949/B/1998. AB végzés
Az Alkot mány bíró ság jog sza bály alkot mány elle nességének utó la gos vizs gá la tá ra irá nyuló in dít vány tár -gyá ban meg hoz ta a kö vet ke zõ
v é g z é s t :
1. Az Alkot mány bíró ság Szom bat hely Me gyei Jo gú Vá ros Köz gyû lé sé nek a he lyi adók ról szóló 34/1997.
(XII. 11.) ön kor mány za ti ren de le te 2. § (5) be kez dé se c)–e) pont jai alkot mány elle nességének meg ál la pí tá sá ra és meg sem mi sí té sé re irá nyuló in dít vány alap ján in dult el já -rást meg szün te ti.
2. Az Alkot mány bíró ság vissza uta sít ja azt az in dít ványt, amely ar ra irá nyult, hogy az Alkot mány bíró ság mond ja ki, Szom bat hely Me gyei Jo gú Vá ros Köz gyû lé sé nek a he lyi adók ról szóló 34/1997. (XII. 11.) ön kor mány za ti ren de le te 2. § (5) be kez dé se c)–e) pont jai a Szom bat he lyi Vá ro si Bí ró -ság elõtt meg in dult per ben nem al kal maz ha tók.
I n d o k o l á s
Az in dít vá nyo zó Szom bat hely Me gyei Jo gú Vá ros Köz gyû lé sé nek a he lyi adók ról szóló 34/1997. (XII. 11.) ön kor mány za ti ren de le te (a továb biak ban: Ör1.) 2. § (5) be -kez dé se c)–e) pont jai alkot mány elle nességének meg ál la -pí tá sát és meg sem mi sí té sét kér te az Al kot mány bí ró ság tól.
Az in dít vá nyo zó azért tart ja sé rel mes nek az Ör1. tá ma -dott ren del ke zé se it, mert az épít mény adó fi ze té se aló li men tes sé get a vál lal ko zá sok nak az adó évet meg elõ zõ, bizonyos mér té kû net tó ár be vé te lé hez kö ti. Vé le mé nye sze rint ez azt ered mé nye zi, hogy azok a vál lal ko zá sok, ame lyek az Ör1. ha tály ba lé pé se elõt ti év ben nem mû köd tek, nem tet tek szert net tó ár be vé tel re nem vál tak jo go sult tá a men tes ség igény be vé te lé re, ve lük szem ben adó ki ve -tés re ke rült sor. Ál lás pont ja sze rint az Ör1. ren del ke zé sei fi gyel men kí vül hagy ják „a ver seny sem le ges ség biz to sí tá sá nak kö ve tel mé nyét, mint a pi ac gaz da ság lé nye gi ele -mét” és ezért sér tik az Al kot mány 9. §-á t. In dít vá nyá ban ki fej ti, hogy az Ör1. ren del ke zé sei olyan fel té te le ket fo gal -maz nak meg az adó men tes ség kö ré ben, ame lyek a kez dõ vál lal ko zá sok kal szem ben diszk ri mi na tí vak, és ki ala kít ják a vál lal ko zók kö zöt ti esély egyen lõt len sé get. A kez dõ vál lal ko zá sok a szá muk ra leg ne he zebb el sõ év ben nem kap ják meg azt a men tes sé get, amit más pi a ci sze rep lõk él vez -het nek, és ez ál tal ver seny hát rány ba ke rül nek azok kal a gaz dál ko dók kal szem ben, akik már hosszabb ide je a pi ac részt ve või. Ilyen hely zet ki ala kí tá sa és fenn tar tá sa – ál lás -pont ja sze rint – a jog ál la mi ság kö ve tel mé nyé be üt kö zik.
