247/B/2000. AB határozat
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkot mány bíró ság al kot mány jo gi pa nasz, va la mint jog sza bály alkot mány elle nességének utó la gos vizs gá la tá ra, il le tõ leg jog sza bály nem zet kö zi szer zõ dés be üt kö zé sé -nek vizs gá la tá ra irá nyuló in dít vá nyok tár gyá ban meg hoz ta a kö vet ke zõ
h a t á r o z a t o t :
1. Az Alkot mány bíró ság a fegy ve res szer vek hi va tá sos ál lo má nyú tag ja i nak szol gá la ti vi szo nyá ról szóló 1996. évi
XLIII. tör vény 87. §a alkot mány elle nességének meg állapítására és meg sem mi sí té sé re irá nyuló in dít ványt el -uta sít ja.
2. Az Alkot mány bíró ság a fegy ve res szer vek hi va tá sos ál lo má nyú tag ja i nak szol gá la ti vi szo nyá ról szóló 1996. évi XLIII. tör vény vég re haj tá sá ról szóló 140/1996. (VIII. 31.) Korm. ren de let 39. §a alkot mány elle nességének meg ál la pí tá sá ra és meg sem mi sí té sé re irá nyuló in dít ványt eluta -sítja.
3. Az Alkot mány bíró ság a fegy ve res szer vek hi va tá sos ál lo má nyú tag ja i nak szol gá la ti vi szo nyá ról szóló 1996. évi XLIII. tör vény 87. §a, va la mint a fegy ve res szer vek hi va
-tá sos ál lo má nyú tag ja i nak szol gá la ti vi szo nyá ról szóló 1996. évi XLIII. tör vény vég re haj tá sá ról szóló 140/1996.
(VIII. 31.) Korm. ren de let 39. §-a és 55. §-a nem zet kö zi szer zõ dés be üt kö zé sé nek vizs gá la tá ra irá nyuló in dít ványt vissza uta sít ja.
4. Az Alkot mány bíró ság a fegy ve res szer vek hi va tá sos ál lo má nyú tag ja i nak szol gá la ti vi szo nyá ról szóló 1996. évi XLIII. tör vény vég re haj tá sá ról szóló 140/1996. (VIII. 31.) Korm. ren de let 39. §a és 55. §a al kot mány el le nes sé gé nek meg ál la pí tá sá ra és meg sem mi sí té sé re irá nyuló al kot -mány jo gi pa naszt vissza uta sít ja.
5. Az Alkot mány bíró ság a fegy ve res szer vek hi va tá sos ál lo má nyú tag ja i nak szol gá la ti vi szo nyá ról szóló 1996. évi XLIII. tör vény vég re haj tá sá ról szóló 140/1996. (VIII. 31.) Korm. ren de let 39. §-a mó do sí tá sá ra irá nyuló in dít ványt vissza uta sít ja.
6. Az Alkot mány bíró ság a fegy ve res szer vek hi va tá sos ál lo má nyú tag ja i nak szol gá la ti vi szo nyá ról szóló 1996. évi XLIII. tör vény vég re haj tá sá ról szóló 140/1996. (VIII. 31.) Korm. ren de let 55. §a és 56. §a al kot mány el le nes sé gé nek meg ál la pí tá sá ra és meg sem mi sí té sé re irá nyuló in dít -vány tár gyá ban az el já rást meg szün te ti.
I n d o k o l á s I.
Az Al kot mány bí ró ság hoz két olyan in dít vány ér ke zett, ame lyek alap ve tõ en a fegy ve res szer vek hi va tá sos ál lo má -nyú tag ja i nak szol gá la ti vi szo nyá ról szóló 1996. évi XLIII.
tör vény vég re haj tá sá ról szóló 140/1996. (VIII. 31.) Korm.
ren de let (a továb biak ban: Vhr.) egyes ren del ke zé sei alkot mány elle nességének meg ál la pí tá sá ra és meg sem mi sí té sé -re irá nyul tak. A leg fõbb sé -rel met sze rin tük az okoz za, hogy a fo lya ma tos ügye le ti szol gá lat el lá tá sá ra szer ve zett be osz tá sok ban szol gá la tot tel je sí tõk nem jo go sul tak – más be osz tás ban szol gá ló tár sa ik kal szem ben – ügye le ti, éj sza -kai és dél utá ni pót lé kok ra.
