Az egyszerűsített eljárásokról általában

SUTTER-SOMM és GROB-ANDERMACHER az egyszerűsített eljárásokat a rendes eljárások egyfajta könnyített fajtájaként jellemzik, ugyanis az ezen eljárásban született döntések teljes jogerővel bírnak és a sommás eljárással ellentétben nem korlátozták e körben a bizonyítási eszközöket.³¹⁰

Az egyszerűsített eljárások tehát alapvetően a rendes eljárások modelljét követik:

középpontjukban a tárgyalás áll, amelyet egy előzetes szóbeli vagy írásbeli eljárás keretében készítenek elő az egyeztetési eljárás³¹¹ után. A jogalkotó szeme előtt az egyszerűsített eljárások kapcsán az ügyek egy tárgyalás keretében történő elbírálásának – gyakran megvalósíthatatlan – célja lebegett: ez kifejezetten rögzítésre is került a tárgyalásra vonatkozó szabályok [ZPO 246. cikk (1) bek.] között.³¹²

A svájci polgári perrendtartás rendelkezései szerint a Szövetségi Tanács formanyomtatványokat bocsát a bíróság és a felek rendelkezésére az egyes bírósági iratok, illetőleg az egyes beadványok elkészítésének megkönnyítése érdekében. A jogalkotó a felek számára rendelkezésre álló beadványok nyomtatványai kapcsán külön rögzítette a követelményt, miszerint azokat úgy kell megszövegezni, hogy azt a felek jogi képviselő nélkül is képesek legyenek kitölteni. [ZPO 400. cikk (2) bek.] E nyomtatványok különösen fontos szerephez jutnak az egyszerűsített eljárások esetében, hiszen a pertárgy értékére, illetve az ügy szociális jellegére tekintettel a felek feltehetőleg gyakran jogi képviselő nélkül járnak el.³¹³ Természetesen azonban a jogi képviselők is használhatják ezen formanyomtatványokat, melyek az internetről letölthetőek.³¹⁴

310 Sutter-Somm, Thomas – Grob-Andermacher, Béatrice: Tafeln zum Schweizerischen Zivilprozessrecht.

Zürich-Basel-Genf, Schulthess Juristische Medien AG, 2011. 143.

311 A Svájci polgári perrendtartás (ZPO) 197. cikke alapján a pereket egy egyeztetési eljárásnak kell megelőznie. Az egyeztetési eljárásról lsd. részletesebben: Svájci polgári perrendtartás 197-212. cikk;

Gasser i. m. 76-81.

312 Meier i. m. 350.

313 Meier i. m. 351.

314 Gasser i. m. 81.

165 5.2.2. A felek és képviselőik

Svájcban minden perbeli cselekvőképes személy meghatalmazást adhat a perbeli képviseletére. A hivatásos képviseleti jogosultság körében a jogalkotó differenciált Svájcban. A svájci bíróság előtt folyó összes perben, így a polgári perekben, s ezáltal az egyszerűsített eljárásokban is jogosultak képviselőként eljárni azok az ügyvédek, akiket az ügyvédekről szóló 2000. június 23-i törvény erre feljogosít. A vagyonjogi ügyekben indult egyszerűsített eljárásokban az ügyvédeken kívül eljárhatnak még a szabadalmi ügyvivők, valamint jogi végzettség nélküli ún. jogi ügyvivők („Rechtsagent/Rechtsagentin”), akiket erre a kantonális jog feljogosít. [ZPO 68. cikk (1)-(2) bek.] A képviselet kapcsán azonban fontos leszögezni, hogy a jogalkotó éppen az egyszerűsített eljárások tárgyára, feltehetőleg szociálpolitikai és egyéb okokból igyekezett olyan szabályokat megalkotni, olyan jogintézményeket alkalmazni,³¹⁵ melyek megkönnyítik az ügyvéd nélkül eljáró fél jogérvényesítési lehetőségeit és a felek és a bíróság nagyfokú együttműködésén alapul.³¹⁶

