483/B/2001. AB ha tá ro zat
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Al kot mány bí ró ság jog sza bály al kot mány el le nes sé gé nek utó la gos vizs gá la tá ra irá nyu ló in dít vá nyok tár gyá -ban meg hoz ta a kö vet ke zõ
h a t á r o z a t o t:
1. Az Al kot mány bí ró ság a Mun ka Tör vény köny vé rõl szó ló 1992. évi XXII. tör vény 105. §-a, 106. §-a és 119. §-a al kot mány el le nes sé gé nek meg ál la pí tá sá ra és meg sem mi sí té sé re irá nyu ló in dít ványt el uta sít ja.
2. Az Al kot mány bí ró ság a Mun ka Tör vény köny vé rõl szó ló 1992. évi XXII. tör vény 105. §-ának – az Al kot mány 2. § (1) be kez dé sé re ala pí tott – al kot mány el le nes sé ge meg ál la pí tá sá ra és meg sem mi sí té sé re, va la mint nem zet -kö zi szer zõ dés be üt -kö zés vizs gá la tá ra irá nyu ló in dít ványt vissza uta sít ja.
I n d o k o l á s I.
1. Az Al kot mány bí ró ság hoz két in dít vány ér ke zett a Mun ka Tör vény köny vé rõl szó ló 1992. évi XXII. tör vény, va la mint az ez zel össze füg gõ tör vé nyek jog har mo ni zá ci ós cé lú mó do sí tá sá ról szó ló 2001. évi XVI. tör vény (a to váb bi ak ban: Mtm.) 13. §ával meg ál la pí tott, a Mun ka Tör vény köny vé rõl szó ló 1992. évi XXII. tör vény (a to váb bi -ak ban: Mt.) 105. §-a al kot mány el le nes sé gé nek vizs gá la ta tár gyá ban.
1.1. Az egyik in dít vá nyo zó ál lás pont ja sze rint al kot mány el le nes az Mt., va la mint az Mtm. 13. §ával meg ál la pí tott Mt. 105. §a, mi vel az a ko ráb ban ha tá lyos Mt. ren -del ke zé se i ben sze rep lõ „he lyet te sí té si díj” in téz mé nyét nem tar tal maz za. Ugyan ak kor az Mtm. 27. § (3) be kez dé se – tel je sen új sza bá lyo zás ként – fel vet te azt a köz al kal ma zot tak jog ál lá sá ról szó ló 1992. évi XXXIII. tör vény (a to -váb bi ak ban: Kjt.) 24. §-ának új tar tal ma ként. Az Mt. és a Kjt. he lyet te sí tés re vo nat ko zó el té rõ tar tal mú sza bá lyo zá -sa az in dít vá nyo zó ál lás pont ja sze rint sér ti az Al kot mány 70/B. § (2) és (3) be kez dé sét, mi vel ér ve lé se sze rint az Mt. ha tá lya alá tar to zó mun ka vál la ló nak to vább ra is el kell lát nia „a mun ka kö ri fel ada tai mel lett más mun ka kör be tar -to zó fel ada -to kat is”.
1.2. Az in dít vá nyo zó al kot mány el le nes nek vé li to váb bá az Mtm. 14. §ával meg ál la pí tott Mt. 106. §át. Az új sza -bá lyo zás – szem ben a ko ráb bi, jó val kö töt tebb ki ren de lé si fel té te lek nél – a két mun kál ta tó nak a fog lal koz ta tá si fel té te lek rõl tör té nõ meg ál la po dá sa alap ján jön lét re és – az in
-dít vá nyo zó né ze te sze rint – be avat ko zik a mun kál ta tó és a mun ka vál la ló kö zöt ti jog vi szony ba, meg ke rü li a mun ka szer zõ dés ben fog lal ta kat, ami kor – hi vat ko zik az in dít vá -nyo zó – jog el le ne sen má sik kol lek tív szer zõ dés ha tá lya alá ren de li a mun ka vál la lót. A ki ren de lés Mtm. sze rin ti új sza bá lyai alap ján ugyan is a mun ka vál la ló ra – a má sik mun -kál ta tó nál va ló fog lal koz ta tá sa alatt – a ki ren de lés he lye sze rin ti mun kál ta tó ra ki ter je dõ ha tá lyú kol lek tív szer zõ -dést kell al kal maz ni a mun ka- és a pi he nõ idõ te kin te té ben.