Az Alkot mány bíró ság az in dít vá nyo kat, tár gyi azo nos sá guk ra te kin tet tel az Alkot mány bíró ság ide ig le nes ügy rend jé rõl és annak köz zé té te lé rõl szóló, mó do sí tott és egy -sé ges szer ke zet be fog lalt 3/2001. (XII. 3.) Tü. ha tá ro zat (ABH 2003, 2065., a továb biak ban: Ügy rend) 28. § (2) be kez dé sé nek meg fele lõen egye sí tet te, és azo kat egy el já rás -ban bí rál ta el.
1. Az egyik in dít vá nyo zó sze rint a Vhr. 39. §a [ügye leti pót lék (díj)], 55. §a (éj sza kai pót lék) és 56. §a (dél -utá ni pót lék) sér ti az Al kot mány 35. § (2) be kez dé sé ben fog lalt sza bályt, amely ki mond ja, hogy kor mány ren de let nem le het tör vénnyel el len té tes. A jog for rá si hi e rar chia
sérelmét ab ban lát ja, hogy a Vhr. ki fo gás olt ren del ke zé sei el len té te sek a fegy ve res szer vek hi va tá sos ál lo má nyú tag ja i nak szol gá la ti vi szo nyá ról szóló 1996. évi XLIII. tör -vény (a továb biak ban: Hszt.) vo nat ko zó ren del ke zé se i vel.
In dít vá nyá ban rész le te sen is mer te ti és össze ve ti a Hszt.
egyes fe je ze te i nek kap cso ló dó ren del ke zé se it, és ezek bõl azt a kö vet kez te tést von ja le, hogy a Vhr. sza bá lyo zá si kö ré ben jog kor lá to zást je len t a fo lya ma tos ügye le ti szol gá la -tot el lá tók ki vo ná sa a pót lék ra jo go sult ság ból.
Az in dít vá nyo zó utal a 915/B/1998. AB ha tá ro zat ra (ABH, 2000, 931.; a továb biak ban: Abh.), amely ben az Alkot mány bíró ság az Al kot mány 70/B. § (2) és (3) be kez dé sé vel össze füg gés ben el uta sí tot ta a Vhr. ugyan ezen ren -del ke zé se i re vo nat ko zó an elõ ter jesz tett in dít ványt. Úgy ítél te meg, hogy az alkot mány elle nességet az ál ta la ki fej tet tek sze rint kell meg kö ze lí te ni, s ez eset ben sé rül a mun ka vi lá gá ra vo nat koz tat ha tó spe ci á lis diszk ri mi ná cióti la -lom is.
In dít vá nya vég ki fej té se ként ha tá ro zott ké rel met ter jesz tett elõ ar ra vo nat ko zó an, hogy az Alkot mány bíró ság a tá -ma dott ren del ke zé sek bõl „tö röl je” a „fo lya -ma tos ügye le ti szol gá lat el lá tá sá ra szer ve zett be osz tá sok ban szol gá la tot tel je sí tõk ki vé te lé vel” szö veg részt, va la mint „mó do sít sa”
a Vhr. 39. §ában az „aki szol gá lat ve zény lés alap ján ügye le ti szol gá la tot lá t el” szö veg részt az „aki szol gá lat ve zény lés alap ján ve zény lé ses vagy vál tá sos szol gá la ti rend szer -ben lát ja el szol gá la ti fel ada tát” szö veg rész re.
In dít vány-ki egé szí té sé ben ki fej tet te a Hszt. idõ köz ben tör tént mó do sí tá sá nak rész le te it; meg ál la pít va, hogy a tör vény szö ve gét iga zí tot ták a ren de let hez. Ugyan ak kor nyi -lat ko za tot tet t ar ról, hogy in dít vá nyát a ki egé szí tés sel együtt vál to zat la nul fenn tart ja.
2. A má sik in dít vá nyo zó nem csak utó la gos nor ma kont -roll-ké rel met ter jesz tett elõ a Vhr. egyes ren del ke zé se i vel kap cso lat ban, ha nem egy út tal azok nem zet kö zi szer zõ dés -be üt kö zé sé nek vizs gá la tát is kez de mé nyez te, to váb bá
„ alkotmányos pa nasz”-t is be nyúj tott. Ar ra az eset re, ha az Alkot mány bíró ság még is „jog sza bály sze rû nek” ta lál ná a vég re haj tá si ren del ke zé se ket, in dít ványt tet t a Hszt.
87. §a alkot mány elle nességének és nem zet kö zi szer zõ -dés be üt kö zé sé nek vizs gá la tá ra.
