tudja. Tartósan azonban a fent említett m ű v e l é s i k é n y s z e r miatt nem lehetett parlagon hagyni az osztályföl
deket. Szent G y ö r g y (április 24.) napjára minden p a r c e l l á n a k gazdája k e r ü l t .7 0
A X V I I I . s z á z a d e l s ő h a r m a d á b a n a g y ö n g y ö s i e k a szántókat m é g két n y o m á s b a n m ű velték. Ekkoriban az egyik n y o m á s b a őszi és tavaszi vetés k e r ü l , a m á s i k pedig ugaron m a r a d .7 1 A n é p e s s é g s z á m gyors e m e l k e d é s e a h a t á r h a s z n á l a t r a ú g y hatott, hogy a m e z ő v á rosiak áttértek a h á r o m n y o m á s o s g a z d á l k o d á s r a , mert így a b e v e t h e t ő terület n a g y s á g a m e g n ő t t . Ennek az áttérésnek a pontos idejét nem ismerjük, de feltételezhető, hogy a váltás l e g k é s ő b b az 1770-es é v e k b e n m e g t ö r t é n t , melynek e r e d m é n y e k é n t ,Agri Territorii huius in 3 Calcaturas subdivisi habentur"12 , aminek „egy tertiája ... Őszivel; másik ... tavaszi
val" volt bevetve, a harmadik ugarnak maradt.7 3
A n y o m á s o k pontos helye források h i á n y á b a n nehezen r e k o n s t r u á l h a t ó . A n n y i t tudunk c s u p á n , hogy a S á r - h e g y felől l é v ő calcatura a város keleti, északkeleti h a t á r á b a n a Sár
hegytől délre, a Pata felől l é v ő calcatura pedig a Tarján, Pata, R é d e által k ö z r e f o g o t t dél
nyugati határrészen terült el. A K ő k ú t i n y o m á s helyét nem i s m e r j ü k .7 4
A bevetett c a l c a t u r á k felosztásáról az alábbi táblázat tájékoztat:
65 HML-V-101/a/8. 101-102.
66 HML-IV/7/a/18 öi. 1113. 1829. Observationes, 19.
67 HML-V-101/a/2. 174.
68 HML-V-101/a/6. 81.
69 HML-V-101/a/8.90.
70 HML-V-101/a/4.462.
71 HML-IV-7/a/1. öi. 555. Observationes 229.
72 HML-IV-7/a/18. öi. 1113. 1828. Observationes 18.
73 HML-V-101/ b. 93. CIV. 57.
74 MOL-P-518/a/2. 68-69.
A s z á n t ó k n y o m á s o n k é n t i m e g o s z l á s a az 1820-as é v e k b e n7 5 1. n y o m á s
A l m á s y Pál Farkas J á n o s Gosztonyi P á l Erős Albert B r ü d e r n J ó z s e f A l m á s y J ó z s e f Zakkai Ferenc
V á r o s m a j o r s á g táblája Postaföld
P a r ó k i á l i s föld
A M é l t ó s á g o s és Tekintetes Birtokos Urak között e s z t e n d ő n k é n t felosztatni szokott
14 k ö b l ö s 4 k ö b l ö s 10 k ö b l ö s 5,2/4 k ö b l ö s 6,3/4 k ö b l ö s 6 k ö b l ö s 1 k ö b l ö s 25 k ö b l ö s 8 k ö b l ö s 6 k ö b l ö s 86 k ö b l ö s 2. n y o m á s
Orczy T e m e t ő hely
V á r o s m a j o r s á g táblája Postaföld
Parókiális föld
F ö l d e s u r a k között felosztatik
A v á r o s hivtal v i s e l ő k é s lakosok között az ezektűi f e l m a r a d a n d ó k k i szoktak osztatni
10 k ö b l ö s 11 k ö b l ö s 30 k ö b l ö s 7 k ö b l ö s 10 k ö b l ö s 86 k ö b l ö s 273,3/4 k ö b l ö s K o r á b b a n m á r s z ó l t u n k róla és a fenti adatok ezt m e g e r ő s í t i k , hogy a X I X . s z á z a d elejé
