480/B/2007. AB vég zés
Az Al kot mány bí ró ság az Or szá gos Nyug díj biz to sí tá si Fõ igaz ga tó ság ál tal köz zé tett szak mai irány mu ta tás al kot mány el le nes sé gé nek utó la gos vizs gá la tá ra irá nyu ló in dít -vány tár gyá ban meg hoz ta a kö vet ke zõ
v é g z é s t:
1. Az Al kot mány bí ró ság az Or szá gos Nyug díj biz to sí tá -si Fõ igaz ga tó ság 7/1–74–11/2004. ik ta tó szá mú szak mai irány mu ta tá sa al kot mány el le nes sé gé nek meg ál la pí tá sá ra irá nyu ló in dít vány tár gyá ban az el já rást meg szün te ti.
2. Az Al kot mány bí ró ság a meg vál to zott mun ka ké pes sé -gû dol go zók fog lal koz ta tá sá ról és szo ci á lis el lá tás ról szó ló 8/1983. (VI. 29.) EüM–PM együt tes ren de let egyes sza bá -lya i nak az Or szá gos Nyug díj biz to sí tá si Fõ igaz ga tó ság 7/1–74–11/2004. ik ta tó szá mú szak mai irány mu ta tá sa sze rin ti ér tel me zé se al kot mány el le nes sé gé nek meg ál la pí tá sá -ra irá nyu ló in dít ványt vissza uta sít ja.
I n d o k o l á s I.
Az in dít vá nyo zó az Or szá gos Nyug díj biz to sí tá si Fõ igaz ga tó ság fõ igaz ga tó ja ál tal 2004. szep tem be ré ben ho -zott 7/1–74–11/2004. ik ta tó szá mú szak mai irány mu ta tás (a to váb bi ak ban: Irány mu ta tás), va la mint a meg vál to zott mun ka ké pes sé gû dol go zók fog lal koz ta tá sá ról és szo ci á lis el lá tás ról szó ló 8/1983. (VI. 29.) EüM–PM együt tes ren de let (a to váb bi ak ban: R.) 1. § 2. § (1) be kez dé se a) pont já nak, 19. § (1) be kez dé sé nek, va la mint 22. § (1) be kez dé sé -nek az em lí tett szak mai irány mu ta tás sze rin ti ér tel me zé se al kot mány el le nes sé gé nek meg ál la pí tá sát kér te az Al kot -mány bí ró ság tól. Be ad vá nyá ban elõ ad ta, hogy a rend sze res szo ci á lis já ra dék meg ál la pí tá sá nak hosszú idõn ke resz tül fenn ál ló gya kor la ta az Irány mu ta tás alap ján 2004. ok tó ber 1-jé tõl vál to zott meg, amennyi ben ezt kö ve tõ en csak azon ké rel me zõk nek ál la pí ta nak meg rend sze res szo ci á lis já ra dé kot és át me ne ti já ra dé kot, akik nek a mun ka ké pes ségcsök ke né se mun ka vi szony alatt kö vet ke zett be. Ál lás pont ja sze rint az R. sza bá lya i nak ezen ér tel me zé se el len té -tes az Al kot mány több ren del ke zé sé vel. A két év ti ze den ke resz tül tö ret le nül fenn ál ló gya kor lat jog sza bály vál to zás nél kü li ra di ká lis meg vál toz ta tá sa sú lyo san sér ti a jog biz -ton ság al kot má nyos el vét, a pon tat lan nor ma tar ta lom ból adó dó an nem egy sé ges a jo gal kal ma zói gya kor lat, így sé rel met szen ved az Al kot mány 2. § (1) be kez dé sé ben rög zí -tett jog ál la mi ság el ve. El len té tes nek tart ja az in dít vá nyo zó az R. sza bá lya i nak új sze rû ér tel me zé sét az Al kot mány 17. §ával is, mi vel né ze te sze rint az 50%os mun ka ké pes -ség-csök ke nés sel súj tott ál lam pol gá rok zö mé rõl az ál lam
ez után egy ál ta lán nem gon dos ko dik. Hi vat ko zik to váb bá az in dít vá nyo zó ar ra, hogy az Irány mu ta tás sze rin ti ér tel me zés in do ko lat la nul diszk ri mi nál asze rint, hogy a ké rel -me zõ mun ka ké pes ség-csök ke né se mun ka vi szony alatt, vagy nem mun ka vi szony ban kö vet ke zett be, ez ál tal az egyéb hely zet sze rin ti hát rá nyos meg kü lön böz te tés foly -tán sé rül az Al kot mány 70/A. §-ában rög zí tett hátrányos megkülönböztetés tilalmának elve.