5.2.3. Kereset az egyszerűsített eljárásban

Az egyszerűsített eljárás megindítására irányuló keresetlevelet az általános szabályok szerinti formában írásban lehet benyújtani, de emellett lehetősége van a későbbi felperesnek a szóbeli előterjesztésre is, jegyzőkönyvbe mondás útján. A keresetlevélnek tartalmaznia kell a felek megjelölését, a követelést, a jogvita tárgyának, illetve – amennyiben szükséges – a pertárgy értékének megjelölését, valamint keltezést és a fél aláírását. [ZPO 244. cikk (1) bek.] A jogalkotó a keresetlevél kötelező tartalmi elemei között nem sorolta fel a kereset indokolását, s az esetleges későbbi értelmezési nehézségek elkerülése érdekében rögzítette is, hogy a kereset indokolása nem szükséges.

[ZPO 244. cikk (2) bek.] A keresetlevél mellékleteként be kell nyújtani a képviseletre vonatkozó meghatalmazást, a kereseti engedélyt vagy nyilatkozatot, hogy a fél lemond az egyeztetési eljárásról, valamint azokat a rendelkezésre álló okiratokat, amelyek bizonyítási eszközként szolgálhatnak. [ZPO 244. cikk (3) bek.]

A keresetváltoztatásra vonatkozóan nem találunk speciális szabályokat az egyszerűsített eljárásokra vonatkozó szabályok között, így az általános szabályok szerint

315 Pl. formanyomtatványok alkalmazása, (korlátozott) nyomozati elv érvényesülése stb.

316 Vö. Staehelin A. – Staehelin D. – Grolimund i. m. 347.

166

az elsőfokú eljárásban keresetváltoztatásra akkor van lehetőség, ha a megváltoztatott vagy az új igény elbírálására ugyanazon eljárás keretében van lehetőség és a korábbi kereset tárgyával összefüggésben van vagy a másik fél hozzájárult a keresetváltoztatáshoz. [ZPO 227. cikk (1) bek.]

5.2.4. Perköltség-biztosíték az egyszerűsített eljárás keretében

Svájcban a magyar szabályokhoz hasonlóan, de azokhoz képest szélesebb körben az alperes kérelmére a felperest a bíróság perköltség-biztosíték adására kötelezheti. Erre akkor kerülhet sor, ha a felperes nem rendelkezik lakóhellyel vagy székhellyel Svájcban, ha a felperes fizetésképtelennek tűnik, azaz ha csődeljárás indult ellene vagy hagyatéki eljárás van folyamatban vagy bizonyítványt állítottak ki a tartozásairól, ha a felperes egy korábbi eljárás perköltségeivel tartozik, valamint ha egyéb okok miatt jelentősen veszélyeztetett az alperes kielégítése. [ZPO 99. cikk (1) bek.]

Az egyszerűsített eljárásokban a felperestől nem lehet perköltség-biztosítékot követelni. Ez alól egyetlen kivétel került nevesítésre: azokban a vagyonjogi vitákban, ahol a pertárgy értéke nem haladja meg a 30.000 frank összeget, lehetséges a perköltség-biztosíték adásának elrendelése. [ZPO 99. cikk (3) bek. a. pont]

5.2.5. Perbehívás

Az egyszerűsített eljárások körében nincs lehetőség perbehívásra, amelynek keretében egyébként a perbehívó fél a perbehívott személlyel szemben fennálló követeléseit perveszteség esetén érvényesítheti azon bíróság előtt, amelyik a keresetet tárgyalja. [ZPO 81. cikk (1) és (3) bek.]

5.2.6. Idézés a tárgyalásra és nyilatkozat

A keresetlevél alapján történő intézkedések kapcsán a svájci jogalkotó kétosztatúvá tette az egyszerűsített eljárást attól függően, hogy az előterjesztett keresetlevelét a felperes megfelelő tényekkel és bizonyítékokkal alátámasztja-e. Ezáltal gyakorlatilag a felperes

167

választásától függ az eljárás további lefolytatásának formája.³¹⁷ Amennyiben ugyanis a keresetlevél nem tartalmazott indokolást, a bíróság kézbesíti azt az alperesnek és egyúttal idézi a feleket a tárgyalásra. [ZPO 245. cikk (1) bek.] Azonban ha a keresetlevelet a felperes megindokolta, a bíróság megfelelő határidő tűzésével felhívja az alperest írásbeli nyilatkozatának előterjesztésére. [ZPO 245. cikk (2) bek.]

