43/E/2002. AB végzés
Az Al kot mány bí ró ság mu lasz tás ban meg nyil vá nu ló alkotmány elle nesség meg ál la pí tá sá ra irá nyu ló in dít vány tár gyá ban meg hoz ta a kö vet ke zõ
v é g z é s t :
Az Al kot mány bí ró ság az Or szá gos Mû sza ki Informá -ciós Köz pont és Könyv tár meg szün te té sé vel kap cso lat ban be nyúj tott, mu lasz tás ban meg nyil vá nu ló alkot mány elle -nesség meg ál la pí tá sá ra irá nyu ló in dít ványt vissza uta sít ja.
I n d o k o l á s
1. Az in dít vá nyo zó azért for dult az Al kot mány bí ró ság hoz, mert az ok ta tá si mi nisz ter 30311–2/2001. ik ta tó szá mú in téz ke dé sé vel meg szün tet te az Or szá gos Mû sza ki In for má ci ós Köz pon tot és Könyv tá rat (OMIKK). Az in dít vá nyo zó ál lás pont ja sze rint, mi vel a mu ze á lis in téz mé nyek rõl, nyil vá nos könyv tá ri el lá tás ról és a köz mû ve lõ -dés rõl szóló 1997. évi CXL. tör vény (a továb biak ban: Tv.) 3. szá mú mel lék le te az OMIKKot or szá gos szak könyv tár -nak mi nõ sí ti, az in téz mény meg szün te té sé hez a tör vény mó do sí tá sá ra, és azt meg elõ zõ en a jog al ko tás ról szóló 1987. évi XI. tör vény 27. §a sze rin ti vé le mé nye zé si el já rás le foly ta tá sá ra lett vol na szük ség. Az in dít vá nyo zó sze rint az, hogy a ha tá lyos Tv.be n or szá gos szak könyv tár -ként sze re pel az OMIKK an nak el le né re, hogy va ló já ban meg szûnt, sér ti az em be rek tár sa dal mi rend be ve tett hi tét, és a tör vényi kö te le zett sé gek fi gyel men kí vül ha gyá sa miatt sé rül a jog biz ton ság, „mi vel a jog sza bály ha tá sát te -kint ve ki szá mít ha tat lan ná, va la mint pon tat lan ná vált”.
Az in dít vá nyo zó ezért az OMIKK meg szün te té sé vel kap cso lat ban mu lasz tás ban meg nyil vá nu ló al kot mány sér -tés meg ál la pí tá sát kér te az Al kot mány bí ró ság tól, to váb bá a ké rel me ar ra irá nyult, hogy az Al kot mány bí ró ság kö te lez ze a Kor mányt „az OMIKK meg szün te té sé vel kap cso -la tos jog kö vet kez mé nyek” át gon do lá sá ra.
2. Az Al kot mány bí ró ság ról szóló 1989. évi XXXII.
tör vény (a továb biak ban: Abtv.) 49. § (1) be kez dé se alap -ján és az Al kot mány bí ró ság ítél ke zé si gya kor la ta sze rint mu lasz tás ban meg nyil vá nu ló alkot mány elle nesség – töb -bek kö zött – ak kor ál la pít ha tó meg, ha a jog al ko tó szerv a jog sza bá lyi fel ha tal ma zás ból szár ma zó, il let ve fel adat- és ha tás kö ré be tar to zó jog sza bály-al ko tá si kö te le zett sé gé nek nem tet t ele get és ez zel alkot mány elle nességet idé zett elõ.
[22/1990. (X. 16.) AB ha tá ro zat, ABH 1990, 86.] Az Abtv.
22. § (2) be kez dé se sze rint az in dít vány nak a ké re lem alap -já ul szol gá ló ok meg je lö lé se mel lett ha tá ro zott ké rel met
kell tar tal maz nia. A mu lasz tá sos al kot mány sér tés meg ál la pí tá sá ra irá nyu ló in dít vány nem tar tal maz za, hogy a ké rel me zõ mi lyen jog sza bályal ko tá si kö te le zett ség el mu lasz tá sát ki fo gá sol ja, és hogy a vé lel me zett mu lasz tás mennyi -ben ered mé nyez alkot mány elle nes hely ze tet, je len eset -ben jog bi zony ta lan sá got.
