668/B/1998. AB végzés
Az Al kot mány bí ró ság jog sza bály alkot mány elle nessé -gének utó la gos vizs gá la tá ra irá nyu ló in dít vány tár gyá ban meg hoz ta a kö vet ke zõ
v é g z é s t :
1. Az Al kot mány bí ró ság a tár sa da lom biz to sí tás ról szóló 1975. évi II. tör vény 44. § (1) be kez dé se te kin te té ben az in dít ványt vissza uta sít ja.
2. Az Al kot mány bí ró ság a tár sa da lom biz to sí tá si nyug el lá tás ról szóló 1997. évi LXXXI. tör vény 22. § (1) be kez -dé se alkot mány elle nességének meg ál la pí tá sá ra irá nyu ló in dít ványt vissza uta sít ja.
I n d o k o l á s I.
Az in dít vá nyo zó sa ját ügyét is mer tet ve elõ ad ta, hogy 1996 no vem be ré ben be nyúj tott öreg sé gi nyug díj meg ál la -pí tá sa irán ti igé nye el bí rá lá sa kor a nyug díj össze gé nek meg ál la pí tá sa so rán – az ak kor ér vény ben volt jog sza bá lyok sze rint – nem min den mun ka vég zés re irá nyuló jog vi szony ból szár ma zó jö ve del mét vet tek figye lembe. A ha tá ro za tot meg fel leb bez te, majd a má sod fo kú ha tá ro za tot bí ró ság elõtt meg tá mad ta. Az el uta sí tó dön tést köve tõen for -dult az Al kot mány bí ró ság hoz, és utó la gos nor ma kont roll ke re té ben kér te a sé rel me zett jog sza bá lyi ren del ke zé sek al kot má nyos sá gi vizs gá la tát.
Ál lás pont ja sze rint a tár sa da lom biz to sí tás ról szóló 1975. évi II. tör vény (a továb biak ban: Tbtv.) 44. § (1) be kez dé se sér ti az Al kot mány 13. § (1) be kez dé sé ben, va la mint 70/E. §ában fog lal ta kat, ezért kér te an nak vissza me -nõ le ges ha tá lyú meg sem mi sí té sét. Ez zel egy ide jû leg kér te a tár sa da lom biz to sí tá si nyug el lá tás ról szóló 1997. évi LXXXI. tör vény (a továb biak ban: Tny.) 22. § (1) be kez dé se alkot mány elle nességének meg ál la pí tá sát és meg sem mi -sí té sét is. Ez utób bi jog sza bá lyi ren del ke zés tar tal mát nem ki fo gás ol ta az in dít vá nyo zó, sõt – ál lí tá sa sze rint – a jog al -ko tó ez zel or vo sol ta az ál ta la jel zett prob lé mát. Ar ra kér te az Al kot mány bí ró sá got, hogy vissza me nõ le ges ha tállyal sem mi sít se meg a Tny. 22. § (1) be kez dé sét, ami sze rin te le he tõ vé ten né nyug dí ja új ra meg ál la pí tá sát.
II.
Az in dít vá nyo zó két ké rel met ter jesz tett elõ. Ezek egyi -ke sem al kal mas ér de mi el bí rá lás ra az aláb bi ak sze rint.
1. Az el sõ in dít vány a Tbtv. – az a tár sa da lom biz to sí tás ról szóló 1975. évi II. tör vény mó do sí tá sá ról és ki egé -szí té sé rõl szóló 1993. évi VIII. tör vény 13. §-a ér tel mé ben 1993. már ci us 1jei ha tállyal be ik ta tott – 44. § alkot mány elle nességének meg ál la pí tá sát és ha tály ba lé pé sig vissza -me nõ le ges -meg sem mi sí té sét ké ri. Ér ve lé sé nek lé nye ge, hogy alkot mány elle nes volt a Tbtv. annyi ban, hogy a 103/B. § és 103/D. §a alap ján olyan jö ve de lem után is kö -te le zõ volt a tár sa da lom biz to sí tá si já ru lé kot fi zet ni, amely nem ké pe zett a tör vény 44. §-a sze rint nyug díj ala pot.
