181/D/2002. AB végzés
Az Alkot mány bíró ság al kot mány jo gi pa nasz tár gyá ban meg hoz ta a kö vet ke zõ
v é g z é s t :
1. Az Alkot mány bíró ság a pol gá ri per rend tar tás ról szóló 1952. évi III. tör vény 11. § (4) be kez dé sé vel össze füg gés ben mu lasz tás ban meg nyil vá nu ló alkot mány elle -nesség meg ál la pí tá sá ra irá nyuló al kot mány jo gi pa naszt vissza uta sít ja.
2. Az Alkot mány bíró ság a bí ró sá gok szer ve ze té rõl és igaz ga tá sá ról szóló 1997. évi LXVI. tör vény 11. § (1)–(3) be kez dé se i vel össze füg gés ben mu lasz tás ban meg -nyil vá nu ló alkot mány elle nesség meg ál la pí tá sá ra irá nyuló al kot mány jo gi pa naszt vissza uta sít ja.
I n d o k o l á s
1. Az in dít vá nyo zó al kot mány jo gi pa naszt ter jesz tett elõ, mely sze rint a pol gá ri per rend tar tás ról szóló 1952. évi III. tör vény (a továb biak ban: Pp.) 11. § (4) be kez dé se sér ti az Al kot mány 2. § (1) be kez dé sét, va la mint az 57. § (1) be kez dé sét ar ra hi vat ko zás sal, hogy a ren del ke zés hi á nyo -san, „tö ké let le nül” sza bá lyoz za a fel lebb vi te li ta ná csok össze té te lét. Ál lí tá sa sze rint a hi á nyos sza bá lyo zás le he tõ -vé te szi, hogy úgy von ják el a fél tõl a tör -vényes bí rá ját, hogy „ar ról az mit sem tu d”. Er re te kin tet tel a tá ma dott jog sza bály meg sem mi sí té sét kér te. Az in dít vány alap ját az a konk rét jog sé re lem ké pez te, hogy a fel leb be zés el bí rá lá sa so rán az el já ró ta nács el nö ke ként nem a ta nács ki ne ve zett el nö ke, ha nem egy olyan ki ne ve zett, de az ítél ke zõ ta -nács hoz a tár gya lás idõ pont já ban – ál lás pont ja sze rint – még nem be osz tott bí ró járt el, aki rõl az in dít vá nyo zó sem -mit sem tu dott, „a ne ve még a bí ró sá gi he lyi ség aj ta já ra sem volt ki füg geszt ve”. Ál lás pont ja sze rint az íté let meg ho za ta la kor az el já ró ta nács el nö ké nek ta nács el nö ki ki ne -ve zé se nem volt, va la mint a ta nács el nök a foly ta tó la gos tár gya lás meg nyi tá sa kor nem utalt ar ra, hogy a ta nács össze té te lé ben vál to zás tör tént. Mind ezek re te kin tet tel az in dít vá nyo zó kér te, hogy az Alkot mány bíró ság ál la pít sa meg, hogy a tá ma dott Pp.-be li sza bály a konk rét ügy ben nem al kal maz ha tó.
Ki egé szí tõ in dít vá nyá ban ké rel mét ki ter jesz tet te a bí ró -sá gok szer ve ze té rõl és igaz ga tá -sá ról szóló 1997. évi LXVI. tör vény (a továb biak ban: Bsz.) 11. § (1)–(3) be kez dé se i ben fog lal tak ra is, ar ra hi vat ko zás sal, hogy azok szin tén az Al kot mány 57. § (1) be kez dé sé be üt köz nek. Ál lás pont ja sze rint to váb bá – a sza bá lyo zá si hi á nyos ság ból fa ka dó an – az, hogy a ta nács el nö ke egy ide jû leg az ügy elõ adó ja is le het, illetve má sik eset ben az ügy elõ adó ja a ta -nács egy má sik tag ja, va la mint, hogy elõ for dul hat olyan
eset, hogy egy ta nács össze té te lé ben vál to zás tör té nik, más ta ná csok ese té ben pe dig annak össze té te le ál lan dó, az Al kot mány 70/A. § (1) be kez dé sé be is üt kö zik, mert a fel leb -be zés sel élõk kö zött arány ta lan és szük ség te len hát rá nyos meg kü lön böz te tést tesz.
2. Az Al kot mány in dít vánnyal érin tett ren del ke zé sei:
„2. § (1) A Ma gyar Köz tár sa ság füg get len, de mok ra ti -kus jog ál lam.”