Az Al kot mány bí ró ság el já rá sa so rán meg ál la pí tot ta, hogy az OMIKK nem jog utód nél kül szûnt meg. Je len leg
„Bu da pes ti Mû sza ki és Gaz da ság tu do má nyi Egye tem Or -szá gos Mû sza ki In for má ci ós Köz pont és Könyv tár” né ven or szá gos szak könyv tár ként mû kö dik to vább. Az OMIKK meg szün te té sé vel kap cso la tos jog kö vet kez mé nyek vizs gá la ta a Kor mány fel ada ta, de e kö vet kez mé nyek „át gon do lá sá ra” az Al kot mány bí ró ság a Kor mányt nem kö te lez he ti. Az Al kot mány bí ró ság ide ig le nes ügy rend jé rõl és an nak köz zé té te lé rõl szóló mó do sí tott és egy sé ges szer ke zet -be fog lalt 3/2001. (XII. 3.) Tü. ha tá ro zat (ABH 2003, 2065.) 29. § b) pont ja alap ján ezért az Al kot mány bí ró ság az in dít ványt vissza uta sí tot ta.
Bu da pest, 2007. má jus 21.
Dr. Bi ha ri Mi hály s. k.,
az Al kot mány bí ró ság el nö ke
Dr. Ba logh Ele mér s. k., Dr. Bra gyo va And rás s. k.,
al kot mány bí ró al kot mány bí ró
Dr. Hol ló And rás s. k., Dr. Kis s Lász ló s. k.,
al kot mány bí ró al kot mány bí ró
Dr. Ko vács Pé ter s. k., Dr. Ku ko rel li Ist ván s. k.,
al kot mány bí ró elõ adó al kot mány bí ró
Dr. Len ko vics Bar na bás s. k., Dr. Lé vay Mik lós s. k.,
al kot mány bí ró al kot mány bí ró
Dr. Pa czo lay Pé ter s. k., Dr. Tró csá nyi Lász ló s. k.,
al kot mány bí ró al kot mány bí ró
768/B/2003. AB végzés
Az Al kot mány bí ró ság jog sza bály alkot mány elle nessé -gének utó la gos vizs gá la tá ra irá nyu ló in dít vány alap ján meg hoz ta a kö vet ke zõ
v é g z é s t :
Az Al kot mány bí ró ság a kör nye zet vé del mi ter mék díj ról, to váb bá egyes ter mé kek kör nye zet vé del mi ter mék
-díj ár ól szóló 1995. évi LVI. tör vény 9–10. §-a, va la mint 1. szá mú mel lék le te alkot mány elle nességének meg ál la pí tá sá ra és meg sem mi sí té sé re irá nyu ló el já rást meg szün -te ti.
I n d o k o l á s
Az in dít vá nyo zó a kör nye zet vé del mi ter mék díj ról, to -váb bá egyes ter mé kek kör nye zet vé del mi ter mék díj ár ól szóló 1995. évi LVI. tör vénynek (a továb biak ban: Ktdt.) a gu mi ab ron csok ter mék díj ára vo nat ko zó ren del ke zé se i nek al kot má nyos sá gi vizs gá la tát kér te. In dít vá nyá ban ki fej tet te, hogy a Ktdt. 1. szá mú mel lék le te a ter mék díj fi -ze té si kö te le -zett ség s-zem pont já ból 4 ka te gó ri á ba so rol ja a gu mi ab ron cso kat: meg kü lön böz tet új, fel újí tott, fel újí -tás ra be ho zott és hasz nál tan im por tált gu mi ab ron cso kat.
Azt azon ban sem a Ktdt., sem a kör nye zet vé del mi ter mék díj men tes ség, a ter mék díj vissza igény lé sé nek és át vál la lá sá nak, va la mint a hasz nált gu mi ab roncs be ho za ta lá nak fel té te le i rõl szóló 53/2003. (IV. 11.) Kor m. ren de let nem ha tá roz za meg, hogy az egyes mi nõ sí té si szem -pon tok mi ként ér tel me zen dõk, nem ál la pít ha tó meg, hogy a jár mû vek szer ves ré sze ként, vagy tar to zé ka ként im por tált gu mi ab ron csok ese té ben a mi nõ sí tést mi lyen szem pon tok alap ján kell el vé gez ni. Így a gu mi ab ron -csok nak a Ktdt. 1. szá mú mel lék le te sze rin ti be so ro lá sa a gya kor lat ban vi ták és jog sé rel mek for rá sa. Az in dít vá -nyo zó ál lás pont ja sze rint a tör vény nor ma szö ve ge nem fe le l meg a jog al ko tás ról szóló 1987. évi XI. tör vény 18. § (1) be kez dé sé nek, amely sze rint a jog sza bá lyo kat vi lá go san és kö zért he tõ en kell meg szö ve gez ni, és ez ál tal sér ti az Al kot mány 7. § (2) be kez dé sét, mely sze rint a jog al ko tás rend jét tör vény ha tá roz za meg.
