1166/B/2001. AB végzés
Az Alkot mány bíró ság jog sza bály al kot mány el le nes sé -gé nek utó la gos vizs gá la tá ra irá nyuló in dít vány tár gyá ban meg hoz ta a kö vet ke zõ
v é g z é s t :
Az Alkot mány bíró ság a ma gán nyug díj ról és a magán -nyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. tör vény 3. § (1) be kez dé se, 22. § (4)–(7) be kez dé se és 123. § (3) be kez dé se alkot mány elle nességének meg ál la pí tá sá ra és meg -sem mi sí té sé re irá nyuló el já rást meg szün te ti.
I n d o k o l á s
1. Az Al kot mány bí ró ság hoz in dít vány ér ke zett a magánnyugdíjról és a ma gánnyug díj pénz tá rak ról szóló 1997. évi LXXXII. tör vény (a továb biak ban: Mpt.) 3. § (1) be kez dé se, 22. § (4)–(7) be kez dé sei és 123. § (3) be -kez dé se alkot mány elle nességének meg ál la pí tá sát és a hivatkozott ren del ke zé sek meg sem mi sí té sét kér ve.
Az in dít vá nyo zó azt ki fo gá sol ja, hogy az Mpt. 2001. évi LXXXIV. tör vény ál tal be ik ta tott mó do sí tá sai kö zül azok, ame lyek meg szün te tik a pá lya kez dõk kö te le zõ ma -gán nyug díj-pénz tá ri tag gá vá lá sát alkot mány elle nesek [3. § (1) be kez dés, 22. § (4)–(7) be kez dés]. Alkotmány -ellenesnek vé li to váb bá a tör vény új on nan be ik ta tott 123. § (3) be kez dé sét is, amely „a ko ráb bi évek ben tör -vény ere jé nél fog va kö te le zõ en ma gán nyug díj-pénz tá ri tag gá vál tak ese té ben le he tõ vé te szi a ma gán nyug -díj-pénz tár ból va ló ki lé pést”. Ezen ren del ke zés sze rin te az Al kot mány 2. § (1) be kez dé sé ben rög zí tett jog ál la mi ság el vé nek szer ves ré szét ké pe zõ jog biz ton ság kö ve tel -mé nyét sér ti, to váb bá „a ma gánnyug díj pénz tá rak ba már ed dig be fi ze tõk vá ro má nya it” is érin ti. Te kin tet tel ar ra, hogy az Alkot mány bíró ság gya kor la ta sze rint a tu laj don alap jo gi vé del me ki ter jed a vá ro mány ra is, így sze rin te sé rül az Al kot mány 13. § (1) be kez dé sé ben rög zí tett tu -laj don hoz va ló jog is.
2. Az Alkot mány bíró ság el já rá sa so rán meg ál la pí tot ta, hogy az in dít vány be nyúj tá sát köve tõen az Mpt. indít -ványozó ál tal alkot mány elle nesnek vélt ren del ke zé sei jelentõsen meg vál toz tak. A jog sza bály vál to zás kö vet -kez té ben az in dít vá nyo zó ál tal fel ve tett al kot má nyos sá gi prob lé ma már nem ál l fenn, mi vel az Mpt. ki fo gás olt, a pályakezdõk kö te le zõ ma gán nyug díj-pénz tá ri tag gá válását meg szün te tõ ren del ke zé sei he lyé be új sza bá lyok lép tek, így a 3. § (1) be kez dé se he lyé be az adók ról, já ru
lé kok ról és egyéb költ ség ve té si be fi ze té sek rõl szóló tör -vények mó do sí tá sá ról szóló 2005. évi CXIX. tör vény (a továb biak ban: Ajektv.) 163. §a ik ta tott be új szö veg részt, a 22. § (4)–(7) be kez dé se it pe dig tar tal mi lag egy -részt az egyes pénz ügyi tár gyú tör vények mó do sí tá sá ról szóló 2006. évi LXI. tör vény 254. § b) pont ja, más részt az Ajektv. 209. § b) pont ja lé nye ge sen mó do sí tot ta. Mind -ezen mó do sí tá sok kö vet kez té ben a ha tá lyos Mpt. sze rint a pá lya kez dõk nek kö te le zõ ma gán nyug díj-pénz tár ba belép niük.