II.
1. Az Al kot mány bí ró ság ha tás kö re it az Al kot mány bí ró -ság ról szó ló 1989. évi XXXII. tör vény (a to váb bi ak ban:
Abtv.) 1. §-ának a)–g) pont jai ha tá roz zák meg, il let ve a h) pont sze rint az Al kot mány bí ró ság ha tás kö ré be tar to zik az el já rás mind azok ban az ügyek ben, ame lye ket tör vény a ha tás kö ré be utal. Jog sza bá lyok ér tel me zé sé nek al kot má nyos sá gi vizs gá la tá ra vo nat ko zó an sem az Abtv., sem pe -dig más tör vény az Al kot mány bí ró ság szá má ra ha tás kört nem biz to sít. Eb bõl kö vet ke zõ en az R. hi vat ko zott sza bá lya i nak az Irány mu ta tás sze rin ti ér tel me zé se al kot mány el le nes sé gé nek meg ál la pí tá sá ra irá nyu ló ké rel met az Al kot mány bí ró ság az Al kot mány bí ró ság ide ig le nes ügy rend jé -rõl és an nak köz zé té te lé -rõl szó ló, mó do sí tott és egy sé ges szer ke zet be fog lalt 2/2009. (I. 12.) Tü. ha tá ro zat (ABK 2009. ja nu ár, 3.; a to váb bi ak ban: Ügy rend) 29. § b) pont ja alap ján vissza uta sí tot ta.
2. El já rá sa so rán az Al kot mány bí ró ság meg ál la pí tot ta, hogy az R. egé szét az egész ség ká ro so dott sze mé lyek szo ci á lis já ra dé ka i ról szó ló 387/2007. (XII. 23.) Korm. ren de let 23. § (1) be kez dé sé nek a) pont ja 2008. ja nu ár 1. nap já -val ha tá lyon kí vül he lyez te.
Az Abtv. 1. § b) pont ja ér tel mé ben az Al kot mány bí ró -ság ha tás kö ré be csak ha tá lyos jog sza bá lyok, va la mint az ál la mi irá nyí tás egyéb jo gi esz kö ze al kot mány el le -nes sé gé nek utó la gos vizs gá la ta tar to zik. Ha tá lyon kí vül he lye zett jog sza bály al kot má nyos sá gát az Al kot mány bí ró ság csak az Abtv. 38. §a sze rin ti bí rói kez de mé nye zés, va la mint 48. §a sze rin ti al kot mány jo gi pa nasz ese -té ben vizs gál ja, ami kor a jog sza bály al kal maz ha tó sá ga is el dön ten dõ kér dés (335/B/1990/13. AB vég zés, ABH 1990, 261, 262.).
Az Irány mu ta tás ér te lem sze rû en az R. sza bá lya i nak ér -tel me zé sé hez, il let ve al kal ma zá sá hoz kap cso ló dik, így az R. ha tá lyon kí vül he lye zé sé vel az Irány mu ta tás ban fog lal tak – vissza vo ná sá tól, vagy en nek el ma ra dá sá tól füg get le nül – tárgy ta lan ná vál tak, tar tal mi lag ha tá lyu kat ve szí tet ték. Mind ezek alap ján az Al kot mány bí ró ság az Irány mu ta tás al kot mány el le nes sé gé nek meg ál la pí tá sá ra irá nyu ló in -dít vány tár gyá ban az el já rást az Ügy rend 31. § e) pont ja alap ján meg szün tet te.