Az Al kot mány bí ró ság el já rá sa so rán meg ál la pí tot ta, hogy a Ktdt.nek a gu mi ab ron csok kör nye zet vé del mi ter -mék díj ára vo nat ko zó sza bá lya it mó do sí tot ta az eu ró pai uni ós csat la ko zás sal össze füg gõ egyes tör vénymó dosításokról, tör vényi ren del ke zé sek ha tá lyon kí vül he lye zé sé rõl, va la mint egyes tör vényi ren del ke zé sek meg ál la pí -tá sá ról szóló 2004. évi XXIX. tör vény (a továb biak ban:
Mód.tv.). A Mód.tv. 38. §a mó do sí tot ta a Ktdt. 9. § (2) be kez dé sét, 148. § (8) be kez dé se pe dig új mel lék let tel cse rél te fe l a Ktdt. 1. szá mú mel lék le tét. A Ktdt. új 1. szá mú mel -lék le te az in dít vá nyo zó ál tal ki fo gás olt ka te go ri zá lást már nem tar tal maz za, egy sé ges díj té telt ál la pít meg a gu mi ab ron csok ra. Az egy sé ges díj té tel meg ha tá ro zá sá nak kö vet -kez té ben az in dít vá nyo zó ál tal fel ve tett al kot má nyos sá gi prob lé ma már nem áll fenn.
Te kin tet tel ar ra, hogy a Ktdt. vi ta tott ren del ke zé se i nek mó do sí tá sa kö vet kez té ben az in dít vány oka fo gyot tá vált, az Al kot mány bí ró ság az el já rást – az Al kot mány bí ró ság ide ig le nes ügy rend jé rõl és an nak köz zé té te lé rõl szóló, mó -do sí tott és egy sé ges szer ke zet be fog lalt 3/2001. (XII. 3.)
Tü. ha tá ro zat (ABH 2003, 2065.) 31. § e) pont ja alap ján – meg szün tet te.
Bu da pest, 2007. má jus 29.
Dr. Bi ha ri Mi hály s. k.,
az Al kot mány bí ró ság el nö ke
Dr. Ba logh Ele mér s. k., Dr. Bra gyo va And rás s. k.,
al kot mány bí ró al kot mány bí ró
Dr. Hol ló And rás s. k., Dr. Kis s Lász ló s. k.,
elõ adó al kot mány bí ró al kot mány bí ró
Dr. Ko vács Pé ter s. k., Dr. Ku ko rel li Ist ván s. k.,
al kot mány bí ró al kot mány bí ró
Dr. Len ko vics Bar na bás s. k., Dr. Lé vay Mik lós s. k.,
al kot mány bí ró al kot mány bí ró
Dr. Pa czo lay Pé ter s. k., Dr. Tró csá nyi Lász ló s. k.,
al kot mány bí ró al kot mány bí ró
608/B/2004. AB végzés
Az Al kot mány bí ró ság jog sza bály alkot mány elle nessé -gének utó la gos vizs gá la tá ra irá nyu ló in dít vány tár gyá ban meg hoz ta a kö vet ke zõ
v é g z é s t :
1. Az Al kot mány bí ró ság az elekt ro ni kus hír köz lés rõl szóló 2003. évi C. tör vény 129. § (6) be kez dés c) pont ja alkot mány elle nességének meg ál la pí tá sá ra és meg sem mi -sí té sé re irá nyu ló el já rást meg szün te ti.
2. Az Al kot mány bí ró ság a „min den köz szol gál ta tót érin tõ más adat vé del mi tör vény” alkot mány elle nessé gé nek meg ál la pí tá sá ra és meg sem mi sí té sé re irá nyu ló in dít -ványt vissza uta sít ja.
I n d o k o l á s
1. Az in dít vá nyo zó az elekt ro ni kus hír köz lés rõl szóló 2003. évi C. tör vény (a továb biak ban: Eht.) „129. §-ával kap cso lat ban kért utó la gos nor ma kont rollt”. Ál lás pont ja sze rint az ál lam pol gá rok nak az Al kot mány 59. §-ának (1) be kez dé sé ben meg fo gal ma zott sze mé lyes ada tok vé del mé hez va ló jo gát sér ti az, hogy az elõ fi ze tõi szer zõ dés nek tar tal maz nia kell a ter mé sze tes sze mély elõ fi ze tõ any já nak a ne vét, az elõ fi ze tõ szü le té si he lyét és ide jét. Az in dít vá nyo zó elõ ze tes tu da ko zó dá sa so rán ka pott fel vi lá go sí tás alap ján ar ra a kö vet kez te tés re ju tott, hogy a kifogá
solt adat szol gál ta tás nem csak a te le fonszol gál ta tás ra, ha nem „ál ta lá ban a köz szol gál ta tást vég zõ más vál lal ko zá -sok ra is vo nat ko zik: víz, gáz, vil lany stb.” Er re te kin tet tel ké rel mét ki ter jesz tet te „min den köz szol gál ta tót érin tõ más adat vé del mi tör vényre is.”
