598/B/2001. AB végzés
Az Al kot mány bí ró ság jog sza bály alkot mány elle -nességének utó la gos vizs gá la tá ra irá nyu ló in dít vá nyok tár gyá ban meg hoz ta a kö vet ke zõ
v é g z é s t :
1. Az Al kot mány bí ró ság a köz al kal ma zot tak jog ál lá sá ról szóló 1992. évi XXXIII. tör vény 93. § (4) be kez dé se alkot -mány elle nességének meg ál la pí tá sá ra és meg sem mi sí té sé re irá nyu ló in dít vány tár gyá ban in dult el já rást meg szün te ti.
2. Az Al kot mány bí ró ság a ta ná rok kö te le zõ óra szám eme lé se miatti bér kom pen zá ci ó ja tár gyá ban ho zott jog sza bá lyok fe lül vizs gá la tá ra és új ra sza bá lyo zá sá ra, va la mint ál -lás fog la -lás meg ho za ta lá ra irá nyu ló in dít ványt vissza uta sít ja.
I n d o k o l á s
1. Az in dít vá nyo zók a köz al kal ma zot tak jog ál lá sá ról szóló 1992. évi XXXIII. tör vény (a továb biak ban: Kjt.) 93. § (4) be kez dé se alkot mány elle nességének meg ál la pí tá sá ra és meg sem mi sí té sé re ter jesz tet tek elõ in dít ványt, to váb bá kér ték, hogy az Al kot mány bí ró ság a ta ná rok kö te le -zõ óra szám eme lé se miatti bér kom pen zá ci ó ja tár gyá ban ho zott jog sza bá lyo kat vizs gál ja fe lül és sza bá lyoz za új ra, va la mint ad jon e tárgy ban ál lás fog la lást.
A tá ma dott, át me ne ti ren del ke zés és an nak uta ló sza bá -lya foly tán al kal ma zan dó, a Ma gyar Köz tár sa ság 1998. évi költ ség ve té sé rõl szóló CXLVI. tör vény 87. § (1) be kez dé -se ér tel mé ben a pe da gó gu so kat a köz ok ta tás ról szóló
1993. évi LXXIX. tör vény alap ján 1996. szep tem ber 1jé tõl meg il le tõ il let mény eme lés nél 5 éven be lül nem volt be szá mít ha tó a kö te le zõ óra szám meg eme lé sé nek el len té te -le zé sé re ka pott összeg. Így azo kat, akik a bér eme lés elõtt – ide ig le nes jel leg gel nap kö zis ta nár ként, vagy szak ve ze tõ -ként – ke ve sebb óra szám ban dol goz tak, en nek meg szûn te után an nak el le né re, hogy óra szá muk emel ke dett, az er re esõ összeg fi gyel men kí vül ma radt az il let mény eme lé sé nek alap já nál, amely nek ered mé nye ként ke ve sebb jut ta -tás ban ré sze sül tek, mint az azo nos be osz -tás sal ren del ke zõ azok a ta ná rok, akik nek az óra szá ma nem vál to zott.
Ezért az in dít vány sze rint a ren del ke zés az Al kot mány 70/B. §-ába üt kö zik.
2. Az in dít vá nyok be nyúj tá sát köve tõen a tá ma dott ren del ke zést a Ma gyar Köz tár sa ság 2001. és 2002. évi költ ség ve té sé rõl szóló 2000. évi CXXXIII. tör vény mó do sí tá sá ról szóló 2002. évi XXIII. tör vény 32. §a 2002. szep tem ber 1jé vel ha tá lyon kí vül he lyez te, de a köz al kal ma zot tak il let mény rend sze ré vel össze füg gõ jog sza bá lyi kör nye zet is je len tõ sen meg vál to zott. En nek alap ve tõ sza bá lya it a Kjt. 61–69. §ai, összeg sze rû sé gét je len leg a Ma -gyar Köz tár sa ság 2009. évi költ ség ve té sé rõl szóló 2008. évi CII. tör vény 55. § (1) be kez dé se, míg a kö te le zõ óra szá mot a Kt. l. szá mú mel lék le te tar tal maz za. Utób bi mér té ke emel ke dett, leg utóbb a köz ok ta tás ról szóló 1993. évi LXXIX. tör vény mó do sí tá sá ról szóló 2006. évi LXXI. tör vény 20. § (1) be kez dé se lép te tett új mel lék le tet a ko ráb bi he lyé be. A köz ok ta tás ról szóló 1993. évi LXXIX. tör vény mó do sí tá sá ról szóló 2007. évi LXXXVII. tör vény 25. §a a ko ráb bi tól el té rõ en sza bá lyoz ta a kö te le zõ órát meg ha la dó ta ní tá si órák mennyi sé -gét és dí ja zá sá nak sza bá lyát is.