A fen ti ek ben ki fej tet tek alap ján az in dít vány tárgy ta lan ná vált, ezért az Alkot mány bíró ság az Alkot mány bíró -ság ide ig le nes ügy rend jé rõl és annak köz zé té te lé rõl szóló, mó do sí tott és egy sé ges szer ke zet be fog lalt 3/2001.
(XII. 3.) Tü. ha tá ro zat (a továb biak ban: Ügy rend) 31. § a) pont ja ér tel mé ben (ABH 2003, 2065, 2076.) a je len eset ben az Mpt. 3. § (1) be kez dé se és 22. § (4)–(7) be kez -dé se alkot mány elle nességének meg ál la pí tá sá ra és megsemmisíté sére irá nyuló el já rást meg szün tet te.
Az in dít vá nyo zó ké ri to váb bá az Mpt. 123. § (3) be kez dé se alkot mány elle nessége meg ál la pí tá sát és meg sem mi -sí té sét is, mi vel sze rin te e ren del ke zés sér ti az Al kot mány 13. § (1) be kez dé sé ben rög zí tett tu laj don hoz va ló jo got.
Az Alkot mány bíró ság meg ál la pí tot ta, hogy a hi vat ko zott ren del ke zést az egyes jog sza bá lyok és jog sza bá lyi ren -del ke zé sek ha tá lyon kí vül he lye zé sé rõl szóló 2007. évi LXXXII. tör vény 2. § 317. pont ja ha tá lyon kí vül he lyez -te. Ezért az Alkot mány bíró ság az Ügy rend 31. § a) pont ja alap ján az Mpt. 123. § (3) be kez dé se al kot mány el le nes -sé gé nek meg ál la pí tá sá ra és meg sem mi sí té -sé re irá nyuló el já rá sát is meg szün tet te.
Bu da pest, 2008. már ci us 11.
Dr. Bi ha ri Mi hály s. k.,
az Alkot mány bíró ság el nö ke
Dr. Ba logh Ele mér s. k., Dr. Bra gyo va And rás s. k.,
alkot mány bíró elõ adó alkot mány bíró
Dr. Hol ló And rás s. k., Dr. Kis s Lász ló s. k.,
alkot mány bíró alkot mány bíró
Dr. Ko vács Pé ter s. k., Dr. Ku ko rel li Ist ván s. k.,
alkot mány bíró alkot mány bíró
Dr. Len ko vics Bar na bás s. k., Dr. Lé vay Mik lós s. k.,
alkot mány bíró alkot mány bíró
Dr. Pa czo lay Pé ter s. k., Dr. Tró csá nyi Lász ló s. k.,
alkot mány bíró alkot mány bíró
73/B/2002. AB végzés
Az Alkot mány bíró ság jog sza bá lyi ren del ke zé sek alkot mány elle nességének utó la gos vizs gá la tá ra irá nyuló in dít -vá nyok tár gyá ban meg hoz ta a kö vet ke zõ
v é g z é s t :
Az Alkot mány bíró ság a köz be szer zé sek rõl szóló 1995.
évi XL. tör vény 31. § (6) be kez dé se és a 88. § (1) be kez dés f) pont ja alkot mány elle nességének meg ál la pí tá sá ra és meg sem mi sí té sé re irá nyuló el já rást meg szün te ti.
I n d o k o l á s
Az Al kot mány bí ró ság hoz a köz be szer zé sek rõl szóló 1995. évi XL. tör vény (a továb biak ban: Kbtv.) 31. § (6) be kez dé se és a 88. § (1) be kez dés f) pont ja alkot mány elle nességének utó la gos meg ál la pí tá sá ra és meg sem mi sí -té sé re két in dít vány ér ke zett. Az el sõ in dít vá nyo zó a Kbtv.
31. § (6) be kez dé se és a 88. § (1) be kez dés f) pont ja ren del -ke zé se it az Al kot mány 2. § (1) be -kez dé se és a 70/A. § – vélt – sé rel me miatt tá mad ta. A má so dik in dít vá nyo zó a Kbtv. 88. § (1) be kez dés f) pont já nak al kot mány el le nes sé -gét ál lí tot ta az Al kot mány 70/B. § (3) be kez dé sé nek és a 70/E. § (1) be kez dé sé nek sé rel me miatt.