Az in dít vá nyo zó to váb bá azt is kér te az Al kot mány bí ró ság tól, hogy ha tá ro za tá ban ren del kez zen az Al kot mány bí -ró ság -ról szóló 1989. évi XXXII. tör vény (a továb biak ban:
Abtv.) 43. § (4) be kez dé se alap ján ak ként, hogy a Szom
bat he lyi Vá ro si Bí ró ság elõtt köz igaz ga tá si ha tá ro zat fe -lül vizs gá la ta tár gyá ban fo lya mat ban lé võ per ben az Ör1.
tá ma dott ren del ke zé sei ne le gye nek al kal maz ha tó ak.
1. Az Alkot mány bíró ság az el já rá sa so rán meg ál la pí -tot ta, hogy az Ör1.-t a Szom bat hely Me gyei Jo gú Vá ros Ön kor mány za ta Köz gyû lé sé nek a he lyi adók ról szóló 13/2003. (III. 27.) ren de le te (a továb biak ban: Ör2.) 25. § (2) be kez dé se – 2003. már ci us 31-ei ha tállyal – ha tá lyon kí vül he lyez te.
Az Alkot mány bíró ság – fõ sza bály ként – csak ha tály ban lé võ jog sza bály, illetve az ál lam i irá nyí tás egyéb jo gi esz -kö ze al kot má nyos sá gát vizs gál ja. Ez alól ki vé tel le het, ha az Abtv. 38. §a alap ján bí rói kez de mé nye zés, vagy a tör -vény 48. §-ában fog lalt al kot mány jo gi pa nasz tár gyá ban fo lyik az el já rás. A je len eset ben elõ ter jesz tett in dít vány nem tar to zik ezek kö ré be.
A ré gi he lyé be lé põ új sza bá lyo zás te kin te té ben az Alkot -mány bíró ság ak kor foly tat ja le az utó la gos nor ma kont roll ra irá nyuló vizs gá la tát, ha az tar tal mi lag, al kot má nyos sá gi szem pont ból a ko ráb bi val azo nos (1066/B/1995. AB vég -zés, ABH 1999, 867, 868.; 1314/B/1997. AB vég -zés, ABH 2001, 1605, 1606.). Je len eset ben nem ál l fenn tar tal mi azo -nos ság. Az Ör2. je len leg ha tá lyos 4. §-a az adó men tes ség kö ré ben már nem tar tal maz za azo kat a sza bá lyo kat, ame lye ket az in dít vá nyo zó az Ör1. tá ma dott ren del ke zé se i vel kap cso lat ban sé rel mes nek tar tott. Mi vel az in dít vány tárgy ta -lan ná vált, az Alkot mány bíró ság az Ör1. 2. § (5) be kez dé se c)–e) pont jai alkot mány elle nességének meg ál la pí tá sá ra és meg sem mi sí té sé re irá nyuló el já rást az Alkot mány bíró ság ide ig le nes ügy rend jé rõl és annak köz zé té te lé rõl szóló, mó -do sí tott és egy sé ges szer ke zet be fog lalt 3/2001. (XII. 3.) Tü.
ha tá ro zat (ABH 2003, 2065.; a továb biak ban: Ügy rend) 31. § a) pont ja alap ján meg szün tet te.
2. Az in dít vá nyo zó to váb bá azt is kér te az Al kot mány bí ró ság tól, hogy mond ja ki a tá ma dott jog sza bály al kal ma zá si ti lal mát a Szom bat he lyi Vá ro si Bí ró ság elõtt fo lya -mat ban lé võ per ben.
Az Abtv. 38. § (1) be kez dé se ér tel mé ben ilyen ké rel met a fo lya mat ban lé võ per ben ki zá ró lag bí ró ter jeszt het elõ, ha az ügy el bí rá lá sa so rán olyan jog sza bályt kel le ne al kal maz nia, amely nek alkot mány elle nességét ész le li. A vizs -gált eset ben az al kal ma zá si ti la lom ki mon dá sá ra irá nyuló in dít vány nem az ar ra jo go sult tól ér ke zett, ezért az Ügy rend 29. § c) pont ja alap ján az in dít vány vissza uta sí tá sá -nak volt he lye.