5.2.7. A tárgyalás, intézkedések a pervezetés körében

Az eljárás egyszerűsítése és gyorsítása érdekében a jogalkotó rendelkezése alapján a bíróságnak meg kell tennie minden olyan intézkedést, ami elősegíti, hogy a felek jogvitáját lehetőleg az első tárgyaláson képes legyen elbírálni. [ZPO 246. cikk (1) bek.]

Ennek érdekében amennyiben a körülmények ezt kívánják meg, a bíróság levélváltást rendelhet el, valamint „kioktatási tárgyalást” folytathat le. [ZPO 246. cikk (2) bek.]

Mindezek ellenére a gyakorlatban gyakran kerül sor második, sőt harmadik tárgyalásra is a felek későbben előterjesztett bizonyítási indítványai miatt.³¹⁸

Az egyszerűsített eljárások során tartott tárgyalás lefolytatására vonatkozóan nem találunk részletes szabályokat, tehát a rendes eljárási szabályok lesznek az irányadók.

DOMEJ azonban felhívja a figyelmet, hogy a rendes eljárási szabályokhoz képest az egyszerűsített eljárások tárgyalásai kevésbé rituálisak is lehetnek, hiszen ezen eljárások keretében a tényállást egy szabad kommunikációs folyamat eredményeként kell megállapítania a bíróságnak.³¹⁹

5.2.8. A tényállás megállapítása, a bizonyítás

A bíróságnak az egyszerűsített eljárás keretében a megfelelő kérdésekkel arra kell törekednie, hogy a felek a tényállás hiányos részeit kiegészítsék, valamint hogy megjelöljék bizonyítékaikat. [ZPO 247. cikk (1) bek.] Áttörve a rendelkezési és tárgyalási elvet, a jogalkotó a bíróság hivatalbóli feladatává tette a tényállás megállapítását azokban az ügyekben, melyek a pertárgy értékére tekintet nélkül az egyszerűsített eljárások körébe tartoznak [ZPO 243. cikk (2) bek.], valamint azon 30.000 frank pertárgyérték alatti

317 Spühler – Dolge – Gehri i. m. 315.

318 Staehelin A. – Staehelin D. – Grolimund i. m. 347.

319 Domej, Tanja: Die künftige schweizerische Zvilprozessordnung – Struktur und Characteristika des Verfahrens. ZZPInt, 2006. 253.

168

ügyekben, amelyek egyébként lakó és üzlethelyiségek bérletéből és haszonbérletéből, valamint mezőgazdasági haszonbérletből származnak, illetőleg azokban az ügyekben, melyek munkajogi jogvitán alapulnak. [247. cikk (2) bek.] A nyomozati elv ilyetén alkalmazása a polgári perben meglehetősen szokatlan, s igen éles vita bontakozott ki e körben kodifikáció során a Szövetségi Tanács és a kantonok között.³²⁰ SUTTER-SOMM

szerint lényegében egy korlátozott nyomozati elv érvényesül, mely valahol a szokásos bírói kikérdezés és a korlátlan nyomozati elv között áll. E korlátozott nyomozati elv a tényekkel és a bizonyítási eszközökkel kapcsolatos, tág értelemben vett bírói kérdésfeltevés kötelezettségét jelenti, amely azonban semmilyen esetben sem mentesítheti a feleket a tényállás felderítésében való aktív szerep alól: ezt támasztja alá, hogy e korlátozott nyomozati elv nem az összes egyszerűsített eljárásban érvényesül, hanem csak a „szociális erőfölény-különbségek” esetében, valamint hogy amennyiben az egyszerűsített eljárásban mindkét fél jogi képviselő útján vesz részt, a bíróság a rendes eljárás szabályai szerint köteles eljárni.³²¹

