Bevezetés
Globalizálódó világunkban növekvő transznacionális biztonsági kockázatot és veszélyt jelent az állandósult tömeges migráció. Az Európai Unióba irányuló illegális migráció szárazföldi útvonalai – földrajzi elhelyezkedése és infrastrukturális jellemzői okán – Magyarország területét továbbra is érintik.
Hazánkban az illegális migráció nagyságrendje 2015-ben tetőzött, amikor az illegális migránsok száma meghaladta a 400 ezer főt. Az államhatár rendjének védelme érdekében bevezetett komplex intézkedések (fokozott rendészeti, katonai határterületi jelenlét, határőrizeti célú ideiglenes biztonsági határzár fizikai megvalósítása, a jogi környezet folytonos fejlesztése) eredményeként 2016-ban az illegális migráció mértéke drasztikusan (36,5 ezerre) mérséklődött. A csökkenő trend tovább folytatódott, 2017-ben 20 ezer, míg 2018-ban kevesebb, mint 18 ezer illegális migrációhoz kapcsolódó jogellenes cselekményt regisztráltak.1
Az embercsempészés jellemzői, elkövetési módszerei
A migránsok származási országai távol vannak az Európai Unió határaitól, így kiszolgáltatottak az embercsempész szervezetek kizsákmányolásának. A migránsok többségét szervezett bűnözői csoportok segítik az Európai Unióba történő belépéshez és az úti célig való eljutáshoz.
A legfőbb problémát évek óta a nyugat-balkáni migrációs útvonal aktivitása okozza. A befelé irányuló illegális migráció és szervezett embercsempészés a szerb-magyar határszakaszon koncentrálódik.
1 Az illegális migráció számszerűsítéséhez a rendőrség által nyilvántartott következő jogellenes cselekmények halmazát vettem alapul: embercsempészés, jogellenes tartózkodás elősegítése, beutazási és tartózkodási tilalom megsértése, illegális migrációhoz kapcsolódó közokirat-hamisítás, határzárral kapcsolatos bűncselekmények, valamint tiltott határátlépés és kísérlete, illetve külföldiek rendészetével kapcsolatos szabálysértések. Forrás: Országos Rendőr-főkapitányság Határrendészeti helyzetkép 2015–2018 Forrás: http://www.police.hu/hu/a-rendorsegrol/statisztikak/hatarrendeszet (Letöltés ideje: 2019.03.10.)
138 Gaál Gyula
2014 2015 2016 2017 2018
Légi 2 1 0 0 0
Ukrán 27 13 3 6 3
Román 69 63 29 40 14
Szerb 231 550 93 48 95
Horvát 31 83 10 8 0
Mélység 233 467 118 39 21
Összesen 593 1177 253 141 133
1. számú táblázat2
Az embercsempészés és jogellenes tartózkodás elősegítése bűncselekmények viszonylatonkénti megoszlása 2014–2018
A hatályos magyar büntetőtörvény az embercsempészést, mint klasszikusan az államhatár jogellenes átlépéséhez nyújtott segítséget bünteti.3 Az embercsempész szervezetek állampolgárság szerint szerveződnek és zárt közösséget alkotnak. A szerveződés főleg rokoni vagy etnikai alapon történik. A bűnözői csoportok alapvető célja a vagyoni haszonszerzés, minél több migránst juttatnak el a célországokba, annál nagyobb bevételhez jutnak.
1. számú ábra4
2 Forrás: A szerző által készített táblázat a Határrendészeti helyzetkép adatai alapján
http://www.police.hu/hu/a-rendorsegrol/statisztikak/hatarrendeszet (Letöltés ideje: 2019. március 10.)
3 Hautzinger Zoltán: A migráció és a külföldiek büntetőjogi megjelenése. AndAnn, Pécs, 2018. 120.
o.