Bu da pest, 2007. jú li us 4.
Dr. Bi ha ri Mi hály s. k.,
elõ adó al kot mány bí ró
Dr. Len ko vics Bar na bás s. k., Dr. Lé vay Mik lós s. k.,
al kot mány bí ró al kot mány bí ró
555/D/2002. AB végzés
Alkot mány bíró ság jog sza bály alkot mány elle nessé -gének utó la gos vizs gá la tá ra irá nyuló in dít vány tár gyá ban meg hoz ta a kö vet ke zõ
v é g z é s t :
Az Alkot mány bíró ság Gár dony Vá ros Ön kor mány za ta Kép vi se lõ-tes tü le té nek a köz te rü le tek tisz tán tar tá sá ról, a te le pü lé si szi lárd hul la dé kok gyûj té sé rõl és el szál lí tá sá ról szóló 18/1995. (VII. 01.) szá mú ren de le te 12. § (1) be kez -dé se alkot mány elle nességének meg ál la pí tá sá ra irá nyuló in dít ványt vissza uta sít ja.
I n d o k o l á s
Az in dít vá nyo zó el sõ ké rel mé ben sé rel mez te, hogy Gár -dony Vá ros Ön kor mány za ta az Alkot mány bíró ság 26/1997. (IV. 25.) AB ha tá ro za tá ban fog lal ta kat nem vet te figye lembe a sze mét szál lí tá si díj meg ál la pí tá sá nál. Ál lás pont ja sze rint az 1997 év óta éven te meg ál la pí tott sze mét -szál lí tá si dí jak to vább ra is arány ta la nul ma gas össze gû ek az üdü lõ in gat la no kat érin tõ en. Az in dít vá nyo zó kér te, hogy az Alkot mány bíró ság „tilt sa le vissza me nõ le ge sen és a jö võ re néz ve a Gár do nyi Ön kor mány za tot” az alkot mány elle nes, jog sér tõ ren de let al kal ma zá sá tól az idény jel -leg gel hasz nált üdü lõ in gat la nok ra, és ál la pít sa meg az üdü lé si idény fo gal mát. Ké rel mé ben elõ ad ta, hogy alkot -mány elle nessége miatt nem tel je sí ti a sze mét díj fi ze té sét, ezért a szol gál ta tó je len leg per li az el ma radt dí ja kat.
Az Alkot mány bíró ság Fõ tit ká ra tá jé koz tat ta az in dít vá -nyo zót, hogy az Al kot mány bí ró ság nak nincs ha tás kö re az üdü lé si idény meg ha tá ro zá sá ra, to váb bá ar ról, hogy ha tás kö re a jog sza bály vizs gá la tá ra, és – az alkot mány elle nesség meg ál la pí tá sa ese tén – a jog sza bály meg sem mi sí té -sé re ter jed ki. Ezt azon ban az in dít vá nyo zó nak tar tal mi lag meg fe le lõ in dít vány ban kell kér nie. A tá jé koz ta tás tar tal maz ta azt is, hogy al kot mány jo gi pa nasz ban a per ben al kal ma zott, de az óta már nem ha tá lyos jog sza bá lyok alkot -mány elle nességének meg ál la pí tá sát is kér he ti, de szin tén a tar tal mi kö ve tel mé nyek meg tar tá sá val, a ren des jog or vos la tok ki me rí té se után. Az Alkot mány bíró ság Fõ tit ká ra ar -ról is tá jé koz ta tást adott, hogy a fo lya mat ban lé võ per ben az el já ró bí ró is ke de mé nyez he ti az Alkot mány bíró ság el já rá sát, ha az al kal ma zan dó jog sza bályt alkot mány elle -nesnek tart ja.