A bizonyításra vonatkozó rendes eljárási szabályok között került rögzítésre a bíróságnak az kötelezettsége, miszerint a bíróságnak a bizonyításfelvétel előtt meg kell tennie a szükséges rendelkezéseket a bizonyítás kapcsán. Ennek keretében megjelölik az engedélyezett bizonyítási eszközöket és meghatározzák, hogy melyik félnek mit kell bizonyítania (bizonyítási teher). [ZPO 154. cikk] Ez a szabály természetesen az egyszerűsített eljárások körében is él, azaz inkább elvileg itt is élnie kellene. Azonban ez az elvileg elengedhetetlen percselekmény az egyszerűsített eljárások körében sok esetben képtelen betölteni a rendeltetését. A bizonyítási eszközök átvételére ugyanis általában (ideális esetben) közvetlenül a perbeszédekkel kapcsolatban, a szóbeli tárgyaláson kerül sor. MEIER ezért azt javasolja, hogy legalább ezekben az esetekben fel kellett volna adnia a jogalkotónak a bizonyításra vonatkozó rendelkezési kötelezettséget.³²²

320 Lsd. részletesebben Sutter-Somm, Thomas: Die Verfahrensgrundsätze und die Prozessvoraussetzungen.

ZZZ, 2007/15. (2007B) 309. és 313.

321 Sutter-Somm (2002) i. m. 393-394.; Sutter-Somm (2007B) i. m. 309-310.; Sutter-Somm (2012) 289-299.

322 Meier i. m. 351.

169 5.3. Az egyszerűsített eljárások formái

A fentiek alapján egyértelmű, hogy az egyszerűsített eljárások alapvetően három formát ölthetnek: vagy tisztán szóbeli eljárás, vagy tisztán írásbeli eljárás vagy pedig az írásbeli és a szóbeli eljárás keveréke (iratcsere szóbeli tárgyalással) keretében bírálják el a felperes igényét. ³²³

A tisztán szóbeli eljárás keretében az egyeztetési eljárás után a keresetlevél indokolás nélküli benyújtására van lehetőség, ugyanis a bíróság előtt tartott tárgyaláson kerül sor a kereset indoklására és az alperesnek az erre adott válaszára, illetve az esetleges szóváltásra, valamint ennek keretében folytatják le a bizonyítási eljárást, mely után a perbeszédek következnek a határozathozatal előtt. Kritikaként hozható fel az egyszerűsített eljárás ezen formájával szemben, hogy gyakorlatilag lehetetlenné teszi a jogalkotó azon célkitűzését, mely az ügyek egy tárgyalás keretében történő elbírálását irányozza elő. A bizonyítási eljárásra ugyanis a bíróságnak meg kell, illetőleg meg kellene tennie a megfelelő előkészületeket, így például idéznie kell a tanúkat vagy az okiratok felmutatásra szóló felhívást kell tennie. A tisztán szóbeli eljárás esetében azonban a felek a bizonyítékaikat csak a tárgyaláson terjesztik elő [ZPO 245. cikk (1) bek.], így azt megelőzően a bíróság rendelkezésére csupán a keresetlevél tartalmi elemeként rögzített, így ahhoz feltehetően csatolt, a felperes birtokában álló, bizonyítási eszközként szolgáló okiratok állnak. [ZPO 244. cikk (3) bek. c.) pont] Ez azt jelenti, hogy gyakorlatilag a tárgyalás előtt semmiféle bizonyítási eszközt, bizonyítékot nem neveznek meg a felek.

MEIER ezen hiányosság orvoslására, azaz a bizonyítási eljárásra való felkészülés érdekében a tisztán írásbeli és a „vegyes” eljárás keretében alkalmazandó kioktatási tárgyalás tartását javasolja [ZPO 246. cikk (2) bek.], ahol a bíróság felhívja a feleket a bizonyítási eszközök megjelölésére.³²⁴

A tisztán írásbeli eljárás keretében lefolytatott egyszerűsített eljárások esetében az egyeztetési eljárás után benyújtott keresetlevelet indokolással kell ellátnia a felperesnek, hogy arra vonatkozóan az alperes nyilatkozhasson írásban, esetlegesen a bíróság e körben kioktatási tárgyalást is tarthat, ezek után egy (vagy több) újabb iratcsere és a bizonyítási eljárás következik, melyek alapján a perbeszédek után a bíróság határozatot hoz.