Az Alkot mány bíró ság az in dít vá nyo kat tar tal mi azo nos sá guk miatt az Alkot mány bíró ság ide ig le nes ügy rend -jé rõl és annak köz zé té te lé rõl szóló, mó do sí tott és egy sé ges szer ke zet be fog lalt 3/2001. (XII. 3.) Tü. ha tá ro zat (ABH 2003, 2065.; a továb biak ban: Ügy rend) 28. § (1) be kez dé -se alap ján egy el já rás ban tör té nõ el bí rá lás ra egye sí tet te.
A Kbtv.-t 2004. má jus 1-jé tõl ha tá lyon kí vül he lyez te a köz be szer zé sek rõl szóló 2003. évi CXXIX. tör vény (a továb biak ban: Kbt.) 405. § (1) be kez dés a) pont ja.
A Kbt. 6. § (1)–(2) be kez dé se és a 340. § (2) be kez dés e) pont ja mó do sít va tar tal maz za a Kbtv. 31. § (6) be kez dé -sé nek és a 88. § (1) be kez dés f) pont já nak – in dít vá nyo zók ál tal sé rel me zett – ren del ke zé sét. A jog kö vet kez mé nyek re vo nat ko zó mó do sí tás a „bír sá got kö te les ki szab ni” tör -vényi sza bá lyo zást vál toz tat ta meg „bír sá got szab hat ki”
sza bá lyo zás ra.
Az Alkot mány bíró ság ezért – ha tár idõ tû zé sé vel – fel hív ta az in dít vá nyo zó kat, hogy nyi lat koz za nak ar ra vo nat -ko zó an, hogy a Kbtv. ha tá lyon kí vül he lye zé se miatt az új tör vényi ren del ke zé sek re ki ter jeszt ve fenn tart jáke az in -dít vá nya i kat és amennyi ben igen, je löl jék meg, hogy az új tör vényi ren del ke zé se ket az Al kot mány mely rendelke -zéseivel és mi lyen in do kok alap ján tart ják el len té tes nek.
Az in dít vá nyo zók a fel hí vás ra nem vá la szol tak.
A Kbtv. ha tá lyát vesz tet te, és ezzel – az új tör vényi sza bá lyo zás ra te kin tet tel – az in dít vá nyok tárgy ta lan ná vál tak, az in dít vá nyo zók a Kbt. ren del ke zé se i re az in dít vá -nya i kat nem ter jesz tet ték ki, ezért az Alkot mány bíró ság a
Kbtv. 31. § (6) be kez dé se és a 88. § (1) be kez dés f) pont ja alkot mány elle nességének utó la gos vizs gá la tá ra irá nyuló el já rá sát az Ügy rend 31. § a) pont ja alap ján meg szün tet te.
Bu da pest, 2008. már ci us 17.
Dr. Bi ha ri Mi hály s. k.,
az Alkot mány bíró ság el nö ke
Dr. Ba logh Ele mér s. k., Dr. Bra gyo va And rás s. k.,
alkot mány bíró alkot mány bíró
Dr. Hol ló And rás s. k., Dr. Kis s Lász ló s. k.,
alkot mány bíró elõ adó alkot mány bíró
Dr. Ko vács Pé ter s. k., Dr. Bi ha ri Mi hály s. k.,
alkot mány bíró az Alkot mány bíró ság el nö ke, az alá írás ban aka dá lyo zott
Dr. Ku ko rel li Ist ván
alkot mány bíró he lyett
Dr. Lé vay Mik lós s. k., Dr. Len ko vics Bar na bás s. k.,
alkot mány bíró alkot mány bíró
Dr. Tró csá nyi Lász ló s. k., Dr. Pa czo lay Pé ter s. k.,
alkot mány bíró alkot mány bíró
279/B/2002. AB végzés
Az Alkot mány bíró ság jog sza bály al kot mány el le nes sé -gé nek utó la gos vizs gá la tá ra irá nyuló in dít vány tár gyá ban meg hoz ta a kö vet ke zõ
v é g z é s t :
Az Alkot mány bíró ság a köz jegy zõk rõl szóló 1991. évi XLI. tör vény 7. § (5) be kez dé se, 17. § (1) be kez dés g) pont ja, 22. § k) pont ja, 48. § e) pont ja alkot mány elle -nességének meg ál la pí tá sá ra és meg sem mi sí té sé re irá nyuló el já rást meg szün te ti.
