Az előzetes vizsgálatok eredményei

A kutat|si munka első lépéseként végzett faktoranalízist a MARTHA 1.0-|s verziójú adatb|zis összes mint|j|t felhaszn|lva végezetem. Kilenc talajjellemző összefüggéseit vizsg|ltam, első lépésben az adatb|zis összes adat|ra, majd egy főtípus (a csernozjom) adatai szerinti csoport jellemzőire.

4.1.1. Nagy talajváltozatosság alapján végzett faktoranalízis eredménye

A teljes mintaadatb|zis elemzésekor kilenc v|ltozóból h|rom faktort képeztem, mivel azok az összes varianci|t igen jól, 78,22%-ban magyar|zz|k. Az I. faktor (FI) a megfigyelési v|ltozók varianci|j|ról 49,66%-ban szolg|ltat inform|ciót, a II. faktor (FII) 18,61%-ban, a III. faktor (FIII) pedig 9,95%-ban (4.1. t|bl|zat).

4.1. t|bl|zat. A faktoranalízis eredménye a teljes adatb|zisra. A 0,4-nél kisebb (abszolút értékben sz|molva) faktorsúly értékek nincsenek feltüntetve a t|bl|zatban.

Változók FI FII FIII Kommunalitás

Homok tartalom -0,85 - - 0,82

Agyag tartalom 0,92 - - 0,88

Kalcium-karbon|t tartalom - 0,89 - 0,81

Szerves anyag tartalom - - 0,81 0,75

pH(H2O) - 0,85 - 0,73

Víztartó képesség pF0 értéken - - 0,71 0,66 Víztartó képesség pF 2,5 értéken 0,87 - - 0,84 Víztartó képesség pF 4,2 értéken 0,88 - - 0,81 Víztartó képesség pF 6,2 értéken 0,85 - - 0,77

Variancia % 49,66 18,61 9,95

Kumulált variancia % 49,66 68,27 78,22

A 4.1. t|bl|zatban l|thatók az elforgatott faktoroksúlyok, a kommunalit|s értékek, a magyar|zott variancia és a kummul|lt variancia értékek. A különböző faktorok eltérő súllyal befoly|solhatj|k ugyanazon X megfigyelési v|ltozó alakul|s|t, valamint ugyanazon faktor is eltérő súllyal befoly|solhatja a különböző X v|ltozók alakul|s|t. A kommunalit|s érték a közös faktorok súlyainak négyzetösszegével egyenlő, mely kifejezi, hogy az Xi v|ltozó összes varianci|j|nak (si2) mekkora részét okozz|k a közös faktorok. A kummul|lt varancia megmutatja, hogy mekkora a különböző faktorok együttes részvétele a megfigyelési v|ltozók varianci|j|ban (Sv|b, 1979). A faktorok értékelése a faktor súlyok négyzet értéke alapj|n történt.

Az FI a homok tartalom varianci|j|t (-0,854²) = 73%-ban magyar|zza, az agyagtartalomét (0,923²) = 85%-ban, a -33 kPa m|trixpotenci|l értékhez tartozó víztartó képességét (0,870²) = 76%-ban, a -1500 kPa m|trixpotenci|l értékhez tartozó víztartó képességét (0,882²) = 78%-ban és a -150000 kPa m|trixpotenci|l értékhez tartozó víztartó képességét (0,848²) = 72%-ban. Az FII a kalcium-karbon|t tartalom varianci|j|nak (0,892²)

= 80%-|t, a pH varianci|j|nak (0,849²) = 72%-|t jellemzi. Az FIII a szerves anyag tartalom

