Az első mondat a következőképpen módosítandó:

«Azokat az anyagokat, amelyek a 3.2 fejezet „A” táblázatában nincsenek név szerint feltüntetve, de egynél több veszélyes tulajdonsággal rendelkeznek, valamint az SzMGSz 2. számú melléklete osztályozási kritériumait kielégítő olyan oldatokat és keverékeket, amelyekben többféle veszélyes anyag van, a veszélyes tulajdonságaik alapján a megfelelő osztályba, valamely gyűjtőmegnevezéshez (lásd a 2.1.2.5 bekezdést) és csomagolási csoporthoz kell sorolni.»

2.1.3.5.3 A h) pont a következőképpen módosítandó:

«h) a 6.1 osztály anyagai, amelyek kielégítik az I csomagolási csoport belélegzési mérgezőképességi kritériumát;

Megjegyzés: A 8 osztályba sorolás kritériumait kielégítő anyagokat, amennyiben por és köd belélegzési mérgezőképességük (LC50) az I csomagolási csoport tartományába esik, de lenyelés vagy bőrön át való felszívódás esetén a mérgezőképességük csak a III csomagolási csoport tartományába esik vagy annál kevésbé mérgezőek, a 8 osztályba kell sorolni. »

2.1.3.5.5 A harmadik mondat a következőképpen módosul:

«Amennyiben azonban a hulladék összetételére vonatkozó ismeretek és az azonosított összetevők fizikai és kémiai tulajdonságai alapján bizonyítható, hogy a hulladék tulajdonságai nem felelnek meg az I csomagolási csoportba való soroláshoz szükséges tulajdonságoknak, akkor a hulladékot további vizsgálat nélkül a legalkalmasabb m.n.n. tételen belül a III csomagolási csoportba lehet sorolni.»

2.1.3.8 A következőképpen módosítandó:

«2.1.3.8 Az UN 3077 és az UN 3082 tétel alá soroltak kivétel azokat az 1 – 6.2, 8 és 9 osztályba tartozó anyagokat, amelyek megfelelnek a 2.2.9.1.10 pont kritériumainak, az 1 – 6.2, 8 és 9 osztályra jellemző veszélyeken túlmenően környezetre veszélyesnek is kell tekinteni. Azokat az anyagokat, amelyek a 2.2.9.1.10 pont kritériumain kívül egyetlen más osztály kritériumainak sem felelnek meg, az UN 3077, ill. az UN 3082 tétel alá kell sorolni.».

2.2 fejezet

2.2.1.1.3 A «2.2.1.3 bekezdésben » helyett «2.2.1.4 bekezdésben» írandó.

2.2.1.1.5 Az 1.6 alosztály leírásában a «detonációra» szó törlendő.

2.2.1.1.6 Az N összeférhetőségi csoport leírásában a «detonáló» szó törlendő.

2.2.1.1.8 A 2.2.1.1.8 pont szövegét át kell tenni az új 2.2.1.4 bekezdésbe a következő változtatásokkal:

A «RENDKÍVÜL ÉRZÉKETLEN ROBBANÓTÁRGYAK (EEI TÁRGYAK):)» meghatározásban a «detonáló»

szó törlendő.

Felveendő a «VAKTÖLTÉNYEK SZERSZÁMOKHOZ» meghatározás a következő tartalommal:

«VAKTÖLTÉNYEK SZERSZÁMOKHOZ: UN 0014

Szerszámokban használt tárgyak, amelyek központi vagy peremgyújtású zárt töltényhüvelyből állnak, fekete lőpor vagy füst nélküli lőpor tartalommal vagy anélkül, de nem tartalmaznak lövedéket.».

Felveendő a 2.2.1.1.8 pont a következő tartalommal:

«2.2.1.1.8 Kizárás az 1 osztályból

2.2.1.1.8.1 Egy anyag vagy tárgy a vizsgálati eredmények és az 1 osztály kritériumai alapján bármely SzMGSz-tagállam illetékes hatóságának engedélyével kizárható az 1 osztályból, amely hatóság elismerheti a valamely nem SzMGSz-tagállam által kiadott ilyen engedélyt, ha az a RID, az ADR, az ADN, az IMDG Kódex, ill. az ICAO TI szerint alkalmazható eljárással összhangban került kiadásra.