„57. § (1) A Ma gyar Köz tár sa ság ban a bí ró ság elõtt min den ki egyen lõ, és min den ki nek jo ga van ah hoz, hogy az el le ne emelt bár mely vá dat, vagy va la mely per ben a jogait és kö te les sé ge it a tör vény ál tal fel ál lí tott füg get len és pár tat lan bí ró ság igaz sá gos és nyil vá nos tár gya lá son bírálja el.
(5) A Ma gyar Köz tár sa ság ban a tör vény ben meg ha tá ro zot tak sze rint min den ki jog or vos lat tal él het az olyan bí ró -sá gi, köz igaz ga tá si és más ha tó -sá gi dön tés ellen, amely a jo gát vagy jo gos ér de két sér ti. A jog or vos la ti jo got – a jog -vi ták éssze rû idõn be lü li el bí rá lá sá nak ér de ké ben, az zal ará nyo san – a je len lé võ or szág gyû lé si kép vi se lõk két har -ma dá nak sza va za tá val el fo ga dott tör vény kor lá toz hat ja.”
„70/A. § (1) A Ma gyar Köz tár sa ság biz to sít ja a te rü le tén tar tóz ko dó min den sze mély szá má ra az em ber i, illetve az ál lam pol gá ri jo go kat, bár mely meg kü lön böz te tés, ne ve ze te sen faj, szín, nem, nyelv, val lás, po li ti kai vagy más vé le mény, nem ze ti vagy tár sa dal mi szár ma zás, va gyo ni, szü le -té si vagy egyéb hely zet sze rin ti kü lönb ség -té tel nél kül.”
A Pp. tá ma dott ren del ke zé se:
„11. § (4) A má sod fo kon el já ró bí ró sá gi ta nács há rom hi va tá sos bí ró ból ál l.”
A Bsz. tá ma dott ren del ke zé se:
„11. § (1) Sen ki sem von ha tó el tör vényes bí rá já tól.
(2) A tör vény ál tal ren delt bí ró az el já rá si sza bá lyok sze -rint a ha tás kör rel és ille té kességgel ren del ke zõ bí ró sá gon mû kö dõ, az elõ re meg ál la pí tott ügyel osz tá si rend sze rint ki je lölt bí ró.
(3) Az ügyel osz tá si rend tõl az el já rá si tör vényekben sza bá lyo zott ese tek ben, ille tõ leg igaz ga tá si úton a bí ró ság mû kö dé sét érin tõ fon tos ok ból le het el tér ni.”
3. Az al kot mány jo gi pa nasz nem meg ala po zott. Az al kot mány jo gi pa nasz in do ka az, hogy a Pp. és a Bsz. tá ma -dott ren del ke zé se hi á nyos, és ezért az az Al kot mány 2. § (1) be kez dé sé be, az 57. § (1) és (5) be kez dé se i be, va la mint a 70/A. § (1) be kez dé sé be üt kö zik. Az Alkot mány bíró ság több ha tá ro za tá ban vizs gál ta az al kot mány jo gi pa nasz el bí rá lá sá ra és a mu lasz tás ban meg nyil vá nu ló alkot mány elle nesség meg ál la pí tá sá ra irá nyuló ha tás kö re i nek össze -füg gé se it. E ha tá ro za ta i ban meg ál la pí tot ta, hogy az Abtv.
48. §a sze rint az al kot mány jo gi pa nasz be nyúj tá sá nak fel -té te lei köz é tar to zik, hogy az Al kot mány ban biz to sí tott jog sé rel me az alkot mány elle nes jog sza bály al kal ma zá sa foly -tán kö vet kez zék be. En nél fog va a sza bá lyo zás hi á nya
miatt, az az mu lasz tás ban meg nyil vá nu ló al kot mány sér tés meg ál la pí tá sá ra irá nyuló in dít vány al kot mány jo gi pa nasz -ként való elõ ter jesz tése az Abtv.-bõl nem ve zet he tõ le.
Ezért az Alkot mány bíró ság ál ta lá nos gya kor la ta sze rint ki zár ta, hogy al kot mány jo gi pa nasz alap ján el jár va mu lasz -tás ban meg nyil vá nu ló alkot mány elle nességet vizs gál jon.