[Meg jegy zi még az Al kot mány bí ró ság, hogy az R. in dít vá nyo zó ál tal tá ma dott sza bá lya i nak al kot má nyos sá gi vizs -gá la tát – al kot mány jo gi pa na szok alap ján – 256/D/2007.
AB szá mú ha tá ro za tá ban – 2009. má jus 27én – már el vé gez te, és azok al kot mány el le nes sé gét nem ta lál ta meg ál la -pít ha tó nak.]
Bu da pest, 2009. de cem ber 14.
Dr. Len ko vics Bar na bás s. k., Dr. Lé vay Mik lós s. k.,
elõ adó al kot mány bí ró al kot mány bí ró
Dr. Pa czo lay Pé ter s. k.,
al kot mány bí ró
1247/B/2007. AB vég zés
Az Al kot mány bí ró ság jog sza bály al kot mány el le nes sé -gé nek utó la gos vizs gá la tá ra irá nyu ló in dít vány tár gyá ban meg hoz ta a kö vet ke zõ
v é g z é s t:
Az Al kot mány bí ró ság a köz úti áru fu va ro zás hoz és sze mély szál lí tás hoz kap cso ló dó egyes ren del ke zé sek meg sér -té se ese -tén ki szab ha tó bír sá gok össze gé rõl szó ló 57/2007.
(III. 31.) Korm. ren de let 9. § (1) be kez dés 8. táb lá zat 1. a) pont ja al kot mány el le nes sé gé nek meg ál la pí tá sá ra és meg sem mi sí té sé re irá nyu ló in dít vány tár gyá ban az el já rást meg szün te ti.
I n d o k o l á s
1. Az Al kot mány bí ró ság hoz in dít vány ér ke zett a köz -úti áru fu va ro zás hoz és sze mély szál lí tás hoz kap cso ló dó egyes ren del ke zé sek meg sér té se ese tén ki szab ha tó bír sá -gok össze gé rõl szó ló 57/2007. (III. 31.) Korm. ren de let (a to váb bi ak ban: Korm.R.) 9. § (1) be kez dés 8. táb lá zat 1. a) pont ja al kot mány el le nes sé gé nek meg ál la pí tá sá -ra és meg sem mi sí té sé re. A sé rel me zett szö veg rész sze rint a köz út ke ze lõ jé nek hoz zá já ru lá sa nél kü li köz le ke dés ese tén, ha a meg en ge dett össz tö me get, il le tõ leg a meg en -ge dett leg na gyobb ten -gely ter he lést meg ha lad ja a jár mû, egy sé ge sen 300 000 Ft bír sá got kell fi zet ni. Ugyan ak kor a meg ha tá ro zott össz tö me get, ten gely ter he lést és mé re tet meg ha la dó jár mû vek köz úti köz le ke dé sé rõl, a kö zút ke ze lõi és a ha tó sá gi el já rás, va la mint a díj fi ze tés fel té te le i -rõl szó ló 4/1999. (II. 12.) KHVM rend. (a to váb bi ak ban:
R.) ugyan ezen sza bály sze gés ese tén pót dí jat ál la pít meg.
Az in dít vá nyo zó ké rel mét ar ra ala pí tot ta, hogy a két sze res szank ci o ná lás nem fe lel meg a jog ál la mi ság kö ve tel -mé nye i nek, s ezért a Korm.R. tá ma dott szö veg ré sze vissza me nõ le ges ha tá lyú meg sem mi sí té sét in dít vá nyoz ta.