Az Al kot mány bí ró ság ha tá lyon kí vül he lye zett jog sza bály alkot mány elle nességét ki vé te le sen, az Al kot mány bí -ró ság -ról szóló 1989. évi XXXII. tör vény (a továb biak ban:
Abtv.) 38. §-ában fog lalt bí rói kez de mé nye zés és a 48. § sze rin ti al kot mány jo gi pa nasz ese té ben [10/1992. (II. 25.) AB ha tá ro zat, ABH 1992, 72, 76.; 335/B/1990. AB ha tá ro -zat, ABH 1990, 261, 262.], to váb bá ak kor vizs gál ja, ha a ha tá lyát vesz tett jog sza bály he lyé be lé põ jog sza bály tar tal mi lag a ko ráb bi val azo nos és ez ál tal azo nos a vizs gá lan -dó al kot má nyos sá gi prob lé ma. (137/B/1991. AB vég zés, ABH 1992, 456, 457.)
A vizs gált ügy ben elõ ter jesz tett in dít vány utó la gos nor ma kont roll ra irá nyult, a ki fo gás olt sza bályt azon ban az el bí rá lás idõ pont já ban ha tá lyos Kjt. már nem tar tal maz za, va la -mint az ez zel össze füg gõ ren del ke zé se i ben sem lel he tõ fe l az in dít vá nyo zók ál tal fel ve tett, az il let mény eme lés szá mí tá si mód já val össze füg gõ al kot má nyos sá gi prob lé ma.
Er re te kin tet tel az Al kot mány bí ró ság az el já rást eb ben a vo nat ko zás ban az Al kot mány bí ró ság ide ig le nes ügy rend jé rõl és an nak köz zé té te lé rõl szóló, több ször mó do sí -tott és egy sé ges szer ke zet be fog lalt 2//2009. (I. 12.) Tü.
ha tá ro zat (ABK 2009. ja nu ár, 3.; a továb biak ban: Ügy -rend) 31. §- ának a) pont ja alap ján meg szün tet te.
3. Az Al kot mány bí ró ság ha tás kö rét az Abtv. 1. § a)–h) pont jai ha tá roz zák meg, és sem az Abtv., sem más tör vényi ren del ke zé sek alap ján nincs ha tás kö re al kot má nyos sá gi prob lé ma kap csán ál lás fog la lás ra. Ezért az Al kot mány bí -ró ság az Ügy rend 29. § b) pont ja alap ján az er re irá nyu ló in dít ványt vissza uta sí tot ta.
Az in dít vá nyo zók kér ték az il let mény eme lés sel kap cso la tos jog sza bá lyok fe lül vizs gá la tát is, azok konk rét meg je lö lé se és az Al kot mány vo nat ko zó ren del ke zé sé nek fel hí -vá sa nél kül. Az in dít -vány e te kin tet ben nem fe le l meg az Abtv. 22. § (2) be kez dé se ál tal tá masz tott tar tal mi kö ve tel mé nyek nek, amely sze rint an nak a ké re lem alap já ul szol gá ló ok meg je lö lé se mel lett ha tá ro zott ké rel met kell tar tal -maz nia. (472/B/2000. AB vég zés, ABH 2001, 1655.;
494/B/2002. AB vég zés, ABH 2002, 1783, 1784.) Az Al kot mány bí ró ság meg ál la pí tot ta, hogy e tar tal mi kö -ve tel mény hi á nyá ban az in dít vány eb ben a vo nat ko zás ban ér dem ben nem bí rál ha tó el, ezért azt az Ügy rend 29. § d) pont ja alap ján vissza uta sí tot ta.
Bu da pest, 2009. áp ri lis 6.