2.2.1.1.8.2 Az illetékes hatóság 2.2.1.1.8.1 pont szerint kiadott engedélyével egy tárgy akkor zárható ki az 1 osztályból, ha a tervezett módon működésbe lépéshez a saját iniciáló vagy gyújtó eszközével vagy külső gyújtóeszközzel aktivált csomagolatlan tárgy kielégíti a következő kritériumokat:

a) a külső felület hőmérséklete sehol sem haladja meg a 65 °C-ot. 200 °C-os pillanatnyi csúcshőmérsékletek megengedettek;

b) nem következik be a külső burkolat repedése vagy széttörése, sem pedig a tárgy vagy annak levált részei elmozdulása bármely irányban egy méternél nagyobb távolságra;

Megjegyzés: Ha külső tűz esetén a tárgy integritása csökkenhet, ezeket a kritériumokat lánghatás vizsgálattal, pl. az ISO 12097-3 szabványban leírt módon kell értékelni.

c) nem következik be 135 dB(C) hanghatásnál nagyobb csúcsérték egy méter távolságban;

d) nem képződik olyan lánghatás vagy kifúvás, ami képes a tárggyal érintkező 80 ± 10 g/m2-es papírlapot meggyújtani;

e) nem képződik füst vagy köd olyan mennyiségben, ami a megfelelően méretezett légelszívóval ellátott egy köbméteres fülkében az ellentétes falak középpontjában elhelyezett állandó fényforrástól egy méter távolságra a kalibrált fénymérővel (luxmérővel) vagy radiométerrel mérve a láthatóságot 50%-nál nagyobb mértékben csökkentené. Az ISO 5659-1 szabványban leírt, az optikai sűrűségmérésre vonatkozó általános útmutatás és a az ISO 5659-2 szabvány 7.5 szakaszában leírt, a fotometrikus rendszerre vonatkozó általános útmutatás használható vagy az ugyanazon cél elérésére szolgáló, hasonló optikai sűrűségmérési eljárások is alkalmazhatók. A megvilágítás mérő hátoldalát és oldalait körbe vevő alkalmas burkolatot kell használni, minimalizálva a forrásból nem közvetlenül emittált, szórt vagy távozó fény hatását.

Megjegyzés: 1. Ha az a), b), c) és d) pont kritériumai megfigyelése során semmi vagy csak csekély füst figyelhető meg, az e) pontban leírt vizsgálattól el lehet tekinteni.

2. A 2.2.1.1.8.1 pontban hivatkozott illetékes hatóság előírhatja a vizsgálatot küldeménydarab formájában, ha bizonyított, hogy a tárgy a szállításra kész csomagolásban nagyobb veszélyt jelenthet.».

A 2.2.2.1.2 pont végére felveendő egy új alpont a következő tartalommal:

«8. Nyomás alatti vegyszerek: folyékony anyagok, paszták vagy porok olyan hajtóanyaggal

nyomás alá helyezve, amely kielégíti a sűrített vagy cseppfolyósított gáz meghatározását vagy ezen anyagok keveréke.».

2.2.2.1.3 A szövegben az «az aeroszolok kivételével» helyett (az aeroszolok és a nyomás alatti vegyszerek kivételével)» írandó.

A 2. megjegyzés végére felveendő egy új mondat a következő tartalommal «A nyomás alatti vegyszerekre (UN 3500 – 3505) lásd a 2.2.2.1.7 pontot.».

2.2.2.1.5 A szövegben az «az aeroszolok kivételével» helyett (az aeroszolok és a nyomás alatti vegyszerek kivételével)» írandó.

2.2.2.1.5 A szövegben a «Gyúlékony gázok" cím alatt az «ISO 10156:1996» helyett

«ISO 10156:2010» írandó.

2.2.2.1.5 A szövegben a «Gyújtó hatású (oxidáló) gázok» cím alatt az «ISO 10156:1996 vagy az ISO 10156-2:2005» helyett «ISO 10156:2010» írandó.

