47/2008. (IV. 17.) AB határozat
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkot mány bíró ság jog sza bály al kot mány el le nes sé gé nek utó la gos vizs gá la ta iránt be nyúj tott in dít vá nyok tár -gyá ban meg hoz ta a kö vet ke zõ
h a t á r o z a t o t :
1. Az Alkot mány bíró ság meg ál la pít ja, hogy a faj tisz ta ebek te nyész té si sza bá lya i ról szóló 64/1998. (X II. 31.) FVM ren de let 3. § 8. pont ja, 4. § (2) be kez dés c) pont ja, 5. § (6) be kez dé se, 13. § (2)–(6) be kez dé se, va la mint 1. szá mú mel lék le té nek 2. pont 2.1.1. al pont ja alkot mány elle nes, ezért azo kat a je len ha tá ro zat köz zé té te lé nek nap -já val meg sem mi sí ti.
2. Az Alkot mány bíró ság a faj tisz ta ebek te nyész té si sza bá lya i ról szóló 64/1998. (XII. 31.) FVM ren de let egé -sze, cí me, 1. §-a, 3. § 1., 2. és 7. pont ja, 4. § (1) be kez dé se, 4. § (2) be kez dés d) és e) pont ja, 5. § (1) be kez dés má so dik mon da ta, 8. § (3) be kez dé se, 10. § (4) be kez dé se, 1. szá mú mel lék le té nek 1. pont ja, va la mint 3. pont 3.5. al pont ja alkot mány elle nességének meg ál la pí tá sá ra irá nyuló in dít -vá nyo kat el uta sít ja.
3. Az Alkot mány bíró ság a faj tisz ta ebek te nyész té si sza bá lya i ról szóló 64/1998. (XII. 31.) FVM ren de let 2. §-a alkot mány elle nességének meg ál la pí tá sá ra irá nyuló in dít -vá nyok tár gyá ban az el já rást meg szün te ti.
4. Az Alkot mány bíró ság a faj tisz ta ebek te nyész té si sza bá lya i ról szóló 64/1998. (XII. 31.) FVM ren de let egé -sze, 3. § hi ány zó 9. pont ja, 3. § 10. pont ja, 4. §-a, 1. szá mú mel lék le té nek 3. pont 3.6. al pont ja, va la mint 2. szá mú mel
-lék le te te kin te té ben, to váb bá egye bek ben az in dít vá nyo kat vissza uta sít ja.
Az Alkot mány bíró ság je len ha tá ro za tát a Ma gyar Köz -löny ben köz zé te szi.
I n d o k o l á s I.
Az Al kot mány bí ró ság hoz több in dít vá nyo zó for dult a faj tisz ta ebek te nyész té si sza bá lya i ról szóló 64/1998.
(XII. 31.) FVM ren de let (a továb biak ban: FVMr.) al kot -má nyos sá gá nak vizs gá la ta iránt.
1.1. Az egyik in dít vá nyo zó ere de ti in dít vá nyá ban az FVMr. egé sze alkot mány elle nességének meg ál la pí tá sát kér te, mi vel az „jog és esély egyen lõt len sé get te remt” és el -len té tes az egye sü lé si jog ról szóló 1989. évi II. tör vénnyel (a továb biak ban: Egytv.), illetve annak alap el vé vel: az egye sü lé si sza bad ság gal. Az in dít vá nyo zó sze rint ugyan is eb te nyész tés re és törzs köny ve zés re min den olyan tár sa -dal mi szer ve zet jo go sult, amely az Egytv. alap ján jött létre. En nek oka, hogy a ku tyák törzs köny ve zé sé rõl és te -nyész té sük kel kap cso la tos egyes szol gál ta tá sok díj ár ól szóló 11/1975. (VII. 21.) MÉM–ÁH együt tes ren de let (a továb biak ban: MÉMr.) alap ján csak a Ma gyar Eb te -nyész tõk Or szá gos Egye sü le te (a továb biak ban: MEOE) volt er re jo go sult. A MÉMr. ha tá lyon kí vül he lye zé se foly tán azon ban 1989. feb ru ár 5tõl – más jog sza bá lyi ren del ke zés hi á nyá ban – bár mely egye sü let jo go sult tá vált eb -törzs