Az in dít vány el bí rá lá sá ra az Al kot mány bí ró ság nak nincs ha tás kö re, mert a Tbtv. már nem ha tály ban lé võ jog sza bály. A tár sa da lom biz to sí tás el lá tá sa i ra és a ma gán nyug díj ra jo go sul tak ról, va la mint e szol gál ta tá sok fe de ze -té rõl szóló 1997. évi LXXX. tör vény mel lék le -té nek a) pont ja ér tel mé ben a Tbtv. 1998. ja nu ár 1-jé vel ha tá lyon kí vül he lye zés re ke rült. Az Al kot mány bí ró ság fõ sza bály ként ha tály ban lé võ jog sza bály al kot má nyos sá gi vizs gá la tát vég zi el. Ha tály ban már nem lé võ jog sza bá lyi ren del ke zés ese tén a vizs gá lat le foly ta tá sá ra csak az Al kot mány bí -ró ság -ról szóló 1989. évi XXXII. tör vény (a továb biak ban:
Abtv.) 48. §-a sze rin ti al kot mány jo gi pa nasz, il let ve 38. §a sze rin ti bí ró sá gi el já rás ke re té ben tör tént kez de mé -nye zés alap ján van le he tõ ség. [pl.: 17/2000. (V. 26.) AB ha tá ro zat, ABH 2000, 112, 114.]
Te kin tet tel ar ra, hogy je len ügy nem al kot mány jo gi pa nasz, il let ve nem bí rói kez de mé nye zés alap ján in dult, az Al -kot mány bí ró ság nak nincs le he tõ sé ge a már ha tá lyon kí vül he lye zett jog sza bály vizs gá la tá ra így az er re irá nyu ló in dít ványt – az Al kot mány bí ró ság ide ig le nes ügy rend jé rõl és an -nak köz zé té te lé rõl szóló, mó do sí tott és egy sé ges szer ke zet be fog lalt 3/2001. (XII. 3.) Tü. ha tá ro zat (ABH 2003. 2065.) (a továb biak ban: Ügy rend) 29. § f) pont ja ér tel mé ben – az ér -de mi vizs gá lat mel lõ zé sé vel vissza uta sí tot ta.
2. A má so dik in dít vány a tár sa da lom biz to sí tá si nyug díj össze gé nek ki szá mí tá sát je len leg sza bá lyo zó, ha tá lyos jog sza bály, a Tny. 22. § (1) be kez dé se alkot mány elle
nességének vizs gá la tát ké ri a Tbtv. 44. §a alkot mány elle -nességére fel ho zott in do kai alap ján.
Az in dít vá nyo zó ma ga is el is me ri azon ban, hogy a Tny.
22. §-a nem alkot mány elle nes, pusz tán azt ki fo gá sol ja, hogy „csak 1997. ja nu ár 1jé tõl kez dõ dõ en ve he tõ figye -lembe (...) az összes biz to sí tá si jog vi szony ból szár ma zó jö ve de lem.” Ez az in dít vá nyo zó ál lás pont ja sze rint az egyet len, az Al kot mány 13. § (1) be kez dé sé nek és 70/E. §-ának meg fe le lõ sza bá lyo zá si mód.
Az elõ ter jesz tett in dít vány ér dem ben nem bí rál ha tó el.
Az Abtv. 22. § (2) be kez dé se sze rint az in dít vány nak az el já rás ban el ér he tõ cél ra – ese tünk ben a jog sza bály meg sem mi sí té sé re – irá nyu ló „ha tá ro zott ké rel met” kell tar tal maz nia. Je len in dít vány a Tny. 22. § (1) be kez dés meg sem -mi sí té sét – sza vai sze rint az al kot má nyos sá gi vizs gá lat
„ki ter jesz té sét” és „al kot mány sér tõ vol tá nak meg ál la pí tá -sát” – ké ri, azon ban ér ve lé sé bõl vi lá go san ki tû nik, hogy a Tny. 22. § (1) be kez dé sét al kot má nyos nak tart ja.
Az Abtv. ér tel mé ben az Al kot mány bí ró ság ha tás kö re a jog sza bá lyok, il let ve ál la mi irá nyí tás egyéb jo gi esz kö zei és az Al kot mány ren del ke zé sei össz hang já nak vizs gá la tá ra ter jed ki. Az Abtv. 40. §a ki mond ja, hogy alkot mány -elle nesség meg ál la pí tá sa ese tén az Al kot mány bí ró ság a jog sza bályt, il le tõ leg az ál la mi irá nyí tás egyéb jo gi esz kö -zét tel je sen vagy rész ben meg sem mi sí ti. A meg sem mi sí tés elõ fel té te le te hát az alkot mány elle nesség meg ál la pí tá sa.