4 Forrás: A szerző által készített ábra a Határrendészeti helyzetkép adatai alapján
Az embercsempészés sajátosságai hazánkban 139
A szervezett bűnözői csoportok nem túl tagoltak, a vezető személyéhez kapcsolódik néhány bizalmi személy, akik közvetlenül kapcsolatot tartanak az elkövetés folyamata során megjelenő kiindulási, tranzit- és célországokban lévő személyekkel, akiknek feladata a következő tevékenységekre osztható:
− toborzó személyek a kiindulási országban;
− szállítók és szállást segítők a szomszédos országokban (Szerbia, Románia, Horvátország);
− a zöldhatáron való átjutást segítők (sétáltatók);
− a továbbszállítást végző (magyar vagy a célországból ideérkező külföldi) személyek;
− a továbbszállítás megszervezéséig elszállásolást végző személyek (magánház tulajdonosa, panziók, hotelek munkatársai);
− a célországokban az illegális migránsokat fogadó személyek.5
Az embercsempész szervezetekkel szembeni fellépést nehezíti, hogy a bűnszervezetek6 vezetői tevékenységüket török, görög, szerb, macedón, bolgár és román területen végzik, ezért fontos az érintett országok illetékes hatóságaival való szoros együttműködés.
A szervezők és az irányítók származási országa általában megegyezik a migránsokéval, de a bűnszervezetek tagjai az illegális migráció útvonalán elhelyezkedő tranzitországokban is jelen vannak. Az embercsempészek között növekszik a magyar elkövetők aránya, akik többségében szállítói, illetve szervezői feladatokat látnak el.
http://www.police.hu/hu/a-rendorsegrol/statisztikak/hatarrendeszet (Letöltés ideje: 2019.03.10.)
5 Balog Gábor: Az embercsempészés elleni bűnüldöző munka nemzetközi vetületei, tapasztalatai, Belügyi Szemle 2016/12. 95–96. o.
6 Bűnszervezet: három vagy több személyből álló, hosszabb időre szervezett, összehangoltan működő csoport, amelynek célja ötévi vagy ezt meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmények elkövetése. (A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 459. § (1) bekezdés 1. pont.)
140 Gaál Gyula
2. számú ábra7
A bűnszervezetek tagjai kommunikációjuk során nagy hangsúlyt helyeznek a konspirációra. Csak a legszükségesebb információkat közlik egymással, zömmel előre megbeszélt „virágnyelven”. A kommunikációs eszközöket gyakran cserélik és kombinálják. Tudatosan használják az infokommunikációs platformokat (Viber, WhatsApp).
Az embercsempészésből származó vagyon felderítése nehézségekbe ütközik, mivel a készpénz átadása általában kézből kézbe történik. A szervezett bűnözői csoportok egyes tagjai fedésként esetenként gazdasági társaságokban résztulajdonosok. A bűnszervezetek sok esetben jogi és gazdasági téren jártas személyekkel is kapcsolatot tartanak.
A szerb-magyar határszakaszon 2016 nyarától aktivizálódó embercsempész tevékenység volt tapasztalható, ami elsődlegesen a határőrizeti célú ideiglenes biztonsági határzáron különböző módszerek (aláásás, átmászás) alkalmazásával történt átjutást segítette.
Az embercsempészek szerb területről kézi hőkamerákkal, illetve drónokkal folyamatos figyelést végeztek a magyar rendőri és honvédségi állomány felderítésére. Amennyiben az illegális migránsok átjuttatását kockázatosnak ítélték, akkor több napig is várakoztak a túloldali határterületen. A mozgásukat mindaddig igyekeztek rejteni, amíg a továbbszállítás nem volt biztosított.
7 Forrás: A szerző által készített ábra a Határrendészeti helyzetkép adatai alapján http://www.police.hu/hu/a-rendorsegrol/statisztikak/hatarrendeszet (Letöltés ideje: 2019.03.10.)
Az embercsempészés sajátosságai hazánkban 141
Az alkalmazott módszerek között megjelent az úgynevezett terelés. Az illegális migránsok körében előzetesen egyeztették, esetenként kisorsolták, hogy ki a
„csali.” A magyar hatóságok figyelmét lekötötték kisebb migránscsoportok határvonallal párhuzamos mozgatásával, valamint a határzár megrongálásával annak érdekében, hogy az esetlegesen őrzés nélkül maradt határszakaszon magyar területre jussanak. A határzáron való átjutáshoz főként létrát használtak. Az államhatáron történt átjutást követően a ruházatukat elhagyták a magyar hatóságok megtévesztése céljából.