I n d o k o l á s
Az in dít vá nyo zó az Alkot mány bíró ság elõtt utó la gos nor ma kont roll ra irá nyuló el já rást kez de mé nye zett a köz -jegy zõk rõl szóló 1991. évi XLI. tör vény (a továb biak ban:
Köjtv.) va gyon nyi lat ko zatté te li kö te le zett sé get szabá -lyozó 7. § (5) be kez dé se, 17. § (1) be kez dé se g) pont ja, 22. § k) pont ja, 48. § e) pont ja alkot mány elle nességének meg ál la pí tá sa, és meg sem mi sí té se iránt. Az in dít vá nyo zó sze rint a Köjtv. va gyon nyi lat ko zat-té te li kö te le zett sé get sza bá lyo zó ren del ke zé sei sér tik az Al kot mány 59. §-ában
rög zí tett ma gán ti tok, va la mint a sze mé lyes ada tok vé del -mé hez fû zõ dõ jo got.
Az Alkot mány bíró ság el já rá sa so rán meg ál la pí tot ta, hogy az in dít vá nyá ban meg je lölt jog sza bá lyi ren del ke zé se ket idõ köz ben az egyes va gyon nyi lat ko zatté te li kö te le zett sé gek rõl szóló 2007. évi CLII. tör vény (a továb biak -ban: Vnytv.) 25. § a) pont ja ha tá lyon kí vül he lyez te, és ezen ren del ke zé sek he lyé be a Vnytv. vo nat ko zó ren del ke -zé sei lép tek.
Az Alkot mány bíró ság a jog sza bály vál to zás ra te kin tet tel fel hív ta az in dít vá nyo zót, hogy nyi lat koz zon, fenn tart jae in dít vá nyát, illetve kí ván jae mó do sí ta ni. Az in dít vá -nyo zó vá la szá ban in dít vá nyát vissza von ta.
Az Alkot mány bíró ság az Al kot mány bí ró ság ról szóló 1989. évi XXXII. tör vény 20. §-a alap ján az ar ra jo go sult in dít vá nya alap ján jár el. Te kin tet tel az in dít vány vissza vo ná sá ra az Alkot mány bíró ság az el já rást – az Alkot mány bíró ság ide ig le nes ügy rend jé rõl és annak köz zé té te -lé rõl szóló, mó do sí tott és egy sé ges szer ke zet be fog lalt 3/2001. (XII. 3.) Tü. ha tá ro zat (ABH 2003, 2065.) 31. § d) pont ja alap ján – meg szün tet te.
Bu da pest, 2008. már ci us 18.
Dr. Bi ha ri Mi hály s. k.,
az Alkot mány bíró ság el nö ke
Dr. Ba logh Ele mér s. k., Dr. Bra gyo va And rás s. k.,
alkot mány bíró elõ adó alkot mány bíró
Dr. Bi ha ri Mi hály s. k., Dr. Kis s Lász ló s. k.,
az Alkot mány bíró ság el nö ke, alkot mány bíró az alá írás ban aka dá lyo zott
Dr. Hol ló And rás
alkot mány bíró he lyett
Dr. Ko vács Pé ter s. k., Dr. Ku ko rel li Ist ván s. k.,
alkot mány bíró alkot mány bíró
Dr. Len ko vics Bar na bás s. k., Dr. Lé vay Mik lós s. k.,
alkot mány bíró alkot mány bíró
Dr. Pa czo lay Pé ter s. k., Dr. Tró csá nyi Lász ló s. k.,
alkot mány bíró alkot mány bíró
539/B/2004. AB végzés
Az Alkot mány bíró ság az Al kot mány ren del ke zé sé nek ér tel me zé sé re irá nyuló in dít vány tár gyá ban meg hoz ta a kö vet ke zõ
v é g z é s t :
Az Alkot mány bíró ság az Al kot mány 71. § (1) be kez dé -sé nek a „tit kos sza va zás sal” szö veg ré sze ér tel me zé -sé re irá nyuló in dít ványt vissza uta sít ja.