Az előzetes vizsg|latok eredményei

54

varianci|j|t (0,814²) = 66%-ban magyar|zza, a -0,1 kPa m|trixpotenci|lhoz tartozó víztartó képességét pedig (0,707²) = 50%-ban. A -33, -1500 és -150000 kPa m|trixpotenci|l értékekehez tartozó víztartó képesség, valamint a talaj agyag tartalma pozitív, míg a homok tartalom negatív kapcsolatban |ll az FI-el, kommunalit|s értékeik 0,80 körüliek, így a főkomponenssúlyok jelentősnek tekinthetők (4.1. t|bl|zat). Ezen talajtulajdons|gokat ugyanazon h|ttérv|ltozó befoly|solja. Ez al|t|masztja, hogy a mechanikai öszetétel és a magasabb tenziótartom|nyban mért víztartó képesség értékek erős kapcsolatot mutatnak egym|ssal. A kalciumkarbon|t tartalom és a pH az FIIhez, a szerves anyag tartalom és a -0,1 kPa m|trixpotenci|lhoz tartozó víztartó képesség az FIII-hoz tartoznak. Az eredmények alapj|n meg|llapítható, hogy az elemzés sor|n a kalcium-karbon|t tartalom és a pH nem mutat szignifik|ns hat|st a talaj víztartó képességére, azok egy a víztartó képességtől független h|ttérv|ltozóval |llnak kapcsolatban. A -0,1 kPa m|trixpotenci|lhoz tartozó víztartó képesség kapcsolatot mutat a talaj szerves anyag tartalm|val (igaz, hogy kommunalit|s értéke éppen megfelelő, a h|rom faktor együttesen 66%-ban magyar|zza ezen v|ltozó varianci|j|t), ami arra a kor|bban m|r sokak |ltal meg|llapított tényre utal, hogy a telített-közeli |llapotban a térfogattömeg |ltal – ami szoros kapcsolatban |ll a talaj szerves anyag tartalm|val – jellemezhető összporozit|s befoly|solja, hogy mennyi nedvességet képes a talaj t|rolni (V|rallyay, 2002b).

4.1.2. Egyazon főtípusba tartozó talajok faktoranalízisének eredménye

Az adatb|zis egy szűkebb adatcsoportj|n végzett elemzésekhez a csernozjom főtípushoz tartozó mint|kat v|lasztottam ki. A vizsg|lathoz haszn|lt MARTHA 1.0 adatb|zis 733 db csernozjom talajmint|t tartalmazott. Ezen mint|k vizsg|la sor|n is h|rom faktort tudtam képezni a kilenc v|ltozóból, amelyek a megfigyelési v|ltozók varianci|j|t 74,57%-ban magyar|zz|k. Az I. faktor (FI) az összes vari|nci|ról 43,34%-ban, a II. faktor (FII) 20,83%-ban, a III. faktor (FIII) pedig 10,30%-ban szolg|ltat inform|ciót, a kommunalit|s értékek az összes v|ltozó esetén megfelelőek (4.2. t|bl|zat). Az FI a homok tartalom varianci|j|t (-0,770²) = 59%-ban magyar|zza, az agyagtartalomét (0,855²) = 73%-ban, a -33 kPa m|trixpotenci|l értékhez tartozó víztartó képességét (0,864²) = 75%-ban, a -1500 kPa m|trixpotenci|l értékhez tartozó víztartó képességét (0,817²) = 67%-ban és a -150000 kPa m|trixpotenci|l értékhez tartozó víztartó képességét (0,856²) = 73%-ban. Az FII a kalcium-karbon|t tartalom varianci|j|nak (0,782²) = 61%-|t, szerves anyag tartalom varianci|j|nak (-0,800²) = 64%-|t, a pH varianci|j|nak pedig a (0,816²) = 67%-|t jellemzi. Az FIII a -0,1 kPa m|trixpotenci|lhoz tartozó víztartó képesség varianci|j|t (0,900²) = 81%-ban magyar|zza.