Az in dít ványt elõ ter jesz tõ ügy véd in dít ványki egé szí té sé -ben pon to sí tot ta be ad vá nyát, amely -ben meg je löl te, hogy a ki fo gás olt jog sza bá lyi ren del ke zés az Al kot mány 2. § (1) be kez dé sé be üt kö zik.
2. Az Al kot mány bí ró ság el já rá sa so rán meg ke res te a köz le ke dé si, hír köz lé si és ener gia ügyi mi nisz tert, aki ar ról tá jé koz tat ta az Al kot mány bí ró sá got, hogy az in dít vánnyal érin tett jog sza bá lyok kö ré ben mó do sí tás vár ha tó. Kü lön ki emel te, hogy az új ren del ke zé sek nem fog ják tar tal maz ni a „pót díj” jog in téz mé nyét.
3. A köz úti áru fu va ro zás hoz, sze mély szál lí tás hoz és a köz úti köz le ke dés hez kap cso ló dó egyes ren del ke zé sek meg sér té se ese tén ki szab ha tó bír sá gok össze gé rõl, va la mint a bír sá go lás sal össze füg gõ ha tó sá gi fel ada tok ról szó -ló 156/2009. (VII. 29.) Korm. ren de let 16. § (2) be kez dé se 2009. au gusz tus 1. nap já val ha tá lyon kí vül he lyez te a Korm.R.-t.
A meg ha tá ro zott össz tö me get, ten gely ter he lést és mé re -tet meg ha la dó jár mû vek köz le ke dé sé rõl szó ló 26/2009.
(VI. 22.) KHEM ren de let 8. § (2) be kez dé se 2009. jú li us 7. nap já val ha tá lyon kí vül he lyez te az R.-t.
Az Al kot mány bí ró ság meg ál la pí tot ta, hogy a ha tá lyos ren del ke zé sek va ló ban nem tar tal maz nak pót díj-fi ze té si kö te le zett sé get.
A meg vál to zott jog sza bá lyi hely zet re te kin tet tel az Al kot mány bí ró ság – ha tár idõ tû zé sé vel – fel hív ta az in dít vá -nyo zót, hogy in dít vá nya fenn tar tá sá ról nyi lat koz zék. Az in dít vá nyo zó a fel hí vás ra nem vá la szolt.
4. Az Al kot mány bí ró ság utó la gos nor ma kont roll ke re té ben a ha tá lyos jog sza bá lyok al kot má nyos sá gát vizs -gál ja, ha tá lyon kí vül he lye zett jog sza bá lyi ren del ke zés vizs gá la tá ra csak egyes spe ci á lis el já rá sok (az Al kot -mány bí ró ság ról szó ló 1989. évi XXXII. tör vény 38. §-a sze rin ti bí rói kez de mé nye zés, il le tõ leg a 48. §ban fog -lalt al kot mány jo gi pa nasz) so rán van le he tõ ség (335/B/1990. AB vég zés, ABH 1990, 261, 262.). Az in -dít vány nem tar to zik egyik em lí tett eset kör be sem. Ezért az Al kot mány bí ró ság ide ig le nes ügy rend jé rõl és an nak köz zé té te lé rõl szó ló, több ször mó do sí tott és egy sé ges szer ke zet be fog lalt 2/2009. (I. 12.) Tü. ha tá ro zat (ABK 2009. ja nu ár, 3.) 31. §-ának a) pont ja alap ján a Korm.R.
9. § (1) be kez dés 8. táb lá zat 1. a) pont ja al kot mány el le nes sé gé nek meg ál la pí tá sá ra és meg sem mi sí té sé re irá nyu ló in dít vány tár gyá ban az Al kot mány bí ró ság az el já -rást meg szün tet te.
Bu da pest, 2009. de cem ber 14.