I n d o k o l á s
Az in dít vá nyo zó idéz te az Al kot mány 71. § (1) be kez dé sét: „Az or szág gyû lé si kép vi se lõ ket, az Euró pai Par la -ment kép vi se lõ it, a he lyi ön kor mány za ti kép vi se lõ ket, valamint a pol gár mes tert és a fõ vá ro si fõ pol gár mes tert a vá lasz tó pol gá rok ál ta lá nos és egyen lõ vá lasz tó jog alap -ján, köz vet len és tit kos sza va zás sal vá laszt ják.” Kér te: az Alkot mány bíró ság ala kít sa ki ál lás pont ját ar ról, hogy mit kell a sza va zás tit kos sá gán ér te ni. Az in dít vány tar tal má -ban te hát al kot mány ér tel me zést kért. Az in dít vá nyo zó ismertette a sa ját vé le mé nyét, mi sze rint a sza va zás ak kor te kint he tõ tit kos nak, ha a vá lasz tá si rend, az el já rá si sza bá lyok gon dos kod nak ar ról, hogy a vá lasz tó pol gá ron kí vül – tör vényesen – sen ki se tud has sa meg, ho gyan sza va -zott a vá lasz tó pol gár. Vé le mé nye sze rint „nin cse nek össz hang ban a vá lasz tás tit kos sá gá nak al kot má nyos alap el vé vel az olyan jog sza bá lyi ren del ke zé sek, me lyek al kal ma zá sa nyo mán reál is le he tõ ség van ar ra, hogy va la -mely ál lam pol gár sza va za ta – akár a vá lasz tá si szer vek tag jai, mun ka tár sai elõtt is – nyil ván va ló vá vál jon.”
Azt ál lí tot ta, hogy a vá lasz tá si el já rás ról szóló 1997. évi C. tör vény bi zo nyos ren del ke zé sei – a fen ti, sa ját ér tel -me zé sé ben – nin cse nek össz hang ban az Al kot mánnyal, ezért in dít vá nyoz ta e ren del ke zé sek – kü lö nö sen e tör -vény 30. § (1) be kez dés c) pont já nak, a 67. § (1) be kez dés har ma dik tag mon da tá nak, va la mint IX. fe je ze té nek – meg sem mi sí té sét.
Az Al kot mány bí ró ság ról szóló 1989. évi XXXII. tör -vény (a továb biak ban: Abtv.) 1. § g) pont ja alap ján az Alkot mány bíró ság ha tás kö ré be tar to zik az Al kot mány ren del ke zé se i nek az ér tel me zé se. Az Abtv. 20. §-a sze rint az Alkot mány bíró ság az ar ra jo go sult in dít vá nya alap ján jár el. Az in dít vá nyo zá si jog gal ren del ke zõk kö rét ugyan -csak az Abtv. ál la pít ja meg. Az Abtv. 21. § (6) be kez dé se alap ján az Al kot mány ért elem zé sé re irá nyuló el já rást az Or szág gyû lés vagy annak ál lan dó bi zott sá ga, a köztársa sági el nök, a Kormány vagy annak tag ja, az Ál la mi Szám -ve võ szék el nö ke, a Leg fel sõbb Bí ró ság el nö ke, a leg fõbb ügyész in dít vá nyoz hat ja. Az in dít vá nyo zó nem tar to zik eb be a kör be, te hát nem jo go sult kez de mé nyez ni az Al kot -mány ren del ke zé sé nek az ér tel me zé sét.