323 Meier i. m. 349-351.; Gasser i. m. 81.

324 Meier i. m. 350.

170

A „vegyes” eljárás az írásbeli eljárással megegyező módon indul, ám az alperes írásbeli nyilatkozata és az esetleges kioktatási tárgyalás után gyakorlatilag szóbeli eljárássá alakul, azaz a bíróság tárgyalást tart a felperes követelése kapcsán. Ahogy arra MEIER is felhívja a figyelmet, feltehetőleg ezen eljárási forma esetében érhető el a legnagyobb valószínűséggel az ügyek egy tárgyalás keretében történő elbírálásának célja.³²⁵

5.4. Perorvoslatok az egyszerűsített eljárásban 5.4.1. Fellebbezés

Svájcban fellebbezéssel támadhatók meg a hibás jogalkalmazásra vagy a tényállás hibás megállapítására hivatkozással az elsőfokú ítéletek és végzések, valamint az elsőfokú, ideiglenes intézkedésről hozott határozatok. [ZPO 308. cikk (1) bek. és 310. cikk]

Néhány korlátot azonban beépített a jogalkotó a polgári perrendtartásba: a fellebbezés ugyanis vagyonjogi ügyekben csak akkor nyújtható be, ha a fellebbezéssel vitatott érték legalább 10.000 frankot tesz ki. [ZPO 308. cikk (2) bek.] Tekintettel arra, hogy a kereset és a viszontkereset összege nem adódik össze, a vagyonjogi perekben meghatározott fellebbezési értékhatárt mind a keresetnek, mind a viszontkeresetnek meg kell haladnia ahhoz, hogy az annak tárgyában hozott egyébként fellebbezéssel megtámadható határozattal szemben előterjesztett fellebbezés ne kerüljön elutasításra.

[ZPO 94. cikk (1) bek.] A 10.000 frank értékhatár nyilvánvalóan érinti az egyszerűsített eljárások körét, hiszen lényegében a 30.000 frank pertárgyérték alatti ügyek ilyen eljárás keretében kerülnek elbírálásra.

A fellebbezés alapjául két ok szolgálhat: vagy hibás jogalkalmazásra vagy a tényállás hibás megállapítására kell hivatkoznia a fellebbezőnek. A hibás jogalkalmazás, mint fellebbezési alap a szövetségi magánjog védelmét szolgálja: minden tárgyi jog a hatálya alá esik, függetlenül annak szabályozási szintjétől. Hivatkozni lehet erre az okra a nemzetközi magánjog, a polgári eljárásjog, de a Svájci polgári perrendtartás egyes végrehajtási rendeleteinek, sőt bizonyos esetekben a külföldi jog hibás alkalmazása esetén is. A közjogi jogszabályok hibás alkalmazására is hivatkozni lehet a

325 Meier i. m. 351.

171

fellebbezésben, amennyiben az polgári ügynek minősül.³²⁶ A hibás tényállás-megállapítás fellebbezési okként való feltüntetése a fellebbezés általános perorvoslati minőségével és a reformatórius perorvoslati rendszerrel hozható összefüggésbe a svájci polgári eljárásjogban (is), a jogorvoslati fórumnak ugyanis lehetősége van az első fokú határozat által megállapított tényállást megváltoztatni, azaz nincs kötve ahhoz. E fellebbezési ok egyetlen korlátját a tárgyalási elv képezi.³²⁷

A fellebbezési eljárás keretében a bíróság kasszációs-reformatórius jogkörben járhat el, így kellő alapossággal megindokolt döntésével helybenhagyhatja, de meg is változtathatja a megtámadott határozatot, valamint visszaadhatja az ügyet annak újbóli tárgyalására az elsőfokú bíróságnak, ha az a kereset lényeges részében nem döntött vagy a tényállás lényeges részében kiegészítésre szorul.³²⁸ Amennyiben új határozatot hoz a másodfokon eljáró bíróság, az elsőfokú eljárás költségeiről is rendelkeznie kell. [ZPO 318. cikk]

5.4.2. Felfolyamodás

A felfolyamodás alapvetően egy rendes jogorvoslat, mely csak meghatározott körben vehető igénybe és melynek keretében a bíróság tárgyaláson kívül határoz.