A hi ány pót lás ra tör tént fel hí vást köve tõen az in dít vá -nyo zó ha tá ro zott ké rel met ter jesz tett elõ az Eht.
129. §-ának meg sem mi sí té sé re, mely tar tal ma sze rint a 129. § (6) be kez dés c) pont já nak meg sem mi sí té sé re vo nat -ko zó in dít vány nak mi nõ sül. Emel lett to vább ra is kér te, hogy az Al kot mány bí ró ság a „más köz szol gál ta tó ál tal kért – tör vényileg már elõ írt – ada tok tör vényi be gyûj té sét is vizs gál ja fe lül és sem mi sít se meg a sze mé lyes adat vé de -lem re te kin tet tel”.
Az Al kot mány bí ró ság fel kér te az igaz ság ügyi és ren dé -sze ti mi nisz tert, hogy az Al kot mány bí ró sá got tá jé koz tas sa az in dít vánnyal kap cso la tos ál lás pont já ról. A vé le mény -ben ki fej tet tek sze rint az Eht. 129. § (6)–(7) be kez dé se i -ben meg ha tá ro zott ada tok ke ze lé sé nek cél ja a szol gál ta tá si díj meg fi ze té sé nek biz to sí tá sa, to váb bá a díj tar to zás ér vé nye sí té sé nek meg könnyí té se a szol gál ta tók szá má ra. A mi -nisz ter ugyan ak kor utalt ar ra, hogy a tör vény ben meg je lölt ada tok kö zül nem mind egyik ese té ben fel tét le nül szük sé -ges az adat ke ze lés tör vényi el ren de lé se, s ez adat vé del mi szem pont ból ag gá lyo kat vet het fe l. Je lez te, hogy a prob lé ma or vos lá sá ra kez de mé nyez te az Eht. érin tett ren del ke zé -se i nek mó do sí tá sát.
2. Az Al kot mány bí ró ság gya kor la ta sze rint az in dít -vány ak kor fe le l meg az Al kot mány bí ró ság ról szóló 1989.
évi XXXII. tör vény 22. § (2) be kez dé sé nek, ha az tar tal -maz za a meg tá ma dott jog sza bályt, il let ve an nak konk rét ren del ke zé sét, ame lyet az Al kot mány ugyan csak va la mely konk rét ren del ke zé sé be üt kö zõ nek tar t (440/B/1993. AB vég zés, ABH 1993, 910.). Az in dít vánnyal érin tett nor ma meg je lö lé sé nek hi á nya az el bí rá lást le he tet len né te szi (833/B/2003. AB ha tá ro zat, ABH 2004, 1775, 1786.). Az in dít vá nyo zó a „min den köz szol gál ta tót érin tõ más adat -vé del mi tör -vény” meg sem mi sí té sé re irá nyu ló ké rel me a fen ti kö ve tel mény nek nem fe le l meg, ezért az Al kot mány bí ró ság az in dít ványt e ré szé ben az Al kot mány bí ró ság ide ig le nes ügy rend jé rõl és an nak köz zé té te lé rõl szóló, mó do -sí tott és egy sé ges szer ke zet be fog lalt 3/2001. (XII. 3.) Tü.
ha tá ro zat (ABH 2003, 2065., a továb biak ban: Ügy rend) 29. § d) pont ja alap ján, mint ér de mi el bí rá lás ra al kal mat -lant, vissza uta sí tot ta.