Ezt az in dít vá nyo zó el len té tes nek vé li a mun ka vál la ló szer zõ dé si sza bad sá gá val és az Al kot mány 70/B. §-ába ütközõnek tartja.
1.3. Az in dít vá nyo zó ki fo gás ol ta to váb bá az Mtm.
15. §-ával meg ál la pí tott Mt. 119. §-át, amely sze rint – a ko ráb bi sza bá lyo zás tól el té rõ en, ahol a mun ka ren det fõ -sza bály ként a kol lek tív szer zõ dés, míg en nek hi á nyá ban a mun kál ta tó ál la pí tot ta meg – a mun ka rend, a mun ka idõ ke -ret, to váb bá a na pi mun ka idõ be osz tá sá nak sza bá lya it a mun kál ta tó ál la pít ja meg, ki vé ve, ha er re néz ve a kol lek tív szer zõ dés, vagy a fe lek meg ál la po dá sa ren del ke zik. Az indít vá nyo zó ér ve lé se sze rint az új sza bá lyo zás a kol lek tív szer zõ dés ere jét meg gyön gí tet te, mi vel a ko ráb ban ha tá -lyos Mt. a mun ka rend rõl va ló meg ál la po dást a kol lek tív szer zõ dés olyan lé nye ges tar tal mi ele mé nek te kin tet te, amely nek hi á nyá ban a kol lek tív szer zõ dés meg kö té sé re nem is ke rült sor. A mó do sí tás ál lás pont ja sze rint vissza ve ti a kol lek tív szer zõ dé sek sze re pét, funk ci ó ját és a leg fon to sabb tár gya lá si, meg ál la po dá si jo gát ve szi el a mun ka -vál la lók tól és ér dek kép vi se le ti kö zös sé ge ik tõl. Mind ezek alap ján az Mt. 119. §át az Al kot mány 70. § (1) be kez dé sé -be üt kö zé sét (az in dít vány tar tal ma alap ján azon ban az Alkot mány 70/A. §ába üt kö zé sét) ál lít ja, mi vel diszk ri mi -na tív -nak vé li, hogy az gyön gí ti a kol lek tív szer zõ dé sek ere jét a mun kál ta tók ja vá ra a mun ka vál la lók kal szem ben, akik a sza bá lyo zás foly tán leg fon to sabb ér dek vé del mi jo go sít vá nyu kat ve szí tet ték el. Az Al kot mány bí ró ság a ké -rel met an nak tar tal ma alap ján az Al kot mány 70/A. §-ára tekintettel bírálta el.
2. Egy má sik in dít vá nyo zó az Mtm. 13. §ával meg ál la pí tott Mt. 105. §át több szem pont ból is al kot mány el le nes -nek vél te. In do ko lá sá ban – össze ha son lít va az Mt. ko ráb bi és az új ki kül de tés re vo nat ko zó sza bá lyo zá sát – ki fej tet te, hogy az új ren del ke zé sek az ál lan dó mun ka he lyen dol go zó mun ka vál la lók je len tõs ré szét hát rá nyo san érin tik, mi vel a
„szo ká so san” te lep he lyen kí vül vég zett mun ka még ki kül -de tés nek sem mi nõ sül és így a mun ka vál la lók el es nek ezen mun ka vég zés ese tén a ko ráb bi sza bá lyo zás alap ján ne kik já ró át lag ke re set tõl. To váb bá ál lás pont ja sze rint a mó do sí -tás a mun kál ta tó kat el len szol gál ta -tás és kor lá to zás nél kül ked ve zõ hely zet be hoz za, míg a mun ka vál la lók ér vé nyes mun ka szer zõ dé sét an nak kö zös meg egye zés sel tör té nõ mó do sí tá sa he lyett egy ol da lú an a mun kál ta tó ja vá ra meg
vál toz tat ja, az az va ló já ban ez a mó do sí tás a mun ka szer zõ dés tar tal mát egy ol da lú an – a mun kál ta tó ja vá ra és a mun -ka vál la ló ká rá ra – vál toz tat ta meg. Ez vé le mé nye sze rint el len té tes az Al kot mány 70/A. § (1) be kez dé sé ben fog lal tak kal, mi vel meg kü lön böz te ti a mun ka vál la ló kat a mun kál ta tók kal szem ben. Egy ben az új sza bá lyo zást el len té tes nek vé li a pol gá ri, és mun ka jog azon fon tos alap el vé -vel, mely sze rint a szer zõ dé se ket nem le het egy ol da lú an mó do sí ta ni. Ál lás pont ja sze rint a tá ma dott sza bá lyo zás el len té tes az Al kot mány 2. § (1) be kez dé se sze rin ti de mok -ra ti kus jog ál la mi ság el vé vel, va la mint sér ti az 1993. évi XXXI. tör vény ben ki hir de tett „Eu ró pai Em be ri Jo gi Charta” 14. és 17. Cikkében foglaltakat.