re az e g y é b k é n t is r e n d k í v ü l csekély szántóterület alig több mint egyharmada maradt a g y ö n g y ö s i t a k s á s o k k e z é n . S z á m o t t e v ő majorságföldje ugyanakkor csak a v á r o s n a k volt, melyet a „feő Oeconomus" irányítása alatt, k o n v e n c i ó s c s e l é d e k k e l m ű v e l t e t e t t .7 6 Idény
m u n k á k r a a c s e l é d e k m e l l é n a p s z á m o s o k a t is fogadtak. A z encsi rét 1765. évi k a s z á l á s a k o r például a bíró feladatául szabták, hogy „ p é n z e s k a s z á s o k " fizetéséről és tartásáról gondo
s k o d j o n .7 7 A X V I I I . s z á z a d m á s o d i k felétől az oppidum m a j o r s á g tábláit egyre gyakrabban adta k i feles m ű v e l é s r e , m i v e l nem volt elég ereje „... sikeressen s Czélerányossan munkál
tatni"™ K o n v e n c i ó s c s e l é d e k helyett c i m b o r á k n a k nevezett v á l l a l k o z ó k fogták fel ezeket a földeket és pontosan m e g h a t á r o z o t t feltételek alapján d o l g o z t á k . A z 1834-ben kötött, hat é v r e s z ó l ó m e g á l l a p o d á s b a n a c i m b o r á k a t arra kötelezték, hogy a felvállalt táblákat m e g t r á g y á z z á k és minden m á s o d i k é v b e n p i h e n t e s s é k .7 9 A v á r o s v e z e t é s így p r ó b á l t a m e g ő r i z n i a talaj t e r m ő k é p e s s é g é t , elkerülni k i m e r ü l é s é t .
75 Uo. 751-752.
76 HML-V-101/b. 93. CIV. 57.
77 HML-V-IOl/a/6. 25.
78 HML-V-101/a/12. 261.
79 HML-V-101/a/12. 261.
A táblázat k a p c s á n m é g egy fontos dologra kell felhívnunk a figyelmet. A g y ö n g y ö s i föl
desurak a m á r említett okok miatt nagyobb majorság kialakítására helyben nem gondolhat
tak. T ö b b s é g ü k azonban a s z o m s z é d o s h e l y s é g e k b e n is birtokos volt, ahol saját k e z e l é s ű földeken g a z d á l k o d o t t . P é l d á n a k okáért b á r ó Haller A n t ó n i a 1788-ban G y ö n g y ö s p a t á n 436, G y ö n g y ö s t a r j á n b a n 302 hold majorsági szántót műveltetett j o b b á g y a i v a l . Ugyanezen fal
vakban a szintén g y ö n g y ö s i birtokos Forgáts grófok 7 8 1 , illetve 699 hold m a j o r s á g o t tar
tottak f e n n .8 0 A közeli A t k á r o n Herceg E s z t e r h á z y n a k volt 479 hold sajátkezelésű b i r t o k a .8 1 Mindez arra utal, hogy a korabeli a g r á r g a z d á l k o d á s á r n y a l t a b b b e m u t a t á s á n a k előfeltétele a regionális t á j é k o z ó d á s .
A m e z ő v á r o s h a t á r á n a k egy h a r m a d á t kavicsos, a többit agyagos, fekete földek borítot
t á k .8 2 A helybeliek egy részét k ö z e p e s , m á s részét j ó m i n ő s é g ű n e k tartották. A z úrbérren
d e z é s k o r a m á s o d i k o s z t á l y b a sorolták, aminek alapján egy e g é s z t e l k e s j o b b á g y n a k 28 hold szántó j á r t v o l n a .8 3
A g y ö n g y ö s i e k az ő s z i v e t é s alá h á r o m s z o r , a tavaszi alá pedig k é t s z e r s z á n t o t t a k .8 4 A s z á n t á s t - ahogy m á r e m l í t e t t ü k - n é g y ö k ö r r e l v é g e z t é k .