A meg sem mi sí tés kö vet kez té ben a jog sza bály ha tá lyát vesz ti, még pe dig az al kot mány bí ró sá gi ha tá ro zat köz zé té te lé nek nap já val, s e nap tól kezd ve azt nem le het al kal maz -ni. Az Abtv. azon ban azt is rög zí ti [43. § (2) be kez dés], hogy a jog sza bály nak, vagy ál la mi irá nyí tás egyéb jo gi esz kö zé nek meg sem mi sí té se nem érin ti a ha tá ro zat köz zé -té te le elõtt lét re jött jog vi szo nyo kat, s a be lõ lük szár ma zó jo go kat, kö te le zett sé ge ket. A meg sem mi sí tett jog sza bály hatályba lépése elõt ti jog vi szo nyok ra va ló al kal ma zá sát az Abtv. épp úgy nem te szi le he tõ vé, mint aho gyan nem ír hat -ja elõ az Al kot mány bí ró ság va la mely az Al kot mány nak meg fe le lõ – nem alkot mány elle nes – jog sza bály vissza me -nõ le ges al kal ma zá sát sem.
A ki fej tett in do kok alap ján az in dít vány ban fog lalt ké re -lem tel je sí té sé re az Al kot mány bí ró ság nak nincs ha tás kö re, így az Ügy rend 29. § b) pont ja alap ján az in dít ványt e ré -szé ben is – ér de mi vizs gá lat nél kül – vissza uta sí tot ta.
Bu da pest, 2006. no vem ber 20.
Dr. Bi ha ri Mi hály s. k.,
az Al kot mány bí ró ság el nö ke
Dr. Ba logh Ele mér s. k., Dr. Bra gyo va And rás s. k.,
al kot mány bí ró elõ adó al kot mány bí ró
Dr. Er dei Ár pád s. k., Dr. Hol ló And rás s. k.,
al kot mány bí ró al kot mány bí ró
Dr. Kis s Lász ló s. k., Dr. Ku ko rel li Ist ván s. k.,
al kot mány bí ró al kot mány bí ró
Dr. Pa czo lay Pé ter s. k.,
al kot mány bí ró
1028/B/2000. AB végzés
Az Al kot mány bí ró ság jog sza bály alkot mány elle nessé -gének utó la gos vizs gá la tá ra irá nyu ló in dít vány alap ján meg hoz ta a kö vet ke zõ
v é g z é s t :
1. Az Al kot mány bí ró ság az adók ra, já ru lé kok ra és egyéb költ ség ve té si be fi ze té sek re vo nat ko zó egyes tör -vények mó do sí tá sá ról szóló 2000. évi CXIII. tör vény 267. § (2) be kez dé sé nek „a 67. § (7) be kez dé se,” szö veg ré sze alkot mány elle nességének meg ál la pí tá sá ra és meg sem mi sí té sé re irá nyu ló in dít vány tár gyá ban az el já rást meg -szün te ti.
2. Az Al kot mány bí ró ság a sze mé lyi jö ve de lem adó ról szóló 1995. évi CXVII. tör vény 67. §-a (9) be kez dé se c) pont ja 2004. de cem ber 31-ig ha tály ban volt ck) al pont ja alkot mány elle nességének meg ál la pí tá sá ra és meg sem mi -sí té sé re irá nyu ló el já rást meg szün te ti.
I n d o k o l á s I.
1. Az in dít vá nyo zó sze rint az adók ra, já ru lé kok ra és egyéb költ ség ve té si be fi ze té sek re vo nat ko zó egyes tör -vények mó do sí tá sá ról szóló 2000. évi CXIII. tör vény (a továb biak ban: Tv.) 267. § (2) be kez dé sé nek a sze mé lyi jö ve de lem adó ról szóló 1995. évi CXVII. tör vény (a továb biak ban: Szjatv.) 67. § (7) be kez dé sét 2001. ja nu ár 1jé vel ha tá lyon kí vül he lye zõ ren del ke zé se el len té tes a jog ál -la mi ság és a jog biz ton ság kö ve tel mé nyé vel és ezért sér ti az Al kot mány 2. § (1) be kez dé sét.
Az Szja-tv. a tõ ke jö ve del mek egy spe ci á lis cso port já ra vo nat ko zó an nyúj tott adó ked vez ményt: azok a ma gán sze mé lyek ugyan is, akik a ked vez mény ha tá lyos sá ga alatt vá sá rol tak tõ ke szám lá ra he lyez he tõ ér ték pa pírt ab ban a tu -dat ban, hogy an nak el adá sa kor ár fo lyam nye re sé gük 0%-k al fog adóz ni, 2001. ja nu ár 1-je után ér té ke sí tés kor a meg vál to zott sza bá lyo zás kö vet kez mé nye ként ár fo lyam -nye re sé gük nél a ked vez mény meg vo nás utá ni, az az 20%-os adó val kell szá mol ni uk.