Dr. Pa czo lay Pé ter s. k.,
az Al kot mány bí ró ság el nö ke
Dr. Ba logh Ele mér s. k., Dr. Bra gyo va And rás s. k.,
elõadó alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Hol ló And rás s. k., Dr. Kis s Lász ló s. k.,
alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Ko vács Pé ter s. k., Dr. Len ko vics Bar na bás s. k.,
alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Lé vay Mik lós s. k., Dr. Tró csá nyi Lász ló s. k.,
alkotmánybíró alkotmánybíró
1010/B/2001. AB végzés
Az Al kot mány bí ró ság jog sza bály alkot mány elle nességének utó la gos vizs gá la tá ra irá nyu ló in dít vány tár -gyá ban meg hoz ta a kö vet ke zõ
v é g z é s t :
Az Al kot mány bí ró ság a Ma gyar Köz tár sa ság 2001. és 2002. évi költ ség ve té sé rõl szóló 2000. évi CXXXIII. tör vény 110. § (2) be kez dé sé nek „A köz al kal ma zot tak jog ál -lá sá ról szóló 1992. évi XXXIII. tör vény 93. §-ának (2)–(3) be kez dé se, va la mint a 2. szá mú mel lék le te (...) 2002. ja nu ár 1jén ha tá lyát vesz ti,” szö veg ré sze alkot -mány elle nessége meg ál la pí tá sá ra és meg sem mi sí té sé re irá nyu ló el já rást meg szün te ti.
I n d o k o l á s
1. Az in dít vá nyo zó a Ma gyar Köz tár sa ság 2001. és 2002. évi költ ség ve té sé rõl szóló 2000. évi CXXXIII. tör vény (a továb biak ban: Kvt.) 110. § (2) be kez dé se, az in dít vány tar tal má ból kö vet ke zõ en azon ban csak e ren del ke -zés nek „A köz al kal ma zot tak jog ál lá sá ról szóló 1992. évi XXXIII. tör vény 93. §-ának (2)–(3) be kez dé se, va la mint a 2. szá mú mel lék le te (...) 2002. ja nu ár 1jén ha tá lyát vesz -ti,” szö veg ré sze alkot mány elle nességének meg ál la pí tá sa és meg sem mi sí té se iránt ter jesz tett elõ ké rel met.
Elõ ad ta, hogy orosztör té ne lem sza kos fõ is ko lai dip lo má val ren del ke zõ ta nár ként – az orosz nyel vi ok ta tás meg -szû né se miatt – meg sze rez te a né met ta ná ri szak ké pe sí tést.
Így a köz al kal ma zot tak jog ál lá sá ról szóló 1992. évi XXXIII. tör vény (a továb biak ban: Kjt.) 1997. ja nu ár 31-jé ig ha tá lyos 63. § (7) be kez dé se alap ján – mint hat évi köz al kal ma zot ti jog vi szony ban el töl tött idõ vel és leg alább két, a mun ka kö re el lá tá sá hoz szük sé ges fõ is ko lai vég zett -ség gel ren del ke zõ pe da gó gust – az „F” fi ze té si osz tály ba so rol ták be. A Kjt. 1997. feb ru ár 1jé tõl ha tá lyos ren del ke zé se az „F” fi ze té si osz tály ba so ro lás fel té te le it meg vál toz -tat ta, a bé re zést pe dig az 1. szá mú mel lék let tar tal maz ta, azon ban a ko ráb ban az „F” osz tály ba so rol ta kat a 2. szá mú mel lék let ben meg je lölt ga ran tált alap bér il let te meg, amely az in dít vá nyo zó ese té ben meg ha lad ta az egy dip lo -más, két sza kos ta ná rok bé rét.
A Kvt. tá ma dott ren del ke zé se ha tá lyon kí vül he lyez te a Kjt. 2. szá mú mel lék le tét. Az in dít vá nyo zó ál lás pont ja sze rint e ren del ke zés sér ti az egyen lõ mun ká ért egyen lõ bé re zés hez, ille tõ leg a vég zett mun ka mennyi sé gé nek és mi nõ sé gé nek meg fe le lõ jö ve de lem hez való, az Al kot mány 70/B. § (2) és (3) be kez dé sé ben biz to sí tott jo got, mert ez -ál tal meg szûnt az azo nos fi ze té si osz t-ály ba és fo ko zat ba tar to zó pe da gó gu sok bé re zé se kö zöt ti, ki zá ró lag a dip lo mák szá má ból ere dõ kü lönb ség; a több dip lo má sok il let mé nyé ben nem je lent ke zik az alap dip lo má ban nem sze -rep lõ sza kok ok ta tá sá nak el len ér té ke, ille tõ leg a 20 órá ban ta ní tó, több dip lo más ta nár ral azo nos il let ményt kap hat az
ugyan ezen óra szám ban ta ní tó, egy dip lo má val ren del ke zõ, két sza kon ta ní tó ta nár. Ki fej tet te, hogy a tá ma dott ren del ke zés meg sem mi sí té sé vel „is mét le he tõ vé vál na a több dip lo más, volt orosz sza ko sok ga ran tált alap bé ré nek meg ál la -pí tá sa” a ko ráb bi mó don.