1828-ban két pozsonyi m é r ő vetésterület művelési költségei az alábbiak szerint alakultak:8 5 Őszi vetés alá e l s ő s z á n t á s 30 krajcár Oszi vetés alá m á s o d i k s z á n t á s 24 krajcár Oszi vetés alá harmadik s z á n t á s , b o r o n á l á s s a l és vetéssel 36 krajcár Tavaszi vetés alá e l s ő s z á n t á s 30 krajcár Tavaszi vetés alá m á s o d i k s z á n t á s , b o r o n á l á s s a l é s vetéssel 36 krajcár T r á g y á z á s 1 forint Ö s s z e s e n : 3 forint 36 krajcár Fel kell h í v n u n k a figyelmet arra, hogy a vetésterület n a g y s á g á t a R e g n i c o l á r i s Conscrip- tioban nem holdakkal, hanem a belé v e t h e t ő g a b o n a m e n n y i s é g pozsonyi m é r ő b e n megadott s z á m á v a l h a t á r o z t á k meg. M i v e l pedig a vetésterület átlagárát, átlagbérét, tiszta j ö v e d e l m é t stb. egy pozsonyi m é r ő r e számították k i , a m ű v e l é s i k ö l t s é g e k e t is ehhez a m é r t é k h e z kell igazítanunk. Ezek szerint egy pozsonyi m é r ő bevetett s z á n t ó m ű v e l é s i k ö l t s é g e 1 forint 48 krajcár volt.
Trágyából két pozsonyi m é r ő r e 20 szekérrel szórtak k i , s az e g y k o r ú a k szerint ez 8 évig biztosította a talajerő utánpótlását. Egy szekér trágya 24 krajcárba, 20 szekér ennek megfele
lően 480 krajcárba, azaz 8 forintba került. A z egy évre számított trágyázás költsége tehát két pozsonyi m é r ő vetésterületnél 1 forintra, egy pozsonyi mérőnél pedig 30 krajcárral t e h e t ő .8 6 Ezeket az adatokat azonban bizonyos óvatossággal kell kezelnünk, hiszenen adóbevallásról lévén szó, a j o b b á g y o k n a k a művelési költségek felnagyítása és a bevételek kisebbítése állt érdekükben.
80 SOOS Imre 1975. 234, 247.
81 SOÓS Imre 1975. 84.
82 HML-IV-7/a/l8. öi. 1113. 1828. Observationes 46.
83 H M L - I V - l / h / 1 . 4 .
84 HML-IV-7/a/l 8. öi. 1113. 1828. Observationes 46.
85 HML-IV-7/a/l 8. öi. 1113. 1829. Observationes 9.
86 HML-IV-7/a/l 8. öi. 1113. 1829. Observationes 9.
A földeket m i n ő s é g ü k alapján h á r o m o s z t á l y b a sorolták. Egy pozsonyi m é r ő s z á n t ó hely
ben s z o k á s o s - m i n ő s é g t ő l f ü g g ő - bérleti díját az alábbi táblázat m u t a t j a :8 7 M i n ő s é g Bérleti díj
E l s ő o s z t á l y ú 1 forint 36 krajcár M á s o d osztályú 1 forint
Harmad o s z t á l y ú - 24 krajcár
A h á r o m osztály átlagbére pontosan 1 forint volt. T á b l á z a t u n k adatainak hitelességét az úr
b é r r e n d e z é s k o r készült investigatio is megerősíti. Abban ugyanis a g y ö n g y ö s i e k azt vallották, hogy egy kilás azaz h o z z á v e t ő l e g e s e n egy pozsonyi m é r ő földet 1-2 forintért adnak b é r b e .8 8
A g y ö n g y ö s i e k s z á n t ó i k o n e l s ő s o r b a n tisztabúzát, kétszerest és k u k o r i c á t termesztettek.
T ö b b s z ö r t u d ó s í t a n a k forrásaink dinnye alá osztott földekről i s .8 9 A X I X . s z á z a d elején azonban „... seminaturam solum tritici puri, mixti et Fagopuri in usu esse".90
A m e z ő v á r o s i a k s o k é v e s tapasztalata azt mutatta, hogy n á l u k tiszta b ú z á b ó l k é t s z e r e s ből és k u k o r i c á b ó l e g y a r á n t az elvetett mag h á r o m s z o r o s a terem m e g .9 1 Ezt a s z á n t ó k m i n ő s é g é t ő l független, egy pozsonyi v e t é s t e r ü l e t r e s z á m í t o t t á t l a g o s t e r m é s e r e d m é n y n e k t e k i n t e t t é k . A t e r m é s e r e d m é n y a k ö v e t k e z ő évi v e t ő m a g , a kilenced és a tized l e v o n á s a utáni m e n n y i s é g .