2.1. Az in dít vá nyo zó a Vhr. 39. §a és 55. §a alkot mány elle nességének meg ál la pí tá sát több al kot má nyi ren -del ke zés re ala pít ja. A jog for rá si hi e rar chia meg sér té sét – ha son ló an az 1. pont alat ti in dít vá nyo zó val – azért tart ja meg ál la pít ha tó nak, mert sze rin te a pót lé kok ról szóló vég -re haj tá si -ren del ke zé sek el len té te sek a Hszt. konk ré tan nem ne ve sí tett sza bá lyo zá si tar tal má val. Hi vat ko zik to váb bá õ is – az Abh. is me re té ben – az Al kot mány 70/B. § (2) és (3) be kez dé sé re, mert úgy vé li, hogy a tá ma dott ren del ke zé sek azo nos cso port ba tar to zó sze mé lyek meg kü lön böz -te té sét ered mé nye zik.
2.2. Az in dít vá nyo zó meg fo gal ma zá sa sze rint leg fõ kép pen azért szük sé ges – az Abh. el le né ben – új dön tés ho za
ta la a nem zet kö zi jog ra te kin tet tel, mert az Alkot mány -bíró ság a dön tés kor nem vet te figye lembe a mél tá nyos mun ka bér el vét. Ezzel össze füg gés ben hi vat ko zik az 1976. évi 9. tör vényerejû ren de let tel ki hir de tett, az Egye sült Nem ze tek Köz gyû lé se XXI. ülés sza kán, 1966. de cem -ber 16-án el fo ga dott Gaz da sá gi, Szo ciá lis és Kul tu rá lis Jogok Nem zet kö zi Egyez ség ok mány ra (a továb biak ban:
Egyez ség ok mány). Fel hív ja to váb bá az 1993. évi XXXI.
tör vénnyel ki hir de tett, az em ber i jo gok és az alap ve tõ sza -bad sá gok vé del mé rõl szóló, Ró má ban, 1950. no vem ber 4-én kelt Egyez mény és az ah hoz tar to zó nyolc ki egé szí tõ jegy zõ könyv több cik két is.
2.3. Az in dít vá nyo zó al kot mány jo gi pa na szát a Ma gyar Köz tár sa ság Leg fel sõbb Bí ró sá ga mint fe lül vizs gá la ti bíróság Mfv.E.10.069/2004/3. szá mú vég zé sé vel szem ben nyúj tot ta be. Ér ve lé sé ben a 2.2. pont alatt is mer te tett nem -zet kö zi jo gi össze füg gé sek re hi vat ko zik, to váb bá – kü lön in do ko lás nél kül – utal ar ra, hogy a Vhr. in dít vány ba fog lalt ren del ke zé sei el len té te sek az Al kot mány pre am bu lu má ban írt szo ciá lis pi ac gaz da ság gal és a jog ál la mi ság el -vé vel is. Eze ken túl me nõ en meg jegy zi még azt is, hogy a bí ró ság nem vizs gál ta a díj és a pót lék kö zöt ti kü lönb sé get, il le tõ leg azt sem, hogy a mun kál ta tó ja a tör vények fi gyel men kí vül ha gyá sa mel lett járt el, sé rel mé re bûn cse lek mé -nye ket kö vet tek el, így az em ber i mél tó sá ga is sé rült.
Az al kot mány jo gi pa naszt elõ ter jesz tõ a konk rét ügy ben va ló al kal ma zás meg til tá sát nem kér te.
2.4. Vé ge ze tül az in dít vá nyo zó má sod la gos in dít ványt tesz a Hszt. 87. §-ával össze füg gés ben; ké ri az utó la gos nor ma kont rollt és a nem zet kö zi szer zõ dé be va ló üt kö zés vizs gá la tát a miatt, hogy a tá ma dott ren del ke zés nem mi nõ sí ti az ügye le ti mun ka ke re té ben tel je sí tett plusz órá kat túl -szol gá lat nak. Az in dít vá nyo zó meg íté lé se sze rint azért volt ki re kesz tõ a jog al ko tó, mert a pót lék rend szer rel mél -tá nyos mun ka bér hez jut tat ja az ügye le te se ket. A tör vényi ren del ke zés rõl azt ál lít ja, hogy el len té tes az Al kot mány 70/B. § (2) és (3) be kez dé sé vel, va la mint a ko ráb ban már hi vat ko zott Egyez ség ok mány elõ írásaival.