2. A Ma gyar Köz tár sa ság 1997. évi költ ség ve té sé rõl szóló 1996. évi CXXIV. tör vény 1997. feb ru ár 1-jé tõl meg szün tet te a köz al kal ma zot ti osz tá lyo kat, más ala pok ra he lyez te a köz al kal ma zot tak elõ me ne te li és il let mény rend sze rét. A Kjt. be ik ta tott 61–63. §a az is ko lai vég zett ség hez kap cso ló dó fi ze té si osz tá lyo kat ál la pí tott meg az ah -hoz tar to zó fi ze té si fo ko za tok kal úgy, hogy a leg ma ga sabb is ko lai vég zett ség, il let ve szak ké pe sí tés alap ján ha tá roz ha tó meg a fi ze té si osz tály (be so ro lás). A 61. § (1) be kez dés f) pont ja az „F” fi ze té si osz tály hoz fõ is ko lai vég zett sé -get és szak kép zett sé -get iga zo ló ok le ve let ír ta elõ, egy ben a 66. § (2) be kez dés azt is tar tal maz ta, hogy amennyi ben a köz al kal ma zott nak a mun ka kö re el lá tá sá hoz a be so ro lás alap já ul szol gá ló is ko lai vég zett ség, il let ve szak ké pe sí tés, szak kép zett ség mel lett a ki ne ve zé sé ben fel tün te tett to váb bi szak ké pe sí tés re, szak kép zett ség re is szük ség van, és az -zal a köz al kal ma zott ren del ke zik, a ga ran tált il let mé nye a to váb bi szak ké pe sí té sek szá má tól füg gõ en leg alább 5%
ille tõ leg 8%-k al nö vek szik, azon ban az zal a fel té tel lel, hogy e szak ké pe sí té sét mun ka ide jé nek leg alább 10%-ában hasz no sít ja. E ren del ke zés hez tár sult a ko ráb ban – két fõ is -ko lai vég zett ség alap ján – „F” fi ze té si osz tály ba be so rolt köz al kal ma zot tak ra vo nat ko zó bér táb la, meg kü lön böz tet ve õket az új on nan ugyan eb be a be so ro lás ba ke rült egy -dip lo más pe da gó gu sok tól, így utób bi ak bé re zé sé nél nem volt je len tõ sé ge, hogy az adott sza kot ta nít ják-e vagy sem.
A tá ma dott sza bály ezt a kü lönb ség té telt szün tet te meg a Kjt. 2. szá mú mel lék le té nek ha tá lyon kí vül he lye zé sé vel, egy ben azon ban azt is tar tal maz ta, hogy a 2. szá mú mel lék let alap ján be so rolt köz al kal ma zott 2001. évi il let mé -nyét leg alább 6%-k al, a 2002. évi il let mé -nyét leg alább 5%k al ak kor is meg kell emel ni, ha egyéb ként a be so ro -lás ra vo nat ko zó ren del ke zé sek alap ján nem, vagy en nél ala cso nyabb mér té kû il let mény eme lés il let né meg. En nek ered mé nye ként egy sé ges bér táb lá zat ke rült al kal ma zás ra, va la mint a dip lo mák szá ma he lyett a szak ké pe sí tés tény le -ges hasz ná la ta ese tén biz to sí tott több let já ran dó sá got, ugyan ak kor azon ban a ko ráb bi 2. szá mú mel lék let alap ján dí ja zott „F” be so ro lá sú pe da gó gu sok ese té ben még két éven ke resz tül a bér táb la alap ján já ró il let ményt meg ha la -dó mér ték ben tet te le he tõ vé az eme lést. Ez zel azo nos szint re ke rült a mun ka kör höz szük sé ges szak ké pe sí tés sel ren del ke zõk bé re – amely nek összeg sze rû sé gét a 66. § (1) be kez dé se ér tel mé ben az éves költ ség ve té si tör vény ál -la pít ja meg –, vagy is a ki fo gás olt sza bály tel je se dés be ment; ugyan ak kor azt a ren del ke zést, amely bé re zést – a dip lo mák szá má tól füg get le nít ve – a hasz nált szak ké pe -sí tés hez iga zí tot ta, az in dít vá nyo zó nem tá mad ta.