G y ö n g y ö s ö n a X I X . s z á z a d e l s ő h a r m a d á b a n egy pozsonyi m é r ő t i s z t a b ú z a 7 é v r e szá
mított piaci á t l a g á r a 1 forint 18 krajcár, a k é t s z e r e s é 1 forint, a k u k o r i c á é pedig 37 krajcár volt. A z oppidum h a t á r á b a n termelt n ö v é n y e k e g y ü t t e s átlagára tehát 58,1/3 krajcárra l e h e t ő .9 2 Ezt a tudósítást m e g b í z h a t ó n a k tarthatjuk, hiszenen a vásári s z á m a d á s k ö n y v e k és a városi p r o t o c o l í u m adatai alapján k é s z ü l t .
Irodalom R ö v i d í t é s e k
H M L = Heves M e g y e i Levéltár. Eger M O L = Magyar O r s z á g o s Levéltár. Budapest
B É L M á t y á s
1968 Heves megye i s m e r t e t é s e ( S o ó s Imre fordítása). Eger.
G A L G Ó C Z I K á r o l y
1855 M a g y a r o r s z á g - , S z e r b v a j d a s á g s Temesi b á n s á g m e z ő g a z d a s á g i Statisticája Pest S O Ó S Imre
1975 Heves megye k ö z s é g e i 1867-ig. Eger.
S Z A B Ó I s t v á n
1947 A j o b b á g y birtoklása az ö r ö k ö s j o b b á g y s á g k o r á b a n . Budapest.
87 HML-IV-7/a/18. öi. 1 113. 1828. Observationes 8.
88 H M L - I V - l / h / l . 2.
89 HML-IV-7/3/18. öi. 1113. 1828. Observationes 8.
90 HML-IV-7/a/18. öi. 1113. 1828. Observationes 8.
91 HML-IV-7/a/18. öi. 1113. 1828. Observationes 16.
92 HML-IV-7/a/18. öi. 1113. 1828. Observationes 16.
Tibor Besze A c k e r b a u in G y ö n g y ö s
Bei der Beschreibung der Landwirtschaft von G y ö n g y ö s sollte man den eigenartigen Zug betonen, d a ß sich die Landwirtschaft der Bewohner zwischen so engen Schranken bewegte, die nur die kleinsten ungarischen Dörfer charakterisierte. Die Besitz und E i g e n t u m s v e r h ä l t n i s s e gestalteten sich auch sehr eigenartig, denn die eine Hälfte der Felder der Stadt war in der ganzen Epoche i m Besitze vier aristokratischer Familien, die andere Hälfte - P u ß t a Bene und P u ß t a Encs - wurde von dem K ö n i g der Fronbauergemeinschaft der Stadt geschenkt. Die P ä c h t e r in G y ö n g y ö s wollten die Rahmen ihrer Wirtschaft aus den Feldern der angrenzenden Dörfern erweitern. Diese - alle Landwirtschaftszweige charak
terisierende - wirtschaftliche Expansion zielte nicht auf die Erweiterung der Stadtgrenzen ab (das war auch juridisch u n m ö g l i c h ) , sondern es wurden einige Felder in den angrenzen
den D ö r f e r n gepachtet. Der Ackerbau spielte i m Landwirtschaft schon am Ende der Eroberung der T ü r k e n nur eine z u s ä t z l i c h e Rolle, und in der Epoche des g r o ß e n B e v ö l k e rungszuwachs wurde er immer mehr gelegentlich.
Die Bewohner bestellten die sehr geringe, innere Acker als Fronfelder, und die Acker i n der P u ß t a - von welchen jeder steuerzahlende Fron bekommen konnte - wurden unter den Bewohnern r e g e l m ä ß i g aufgeteilt. Die Acker konnten aber das G e t r e i d e b e d ü r f n i s des Volks schon am Ende des X V I I I . Jahrhunderts nicht sicherstellen. Besonders gültig ist diese Lage i m X V I I I . Jahrhundert und am Anfang des X I X . Jahrhunderts, nach der Eroberung der T ü r k e n , denn i n dieser Epoche wurden sich die Acker, die für die P ä c h t e r zu verteilen waren sehr verengert und die Fronbauer m u ß t e n immer länger warten, bis die Reihe bei der Verteilung an sie kam. Die B e v ö l k e r u n g der Stadt schaffte so das Getreide durch K a u f und durch Pacht der Felder der angrenzenden Därfer herbei.