2. Az in dít vá nyo zó sze rint sér ti az Al kot mány 2. § (1) be kez dé sé ben meg fo gal ma zott jog ál lam hoz tar to zó jog biz ton sá got a pénz ügye ket sza bá lyo zó egyes jog sza bá -lyok mó do sí tá sá ról szóló 2001. évi LXXIV. tör vény 91. §-a, amely az Szja-tv. 67. §-át mó do sí tot ta 2002. ja nu ár 1-jé tõl.
Az Szja-tv.-nek az in dít vány be nyúj tá sa kor ha tá lyos, mó do sí tott 67. §-a (9) be kez dé sé nek c) pont ja ck) al pont ja ér tel mé ben – a 67. § (9) be kez dés c) pont ja ca)–cj) al pont ja i ban nem em lí tett jog cí men vagy más mó don meg szer zett ér ték pa pír ese té ben, az ár fo lyam nye re ség bõl szár ma
zó jö ve de lem re vo nat ko zó ren del ke zé sek al kal ma zá sá -ban – az ér ték pa pír meg szer zé sé re for dí tott ér ték nul la.
A mó do sí tást meg elõ zõ en az Szjatv. 67. § (2) be kez dé sé nek utol só mon da ta 2002. ja nu ár 1je elõtt úgy ren del ke -zett, hogy ha a meg szer zés re for dí tott összeg az Szja-tv.
67. § (2) be kez dé se el sõ, má so dik és har ma dik mon da ta té -te les ren del ke zé sei sze rint nem ál la pít ha tó meg, ak kor a be vé tel 25 szá za lé ka az ár fo lyam nye re ség.
Mint hogy fõ sza bály sze rint ár fo lyam nye re ség nek az ér ték pa pír el ide ge ní té sé ért ka pott be vé tel nek az ér ték pa pír meg szer zé sé re for dí tott össze get (ér té ket) meg ha la dó ré sze mi nõ sül, a mó do sí tás vissza me nõ le ges ha tá lyú, ked ve zõt le nebb hely zet be hoz za azo kat a be fek te tõ ál lam pol gá ro kat, akik a mó do sí tást, 2002. ja nu ár 1jét köve tõen tesz -nek szert ér ték pa pír el ide ge ní té sé ért ka pott be vé tel re.
II.
1. A Tv. 267. § (2) be kez dé sé nek „a 67. § (7) be kez dé se,” szö veg ré sze alkot mány elle nességét az Al kot mány bí -ró ság a 28/B/2001. AB ha tá ro zat ban már vizs gál ta (ABH 2002, 1209.). Az in dít vány a je len ügy ben el bí rált in dít -vány ban fog lal tak kal azo nos ok ból ál lí tot ta a Tv. 267. § (2) be kez dé sé nek „a 67. § (7) be kez dé se,” szö veg ré sze alkot mány elle nességét.
Az Al kot mány bí ró ság ide ig le nes ügy rend jé rõl és an nak köz zé té te lé rõl szóló, mó do sí tott és egy sé ges szer ke zet be fog lalt 3/2001. (XII. 3.) Tü. ha tá ro za ta (ABH 2003, 2065, a továb biak ban: Ügy rend) 31. §ának c) pont ja sze rint az Al -kot mány bí ró ság az el já rást meg szün te ti, ha az in dít vány az Al kot mány bí ró ság ál tal ér dem ben már el bí rált jog sza bállyal azo nos jog sza bály (jog sza bá lyi ren del ke zés) fe lül vizs gá la tá -ra irá nyul, és az in dít vá nyo zó az Al kot mány nak ugyan ar -ra a
§-ára, il le tõ leg al kot má nyos el vé re (ér té ké re) – ezen be lül – azo nos al kot má nyos össze füg gés re hi vat koz va ké ri az al kot -mány sér tést meg ál la pí ta ni (,,ítélt do log”).
A je len eset ben meg ál la pít ha tó, hogy az in dít vánnyal azo nos tar tal mú in dít vá nyo kat az Al kot mány bí ró ság már el bí rált, ezért az Al kot mány bí ró ság a Tv. 267. § (2) be kez dé sé nek „a 67. § (7) be kez dé se,” szö veg ré sze vo nat ko zá -sá ban a ren del ke zõ rész ben fog lal tak sze rint ha tá ro zott.