3. Az Al kot mány bí ró ság az in dít vá nyo kat az Al kot mány bí ró ság ide ig le nes ügy rend jé rõl és an nak köz zé té te -lé rõl szó ló, több ször mó do sí tott és egy sé ges szer ke zet be fog lalt 2/2009. (I. 12.) Tü ha tá ro zat (a to váb bi ak ban: Ügy -rend, ABK 2009. ja nu ár, 3.) 28. § (1) be kez dé se alap ján – tár gyi össze füg gé sük re te kin tet tel – egye sí tet te és egy el já -rás ban bí rál ta el.
II.
1. Az Al kot mány in dít vánnyal érin tett ren del ke zé sei:
„2. § (1) A Ma gyar Köz tár sa ság füg get len, de mok ra ti -kus jog ál lam.”
„70/A. § (1) A Ma gyar Köz tár sa ság biz to sít ja a te rü le tén tar tóz ko dó min den sze mély szá má ra az em ber i, il let ve az ál lam pol gá ri jo go kat, bár mely meg kü lön böz te tés, ne ve ze te sen faj, szín, nem, nyelv, val lás, po li ti kai vagy más vé le mény, nem ze ti vagy tár sa dal mi szár ma zás, va gyo ni, szü le -té si vagy egyéb hely zet sze rin ti kü lönb ség -té tel nél kül.
(2) Az em be rek nek az (1) be kez dés sze rin ti bár mi lyen hát rá nyos meg kü lön böz te té sét a tör vény szi go rú an bün te ti.
(3) A Ma gyar Köz tár sa ság a jog egyen lõ ség meg va ló su lá sát az esély egyen lõt len sé gek ki kü szö bö lé sét cél zó in téz -ke dé sek -kel is se gí ti.”
„70/B. § (1) A Ma gyar Köz tár sa ság ban min den ki nek joga van a mun ká hoz, a mun ka és a fog lal ko zás sza bad meg vá lasz tá sá hoz.
(2) Az egyen lõ mun ká ért min den ki nek, bár mi lyen meg -kü lön böz te tés nél -kül, egyen lõ bér hez van jo ga.
(3) Min den dol go zó nak jo ga van olyan jö ve de lem hez, amely meg fe lel vég zett mun ká ja mennyi sé gé nek és mi nõ -sé gé nek.”
2. Az Mt. in dít vánnyal tá ma dott, az in dít vány el bí rá lá -sa kor ha tá lyos ren del ke zé sei:
„105. § (1) A mun kál ta tó gaz da sá gi ér dek bõl ide ig le ne sen, a szo ká sos mun ka vég zé si he lyén kí vü li mun ka vég zés re kö te lez he ti a mun ka vál la lót (ki kül de tés). En nek fel té te le, hogy a mun ka vál la ló ezen idõ tar tam alatt is a mun -kál ta tó irá nyí tá sa és uta sí tá sai alap ján vé gez ze a mun ká ját.
Nem mi nõ sül ki kül de tés nek, ha a mun ka vál la ló a mun ká
ját – a mun ka ter mé sze té bõl ere dõ en – szo ká so san te lep he -lyen kí vül végzi.
(2) Vál to zó mun ka hely ese tén szo ká sos mun ka hely nek a mun kál ta tó azon te lep he lye mi nõ sül, ahol a mun ka vál la -ló mun ká ját a be osz tá sa sze rint vég zi.