B E S Z E T I B O R E s z t e r h á z y K á r o l y F ő i s k o l a H-3300 Eger E s z t e r h á z y tér 1.
2000
M Á T R A I T A N U L M Á N Y O K G Y Ö N G Y Ö S
p. 27-43
Gyöngyös város önkormányzati törekvései 1847-1887 között
Misóczki Lajos
ABSTRACT: Aspirations for Self-government in Gyöngyös between 1847-87. The author is pioneering with this paper to present constantly reviving fights for self-government in Gyöngyös at the twilight of feudalism and the beginning of the civic era. The initial steps of the Reform Age, aspirations were helped by the circumstances of the 1849-49 Revolution and Fight for Independence. But the tyranny of the Bach era shattered the self-governmental achievements of Gyöngyös, by then a free agricultural town. Not only did the self-governmental aims revive and become realized after the Compromise of 1867, but the demo
cratic traits of local administration were also strengthened. The aspiration of the mayors and self-govern
mental bodies of that time are still exemplary today.
1334. május 5-én, V i s e g r á d o n I . K á r o l y városi kiváltságot adott G y ö n g y ö s n e k . Ettől kezdve j o g á l l á s a 1848-ig földesúri m e z ő v á r o s , 1848-1871 k ö z ö t t m e z ő v á r o s , 1872 után rendezett t a n á c s ú v á r o s volt. V i z s g á l ó d á s o m h á r o m korszakot érint, é s a v á r o s polgári k ö z igazgatási törekvéseit részletezi.
E l ő k ü z d e l m e k
A magyar reformkor p o l g á r i - l i b e r á l i s politikai é s t á r s a d a l m i k ü z d e l m e i G y ö n g y ö s ö n e l ő b b sajátos m ó d o n visszhangzottak, majd az 1840-es é v e k elején be is k ö v e t k e z t e k . Ú g y tűnt, m e g é r t e k a feltételek ahhoz, hogy a városi t a n á c s v é g e t vessen a feudális k ö t ö t t s é g e inek, felmondja a f ö l d e s u r a k j o g i f e n n h a t ó s á g á t , é s a földesúri m e z ő v á r o s b ó l ö n á l l ó igaz
g a t á s ú ( m e z ő ) v á r o s s á váljon ez a M á t r a alji t e l e p ü l é s . T e r m é s z e t e s e n ez az óhaj csak a leg
m e r é s z e b b p o l g á r o k k ö r é b e n f o g a l m a z ó d o t t meg, hiszen a f ö l d e s u r a k erről hallani sem akartak, a felettes h a t ó s á g , a v á r m e g y e é s az o r s z á g g y ű l é s most aligha foglalkozott volna ezzel az ü g g y e l . A p o l g á r s á g m é g i s törésig vitte „a k ö z é r d e k é t " .1
1842. m á r c i u s 2 3 - á n a v á r o s b í r ó , Csiba A n t a l , „a g y ö n g y ö s i p r i v i l é g i u m lelkes baj
noka" n é p g y ű l é s t h í v o t t ö s s z e a v á r o s h á z á r a , mert ú g y látta, hogy az „ u r a s á g o k m i n d j o b b a n l e s z o r í t o t t á k a szabadalmakkal, vagy k i v á l t s á g o k k a l ... e l l á t o t t n é p e t j o g o s te-
1 Az elólíüzdelmek idejéből részletesen HORNER István 1863. 25.: Jegyzetrészében az 1765. évi „nagy zavar említetik". (Homer) Végre, 1837. február 11-én a városházán kihirdették a vármegye leiratát, amely szerint V. Ferdinánd a város régi kiváltságait visszaállította. Ez azonban sem elvben, sem gyakorlatban nem valósult meg. Ezért is indult el 1842-ben az újabb küzdelem. SZABÓ László, Bártfai 1937. 51. SEBŐK László, Ethei 1881. 262.