Az Alkot mány bíró ság az Alkot mány bíró ság ide ig le nes ügy rend jé rõl és annak köz zé té te lé rõl szóló, mó do sí tott és egy sé ges szer ke zet be fog lalt 3/2001. (XII. 3.) Tü. ha tá ro -zat (ABH 2003, 2065.) 29. § c) pont ja sze rint vissza uta sít ja az in dít ványt, ha az el já rás in dít vá nyo zá sá ra az in dít vá nyo zó nak nincs jo go sult sá ga. Az in dít vá nyo zó nem jo go
sult az Al kot mány ren del ke zé se ér tel me zé sé nek az in dít -vá nyo zá sá ra, ezért az Alkot mány bíró ság vissza uta sí tot ta az in dít ványt.
Bu da pest, 2008. már ci us 11.
Dr. Bi ha ri Mi hály s. k.,
az Alkot mány bíró ság el nö ke
Dr. Ba logh Ele mér s. k., Dr. Bra gyo va And rás s. k.,
alkot mány bíró alkot mány bíró
Dr. Hol ló And rás s. k., Dr. Kis s Lász ló s. k.,
alkot mány bíró elõ adó alkot mány bíró
Dr. Ko vács Pé ter s. k., Dr. Ku ko rel li Ist ván s. k.,
alkot mány bíró alkot mány bíró
Dr. Len ko vics Bar na bás s. k., Dr. Lé vay Mik lós s. k.,
alkot mány bíró alkot mány bíró
Dr. Pa czo lay Pé ter s. k., Dr. Tró csá nyi Lász ló s. k.,
alkot mány bíró alkot mány bíró
848/B/2004. AB végzés
Az Alkot mány bíró ság jog sza bály al kot mány el le nes sé -gé nek utó la gos vizs gá la tá ra irá nyuló in dít vány tár gyá ban meg hoz ta a kö vet ke zõ
v é g z é s t :
Az Alkot mány bíró ság az Euró pai Par la ment ma gyar or szá gi kép vi se lõ i nek jog ál lá sá ról szóló 2004. évi LVII. tör vény 11. § (3) be kez dé se alkot mány elle nességének meg ál la pí tá sá ra és meg sem mi sí té sé re irá nyuló in dít vány tár gyá -ban az el já rást meg szün te ti.
I n d o k o l á s
1. Az in dít vá nyo zó az Euró pai Par la ment ma gyar or szá gi kép vi se lõ i nek jog ál lá sá ról szóló 2004. évi LVII. tör vény (a továb biak ban: Epjtv.) 11. § (3) be kez dé se alkot mány elle nességének meg ál la pí tá sá ra és megsemmisíté -sére ter jesz tett elõ in dít ványt az Al kot mány bí ró ság hoz.
Ál lás pont ja sze rint a tá ma dott tör vényi ren del ke zés sér ti a jog ál la mi ság el vét [Al kot mány 2. § (1) be kez dés], mi vel olyan pri vi lé gi u mot biz to sí t az euró pai par la men ti kép -viselõknek, amely még az or szág gyû lé si kép vi se lõ ket sem il le ti meg. Az in dít vá nyo zó sze rint sé rül a bí ró ság elõt ti egyen lõ ség al kot má nyi ren del ke zé se is [Al kot mány 57. §
(1) be kez dés], mert a ki fo gás olt sza bály gá tol ja, illetve meg ne he zí ti más sze mé lyek al kot má nyos jog gya kor lá sát.
Az in dít vá nyo zó ki fej tet te, hogy a ta nú meg hall ga tás
„év ez re dek óta fon tos, leg több ször nél kü löz he tet len”
bizonyítási esz köz, és a bi zo nyí tá si el já rás ban (így a ta nú -meg hall ga tás so rán is) ér vé nye sül nie kell a köz vet len ség el vé nek.
Annak a le he tõ vé té te le, hogy az euró pai par la men ti kép vi se lõ fon tos nak vélt fel ada ta i ra hi vat ko zás sal ma ga dönt se el, hogy ta nú ként, illetve szak ér tõ ként, óhajt-e és ha igen, úgy mi kor bí ró ság vagy más ha tó ság elõtt meg je len ni
Annak a le he tõ vé té te le, hogy az euró pai par la men ti kép vi se lõ fon tos nak vélt fel ada ta i ra hi vat ko zás sal ma ga dönt se el, hogy ta nú ként, illetve szak ér tõ ként, óhajt-e és ha igen, úgy mi kor bí ró ság vagy más ha tó ság elõtt meg je len ni