A teljes adatb|zis vizsg|lati eredményeihez hasonlóan, a -33, -1500 és -150000 kPa m|trixpotenci|l értékekehez tartozó víztartó képesség, valamint a talaj agyag tartalma pozitív, míg a homok tartalom negatív kapcsolatban |ll az FI-el (4.2. t|bl|zat), ezen megfigyelési v|ltozókat ugyanazon h|ttérv|ltozó befoly|solja.

55

4.2. t|bl|zat. A csernozjom talajok faktoranalízisének eredménye. A 0,4-nél kisebb (abszolút értékben sz|molva) faktorsúly értékeket nem tüntettük fel a t|bl|zatban.

Változók FI FII FIII Kommunalitás

Homok tartalom -0,77 - - 0,70

Agyag tartalom 0,86 - - 0,74

Kalcium-karbon|t tartalom - 0,78 - 0,75

Szerves anyag tartalom - -0,80 - 0,71

pH(H2O) - 0,82 - 0,71

Víztartó képesség -0,1 kPa m|trixpotenci|l értéken - - 0,90 0,86 Víztartó képesség -33 kPa m|trixpotenci|l értéken 0,86 - - 0,79 Víztartó képesség -1500 kPa m|trixpotenci|l értéken 0,82 - - 0,68 Víztartó képesség -150000 kPa m|trixpotenci|l értéken 0,86 - - 0,78

Variancia % 43,34 20,83 10,30

Kumulált variancia % 43,34 64,27 74,57

A csernozjom talajok esetén a teljes adatb|zissal ellentétben a kalcium-karbon|t és a pH mellett a szerves anyag tartalom is az FII-höz tartoznak. A -0,1 kPa m|trixpotenci|lhoz tartozó víztartó képesség pedig mindkét főkomponenstől független, kommunalit|s értéke igen magas, így az elemzés elég jól jellemzi ezen megfigyelési v|ltozót. A vizsg|lat alapj|n a pH, a szerves anyag tartalom és a kalcium karbon|t tartalom kisebb hat|ssal van a talaj víztartó képességére, mivel külön faktorhoz tartoznak. A vizsg|lat alapj|n a szerves anyag tartalom negatív kapcsolatban |ll a talaj kalcium-karbon|t tartalm|val és pH-j|val, ez azzal magyar|zható, hogy a csernozjom talajok humusztartalma felülről lefelé fokozatosan csökken, míg a pH ugyanebben az ir|nyban kis mértékben nő a növekvő mésztartalom hat|s|ra. Ezen talajtípus haz|nkban legtöbbször löszön alakul ki, így a talaj legalsó szintje a legmeszesebb, leglúgosabb és a legkisebb humusztartalmú. A -0,1 kPa m|trixpotenci|lhoz tartozó víztartó képesség egyetlen v|ltozóval sem mutatott kapcsolatot.

Az eredmények al|t|masztj|k, hogy a víztelítettségnél magasabb tenziótartom|nyban a víztartó képességet becslő módszert érdemes lenne a talaj mechanikai összetételére alapozva, a szerves anyag szerepét megfontolva kidolgozni. A -0,1 kPa m|trixpotenci|lhoz tartozó víztartó képesség becslésének kidolgoz|s|hoz tov|bbi vizsg|latok szükségesek, mivel a megfigyelt v|ltozók közül egyedül a szerves anyag tartalommal mutatott kapcsolatot, az összes mint|t figyelembe vevő vizsg|lat sor|n. A csernozjom talajok esetén viszont a pF0 külön faktorba került.

A faktoranalízis eredményei utaltak arra, hogy a becslést segítené, ha a módszerek kidolgoz|sa talajtípusonként (főtípusonként) történne, mivel a vizsg|lt talajtulajdons|gok és a víztartó képesség kapcsolata főtípusonként eltérő lehet, amit a csernozjom talajok vizsg|lati eredményeinek összevetése a teljes adatb|zis alapj|n kapott eredményekkel önmag|ban is al|t|maszt.

A módszerfejlesztés eredményei a szikes talajok péld|j|n

56