(3) Nem kö te lez he tõ be le egye zé se nél kül más hely ség -ben vég zen dõ mun ká ra a nõ ter hes sé ge meg ál la pí tá sá nak kez de té tõl gyer me ke há rom éves ko rá ig. Ezt a ren del ke zést meg fe le lõ en al kal maz ni kell a gyer me két egye dül ne ve lõ fér fi ra is.
(4) Ki kül de tés ese tén a 83/A. § (2)–(3) be kez dé sé nek ren del ke zé se it meg fe le lõ en al kal maz ni kell.
(5) Ki kül de tés ese tén – a fe lek el té rõ meg ál la po dá sa, il let ve e tör vény el té rõ ren del ke zé se hi á nyá ban – a mun ka -vál la lót a mun ka szer zõ dés sze rin ti mun ka bér il le ti meg.
Ha a mun ka vál la ló a ki kül de tés so rán, rész ben vagy egész ben, mun ka kö ré be nem tar to zó fel ada to kat lát el, a mun ka -vál la lót meg il le tõ mun ka bér meg ál la pí tá sa te kin te té ben a 83/A. § (5)–(7) be kez dé sé nek ren del ke zé se it meg fe le lõ en al kal maz ni kell.
(6) Bel föl di ki kül de tés ese tén, ha az uta zá si idõ a mun -ka vál la ló mun -ka idõ-be osz tá sa sze rin ti mun -ka idõn kí vül esik, a mun ka vál la lót – kol lek tív szer zõ dés el té rõ ren del -ke zé se hi á nyá ban – sze mé lyi alap bé re negy ven szá za lé ka il le ti meg.
(7) A (6) be kez dés al kal ma zá sa so rán uta zá si idõ nek minõ sül
a) sze mély gép ko csi val tör té nõ uta zás ese tén an nak indu lá sá tól a meg ér ke zé sé ig el telt idõ;
b) tö meg köz le ke dé si esz köz zel tör té nõ uta zás ese tén an nak in du lá sá tól a meg ér ke zé sé ig tar tó, va la mint az átszál lás sal töl tött idõ;
c) a tö meg köz le ke dé si esz köz meg ér ke zé sé tõl a ki kül de tés sze rin ti mun ka vég zés meg kez dé sé ig, va la mint a mun ka -vég zés be fe je zé sé tõl a tö meg köz le ke dé si esz köz in du lá sá ig el telt idõ.
(8) Ki kül de tés ese tén a jog sza bály alap ján já ró költ ség -té rí -té sen túl me nõ en a mun kál ta tó kö te les a mun ka vál la ló szá má ra meg fi zet ni a ki kül de tés so rán fel me rü lõ szük sé -ges és iga zolt több let költ sé ge ket.”
„106. § (1) A mun ka vál la ló a mun kál ta tók kö zött lét re -jött meg ál la po dás alap ján, más mun kál ta tó nál tör té nõ mun kavégzésre is kö te lez he tõ (ki ren de lés). En nek fel té te -le, hogy a mun ka vál la ló ki ren de lé sé re el len szol gál ta tás nél kül ke rül jön sor és a mun ka vál la ló a ki ren de lés so rán olyan mun kál ta tó nál vé gez zen munkát,
a) amely nek tu laj do no sa – rész ben vagy egész ben – azo nos a mun kál ta tó tu laj do no sá val, vagy
b) a két mun kál ta tó kö zül leg alább az egyik va la mely arány ban tu laj do no sa a má sik mun kál ta tó nak, vagy
c) a két mun kál ta tó egy har ma dik szer ve zet hez kö tõ dõ tu laj don jo gi vi szo nya alap ján áll kap cso lat ban egy más sal.
(2) Az (1) be kez dés al kal ma zá sa szem pont já ból nem mi nõ sül el len szol gál ta tás nak, ha a két mun kál ta tó meg ál -la po dá sa a-lap ján a mun ka vál -la ló mun ka bé rét, az ez zel já ró köz ter he ket és a ki ren de lés sel fel me rü lõ költ sé ge ket az a mun kál ta tó vi se li, amely hez a mun ka vál la lót ki ren del ték,
vagy ha a mun kál ta tók kö zött díj fi ze tés re, il let ve egyéb el -szá mo lás ra – a ki ren de lé sen kí vül esõ ok ból – va la mely szol gál ta tás igény be vé te le mi att kerül sor.