könyv ve ze té sé re. Az FVMr. a tár sa dal mi szer ve ze tek azon jo gát kor lá toz za, hogy eb törzs könyv ve ze tést és egyéb eb te nyész tés sel össze füg gõ szak mai fel ada tot lás sa -nak el. Az FVMr. alap ján ugyan is az eb te nyész té si és törzs könyv ve ze té si fel ada to kat csak olyan tár sa dal mi szer ve zet lát hat ja el, amely meg fe lel az FVMr.be n meg ha tá ro zott kö ve tel mé nyek nek, va la mint ame lyet a mi nisz -ter te nyész tõ szer ve zet ként is mer el (el is mert te nyész tõ szer ve zet). Ezzel az FVMr. az Egytv. 1. §ában meg ha tá -ro zott egye sü lé si jo got sér ti, mi vel ar ra ad le he tõ sé get, hogy a mi nisz té rium be avat koz zon az „egye sü le tek éle té be”. Ez – az Egytv.n kí vül – a jo gál la mi sá got is sér ti. Hi vat ko zott az in dít vá nyo zó a ren de let vég re hajt ha tat lan sá -gá ra és éssze rût len sé gé re is, kü lö nös te kin tet tel ar ra, hogy a ku tya te nyész tés sel fog lal ko zó tár sa dal mi szer ve ze tek kö zött konf lik tust ger jeszt, mi vel ver seny re kény sze rí ti a tár sa dal mi szer ve ze te ket a törzs köny ve zé si jog meg szer -zé sé ért. Az in dít vá nyo zó elõ ad ta to váb bá, hogy a MEOE, va la mint – ugyan csak az in dít vá nyo zó ál tal kép vi selt – Ma gyar Ku tyá sok Szö vet sé ge kö zöt ti szer zõ dés alap ján a MEOE ve ze ti a Ma gyar Eb törzs köny vet, va la mint kép vi se li Ma gyar or szá got a nem zet kö zi ki no ló gi ai szö vet ség -ben, a Fé dé ra ti on Cy no lo gi que In ter na ti o na le-ban (a továb biak ban: FCI). Így az ál ta luk ve ze tett törzs köny
ve ket az FCI is el is me ri. Az in dít vá nyo zó egyik in dít -vány-ki egé szí té sé ben ar ra is hi vat ko zott, hogy az FVMr.
ezzel a szer zõ dés sel is el len té tes. Az in dít vá nyo zó ki fej tet -te, hogy az FVMr. vég re hajt ha tat lan és éssze rût len, mert a gya kor lat ban – az in dít vá nyo zó sze rint el sõ sor ban gaz da sá gi okok ból – nem ki vi te lez he tõ az „egy faj taegy törzs könyv” elv, ame lyet az FVMr. 3. §a mon d ki. Az in dít vá -nyo zó ezen kí vül „a ren de let alap ve tõ hi bá já nak” tart ja, hogy az olyan Ki no ló gi ai szö vet ség rõl ren del ke zik, amely tag ja az FCI-nek. Ez az in dít vá nyo zó sze rint el len té tes a MEOE és az FCI kö zött fenn ál ló tag szer zõ dés sel. Emel lett az FVMr. nem ren de zi egy ér tel mû en, hogy az eb el adá sa ese tén annak hi bá já ért ki vi se li a fe le lõs sé get. A Pol gá ri Tör vény könyv rõl szóló 1959. évi IV. tör vénnyel (a továb -biak ban: Ptk.) is el len té tes, amely a tu laj don jo got vé di.
Az FVMr. pél dá ul az ál tal „csor bít ja a tu laj do nos ren del ke zé si jo gát”, hogy „be avat ko zást en ged a te nyész tés ve ze tõ -nek, te nyész tõi prog ra mot ír elõ (12. §)”. Kü lön in do ko lás nél kül hi vat ko zik az in dít vá nyo zó ar ra is, hogy az FVMr.
sér ti az Al kot mány 70/A. § (3) be kez dé sé ben fog lalt esély -egyen lõ sé get. Mind ezek alap ján kér te az in dít vá nyo zó, hogy „az Al kot mány ba és az Egytv.-be üt kö zõ esély egyen lõt len sé get te rem tõ mi nisz te ri ren de le tet” az Alkot -mány bíró ság sem mi sít se meg.