[27/2001. (VI. 29.) AB ha tá ro zat, ABH 2001, 252, 257.;
1044/B/1997. AB ha tá ro zat, ABH 2004, 1160, 1176.;
986/B/1999. AB ha tá ro zat, ABH 2005, 889, 900.;
1105/D/2004. AB ha tá ro zat, ABH 2005, 1316, 1326.;
1124/E/2004. AB ha tá ro zat, ABH 2006, 1702, 1719.]
En nek alap ján az Alkot mány bíró ság meg ál la pí tot ta, hogy az in dít vány nem fe le l meg az Abtv. 48. §ában meg -ha tá ro zott fel té te lek nek. Az Alkot mány bíró ság ide ig le nes ügy rend jé rõl és annak köz zé té te lé rõl szóló, mó do sí tott és egy sé ges szer ke zet be fog lalt 3/2001. (XII. 3.) Tü. ha tá ro zat (ABH 2003, 2065.) 29. §ának e) pont ja alap ján a fel té -te lek nek meg nem fe le lõ in dít ványt az Alkot mány bíró ság vissza uta sí tot ta.
4. Mi vel az Alkot mány bíró ság az alkot mány elle nesség meg ál la pí tá sá ra irá nyuló al kot mány jo gi pa naszt vi sza u ta -sí tot ta, ezért a meg sem mi -sí te ni kért ren del ke zés konk rét eset ben tör té nõ al kal maz ha tó sá gá nak ki zá rá sá ra irá nyuló in dít vány vizs gá la tát mel lõz te.
Bu da pest, 2007. jú li us 2.
Dr. Bi ha ri Mi hály s. k.,
az Alkot mány bíró ság el nö ke
Dr. Ba logh Ele mér s. k., Dr. Bra gyo va And rás s. k.,
alkot mány bíró alkot mány bíró
Dr. Hol ló And rás s. k., Dr. Kis s Lász ló s. k.,
alkot mány bíró alkot mány bíró
Dr. Ko vács Pé ter s. k., Dr. Ku ko rel li Ist ván s. k.,
alkot mány bíró alkot mány bíró
Dr. Len ko vics Bar na bás s. k., Dr. Lé vay Mik lós s. k.,
elõ adó alkot mány bíró alkot mány bíró
Dr. Pa czo lay Pé ter s. k., Dr. Tró csá nyi Lász ló s. k.,
alkot mány bíró alkot mány bíró
616/E/2004. AB végzés
Az Alkot mány bíró ság al kot mány jo gi pa nasz alap ján in -dult el já rás ban meg hoz ta az aláb bi
v é g z é s t :
1. Az Alkot mány bíró ság a Leg fel sõbb Bí ró ság Pf.IX.25.499/2001. szá mú íté le té vel, va la mint a Sze ge di
Íté lõ táb la Gf.II.30.299/2003/11. szá mú íté le té vel össze füg gés ben elõ ter jesz tett al kot mány jo gi pa naszt vissza uta -sít ja.
2. Az Alkot mány bíró ság a Leg fel sõbb Bí ró ság Pf.IX.25.499/2001. szá mú íté le té nek, va la mint a Sze ge di Íté lõ táb la Gf.II.30.299/2003/11. szá mú íté le té nek ha tá -lyon kí vül he lye zé sé re irá nyuló in dít ványt vissza uta sít ja.
I n d o k o l á s I.
1. Az in dít vá nyo zó al kot mány jo gi pa nasz jog cí men elõ ter jesz tett be ad vá nyá ban a Leg fel sõbb Bí ró ság Pf.IX.25.499/2001. szá mú, va la mint a Sze ge di Íté lõ táb la Gf.II.30.299/2003/11. szá mú íté le té nek meg sem mi sí té sét kér te az Al kot mány bí ró ság tól. Ké rel mé nek in do ka ként a kö vet ke zõk re hi vat ko zott:
– ,,Mu lasz tá sos al kot mány sér tés ál l fenn a Pol gá ri Tör vény könyv rõl szóló 1959. évi IV. tör vény (a továb biak ban: Ptk.) 76. §a te kin te té ben azért, mert nincs jo gi ga ran cia a jo gi sze méllyel szem be ni meg kü lön böz te tés el le né ben, a hi va ta li szerv el le ni ki vizs gá lá si ké re lem, az ál lam pol gár ügyé ben in téz ke dés el len õr zé si le he tõ sé ge te kin te té ben, mi ál tal sé rül az Al kot mány 2. §a, 57. § (1) és (5) be -kez dé se és 70/A. §-a.”