II.
1. Az Al kot mány in dít vá nyok kal érin tett rendelke -zései:
„35. § (2) A Kormány a ma ga fel adat kör ében ren de le te ket bo csát ki, és ha tá ro za to kat hoz. Eze ket a mi nisz ter el -nök ír ja alá. A Kormány ren de le te és ha tá ro za ta tör vénnyel nem le het el len té tes. A Kormány ren de le te it a hi va ta los lap ban ki kell hir det ni.”
„70/B. § (2) Az egyen lõ mun ká ért min den ki nek, bár mi -lyen meg kü lön böz te tés nél kül, egyen lõ bér hez van jo ga.
(3) Min den dol go zó nak jo ga van olyan jö ve de lem hez, amely meg fe lel vég zett mun ká ja mennyi sé gé nek és mi nõ -sé gé nek.”
2. A Hszt. in dít vánnyal érin tett ren del ke zé se:
„87. § (1) Ha a szol gá lat ér dek e vagy rend kí vü li eset (bal eset, ele mi csa pás vagy sú lyos kár meg elõ zé se, il le tõ -leg el há rí tá sa, kö vet kez mé nye i nek fel szá mo lá sa, to váb bá egyéb elõ re nem lát ha tó kö rül mény be kö vet ke zé se) szük sé ges sé te szi, a hi va tá sos ál lo mány tag ja a 84. §ban meg ha tá ro zott szol gá lat tel je sí té si idõn túl, va la mint a mun ka szü ne ti és pi he nõ na pon is kö te lez he tõ ar ra, hogy szol gá la -tot tel je sít sen (túl szol gá lat), il le tõ leg meg ha tá ro zott ide ig és he lyen ar ra ké szen áll jon. Nem mi nõ sül túl szol gá lat nak az ügye le ti, õr és ké szen lé ti szol gá lat, va la mint a gya kor -la ton va ló rész vé tel.
(2) Az el ren del he tõ túl szol gá lat tar ta ma nap tá ri éven ként 300 óra, amely a mi nisz ter ál tal ki adott ren del ke zés -ben to váb bi 50%-k al nö vel he tõ.
(3) A (2) be kez dés ben írt kor lá to zás nem al kal maz ha tó, ha a túl szol gá lat ra rend kí vü li eset ben ke rül sor.”
3. A Vhr. in dít vá nyok kal érin tett ren del ke zé sei:
„39. § Ügye le ti pót lék ra (díj ra) jo go sult – a fo lya ma tos ügye le ti szol gá lat el lá tá sá ra szer ve zett be osz tá sok ban szol gá la tot tel je sí tõk ki vé te lé vel –, aki szol gá lat ve zény lés alap ján ügye le ti szol gá la tot lá t el. Nem jár ügye le ti pót lék (díj) azért a szol gá la tért, ame lyért más cí men ille té kes pót -lék (dí ja zás) (éj sza kai, or vo si stb.).”
„55. § (1) Éj sza kai pót lék ra az jo go sult, aki ve zény lé ses vagy vál tá sos szol gá la ti idõ rend szer ben est e 22 óra és reg -gel 6 óra kö zött lát ja el szol gá la ti fel ada tát.
(2) Szol gá lat szer ve zé si ér dek bõl az (1) be kez dés tõl el -té rõ en meg ál la pí tott idõ be osz tás ese -tén, amennyi ben a szol gá lat tel je sí té si idõ leg alább 50%a est e 22 óra és reg gel 6 óra köz é esik, a pót lék a szol gá lat tel je sí tés tel jes idõ -tar ta má ra jár. Amennyi ben a hi vat ko zott mér ték az 50%-ot nem éri el, úgy a pót lék csak az (1) be kez dés ben meg ha tá -ro zott idõ tar tam alatt tel je sí tett szol gá lat után jár.
(3) A ha von ta fo lyó sí tan dó éj sza kai pót lék annak jár, aki a szol gá la tát mun ka kö ri kö te les sé gé nél fog va éj sza ka tel je sí ti.”
„56. § (1) Dél utá ni pót lék ra az jo go sult, aki ve zény lé ses vagy vál tá sos szol gá la ti idõ rend szer ben dél után 14 óra és est e 22 óra kö zött lát ja el szol gá la ti fel ada tát.