2. Az Szja-tv. 67. §-át 2005. ja nu ár 1-jé tõl mó do sí tot ta az adók ról, já ru lé kok ról és egyéb költ ség ve té si be fi ze té -sek rõl szóló tör vények mó do sí tá sá ról szóló 2004. évi CI.
tör vény 16. §-a. A mó do sí tás ered mé nye kép pen az Szja-tv.
67. § (9) be kez dé se a) pont ja ak) al pont ja sze rint az ár fo lyam nye re ség bõl szár ma zó jö ve de lem re vo nat ko zó ren -del ke zé sek al kal ma zá sá ban az ér ték pa pír meg szer zé sé re for dí tott ér ték – az aa)–aj) al pont ban nem em lí tett jog cí men vagy mó don meg szer zett ér ték pa pír ese té ben – a meg szer zés ér de ké ben, az ér ték pa pír át ru há zá sá ig a ma gán sze -mély ál tal tel je sí tett, iga zolt rész.
Az adók ról, já ru lé kok ról és egyéb költ ség ve té si be fi ze -té sek rõl szóló tör vények mó do sí tá sá ról szóló 2005. évi CXIX. tör vény 19. § (2) be kez dé se 2006. ja nu ár 1jei ha -tállyal mó do sí tot ta az Szja-tv. 67. §-a (9) be kez dé se a) pont ját, az Szja-tv. 67. §-a (9) be kez dé se a) pont já nak
ak) al pont ja he lyé be más ren del ke zést lép te tett, és azt al) al pont tal egé szí tet te ki. Az al) al pont sze rint ár fo lyam nye re ség bõl szár ma zó jö ve de lem re vo nat ko zó ren del ke zé -sek al kal ma zá sá ban az ér ték pa pír meg szer zé sé re for dí tott ér ték „az aa)–ak) al pont ban nem em lí tett jog cí men vagy mó don meg szer zett ér ték pa pír ese té ben a meg szer zés ér -de ké ben, az ér ték pa pír át ru há zá sá ig a ma gán sze mély ál tal tel je sí tett, iga zolt rész”.
Meg ál la pít ha tó, hogy az Szjatv. 67. §a már nem tar tal -maz za azt a sza bályt, amely nek alkot mány elle nességét az in dít vá nyo zó ál lí tot ta.
Az Al kot mány bí ró ság ha tá lyon kí vül he lye zett jog sza bály alkot mány elle nességét nem vizs gál ja, ha csak nem an -nak al kal maz ha tó sá ga is el dön ten dõ kér dés (335/B/1990.
AB ha tá ro zat, ABH 1990, 261, 262.). Ha tá lyon kí vül he -lye zett jog sza bály al kot má nyos sá gi vizs gá la ta a konk rét nor ma kont roll két ese té ben, az Al kot mány bí ró ság ról szóló 1989. évi XXXII. tör vényt (a továb biak ban: Abtv.) 38. § (1) be kez dé se sze rin ti bí rói kez de mé nye zés, és a 48. § sze -rin ti al kot mány jo gi pa nasz alap ján le het sé ges. Mi vel je len ügy ben az in dít vány az Abtv. 1. § b) pont ja sze rin ti utó la gos abszt rakt nor ma kont roll ra irá nyult, ezért az Al kot -mány bí ró ság az Ügy rend 31. § a) pont ja alap ján az el já rá -sát meg szün tet te.
Bu da pest, 2006. no vem ber 14.
Dr. Bi ha ri Mi hály s. k.,
az Al kot mány bí ró ság el nö ke
Dr. Ba logh Ele mér s. k., Dr. Bra gyo va And rás s. k.,
al kot mány bí ró al kot mány bí ró
Dr. Er dei Ár pád s. k., Dr. Hol ló And rás s. k.,
al kot mány bí ró al kot mány bí ró
Dr. Kis s Lász ló s. k., Dr. Ku ko rel li Ist ván s. k.,
al kot mány bí ró al kot mány bí ró
Dr. Pa czo lay Pé ter s. k.,
elõ adó al kot mány bí ró
102/E/2001. AB végzés
Az Al kot mány bí ró ság mu lasz tás ban meg nyil vá nu ló alkot mány elle nesség meg szün te té se iránt be nyúj tott in dít -vány tár gyá ban meg hoz ta a kö vet ke zõ
v é g z é s t :
Az Al kot mány bí ró ság az ál lam ház tar tás ról szóló 1992.
Az Al kot mány bí ró ság az ál lam ház tar tás ról szóló 1992.