1.2. In dít vá nyá hoz az in dít vá nyo zó szá mos in dít -vány-ki egé szí tést csa tolt. Ezek ben jel lem zõ en meg is mét li ere de ti in dít vá nyi ké rel me it, vagyis az FVMr. meg sem mi sí té sét ké ri az Egytv.vel va ló el len té te miatt (egyik in dít -vány-ki egé szí té se sze rint az Egytv. 17. §-ával, va la mint 2. §-ával el len té tes az FVMr., mi vel az FVMr. alap ján a mi nisz ter ar ra kap le he tõ sé get, hogy az eb te nyész té si cél lal lét re jött tár sa dal mi szer ve ze tek fe lett köz igaz ga tá si ha tó sá gi fel ügye le tet gya ko rol jon, to váb bá hogy be avat koz zon mû kö dé si és szak mai kér dé sek be). In dít vá nyi ké rel me it vál to zat la nul konk rét al kot má nyos ren del ke zés meg -je lö lé se nél kül ter -jesz tet te elõ.
Az in dít vá nyo zó elõ ször 2001. áp ri li si in dít ványki egé szí té sé ben hi vat ko zott az FVMr. Al kot mánnyal va ló el len -té -té re. [,,Az egye sü lé si jog al kot mány dek la rál ta alap jog.
Annak kor lá to zá sa dur va Al kot mány sér tés”, illetve
„[n]yil ván va ló, hogy az még in kább sér ti az Al kot mány dek la rál ta egye sü lé si sza bad sá got, ha a mi nisz té rium kí -ván ja meg szab ni be jegy zett egye sü le tek nek, hogy mi lyen te vé keny sé get foly tat hat nak. Az egye sü lé si jo got csak tör -vény kor lá toz hat ja a bot rá nya i ról el hí re sült mi nisz té rium (...) sem mi kép pen sem”.]
Az in dít vá nyo zó to váb bi ér vei az FVMr. alkot mány -elle nességére vo nat ko zó an, hogy az FVMr. hi bá san vet te át az ál lat te nyész tés rõl szóló 1993. évi CXIV. tör vény ben (a továb biak ban: Átv.) a ha szon ál la tok te nyész tõ szer ve -ze te i re vo nat ko zó sza bá lyo zást. Utalt ar ra is, hogy a Ptk.
65. §a sze rin ti köz tes tü le tek lát hat nak csak el köz fel ada tot, így a te nyész tõi egye sü le tek és szer ve ze tek egye sü let -ként va ló meg ha tá ro zá sa az Átv.-be n és az FVMr.-be n is
„té ves”.
Az in dít vá nyo zó in dít vány-ki egé szí té se i ben meg je le nik az az érv is, hogy az FVMr. „nem zet kö zi sza bá lyo zást sért”, mi vel az FVMr. nem vet te figye lembe az FCI Alap-és Mû kö dé si Sza bály za tát. Utalt ar ra is, hogy az FVMr.
eb ben az össze füg gés ben nem is élet sze rû, mi vel a MEOE nem fog ki lép ni az FCIbõl, így az FVMr. sze rin ti szer ve -zet nem sze rez het tag sá got az FCI-ben. (Az FCI ugyan is az
„egy or szág – egy szer ve zet” el ven mû kö dik.) Ki fej tet te to váb bá, hogy az FVMr. „a gya kor lat ban meg va ló sul ni akkor sem fog, ha az Alkot mány bíró ság nem sem mi sí ti meg, mert a vo nat ko zó FCI (nem zet kö zi) sza bá lyo zá sok -nak nem fe le l meg. Ar ra azon ban tö ké le te sen al kal mas, hogy jog bi zony ta lan hely ze tet te remt sen”.
1.3. Az in dít vá nyo zó 2004. áp ri li si in dít ványki egé szí té sé ben ki fej tet te, hogy az FVMr. meg al ko tá sá ra a mi nisz -ter nem ka pott fel ha tal ma zást. Az Átv. 49. § (1) be kez dés 17. pont ja alap ján ugyan is a mi nisz ter ki zá ró lag a gazda -sági ha szon szer zés cél já ból te nyész tett egyéb ál lat fa jok tekintetében ka pott fel ha tal ma zást a te nyész tés és törzs -köny ve zés ren de le ti sza bá lyo zá sá ra. Eb be a kör be nem sorolhatók a kedv te lés bõl tar tott ál la tok, mi vel azo kat – az Átv. fo ga lom meg ha tá ro zá sá ból ki in dul va – nem lehet gaz da sá gi ha szon szer zés cél já ból tar tott ál la tok nak te kin -te ni. Ez a sza bá lyo zá si mód sér ti a jog al ko tás ról szóló 1987. évi XI. tör vény (a továb biak ban: Jat.) 15., 19., 44–45. §-á t, va la mint az Al kot mány 37. § (3) be kez dé sét.