(3) A ki ren de lés so rán – el té rõ meg ál la po dás hi á nyá ban – a mun ka vi szony ból szár ma zó jo gok és kö te le zett sé gek azt a mun kál ta tót il le tik meg, il let ve ter he lik, amely hez a mun ka vál la lót ki ren del ték. A mun ka vi szony meg szün te té -sé nek jo gát csak a ki ren de lõ mun kál ta tó gya ko rol hat ja. A mun ka vál la lót a mun kál ta tói jo gok gya kor ló já nak sze mé -lyé rõl tá jé koz tat ni kell.
(4) Ki ren de lés ese tén – el té rõ meg ál la po dás hi á nyá ban – a mun ka vál la lót a mun ka szer zõ dés sze rin ti mun ka bér il -le ti meg. Ha a mun ka vál la ló a ki ren de lés so rán, rész ben vagy egész ben, mun ka kö ré be nem tar to zó fel ada to kat lát el, a mun ka vál la lót meg il le tõ mun ka bér meg ál la pí tá sa te -kin te té ben a 83/A. § (5)–(7) be kez dé sé nek ren del ke zé se it meg fe le lõ en al kal maz ni kell.
(5) Ki ren de lés ese tén a mun ka vál la ló fog lal koz ta tá sa so rán al kal maz ni kell a ki ren de lés he lye sze rin ti mun kál ta -tó ra ki ter je dõ ha tá lyú kol lek tív szer zõ dés mun ka idõ re és pi he nõ idõ re, va la mint – ha a mun ka vál la ló ra ked ve zõbb – a mun ka dí ja zá sá ra vo nat ko zó ren del ke zé se it.
(6) Ki ren de lés ese tén a 83/A. § (2)–(3) be kez dé sé nek, to váb bá a 105. § (3), va la mint (6)–(8) be kez dé sé nek ren -del ke zé se it meg fe le lõ en al kal maz ni kell.”
„119. § (1) A mun kál ta tó a mun ka idõt a mun ka jel le gé -re, va la mint az egész sé ges és biz ton sá gos mun ka vég zés kö ve tel mé nyé re fi gye lem mel oszt ja be.
(2) A mun ka idõ-be osz tást – kol lek tív szer zõ dés el té rõ ren del ke zé se hi á nyá ban – leg alább hét nap pal ko ráb ban, leg alább egy hét re a 118/A. § (4) be kez dé sé ben meg ha tá -ro zott mó don kell kö zöl ni. En nek hi á nyá ban az utol só mun ka idõ-be osz tás az irány adó.
(3) A mun ka vál la ló be osz tás sze rin ti
a) na pi mun ka ide je a ti zen két, ké szen lé ti jel le gû mun -ka kör ben a hu szon négy órát,
b) he ti mun ka ide je a negy ven nyolc, ké szen lé ti jel le gû mun ka kör ben a het ven két órát
nem ha lad hat ja meg. A be osz tás sze rin ti na pi, il let ve a he ti mun ka idõ mér té ké be az el ren delt rend kí vü li mun ka -vég zés idõ tar ta mát be kell szá mí ta ni.
(4) A jog sza bály ban meg ha tá ro zott egész ség ká ro sí tó koc ká za tok kö zött fog lal koz ta tott mun ka vál la ló be osz tás sze rin ti na pi mun ka ide je az éj sza kai mun ka vég zés so rán a nyolc órát nem ha lad hat ja meg.
(5) A mun ka vál la ló be osz tás sze rin ti mun ka ide je a na pi ti zen két órát, ké szen lé ti jel le gû mun ka kör ese tén a na pi hu szon négy órát leg fel jebb egy órá val ha lad hat ja meg, ha a té li idõ szá mí tás kez de té nek idõ pont ja a mun ka idõbe
(5) A mun ka vál la ló be osz tás sze rin ti mun ka ide je a na pi ti zen két órát, ké szen lé ti jel le gû mun ka kör ese tén a na pi hu szon négy órát leg fel jebb egy órá val ha lad hat ja meg, ha a té li idõ szá mí tás kez de té nek idõ pont ja a mun ka idõbe