Dr. Len ko vics Bar na bás s. k., Dr. Lé vay Mik lós s. k.,
al kot mány bí ró elõ adó al kot mány bí ró
Dr. Pa czo lay Pé ter s. k.,
al kot mány bí ró
1387/H/2008. AB vég zés
Az Al kot mány bí ró ság jog sza bály al kot mány el le nes sé -gé nek utó la gos vizs gá la tá ra irá nyu ló in dít vány tár gyá ban meg hoz ta a kö vet ke zõ
v é g z é s t:
Az Al kot mány bí ró ság Tá pi ó ság Köz ség Ön kor mány za ta Kép vi se lõtes tü le té nek a szo ci á lis igaz ga tás ról és szo ci -á lis el l-á t-á sok ról szó ló 4/2004. (II. 13.) ren de le te 2008.
szep tem ber 5-étõl 2009. no vem ber 27-éig ha tály ban volt 15. § (3) be kez dés g) pont ja és 15/A. §a al kot mány el le nes sé ge meg ál la pí tá sá ra és meg sem mi sí té sé re irá nyu ló el -já rá sát meg szün te ti.
I n d o k o l á s
1. A Kö zép-ma gyar or szá gi Re gi o ná lis Köz igaz ga tá si Hi va tal ve ze tõ je a he lyi ön kor mány za tok ról szó ló 1990.
évi LXV. tör vény 99. § (2) be kez dés a) pont ja alap ján kez de mé nyez te Tá pi ó ság Köz ség Ön kor mány za ta Kép vi se lõtes tü le té nek a szo ci á lis igaz ga tás ról és szo ci á lis el lá tá -sok ról szó ló 4/2004. (II. 13.) ren de le tét (a to váb bi ak ban:
Ör.) mó do sí tó 12/2008. (IX. 5.) ren de le te (a to váb bi ak ban:
Örm.) al kot mány el le nes sé ge meg ál la pí tá sát és meg sem mi sí té sét, mi u tán tör vény es sé gi ész re vé te lét a kép vi se -lõ-tes tü let nem fogadta el.
Az in dít vá nyo zó ki fej tet te, hogy az Örm. – az Ör. 15. § (3) be kez dés f) pont ját meg ál la pí tó ren del ke zé sét ki vé ve – al kot mány el le nes. A tá ma dott ren del ke zé sek ben ugyan is a kép vi se lõtes tü let a szo ci á lis igaz ga tás ról és szo ci á lis el lá tá sok ról szó ló 1993. évi III. tör vény ál tal biz to sí tott ha tás kö rét túl lép ve al ko tott sza bá lyo kat, így köz ér de kû mun ka vég zés hez kö töt te a rend sze res szo ci á lis se gély fo lyó sí tá -sát (Örm. 1–3. §). Tör vény sér tõ nek (a mun ka vé de lem rõl szó ló 1993. évi XCIII. tör vény be üt kö zõ nek) ítél te az in -dít vá nyo zó az Ör. 15/A. § (4) be kez dé sét mó do sí tó Örm.
3. §át ami att is, mert egy részt a mun ka vég zés meg kez dé sét al kal mas sá gi vizs gá lat hoz, va la mint mun ka és bal eset vé del mi ok ta tás hoz kö töt te. Az Al kot mány 2. § (1) be kez -dé sé nek sé rel mét lát ta az in dít vá nyo zó az Örm.-nek az
„ön kor mány zat szük ség le tei” és az Ör. új 15/A. § (3) be kez dé sé be fog lalt „in do kolt eset ben” meg fo gal ma zá sa i ban, me lyek ál lás pont ja sze rint pon tos tar tal muk meg ha tá -ro zá sa nél kül ön ké nyes jog al kal ma zás nak adnak teret.
2. Az in dít vá nyo zó a mó do sí tó (ki egé szí tõ) ren del ke -zé se ket meg ál la pí tó ren de let al kot má nyos sá ga utó la gos vizs gá la tát kez de mé nyez te. Az Al kot mány bí ró ság ál -lan dó gya kor la ta, hogy nem a mó do sí tó ren del ke zé se ket ha tály ba lép te tõ, ha nem a mó do sí tott ren del ke zé se ket ma gá ba fog la ló (in kor po rá ló) jog sza bály ren del ke zé se it vizs gál ja [8/2003. (III. 14.) AB ha tá ro zat, ABH 2003, 74, 81.].