1.4. Az in dít vá nyo zó a ké sõb bi ek ben is fenn tar tot ta azon ko ráb bi in dít vá nyi ké rel mét, hogy a mi nisz ter fel ha tal ma zás nél kül bo csá tot ta ki az FVMr.t, az zal az in dok -kal, hogy az FVMr. sza bá lyo zá si tár gya nem tar to zik az Átv. ha tá lya alá, ezért az nem is ad ha tott fel ha tal ma zást a mi nisz ter nek az FVMr. ki bo csá tá sá ra. Hi vat ko zott az in -dít vá nyo zó ar ra is, hogy az egye sü lé si jog az Al kot mány 63. § (1) be kez dé se alap ján „alap ve tõ sza bad ság jog”, ami -nek kor lá ta it az Egytv. 2. §-a ha tá roz za meg. Ugyan csak alap jog a tu laj don hoz va ló jog. Az in dít vá nyo zó sze rint alap jo got vég re haj tá si ren de let ben nem kor lá toz hat a jog -al ko tó. Az in dít vá nyo zó emel lett azt ki fo gá sol ja, hogy a mi nisz ter az Átv., va la mint az FVMr. ha tá lya alá nem tar to zó szer ve ze tek re is ki kí ván ja ter jesz te ni a ren de let ha tá lyát, ezzel sért ve az Al kot mány 63. § (1) be kez dé se sze rin -ti egye sü lé si jo got. Az FVMr. 135/2004. (IX. 18.) FVM ren de let tel mó do sí tott ren del ke zé sei az Al kot mány 37. § (3) be kez dé sét sér tik, mi vel az Átv. 49. § (1) be kez dés a) 2., 3., 7–8. [az FVMr. szö veg e sze rint he lye sen: 49. § (1) be kez dés a) 7–8.] pont ja alap ján a mi nisz ter nem ka -pott fel ha tal ma zást azok ki bo csá tá sá ra.
Az FVMr. 3. § (2) be kez dé sét (he lye sen: 2. pont ját) azért tart ja az in dít vá nyo zó az Al kot mány 2. § (1) be kez -dé sét sér tõ nek, mi vel a ki no ló gi ai szö vet ség ki zá ró la gos jo gai ér tel mez he tet le nek, „a nor ma ter je del me, így az ala -nyi kör nem be ha tá rol ha tó”, ez ál tal jog bi zony ta lan sá got ered mé nyez. Sér ti a jog for rá si hi e rar chi át is, mi vel a ki no -ló gi ai szö vet ség – mint tár sa dal mi szer ve zet – az Egytv.
ha tá lya alá is tar to zik. Mi vel az FVMr. 3. § (2) be kez dé se ön ké nyes jog ér tel me zés re ad hat le he tõ sé get, sér ti az Al
-kot mány 63. § (1) be kez dé sé ben fog lalt egye sü lés hez va ló jo got is.
Az FVMr. 4. § (1) be kez dé se azért alkot mány elle nes, mert az FVMr. sze rin ti törzs köny ve zés nem mi nõ sül hi te -les nek, el len tét ben az Átv. 3. § 27. pont já val, mi sze rint a törzs köny ve zés a te nyész té si ada tok hi te les gyûj té se, a törzs könyv pe dig – az Átv. 3. § 26. pont ja ér tel mé ben – az el is mert te nyész tõ szer ve zet ál tal ve ze tett, a te nyész té si ha tó ság ál tal hi te le sí tett köz ok irat. Az in dít vá nyo zó sze -rint eb faj tát fenn tar ta ni, törzs köny vez ni, tel je sít mé nyét meg ha tá roz ni min den olyan tár sa dal mi szer ve zet jo go sult – ál lam i hi te le sí tés nél kül –, amely ezt a te vé keny sé get cél ként je löl te meg alap sza bá lyá ban. A „hi te le sen” ki té tel ha tá lyon kí vül he lye zé se te hát az Al kot mány 2. § (1) be kez -dé sét sér ti, mi vel nem ér tel mez he tõ, va la mint sér ti az Alkotmány 37. § (3) be kez dé sét, mi vel az Átv.vel el len té -te sen, a fel ha tal ma zás ke re tét túl lép ve al kot má nyos jo gok kor lá to zá sá ra irá nyul.