– ,,Mu lasz tá sos al kot mány sér tés ál l fenn a Ptk. 314. §-a te kin te té ben azért, mert nem mond ja ki egy ér tel mû en, hogy az al kal ma zá sa min den kö rül mé nyek kö zött fel té tel nél kül kö te le zõ. Ez ál tal az élõ jog al kal ma zás ban az ügyész és a bí ró ság egy ol da lú tör vény-alkalmazásával szem ben az ál lam pol gár nak nincs le he tõ sé ge a tör vénynek ér vényt sze rez ni, kö vet ke zés képp sé rül az Al kot mány 57. § (5) be kez dé se.”
– ,,Mu lasz tá sos al kot mány sér tés ál l fenn a Ptk. 327. §-a te kin te té ben azért, mert az ál lam pol gár nak a köz igaz ga tá si szerv el le ni jog or vos la ti el já rá sa it nem te kin ti el évü lést meg sza kí tó cse lek mény nek, mi ál tal szá má ra ab szo lút el -évü lé si idõ tar tam van, szem ben a köz igaz ga tá si szerv ál tal ér vé nye sít he tõ re la tív el évü lé si idõ vel.” Ál lás pont ja sze -rint mind ez sér ti az Al kot mány 57. § (1) be kez dé sét és a 70/A. § (1) be kez dé sét.
– Mu lasz tás ban meg nyil vá nu ló alkot mány elle nességre hi vat ko zik az in dít vá nyo zó a Pol gá ri Per rend tar tás ról szóló 1952. évi III. tör vény (a továb biak ban: Pp.) 73/A. §-ával össze füg gés ben „azért, mert a ki ren delt kép vi se lõ lel ket len -sé ge vagy al kal mat lan sá ga tel je sen ki szol gál ta tot tá te szi az egyéb ként is hát rány ban le võ fe let ak kor, ha a Leg fel sõbb Bí ró ság elõtt még az Al kot mány 61. §a sze rin ti sza bad vé -le mény al ko tá si jo ga sincs meg, ami az Al kot mány 57. § (5) be kez dé se és a 70/A. (1) be kez dé se el le né ben meg kü -lön böz te tést és jog vesz tést je len t.”
– ,,Mu lasz tá sos al kot mány sér tés ál l fenn a Ptk. (he lye -sen a Pp.) 149. §-a te kin te té ben, mert a fel pe res szá má ra nem te szi le he tõ vé az egya zon per tárgy ban bár mi ok nál
fog va nem együt te sen, ha nem kü lönkü lön per be hí vott al -pe re sek kel szem ben az egye sí té si jo got, amit egyéb ként egy szer re együt te sen meg te het, mi ál tal diszk ri mi nál va üt -kö zik az Al kot mány 57. § (5) be kez dé sé vel és a 70/A. § (1) be kez dé sé vel.”
2. Az in dít vá nyo zó be ad vá nyá hoz nem mel lé kel te sem az al kot mány jo gi pa nasszal tá ma dott jog erõs íté le te ket, sem pe dig az azok kéz be sí té sé nek idõ pont ját iga zo ló vét -ívek má so la tát. Mind ezek el le né re az Alkot mány bíró ság nem lát ta szük sé ges nek a hi ány pót lás ra vo nat ko zó fel hí vást, mi vel a be ad vány tar tal má ból meg ál la pít ha tó an a ké re lem al kot mány jo gi pa nasz ként tör té nõ ér de mi el bí rá lás -ra a hi ány pót lás után sem len ne al kal mas.
II.
Az in dít vány nem meg ala po zott.
1. Az Al kot mány bí ró ság ról szóló 1989. évi XXXII.
tör vény (a továb biak ban: Abtv.) 48. § (1) be kez dé se sze -rint az Al kot mány ban biz to sí tott jo ga i nak meg sér té se miatt al kot mány jo gi pa nasszal for dul hat az Al kot mány bí ró ság hoz az, aki nek a jog sé rel me az alkot mány elle nes jog sza bály al kal ma zá sa foly tán kö vet ke zett be, és egyéb jog or vos la ti le he tõ sé ge it már ki me rí tet te, ille tõ leg más jog or -vos la ti le he tõ ség nincs szá má ra biz to sít va. A (2) be kez dés ki mond ja, hogy az al kot mány jo gi pa naszt a jog erõs ha tá -ro zat kéz be sí té sé tõl szá mí tott hat van na pon be lül le het írás ban be nyúj ta ni.
