A nagyméretarányú genetikus talajtérképek információtartalma

A nagyméretar|nyú orsz|gos térképezés az 1960-as években genetikus üzemi talajtérképezési programként indult, majd az 1980-as években felgyorsult és kisebb módszertani módosít|ssal az Egységes Orsz|gos Térkép Rendszer (EOTR) térképszelvényei szerinti felvételezéssel, szisztematikusan haladt (Baranyai, 1989). Célja a talajok termékenységének jellemzése, ami alapvető inform|ciót nyújt a magyarorsz|gi talajkészlet racion|lis mezőgazdas|gi hasznosít|s|hoz. A talajtérképek a helyszíni és laboratóriumi vizsg|latok eredményeiből sz|rmaztatott inform|ciót jelenítik meg, hat|rértékekkel meghat|rozott kategóri|kkal. Léptékük 1:10000, mely alkalmas a talajtulajdons|gok jellemzésére t|bla szinten. A felvételezés megindul|sakor a térképezést „A genetikus üzemi talajtérképezés módszerkönyve” (Szabolcs, 1966) elvei alapj|n végezték. Az 1980-as években a kor|bbi tapasztalatok, az új infrom|ciók ir|nti igények és az újabb rutinviszg|latok megjelenésének hat|s|ra módosított|k a talajfelvételezés szab|lyait. A talajok v|ltozati tulajdons|gai elhat|rol|s|nak szab|lyait a Mezőgazdas|gi és Élelmezésügyi Minisztérium rendelete rögzítette (MÉM, 1986). Az „Útmutató a nagyméretar|nyú orsz|gos talajtérképezés végrehajt|s|hoz” című könyv (Baranyai, 1989) a talajtérképezés megújított módszerének teljes, a gyakorlatnak sz|nt és magyar|zatokkal ell|tott leír|s|t tartalmazza. A talajtérképek az orsz|g mezőgazdas|gi területének 70%-|ra készültek el (Tóth és M|té, 2006; Jones et al., 2005). A térképeken a talaj genetikai, kémiai és fizikai tulajdons|gai szerepelnek.

Talajvízgazd|lkod|si tulajdons|gokat – a talajvízkartogramokon feltüntetett talajvíz mélysége és minősége adatokon kívül – az 1:10000 léptékű talajtérkép sajnos nem tartalmaz, és talajvíz kartogramok is csak kevés esetben készültek. A térképezés teh|t

30

sokszor az adott igényeknek és a lehetőségeknek megfelelően történt. Az alap talajtérképet (ami a talaj altípus|t és fizikai féleségét mutatja), a humusz és a kémhat|s és mész|llapot kartogramot azonban minden esetben elkészítették. A 3.2. t|bl|zatban l|tható a talajtérképeken és kartogramokon megjelenített talajinform|ciók felsorol|sa.

A nagyméretar|nyú térképezéskor ugyan nem mérték közvetlenül víztartó képességet, de a meglévő térképek nagyszerű lehetőséget nyújtanak arra, hogy a talaj becsülhető vízgazd|lkod|si tulajdons|gait adataik segítségével a térképezett területekre meg|llapítsuk.

Mivel az eddig elkészült 1:10000-es méretar|nyú térképek nagy része a 80-as évek megújított útmutatója (Baranyai, 1989) alapj|n készült, ezért az ebben az útmutatóban (Baranyai, 1989) meghat|rozott talajinform|ciókat – talajjellemzőket a megjelölt kategóri|k alapj|n – vettem alapul a becslő módszerek input paramétereihez.

A talajképző kőzet, valamint a talajvíz és a talajtermékenységet és talajhaszn|latot befoly|soló tulajdons|gok kartogramon szereplő talajparaméterek víztartó képességre gyakorolt hat|s|t nem tudtam vizsg|lni, mert ezen talajtulajdons|gok nem szerepelnek a MARTHA adatb|zisban.

3.2. t|bl|zat. A talajtérképek és kartogramok inform|ciótartalma.

Talajtérkép, kartogram típusa Talajtérképen, kartogramon feltüntetett tulajdons|gok Talajtérkép a talaj típusa, altípusa, talajképző kőzet, felső vagy művelt

réteg fizikai félesége

Humusz kartogram humuszos réteg vastags|ga, felső vagy művelt réteg humusztartalma

Kémhat|s és mész|llapot kartogram felső vagy művelt réteg kémhat|sa, CaCO3 megjelenési mélysége, CaCO3 tartalom a megjelenés mélységében, a felső vagy művelt réteg savanyús|ga, a visszameszeződés mértéke

Talajvíz kartogram |tlagos talajvízszint, talajvíz sótartalma és Na%-a

Szikesedési tulajdons|gok kartogram a szikes tulajdons|gú talajréteg megjelenési mélysége, kémhat|sa ,vízben oldható összes sótartaloma, illetve a kicserélhető Na tartalom „S” %-ban kifejezett értéke; a maxim|lis szikes tulajdons|gú talajréteg megjelenési mélysége, kémhat|sa, vízben oldható összes sótartalma és a kicserélhető Na tartalom „S” %-ban kifejezett értéke

Talajtermékenységet és talajhaszn|latot befoly|soló tulajdons|gok kartogram

eróziós fokozatok és defl|ció, az eltemetett, ill. kov|rv|nyos réteg megjelenési mélysége, kő és kavicstartalom, termőréteg vastags|g, talajhib|k, talajhib|k vastags|ga.