A 2017. március 28-án bekövetkezett jogszabályváltozások8 következtében az embercsempész útvonalak Szerbia és Románia, valamint Szerbia és Horvátország közös határszakaszára tolódtak.
Az elmúlt időszakban az embercsempész bűnszervezetek irányítását Szerbia és Románia területén afgán és pakisztáni embercsempészek vették át, akik kapcsolatban álltak Ausztriában, Olaszországban és Németországban élő elkövetőkkel.
A bűnszervezetek tagjai csak az elkövetés idejére érkeztek Magyarországra. Az elkövetők között jelentős számban voltak Ausztriában huzamosabb tartózkodási jogcímmel rendelkező pakisztáni, iraki, afgán és szerb állampolgárok.
Az illegális migránsok jelentős hányada Romániából jutott el Magyarországon át Ausztria, Németország, Szlovákia és Lengyelország területére. Romániába Bulgáriából és Szerbiából érkeztek az illegális migránsok, akik az elfogásukat követően azonnal menekültkérelmet nyújtottak be.
Horvátország területéről hazánkba minimális számban érkeztek migránscsoportok, többnyire a szerb-horvát-magyar hármashatár térségéből.
Horvátországból jellemzően Szlovénia irányába szállították tovább az illegális migránsokat.
Szerbiából az illegális migránsok határátlépési kísérletei a hármashatárok térségére, valamint a természeti jellemzőkből adódóan a határzár által korlátozottan védett területekre koncentrálódtak.
Az illegális migránsok államhatáron történő átjuttatása és az embercsempészek általi felvétele időben eltolódott, a helyszíne folyamatosan változott, emiatt sokat gyalogoltatták őket. Az embercsempészek sokszor nem tudtak eljutni a határterület mélységébe, vagy a magyar hatóságok elfogták a szállítókat.
Az embercsempészek a szállításokhoz hamis külföldi rendszámokat is alkalmaztak. Előfordult, hogy külföldön lopott, bontásra váró, illetve forgalomból kivont gépjárművek rendszámát klónozták vagy egy rendszámot több gépjárművön használtak.
8 Lásd a határőrizeti területen lefolytatott eljárás szigorításával kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi XX. törvényt.
142 Gaál Gyula
Jellemző volt, hogy Romániából nagyobb létszámú migránscsoportok török és bolgár honosságú kamionok rakterében megbújva jutottak Magyarországon keresztül Németországba és Lengyelországba.
Összegzés
A migrációföldrajzi9 helyzet alapján megállapítható, hogy Magyarország földrajzi elhelyezkedésénél és infrastrukturális jellemzőinél fogva a térségünket érintő nemzetközi illegális migráció és az erre épülő szervezett embercsempész tevékenység fontos területe.
Hazánkat az illegális migrációs útvonalak mint tranzitországot érintik. Az útvonalak kialakulását az illegális migránsokat kibocsátó országok és a célországok közötti földrajzi távolság, a tranzitországok természeti viszonyai, közlekedési infrastruktúrája és településhálózata determinálják, változásait az illegális migránsok utaztatásának módja, időtartama, költségei, valamint a határrendészeti és a bűnüldöző szervek embercsempész bűnszervezetek elleni sikeres fellépése befolyásolják.
Az embercsempész szervezetek tevékenységében maradéktalanul érvényesül a szervezett bűnözés egyik meghatározó szempontja: a lelepleződés kis kockázata és a minimális ráfordítás mellett rövid idő alatt aránylag könnyen elérhető magas profit.
Az embercsempészés tarifái a szervezettség, a távolság és az utaztatás körülményeinek függvényében széles skálán, néhány száz eurótól több ezer euró között mozognak, az irreguláris bevételek milliárdokban mérhetők.
9 Ritecz György alkotta meghatározás, amelynek vizsgálati területei a természetföldrajzi, társadalmi, gazdasági, határrendészeti jellemzőkre terjednek ki.
GÁRDONYI GERGELY