2.2.2.1.6, első megjegyzés

A «vagy a 4.1.4.1 bekezdés P200 csomagolási utasítása szerint piroforos gázok» helyett «vagy a 4.1.4.1 bekezdés P200 csomagolási utasításában a 2. táblázat c) lábjegyzete szerint „piroforosnak tekintendő”

gázok.» írandó.

Felveendő egy új 2.2.2.1.7 pont a következő tartalommal:

«2.2.2.1.7 Nyomás alatti vegyszerek

A nyomás alatti vegyszerek (UN 3500 – 3505) veszélyes tulajdonságaik alapján a következő csoportok valamelyikéhez vannak hozzárendelve:

A fojtó F gyúlékony T mérgező C maró

FC gyúlékony, maró TF mérgező, gyúlékony.

A csoporthoz rendelés a különböző halmazállapotú alkotórészek, így a hajtóanyag;

a folyékony anyag; vagy a szilárd anyag

veszélyességétől függ.

Megjegyzés: 1. A nyomás alatti vegyszerek hajtóanyagaként nem használhatók a 2.2.2.1.5 pont kritériumai szerint gyújtó hatású és mérgező gázok, ill. a 4.1.4.1 bekezdés P200 csomagolási utasításában a 2. táblázat c) lábjegyzete szerint „piroforosnak tekintendő” gázok.

2. Nem szállíthatók ezen UN szám alatt a nyomás alatti vegyszerek olyan tartalommal, ami a mérgezőképesség vagy a maróképesség tekintetében kielégíti az I csomagolási csoport kritériumait, vagy ami egyaránt kielégíti a mérgezőképesség és a maróképesség tekintetében a II vagy a III csomagolási csoport kritériumait.

3. Nem szállíthatók ezen UN szám alatt a nyomás alatti vegyszerek olyan tartalommal, ami kielégíti az 1 osztály, a 3 osztály folyékony érzéketlenített robbanóanyagai, a 4.1 osztály önreaktív és szilárd érzéketlenített robbanóanyagai, a 4.2 osztály, a 4.3 osztály, az 5.1 osztály, az 5.2 osztály, a 6.2 osztály vagy a 7 osztály kritériumait.

4. Az aeroszol adagolóban levő nyomás alatti vegyszereket az UN 1950 anyagaként kell szállítani.

A következő kritériumokat kell alkalmazni:

a) a tételt az A csoporthoz kell hozzárendelni, ha a tartalom nem felel meg a b) - e) alpontok szerinti egyetlen más csoportnak sem;

b) a tételt az F csoporthoz kell hozzárendelni, ha az alkotórészek valamelyikét, ami lehet tiszta anyag vagy keverék, gyúlékonynak kell besorolni. Gyúlékony alkotórészek azok a gyúlékony folyékony anyagok és folyékony keverékek, gyúlékony szilárd anyagok és szilárd keverékek, ill. a gyúlékony gázok és gázkeverékek, amelyek kielégítik a következő feltételeket:

i) a gyúlékony folyékony anyag olyan folyékony anyag, amelynek lobbanáspontja legfeljebb 93°C;

ii) a gyúlékony szilárd anyag olyan szilárd anyag, ami kielégíti a 2.2.41.1 bekezdés kritériumait;

iii) a gyúlékony gáz olyan gáz, ami kielégíti a 2.2.2.1.5 pont kritériumait;

c) a tételt a T csoporthoz kell hozzárendelni, ha a tartalom – a hajtóanyagot kivéve – a 6.1 osztály II vagy III csomagolási csoportjába van besorolva;

d) a tételt a C csoporthoz kell hozzárendelni, ha a tartalom – a hajtóanyagot kivéve – a 8 osztály II vagy III csomagolási csoportjába van besorolva;

e) ha a tétel az F, a T és a C csoport közül két csoport kritériumait is kielégíti, az esettől függően az FC, ill. a TF csoporthoz kell hozzárendelni.».

2.2.2.3 A táblázatban a 6A pozícióban az UN 2857 tételnél a megnevezés «HŰTŐGÉPEK, nem