A szikesedési tulajdons|gok kartogram csak a szikes főtípusú talajok, illetve a nem szikes, de szoloncs|kos és szolonyeces típusú, altípusú és v|ltozatú talajokra (3.3. t|bl|zat) készült el (Baranyai, 1989). Ennek megfelelően a szikes talajokra vonatkozó becslés kidolgoz|s|hoz ezen altípusú talajokat v|lasztottam ki.

31

3.3. t|bl|zat. Talajaltípusok, melyekre készült szikesedési tulajdons|gok kartogram (Baranyai, 1989).

Főtípus Típus Altípus

csernozjom talajok réti csernozjom talajok 203. mélyben sós réti csernozjom talaj 204. mélyben szolonyeces réti

csernozjom talaj

205. szolonyeces réti csernozjom talaj szikes talajok szoloncs|k talajok -221. karbonátos szoloncsák

-222. karbonátszulfátos szoloncsák -223. karbonátkloridos szoloncsák szoloncs|k-szolonyec talajok -231. karbonátos szoloncsák-szolonyec

-232. karbonátszulfátos szoloncsák-szolonyec

-233. karbonátkloridos szoloncsák-szolonyec

réti szolonyec talajok -241. kérges réti szolonyec talajok -242. közepes réti szolonyec talajok -243. mély réti szolonyec talajok

sztyeppesedő réti szolonyec talajok -251. közepes sztyeppesedő réti szolonyec -252. mély sztyeppesedő réti szolonyec 260. szology talajok

m|sodlagosan elszikesedett talajok -271. szoloncsákos másodlagosan elszikesedett talaj

-272 .szolonyeces másodlagosan elszikesedett talaj

réti talajok szoloncs|kos réti talajok -281. szulfátos vagy kloridos szoloncsákos réti talaj

-282. karbonátos szoloncsákos réti talaj szolonyeces réti talajok -291. szolonyeces

-292. erősen szolonyeces réti talajok: -303. mélyben sós réti talaj

-304. mélyben szolonyeces réti talaj l|pos réti talajok -322. szoloncs|kos l|pos réti talaj

-323. szolonyeces l|pos réti talaj

csernozjom réti talajok -333. mélyben sós vagy mélyben szolonyeces csernozjom réti talaj -334. szolonyeces csernozjom réti talaj

A fizikai féleségen, szerves anyag és kalcium karbon|t tartalmon és vizes pH-n kívül a becslésben még a vízben oldható összes sótartalmat lehet figyelembe venni a víztartó képesség sz|mít|s|hoz. A dőlt betűvel szedett altípusok esetén úgy ítélték meg, hogy a talajtermékenység szempontj|ból a humuszos rétegnek és humusztartalomnak al|rendelt szerepe van, ezért ezen talajok esetén nem készült humuszkartogram, teh|t nem ismerjük a szervesanyag tartalmukat. Az 1-4. mellékletekben l|tható a térképi és a kartogramokon feltüntetett kódoknak megfelelő, fizikai féleség, vizes pH, kalcium-karbon|t és sótartalom.

A fizikai féleség kódok között szereplő kotu, tőzeg valamint a durva v|zrészek víztartó képességre gyakorolt hat|s|t nem tudtam vizsg|lni, mert a rendelkezésre |lló adatb|zisban ezen talajtulajdons|gokról – amik |ltal|ban nem a talaj fizikai féleségéhez tartoznak – nem szerepelt inform|ció.

32

A szerves anyag tartalmat jellemző kód jelentése altípusonként és fizikai féleségenként különböző lehet (Baranyai, 1989), ami a becslésnél gondot okoz (pl a h|rmas szerves anyag kód a Ramann-féle barna erdőtalajokn|l, ha a fizikai féleség durva homok vagy homok, 1-1,5

% szervesanyag-tartalomnak felel meg, ha viszont homokn|l finomabb, akkor 1,5-3 %-nak).

Teh|t szükséges volt egy egységes kódol|s létrehoz|sa (l|sd 3.1.3 fejezet).

A Na⁺ tartalom S%-ban kifejezett értékét nem lehetett bevonni a becslésbe, mert a MARTHA adatb|zisban ez a talajtulajdons|g nem szerepel. A szikes talajok nagy részére a kicserélhető n|trium tartalom rendelkezésre |ll, de a b|zikus kationokról nincs mért adatunk. Sajnos a rendelkezésre |lló inform|ció tartalom a Na⁺ szempontj|ból nem

|tj|rható a szikes kartogram és a vizsg|lathoz haszn|lt adatb|zis között.

3.1.3. A vizsgálati adatbázis előkészítése a kutatás specifikus céljaira