Felfolyamodással támadhatók meg a hibás jogalkalmazásra vagy a tényállás nyilvánvalóan hibás megállapítására hivatkozással a fellebbezéssel meg nem támadható elsőfokú ítéletek és végzések, valamint az ideiglenes intézkedésekről hozott döntések, ezen felül a törvényben meghatározott egyes elsőfokú határozatok és pervezető intézkedések, illetőleg azok, melyek révén egy nehezen helyrehozható hátrány fenyeget, illetve a jogi késedelem esetei. [ZPO 319-320. cikkek]³²⁹

A jogorvoslati fórum az iratok megvizsgálása eredményeként kasszációs-revíziós jogkörben jár el. Így ha arra a megállapításra jut, hogy a felfolyamodás alapos volt,

326 Spühler, Karl – Vock, Dominik: Rechtsmittel in Zivilsachen im Kanton Zürich und im Bund. 2. Auflage.

Zürich-Basel-Genf, Schulthess Juristische Medien AG, 2011. 2. Kapitel, §3 III. 1.; Baltzer-Bader, Christine: Die Rechtsmittel. In: Sutter-Somm, Thomas – Hasenböhler, Franz (Hrsg.): Die künftige schweizerische Zivilprozessordnung. Mitglieder der Expertenkomission erläutern den Vorentwurf. Zürich-Basel-Genf, Schulthess Juristische Medien AG, 2003. 91-92.

327 Spühler – Vock i. m. 2. Kapitel, § 3 II. 2.; Sutter-Somm (2012) 347-348.

328 Baltzer-Bader i.m. 96.

329 Vö. Baltzer-Bader i.m. 100-101.; Sutter-Somm (2012) 350-351.

172

hatályon kívül helyezi az ítéletet vagy a pervezető végzést és új eljárásra kötelezi az alacsonyabb szintű bíróságot, vagy pedig új határozatot hoz, amennyiben eldönthető az ügy. Jogi késedelem esetén a jogorvoslati fórum határidőt tűzhet az alacsonyabb szintű bíróság számára, amelyen belül annak el kell döntenie az ügyet. A jogorvoslati fórumnak írásbeli indokolással kell ellátnia a döntését. [ZPO 327. cikk]

5.4.3. Felülvizsgálat

A jogorvoslatok harmadik fajtájaként rögzített felülvizsgálat mint rendkívüli perorvoslat csak meghatározott esetekben vehető igénybe a felek részéről. Eszerint felülvizsgálati kérelemmel élhet a fél a jogerős határozattal szemben annál a bíróságnál, amely az ügy érdemében a legfelsőbb fokon ítélkezett, ha utólag jelentős tényekről szerez tudomást vagy döntő bizonyítékokat talál, melyeket az eljárás korábbi szakaszában nem érvényesíthetett, kivéve az olyan tényeket és bizonyítékokat, melyek a határozat létrejötte után keletkeztek. Felülvizsgálatra adhat alapot az is, amennyiben büntetőeljárás volt folyamatban, melynek eredményeként megállapításra került, hogy egy bűncselekmény elkövetése révén a fél számára hátrányos határozat született, nem szükséges azonban az elítélés a büntetőbíróság részéről, hiszen amennyiben nem folytatható le a büntetőeljárás, akkor egyéb módon bebizonyítható e körülmény. Ha megállapításra kerül, hogy a kereseti követelés elismerése, a kereseti kérelem visszavonása vagy a bírósági egyezség hatálytalan, szintén felülvizsgálatra adhat alapot. A fenti három eseten felül a jogalkotó az 1950. november 4-én, Rómában kelt Emberi Jogok Európai Egyezményének megsértésének meghatározott eseteire is alkalmazhatóvá rendelte a felülvizsgálati eljárást. [ZPO 328. cikk] A fentiekből egyértelműen kiderül, hogy a felülvizsgálati kérelmet az ügy éremére kiható kérdésekre hivatkozással lehet csak előterjeszteni, így nem elvileg nem szolgálhat a felülvizsgálat alapjául a (súlyos) eljárási hiba, hiszen azt fellebbezéssel vagy panasszal lehet megtámadni.³³⁰