Az FVMr. 4. § (2) be kez dés c) pont ja az Al kot mány 2. § (1) be kez dé sét sér ti, mi vel le he tõ vé te szi a tu laj don jog kor lá to zá sát, és ezzel a jog al ko tó túl lép te a fel ha tal ma zás kö rét. Az in dít vá nyo zó sze rint ugyan is az ál lam pol gár ma ga dönt he ti el, hogy tu laj do nát ké pe zõ ebét va la mely te nyész tõ szer ve zet nél, vagy az Egytv. alap ján mû kö dõ szer -ve zet nél kí ván ja-e be je len te ni. Ezt a jo got az Al kot mány 13. §-a biz to sít ja, amit az FVMr. tör vényi fel ha tal ma zás hi á nyá ban kor lá toz.
Az in dít vá nyo zó sze rint az Al kot mány 2. § (1) be kez dé -sét sér ti az is, hogy az FVMr. 4. § (2) be kez dés d) és e) pont ja alap ján a te nyész tõ szer ve zet ki zá ró la gos jo ga az el is me rés ben sze rep lõ faj ta kép vi se le te nem zet kö zi szer ve zet ben, nem zet kö zi ki no ló gi ai szö vet ség ben pe dig a ki no ló gi ai szö vet sé gen ke resz tül kép vi sel te ti ma gát. Az in -dít vá nyo zó sze rint ugyan is a jog sza bály ha tá lya nem terjedhet ki kül föl di szer ve ze tek re, ezért a ren del ke zé sek sér tik a nor ma vi lá gos ság kö ve tel mé nyét, ugyan is azok vég re hajt ha tat la nok.
Az FVMr. 5. § (6) be kez dé sé nek meg sem mi sí té sét azért ké ri az in dít vá nyo zó, mert az az Átv. 3. § 26–27. pont ja i val el len té te sen sza bá lyoz za az ex port szár ma zá si iga zo lás ki bo csá tá sát. Az Átv. alap ján ugyan is a te nyész tõ szer ve ze -tek a te nyész ál la tok ál la mi lag hi te le sí tett köz ok irat nak minõsülõ törzs köny vét ve ze tik, „[e]nnél fog va a tör vény nem jo go sít ja fe l a szö vet sé get ar ra, hogy más szer ve ze tek ál la mi lag nem hi te le sí tett köz ok irat nak nem mi nõ sü lõ törzs köny vei alap ján ex port szár ma zá si iga zo lást ad jon ki”. Vagyis min den eb te nyész tés sel és törzs könyv ve ze tés sel fog lal ko zó tár sa dal mi szer ve zet ki ál lít ex port szár ma -zá si la pot, ál lam i hi te le sí tés nél kül, ami bõl kö vet ke zõ en az FVMr. 5. § (6) be kez dé se ön ké nyes jog ér tel me zés re ad lehetõséget, to váb bá al kot má nyos alap jo gok kor lá to zá sát te szi le he tõ vé, va la mint vég re hajt ha tat lan. Emel lett a jog al ko tói fel ha tal ma zá son is túl ter jesz ke dik. Mind ezek re te
Az FVMr. 5. § (6) be kez dé sé nek meg sem mi sí té sét azért ké ri az in dít vá nyo zó, mert az az Átv. 3. § 26–27. pont ja i val el len té te sen sza bá lyoz za az ex port szár ma zá si iga zo lás ki bo csá tá sát. Az Átv. alap ján ugyan is a te nyész tõ szer ve ze -tek a te nyész ál la tok ál la mi lag hi te le sí tett köz ok irat nak minõsülõ törzs köny vét ve ze tik, „[e]nnél fog va a tör vény nem jo go sít ja fe l a szö vet sé get ar ra, hogy más szer ve ze tek ál la mi lag nem hi te le sí tett köz ok irat nak nem mi nõ sü lõ törzs köny vei alap ján ex port szár ma zá si iga zo lást ad jon ki”. Vagyis min den eb te nyész tés sel és törzs könyv ve ze tés sel fog lal ko zó tár sa dal mi szer ve zet ki ál lít ex port szár ma -zá si la pot, ál lam i hi te le sí tés nél kül, ami bõl kö vet ke zõ en az FVMr. 5. § (6) be kez dé se ön ké nyes jog ér tel me zés re ad lehetõséget, to váb bá al kot má nyos alap jo gok kor lá to zá sát te szi le he tõ vé, va la mint vég re hajt ha tat lan. Emel lett a jog al ko tói fel ha tal ma zá son is túl ter jesz ke dik. Mind ezek re te