Az in dít vá nyo zó a tá jé koz ta tást köve tõen be ad vá nyá ban az Al kot mány bí ró ság ról szóló 1989. évi XXXII. tör -vény (a továb biak ban: Abtv.) 38. § (1) és (2) be kez dé sét idéz te, és azt sé rel mez te, hogy a bí ró az el já rást nem füg -gesz tet te fe l, to váb bá az Alkot mány bíró ság dön té sé nek be vá rá sa nél kül íté le tet ho zott. Ál lás pont ja sze rint az el já rás jog el le nes volt. Be ad vá nyá hoz csa tol ta a Bu dai Köz
pon ti Ke rü le ti Bí ró ság 2002. jú li us 9i tár gya lá si jegy zõ köny vét, és az 5.P.XI. 20803/2002/9. szá mon ho zott íté le tét, amely 16 280 Ft és ka ma tai, va la mint 7 000 Ft per költ -ség meg fi ze té sé re kö te lez te. Az in dít vány zó az el sõ fo kú ha tá ro zat ellen nem fel leb be zett, me lyet az zal in do kolt, hogy a Leg fel sõbb Bí ró ság hoz csak ügy vé di kép vi se let tel le het for dul ni, de ar ra, mint rok kant nyug dí jas nak nincs pénz e.
Az Alkot mány bíró ság meg ál la pí tot ta, hogy az in dít vány a fel hí vás el le né re nem tar tal maz ha tá ro zott ké rel -met, amely így nem fe le l meg az Abtv. 22. § (2) be kez dé se ál tal tá masz tott tar tal mi kö ve tel mé nyek nek, amely sze rint az in dít vány nak a ké re lem alap já ul szol gá ló ok meg je lö lé se mel lett ha tá ro zott ké rel met kell tar tal maz nia. Az Alkot mány bíró ság gya kor la ta sze rint ez azt je len ti, hogy az in -dít vá nyo zó nak meg kell je löl nie a jog sza bályt és annak azt a ren del ke zé sét, ame lyet az Al kot mány va la mely konk rét ren del ke zé sé be üt kö zõ nek tar t, to váb bá meg kell indo kolni, hogy az Al kot mány fel hí vott ren del ke zé sét a meg -sem mi sí te ni kért jog sza bály mi ért és mennyi ben sér ti.
(440/B/1993. AB vég zés, ABH 1993, 910.; 346/D/1998, ABH 2003, 1054, 1058.; 6/D/2000. AB vég zés, ABH 2005, 1583, 1584.)
Az Alkot mány bíró ság meg ál la pí tot ta, hogy az in dít vá nyo zó ké rel me a tar tal mi kö ve tel mé nyek hi á nyá ban ér -dem ben nem bí rál ha tó el, al kot mány jo gi pa nasz nak sem te kint he tõ, ezért – az Alkot mány bíró ság ide ig le nes ügy rend jé rõl és annak köz zé té te lé rõl szóló, mó do sí tott és egy -sé ges szer ke zet be fog lalt 3/2001. (XII. 3.) Tü. ha tá ro zat (ABH 2003, 2065.) 29. § d) pont ja alap ján – az in dít ványt vissza uta sí tot ta.
Bu da pest, 2007. jú li us 2.
Dr. Hol ló And rás s. k., Dr. Kis s Lász ló s. k.,
alkot mány bíró alkot mány bíró
Dr. Ko vács Pé ter s. k.,
elõ adó alkot mány bíró
450/B/2003. AB végzés
Az Alkot mány bíró ság jog sza bály alkot mány elle nességének utó la gos vizs gá la tá ra irá nyuló in dít vány tár -gyá ban meg hoz ta a kö vet ke zõ
v é g z é s t :
Az Alkot mány bíró ság a fõ vá ro si és az or szá gos ki sebb -sé gi ön kor mány za tok meg vá lasz tá sá nak el já rá si rend jé rõl szóló 46/1998. (X. 21.) BM ren de let 16–21. §ai alkot -mány elle nessége meg ál la pí tá sá ra és meg sem mi sí té sé re irá nyuló el já rást meg szün te ti.