Az Al kot mány bí ró ság az el já rá sa so rán meg ál la pí tot ta, hogy Tá pi ó ság Köz ség Ön kor mány za ta Kép vi se lõtes tü -le te 10/2009. (XI. 27.) ren de -le té vel 2009. no vem ber 29ével mó do sí tot ta az Ör.t. A ha tá lyos szö veg az in dít -vá nyo zó ál tal ki fo gás olt sza bá lyo zást nem tar tal maz za.
Az Al kot mány bí ró ság kö vet ke ze tes gya kor la ta, hogy a mó do sí tott vagy ha tá lyon kí vül he lye zett jog sza bály al -kot mány el le nes sé gét az Al kot mány bí ró ság ról szó ló 1989. évi XXXII. tör vény 38. §ában fog lalt bí rói kez de mé nye zés és a 48. §a sze rin ti al kot mány jo gi pa nasz ese -té ben [10/1992. (II. 25.) AB ha tá ro zat, ABH 1992, 72, 76.], va la mint ak kor vizs gál ja, ha a ha tá lyát vesz tõ jog -sza bály he lyé be lé põ jog -sza bály azo nos ren del ke zé si kör nye zet ben szin tén tar tal maz za a sé rel me zett ren del ke -zést (137/B/1991. AB ha tá ro zat, ABH 1992, 456, 457.).
Az Al kot mány bí ró ság ezért a tárgy ta lan ná vált in dít vány te kin te té ben az el já rá sát – az Al kot mány bí ró ság ide ig le -nes ügy rend jé rõl és an nak köz zé té te lé rõl szó ló, több ször mó do sí tott és egy sé ges szer ke zet be fog lalt 2/2009.
(I. 12.) Tü. ha tá ro zat (ABK 2009. ja nu ár, 3.) 31. § a) pont já ra is fi gye lem mel – meg szün tet te.
Bu da pest, 2009. de cem ber 14.
Dr. Hol ló And rás s. k., Dr. Kiss Lász ló s. k.,
al kot mány bí ró al kot mány bí ró
Dr. Ko vács Pé ter s. k.,
elõ adó al kot mány bí ró
Szer kesz té sért fe le l: dr. Pálf fy Ilo na fõtitkár
Ki ad ja a Ma gyar Köz löny Lap- és Könyv ki adó, Bu da pest VIII., So mo gyi Bé la u. 6., www.mhk.hu Fe le lõs ki adó: dr. Ko de la Lász ló el nök-ve zér igaz ga tó.
Elõ fi ze tés ben ter jesz ti a Ma gyar Köz löny Lap- és Könyv ki adó a Ma gyar Pos ta Zrt. köz re mû kö dé sé vel.
Te le fon: 235-4554, 266-9290/240, 241 mel lék.
Elõ fi ze tés ben meg ren del he tõ a Ma gyar Köz löny Lap- és Könyv ki adó ügy fél szol gá la tán (1085 Bu da pest, So mo gyi Bé la u. 6., 1394 Buda pest 62. Pf. 357, fax: 318-6668, 338-4746, e-ma il: koz lony bolt@mhk.hu) vagy a www.mhk.hu/koz lony bolt internet címen.
Elõ fi ze tés ben meg ren del he tõ a Ma gyar Köz löny Lap- és Könyv ki adó ügy fél szol gá la tán (1085 Bu da pest, So mo gyi Bé la u. 6., 1394 Buda pest 62. Pf. 357, fax: 318-6668, 338-4746, e-ma il: koz lony bolt@mhk.hu) vagy a www.mhk.hu/koz lony bolt internet címen.