3. Az in dít vány be nyúj tá sát köve tõen az Eht. 129. § (6) be kez dés c) pont ját, mely sze rint „(6) [a]z írás ban meg kö tött egye di elõ fi ze tõi szer zõ dés nek leg alább a kö vet ke zõ ket kell tar tal maz nia, amennyi ben ezt a szol gál ta tás sa -já tos sá gai le he tõ vé te szik: (...) c) ter mé sze tes sze mély elõ -fi ze tõ ese tén az elõ -fi ze tõ (le ány ko ri) ne ve, any ja ne ve, szü le té si he lye és ide je” a kor mány za ti szer ke zet át ala kí -tás sal össze füg gõ tör vénymódosí-tásokról szóló 2006. évi CIX. tör vény 93. § (1) be kez dé se 2007. ja nu ár 1jé vel ha tá lyon kí vül he lyez te, és azo nos tar ta lom mal új ren del ke
-zés nem szü le tett. Az Ügy rend 31. § a) pont ja alap ján az el já rás meg szün te té sé nek van he lye, ha az in dít vány be nyúj tá sa után a vizs gá lat alá vont jog sza bály ha tá lyát vesz -tet te, és ez zel az in dít vány tárgy ta lan ná vált. Mind ezek alap ján az Al kot mány bí ró ság az el já rást meg szün tet te.
Bu da pest, 2007. má jus 7.
Dr. Bi ha ri Mi hály s. k.,
az Al kot mány bí ró ság el nö ke
Dr. Ba logh Ele mér s. k., Dr. Bra gyo va And rás s. k.,
al kot mány bí ró al kot mány bí ró
Dr. Hol ló And rás s. k., Dr. Kis s Lász ló s. k.,
al kot mány bí ró al kot mány bí ró
Dr. Ku ko rel li Ist ván s. k., Dr. Len ko vics Bar na bás s. k.,
al kot mány bí ró al kot mány bí ró
Dr. Lé vay Mik lós s. k., Dr. Tró csá nyi Lász ló s. k.,
al kot mány bí ró elõ adó al kot mány bí ró
980/E/2004. AB végzés
Az Al kot mány bí ró ság mu lasz tás ban meg nyil vá nu ló alkot mány elle nesség meg ál la pí tá sá ra irá nyu ló in dít vány tár gyá ban meg hoz ta a kö vet ke zõ
v é g z é s t :
Az Al kot mány bí ró ság a ha tá lyos jog sza bá lyok meg is mer he tõ sé gé vel össze füg gés ben elõ ter jesz tett, mu lasz tás -ban meg nyil vá nu ló alkot mány elle nesség meg ál la pí tá sá ra irá nyu ló in dít vány tár gyá ban az el já rást meg szün te ti.
I n d o k o l á s
1. Az in dít vá nyo zó mu lasz tás ban meg nyil vá nu ló alkot mány elle nesség meg ál la pí tá sát kér te az Al kot mány bí ró ság tól, mert ál lás pont ja sze rint a jo gál la mi sá got és az ál -lam pol gá rok nak a köz ér de kû ada tok meg is me ré sé hez va ló jo gát sér ti az, hogy hi á nyoz nak a jog sza bá lyok meg is mer he tõ sé gé nek az anya gi fel té te lei. Sze rin te a ha tá lyos jog -sza bá lyok hoz csak azok fér het nek hoz zá, akik er re te te mes pénzt tud nak ál doz ni. Az Al kot mány 2. §ának (2) be kez -dé sé vel össze füg gés ben ki fej ti, hogy a nép nek a ha ta lom gya kor lá sá hoz in for má ci ók ra van szük sé ge, mert en nek hi á nyá ban a ha ta lom gya kor lás le he tõ sé ge for má lis sá vá lik. Hi vat ko zik az in dít vá nyo zó az Al kot mány nak a köz ér de kû ada tok meg is mer he tõ sé gé hez va ló jo got meg fo gal
-ma zó 61. §-ára, va la mint az azt ki bon tó 1992. évi LXIII.
tör vényre (a továb biak ban: Avtv.) is, mi vel meg lá tá sa sze -rint a jog sza bá lyok olyan köz ér de kû ada tok, ame lyek rõl az Avtv. 20. §-a ér tel mé ben költ ség té rí tés el le né ben má so lat kér he tõ, az az a köz ér de kû ada to kért költ sé get és nem pi a ci árat le het fel szá mí ta ni.
Az in dít vá nyo zó kér te, hogy az Al kot mány bí ró ság kö -te lez ze az Or szág gyû lést olyan tör vény meg al ko tá sá ra, amely le he tõ vé te szi, hogy az ál lam pol gá rok könnyen, gyor san, in gye ne sen vagy az adat hor do zó költ sé gé nek
Az in dít vá nyo zó kér te, hogy az Al kot mány bí ró ság kö -te lez ze az Or szág gyû lést olyan tör vény meg al ko tá sá ra, amely le he tõ vé te szi, hogy az ál lam pol gá rok könnyen, gyor san, in gye ne sen vagy az adat hor do zó költ sé gé nek