A felülvizsgálati kérelem előterjesztésére az arra alapul szolgáló okról való tudomásszerzéstől számított 90 napon belül van lehetősége a félnek. A kérelmet írásban kell előterjeszteni és indokolni kell. A határozat jogerőre emelkedésétől számított 10 évben határozta meg a svájci jogalkotó a teljes anyagi jogerő beálltát: 10 év elteltével

330 Spühler – Vock i. m. 2. Kapitel, §5 III. Einleitung.; Baltzer-Bader i.m. 104.; Sutter-Somm (2012) i.m.

355-356.

173

nem nyújtható be felülvizsgálati kérelem. E szabály alól egyetlen kivételt enged:

amennyiben a felülvizsgálati kérelem előterjesztésére bűncselekmény elkövetése adott alapot, nem érvényesül a jogvesztő határidő. [ZPO 329. cikk]

A felülvizsgálati kérelem kapcsán a bíróság reformatórius jogkörben jár el:

amennyiben ugyanis megállapításra kerül, hogy a kérelem alapos, hatályon kívül helyezi a korábbi határozatot és saját hatáskörben határozatot hoz, melyet írásbeli indokolással lát el melyben rendelkezik a korábbi eljárás költségeinek megfizetéséről is.

5.5. Összegzés

Az egyszerűsített eljárás egyrészről egy gazdaságos és laikusbarát eljárás a kis pertárgyértékkel bíró jogviták esetére, a másik oldalról az egyes rendelkezései a szociálisan gyengébb felek védelmét szolgálják.³³¹

Az egyszerűsített eljárások kapcsán az a cél lebegett a jogalkotó szeme előtt, hogy a gyengébb fél ne riadjon vissza a perindítástól, így a per lefolyása egyszerűbb és gyorsabb, s ezáltal kevésbé költséges, mint az általános szabályok szerint folytatott perek.³³² Ennek megfelelően az egyszerűsített eljárások ismertetőjegyei az egyszerűsített kereset-előterjesztés, az uralkodó szóbeliség, a bíróság határozott közreműködése, a törekvés az ügy egy tárgyaláson való elbírálására.³³³ Ezen egyszerűsítésekkel az eljárás gyorsítását érik el, noha az általános szabályokhoz képest gyorsításokkal (pl. rövidebb határidők) nem találkozunk.³³⁴ A kitűzött és az egyszerűsített eljárásokra vonatkozó fejezetben következetesen végigvitt célt azonban némiképp gyengíti, hogy a jogalkotó nem tett kivételt e perek körében sem a polgári pereket megelőző kötelező egyeztetési eljárás alól, noha lényegében az egyszerűsített eljárás a kevésbé formalizált jellege miatt meglehetősen közel áll az egyeztetési eljáráshoz. Így tulajdonképpen egy megkettőzött egyeztetéssel találkozhatunk a svájci egyszerűsített eljárások esetében. Előzetes megegyezés hiányában ez pedig – ahogy arra többen is felhívják a figyelmet –

331 Spühler – Dolge – Gehri i. m. 313.

332 Sutter-Somm (2007) i. m. 167.

333 Spühler – Dolge – Gehri i. m. 312.

334 Ibidem.

174

egyértelműen a felek közötti jogvita feloldásának eltolódásához, s egyszersmind az eljárás elhúzódásához vezethet.³³⁵

335 Brönnimann, Jürgen: Die Schweizerische Zivilprozessordnung vom 19.12.2008 – ein Überblick. Recht 2009/3. 91.; Gasser i. m. 76.

175

6. A kis értékű követelések perbeli érvényesítése Ausztriában és Franciaországban

6.1. A kis értékű követelések perbeli érvényesítése Ausztriában

6.1. A kis értékű követelések perbeli érvényesítése Ausztriában

In document Ö SZTÖNZŐK ÉS KORLÁTOK A KIS ÉRTÉKŰ KÖVETELÉSEK PERBELI ÉRVÉNYESÍTÉSE SORÁN (Pldal 164-0)