I n d o k o l á s
1. Az in dít vá nyo zó a fõ vá ro si és az or szá gos ki sebb sé gi ön kor mány za tok meg vá lasz tá sá nak el já rá si rend jé rõl szóló 46/1998. (X. 21.) BM ren de let nek (a továb biak ban:
BM r. a fõ vá ro si ki sebb sé gi ön kor mány za tok ún. köz ve tett vá lasz tá sá nak mód ját sza bá lyo zó 16–21. §ai alkot mány elle nessége meg ál la pí tá sát és meg sem mi sí té sét kez de mé nyez te az Al kot mány bí ró ság nál. In dít vá nyá ban rész le te sen ki fej tet te, hogy a BM r. ki fo gás olt ren del ke zé sei el len té te sek a „ki sebb sé gek re vo nat ko zó jo gi sza bá lyo zás Al -kot mány nak meg fe le lõ jo gi ke re tét meg adó 1993. évi LXXVII. tör vény” (a továb biak ban: Nektv.) vo nat ko zó sza bá lyá val, ami sze rint a fõ vá ros ban köz vet len mó don lét re jö võ he lyi ki sebb sé gi ön kor mány zat ala kít ha tó [21. § (1) be kez dés]. Az in dít vá nyo zó sze rint mi vel a BM r. – a Nektv. hi vat ko zott ren del ke zé sé vel el len tét ben – nem ér -vé nye sí ti az Al kot mány 71. § (1) be kez dé sé ben fog lalt, a köz vet len és tit kos sza va zás alap el vét, ezért alkot mány -elle nes.
2. Az Alkot mány bíró ság meg ál la pí tot ta, hogy 2006.
jú li us 21ével a he lyi ön kor mány za ti kép vi se lõk és pol gár mes te rek 2006. ok tó ber 1. nap já ra ki tû zött vá lasz tá sa, va -la mint a te le pü lé si ki sebb sé gi ön kor mány za ti kép vi se lõk vá lasz tá sa el já rá si ha tár idõ i nek és ha tár nap ja i nak meg ál la -pí tá sá ról szóló 3/2006. (VII. 21.) ÖTM ren de let 11. § (2) be kez dé se az in dít vánnyal tá ma dott BM r.-et ha tá lyon kí vül he lyez te.
Az in dít vány be nyúj tá sát köve tõen a jog al ko tó a ki sebb -sé gi ön kor mány za ti kép vi se lõk vá lasz tá sá ról, va la mint a nem ze ti és et ni kai ki sebb sé gek re vo nat ko zó egyes tör -vények mó do sí tá sá ról szóló 2005. évi CXIV. tör vénnyel mó do sí tot ta a Nektv.-t – egye bek mel lett ha tá lyon kí vül he lyez te az in dít vá nyo zó ál tal em lí tett ren del ke zést –, va la mint meg ál la pí tot ta a ki sebb sé gi ön kor mány za tok, kö zöt tük a te rü le ti ki sebb sé gi ön kor mány za tok meg vá lasz tá -sá nak sza bá lya it. Az Alkot mány bíró -ság ezért fel hív ta az in dít vá nyo zót, hogy a vál to zá sok is me re té ben nyi lat koz zék az in dít vá nyá val kap cso la tos ál lás pont já ról. Az in dít -vá nyo zó az Alkot mány bíró ság fel hí -vá sá ra nem -vá la szolt.
3. Az Alkot mány bíró ság kö vet ke ze tes gya kor la ta, hogy utó la gos nor ma kont roll ke re té ben a ha tá lyos jog sza bá lyok al kot má nyos sá gát vizs gál ja, ha tá lyon kí vül he lye zett jog sza bá lyi ren del ke zés al kot má nyos sá gá nak vizs gá la tát az Alkot mány bíró ság ak kor vég zi el, ha annak al kal maz ha tó sá ga is el dön ten dõ kér dés (335/B/1990. AB vég zés, ABH 1990, 261, 262.). Te hát az új ren del ke zés vo nat -ko zá sá ban az Al-kot mány bíró ság ki zá ró lag ak -kor foly tat ja az el já rást, ha az in dít vány ban meg je lölt jog sza bály he lyé be lé põ jog sza bály azo nos ren del ke zé si kör nye zet ben azo nos mó don sza bá lyoz za a tár gyá ul szol gá ló élet vi szo nyo -kat (137/B/1991. AB ha tá ro zat, ABH 1992, 456, 457.;
163/B/1991. AB ha tá ro zat, ABH 1993, 544, 545.;
1425/B/1997. AB ha tá ro zat, ABH 1998, 844, 845.).