Az Abtv. idé zett sza bá lya sze rint az al kot mány jo gi pa nasz be nyúj tá sá nak fel té te lei köz é tar to zik, hogy az Al kot mány ban biz to sí tott jog sé rel me „az alkot mány elle nes jog -sza bály al kal ma zá sa foly tán” kö vet kez zék be. En nél fog va az Abtv. alap ján a sza bá lyo zás hi á nyos sá ga miatt, az az mu lasz tás ban meg nyil vá nu ló al kot mány sér tés meg ál la pí -tá sá ra irá nyuló in dít vány al kot mány jo gi pa nasz ként való elõ ter jesz tése az Abtv.-bõl nem ve zet he tõ le (1044/B/1997. AB ha tá ro zat, ABH 2004, 1160, 1176.;
685/B/1999. AB ha tá ro zat, ABH 2005, 889, 900.).
Mind ezek alap ján az Alkot mány bíró ság meg ál la pí tot ta, hogy a be nyúj tott al kot mány jo gi pa nasz nem fe le l meg az Abtv. 48. § (1) és (2) be kez dé sé ben fog lalt fel té te lek nek, ezért azt az Alkot mány bíró ság ide ig le nes ügy rend jé rõl és annak köz zé té te lé rõl szóló, mó do sí tott és egy sé ges szer ke -zet be fog lalt 3/2001. (XII. 3.) Tü. ha tá ro zat (ABH 2003, 2065.; a továb biak ban: Ügy rend) 29. § e) pont ja alap ján vissza uta sí tot ta.
2. Az in dít vá nyo zó konk rét ké rel me a Leg fel sõbb Bí ró ság Pf.IX.25.499/2001. szá mú íté le té nek, va la mint a Sze ge di Íté lõ táb la Gf.II.30.299/2003/11. szá mú íté le té nek ha -tá lyon kí vül he lye zé sé re irá nyult.
Az Alkot mány bíró ság ha tás kö re it az Abtv. 1. §-ának a)–g) pont jai ha tá roz zák meg, illetve a h) pont sze rint az Alkot mány bíró ság ha tás kö ré be tar to zik az el já rás mind
-azok ban az ügyek ben, ame lye ket tör vény a ha tás kö ré be utal. Bí ró sá gi íté le tek ha tá lyon kí vül he lye zé sé re vo nat ko zó an sem az Abtv. sem pe dig más tör vény az Alkot mány bíró ság szá má ra ha tás kört nem biz to sí t. Eb bõl kö vet ke zõ en a hi vat ko zott íté le tek ha tá lyon kí vül he lye zé sé re vo nat -ko zó ké rel met az Al-kot mány bíró ság az Ügy rend 29. § b) pont ja alap ján vissza uta sí tot ta.
3. Az Abtv. 49. § (1) be kez dé se sze rint, ha az Alkot mány bíró ság hi va tal ból, ille tõ leg bár ki in dít vá nyá ra azt ál la pít ja meg, hogy a jog al ko tó szerv a jog sza bá lyi fel ha tal -ma zás ból szár -ma zó jog al ko tói fel ada tát el mu lasz tot ta és ezzel alkot mány elle nességet idé zett elõ, a mu lasz tást el kö ve tõ szer vet – ha tár idõ meg je lö lé sé vel – fel hív ja fel ada tá nak tel je sí té sé re. Az Abtv. 20. §a sze rint az Alkot mány -bíró ság az ar ra jo go sult ké rel me alap ján jár el. A 22. § (2) be kez dé se ki mond ja, hogy az in dít vány nak a ké re lem alap já ul szol gá ló okot is meg kell je löl nie a ha tá ro zott ké re lem mel lett. Ez vo nat ko zik va la mennyi in dít vány ra, te hát az alkot mány elle nesség utó la gos vizs gá la tá ra és a mu lasz tás ban meg nyil vá nu ló alkot mány elle nesség meg ál la -pí tá sá ra is. (389/B/2003. AB vég zés, ABH 2004, 2103, 2104.)
Az in dít vá nyo zó al kot mány jo gi pa na szát meg ala po zó ér ve lé se so rán a Pp. és a Ptk. meg je lölt ren del ke zé sei
„ alkotmányos vizs gá lat”-á t ké ri az Al kot mány bí ró ság tól
„mu lasz tá sos al kot mány sér tés” fenn ál lá sá ra hi vat koz va.
„mu lasz tá sos al kot mány sér tés” fenn ál lá sá ra hi vat koz va.