(2) Szol gá lat szer ve zé si ér dek bõl az (1) be kez dés tõl el -té rõ en meg ál la pí tott idõ be osz tás ese -tén, amennyi ben a szol gá lat tel je sí té si idõ leg alább 50%-a dél után 14 óra és est e 22 óra köz é esik, a pót lék a szol gá lat tel je sí tés tel jes idõ tar ta má ra jár. Amennyi ben a hi vat ko zott mér ték az 50%-ot nem éri el, úgy a pót lék csak az (1) be kez dés ben meg ha tá ro zott idõ tar tam alatt tel je sí tett szol gá lat után jár.”
4. A Vhr. 55. §ának és 56. §ának az in dít vá nyok be -nyúj tá sa kor ha tá lyos szö veg e:
„55. § (1) Éj sza kai pót lék ra az jo go sult, aki ve zény lé ses vagy vál tá sos szol gá la ti idõ rend szer ben – a fo lya ma tos ügye le ti szol gá lat el lá tá sá ra szer ve zett be osz tá sok ban
szol gá la tot tel je sí tõk ki vé te lé vel – est e 22 óra és reg gel 6 óra kö zött lát ja el szol gá la ti fel ada tát.
(2) Szol gá lat szer ve zé si ér dek bõl az (1) be kez dés tõl el -té rõ en meg ál la pí tott idõ be osz tás ese -tén, amennyi ben a szol gá lat tel je sí té si idõ leg alább 50%a est e 22 óra és reg gel 6 óra köz é esik, a pót lék a szol gá lat tel je sí tés tel jes idõ -tar ta má ra jár. Amennyi ben a hi vat ko zott mér ték az 50%-ot nem éri el, úgy a pót lék csak az (1) be kez dés ben meg ha tá -ro zott idõ tar tam alatt tel je sí tett szol gá lat után jár.
(3) A ha von ta fo lyó sí tan dó éj sza kai pót lék annak jár, aki a szol gá la tát mun ka kö ri kö te les sé gé nél fog va éj sza ka tel je sí ti.”
„56. § (1) Dél utá ni pót lék ra az jo go sult, aki ve zény lé ses vagy vál tá sos szol gá la ti idõ rend szer ben – a fo lya ma tos ügye le ti szol gá lat el lá tá sá ra szer ve zett be osz tá sok ban szol gá la tot tel je sí tõk ki vé te lé vel – dél után 14 óra és est e 22 óra kö zött lát ja el szol gá la ti fel ada tát.
(2) Szol gá lat szer ve zé si ér dek bõl az (1) be kez dés tõl el -té rõ en meg ál la pí tott idõ be osz tás ese -tén, amennyi ben a szol gá lat tel je sí té si idõ leg alább 50%-a dél után 14 óra és est e 22 óra köz é esik, a pót lék a szol gá lat tel je sí tés tel jes idõ tar ta má ra jár. Amennyi ben a hi vat ko zott mér ték az 50%-ot nem éri el, úgy a pót lék csak az (1) be kez dés ben meg ha tá ro zott idõ tar tam alatt tel je sí tett szol gá lat után jár.”
III.
Az in dít vá nyok nem meg ala po zot tak.
1. Az Alkot mány bíró ság min de nek elõtt ab ban fog lalt ál lást, hogy egyes in dít vá nyi ele mek, így a nem zet kö zi szer zõ dés be üt kö zés vizs gá la tá ra irá nyuló ké re lem, az al -kot mány jo gi pa nasz, il le tõ leg a jog sza bály mó do sí tá sá ra irá nyuló ké re lem meg fe lel nek-e a tör vényi fel té te lek nek.
1.1. Az Al kot mány bí ró ság ról szóló 1989. évi XXXII.
tör vény (a továb biak ban: Abtv.) 44. §-a sze rint va la mely jog sza bály nem zet kö zi szer zõ dés be üt kö zé sét ki zá ró lag az Abtv. 21. § (3) be kez dé sé ben meg ha tá ro zott szer vek, illetve sze mé lyek in dít vá nyoz hat ják: az Or szág gyû lés, annak ál lan dó bi zott sá ga, bár mely or szág gyû lé si kép vi se
tör vény (a továb biak ban: Abtv.) 44. §-a sze rint va la mely jog sza bály nem zet kö zi szer zõ dés be üt kö zé sét ki zá ró lag az Abtv. 21. § (3) be kez dé sé ben meg ha tá ro zott szer vek, illetve sze mé lyek in dít vá nyoz hat ják: az Or szág gyû lés, annak ál lan dó bi zott sá ga, bár mely or szág gyû lé si kép vi se