A je len ügy ben a tá ma dott ren del ke zé sek már nin cse nek ha tály ban. Az in dít vá nyo zó az új, tör vénybe fog lalt sza bá lyo zás ra az in dít vá nyát nem ter jesz tet te ki, ezért az Alkot -mány bíró ság az el já rá sát az Alkot -mány bíró ság ide ig le nes ügy rend jé rõl és annak köz zé té te lé rõl szóló, mó do sí tott és egy sé ges szer ke zet be fog lalt 3/2001. (XII. 3.) Tü. ha tá ro za ta (ABH 2003, 2065.) 31. § a) pont ja alap ján a tárgy ta -lan ná vált in dít vány te kin te té ben meg szün tet te.
Bu da pest, 2007. jú li us 2.
Dr. Hol ló And rás s. k., Dr. Kiss Lász ló s. k.,
alkot mány bíró alkot mány bíró
Dr. Ko vács Pé ter s. k.,
elõ adó alkot mány bíró
909/B/2003. AB végzés
Az Alkot mány bíró ság jog sza bá lyi ren del ke zés alkot mány elle nességének utó la gos vizs gá la tá ra irá nyuló in dít -vány tár gyá ban meg hoz ta a kö vet ke zõ
végzést:
Az Alkot mány bíró ság a táv köz lé si elõ fi ze tõi szer zõ dé -sek rõl szóló 249/2001. (XII. 18.) Korm. ren de let 13. § (10) be kez dé se alkot mány elle nességének meg ál la pí tá sá ra és meg sem mi sí té sé re irá nyuló el já rást meg szün te ti.
I n d o k o l á s
Az in dít vá nyo zó kér te az Al kot mány bí ró ság tól a táv -köz lé si elõ fi ze tõi szer zõ dé sek rõl szóló 249/2001.
(XII. 18.) Korm. ren de let (a továb biak ban: Korm.r.) 13. § (10) be kez dé se alkot mány elle nességének meg ál la pí tá sát és meg sem mi sí té sét. Az in dít vá nyo zó sze rint e ren del ke zés sér ti az Al kot mány 2. § (1) be kez dé sét, mi vel ál lás -pont ja sze rint a jog biz ton ság sé rül, ami kor a Korm.r. 13. § (10) be kez dé se le he tõ vé te szi, hogy az elõ fi ze tõi szer zõ dés meg szün te té sé nek a Korm.r.-be n meg ha tá ro zott ese te in tú li jog sza bály ban nem meg ha tá ro zott to váb bi ese te it az ál ta lá nos szer zõ dé si fel té te lek ben ha tá roz za meg a szol
(XII. 18.) Korm. ren de let (a továb biak ban: Korm.r.) 13. § (10) be kez dé se alkot mány elle nességének meg ál la pí tá sát és meg sem mi sí té sét. Az in dít vá nyo zó sze rint e ren del ke zés sér ti az Al kot mány 2. § (1) be kez dé sét, mi vel ál lás -pont ja sze rint a jog biz ton ság sé rül, ami kor a Korm.r. 13. § (10) be kez dé se le he tõ vé te szi, hogy az elõ fi ze tõi szer zõ dés meg szün te té sé nek a Korm.r.-be n meg ha tá ro zott ese te in tú li jog sza bály ban nem meg ha tá ro zott to váb bi ese te it az ál ta lá nos szer zõ dé si fel té te lek ben ha tá roz za meg a szol