A jog al ko tás ról szóló 1987. évi XI. tör vény (a továb biak ban: Jat.) 13. §a sze rint a jog sza bály ak kor vesz ti ha -tá lyát, ha más jog sza bály ha -tá lyon kí vül he lye zi, vagy ha
a jog sza bály ban meg ha tá ro zott ha tár idõ le járt. Az Al kot mány bí ró ság a Jat.nak ezt a sza bá lyát a jog sza bály al kal -maz ha tó sá gá ra vo nat ko zó ren del ke zés ként ér tel mez te.
Kö vet ke ze tes gya kor la ta sze rint a sza bály al kal ma zá sá ra a jog sza bály ál tal elõ írt ha tár idõ le tel té vel, az zal, hogy a ki fe je zet ten ha tá lyon kí vül nem he lye zett jog sza bá lyi ren del ke zé sek tel je se dés be men tek, és így már nincs mód ar ra, hogy a jog ala nyok a jog sza bá lyi ren del ke zé sek alap -ján jo got sze rez ze nek, a jog sza bály lé nye gé ben ha tá lyát vesz ti. [1239/B/1990. AB vég zés, ABH 1991, 785–786.;
332/B/2000. AB vég zés, ABH 2002, 1742, 1743.;
544/B/2003. AB vég zés, ABH 2005, 1738, 1739.]
Az Al kot mány bí ró ság meg ál la pí tot ta, hogy a ha tá lyon kí vül he lye zõ ren del ke zés al kal maz ha tó sá ga meg szûnt, az nem te kint he tõ ha tá lyos nak.
Az Al kot mány bí ró ság ha tás kö re az Al kot mány bí ró ság ról szóló 1989. évi XXXII. tör vény (a továb biak ban: Abtv.) 1. § b) pont ja sze rin ti ha tás kö ré ben el jár va – fõ sza bály ként – ha -tá lyos jog sza bá lyok el bí rá lá sá ra ter jed ki. Ha -tá lyát vesz tett jog sza bály alkot mány elle nességének vizs gá la tá ra csak ki vé -te le sen, a konk rét nor ma kont roll ese -te i ben: az Abtv. 38. §-a sze rin ti bí rói kez de mé nye zés és az Abtv. 48. §ában sza bá -lyo zott al kot mány jo gi pa nasz alap ján ke rül het sor. Mi vel az in dít vány az utó la gos nor ma kont roll ha tás kör ben ér ke zett, az Al kot mány bí ró ság ezért az Al kot mány bí ró ság ide ig le nes ügy rend jé rõl és an nak köz zé té te lé rõl szóló, több ször mó do sí tott és egy sé ges szer ke zet be fog lalt 2/2009. (I. 12.) Tü. ha -tá ro zat (ABK 2009. ja nu ár, 3.) 31. § a) pont ja ér tel mé ben az el já rást meg szün tet te.
Bu da pest, 2009. áp ri lis 28.
Dr. Pa czo lay Pé ter s. k.,
az Al kot mány bí ró ság el nö ke
Dr. Ba logh Ele mér s. k., Dr. Bra gyo va And rás s. k.,
elõadó alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Hol ló And rás s. k., Dr. Kis s Lász ló s. k.,
alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Ko vács Pé ter s. k., Dr. Len ko vics Bar na bás s. k.,
alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Lé vay Mik lós s. k., Dr. Tró csá nyi Lász ló s. k.,
alkotmánybíró alkotmánybíró
649/B/2003. AB vég zés
Az Al kot mány bí ró ság jog sza bály alkot mány elle nességének utó la gos vizs gá la tá ra irá nyu ló in dít vány tár gyá -ban – dr. Lé vay Mik lós al kot mány bí ró kü lön vé le mé nyé vel – meg hoz ta a kö vet ke zõ
v é g z é s t :
Az Al kot mány bí ró ság az ál la tok vé del mé rõl és kí mé le
Az Al kot mány bí ró ság az ál la tok vé del mé rõl és kí mé le