907/B/2003. AB végzés
Az Alkot mány bíró ság jog sza bály al kot mány el le nes sé -gé nek utó la gos vizs gá la tá ra irá nyuló in dít vány tár gyá ban meg hoz ta a kö vet ke zõ
v é g z é s t :
Az Alkot mány bíró ság Eger Me gyei Jo gú Vá ros Ön kor mány zat Kép vi se lõtes tü le te ál tal al ko tott, Eger, Ká roly -vá ros Vö rös marty u. – Bar ta ko vics u. – Tün dér part u. – Csi ky Sán dor u. ál tal ha tá rolt tömb jé nek he lyi épí té si sza bály za tá ról szóló 36/2001. (IX. 28.) sz. ren de le te alkot -mány elle nessége és tör vényellenessége meg ál la pí tá sá ra és meg sem mi sí té sé re irá nyuló in dít ványt vissza uta sít ja.
I n d o k o l á s
1. Az in dít vá nyo zó Eger Me gyei Jo gú Vá ros Ön kor mány zat Kép vi se lõtes tü le te ál tal al ko tott, Eger, Ká roly
-vá ros Vö rös marty u. – Bar ta ko vics u. – Tün dér part u. – Csi ky Sán dor u. ál tal ha tá rolt tömb jé nek he lyi épí té si sza bály za tá ról szóló 36/2001. (IX. 28.) sz. ren de let (a továb -biak ban: Ör.) alkot mány elle nessége meg ál la pí tá sát és meg sem mi sí té sét kér te az Al kot mány bí ró ság tól. Sze rin te az Ör. el len té tes az Al kot mány 18. §ában fog lalt egész sé -ges kör nye zet hez va ló jog gal, to váb bá az Al kot mány 70/D. §-ában rög zí tett leg ma ga sabb szin tû tes ti és lel ki egész ség hez va ló jog gal, va la mint sér ti a tu laj don hoz va ló jo got [Al kot mány 13. § (1) be kez dés] is. Ál lí tá sát alá tá masz tan dó elõ ad ta, hogy a kép vi se lõtes tü let az Ör. meg al ko tá sá val Eger vá ro sá nak né hány ut cá ját érin tõ en bal eset ve szé lyes hely ze tet te rem tett. Az Ör.rel érin tett te rü -le ten szál lo da épült, s a ven dé ge ket szál lí tó au tó bu szok, illetve a ven dé gek sze mély gép ko csi jai gyak ran köz le ke dé si fenn aka dá so kat okoz nak, ame lyen sze rin te vagy a for -ga lom sza bá lyo zás mó do sí tá sá val le het se gí te ni, vagy egy má sik le he tõ ség a te rü let öve ze ti be so ro lá sá nak „la kópi -he nõ öve zet té” tör té nõ mó do sí tá sa. Több íz ben for dult az in dít vá nyo zó az ille té kes ön kor mány zat hoz, de az nem ve -ze tett ered mény re.
Az in dít vá nyo zó hi vat ko zik még az Ör.-nek az épí tett kör nye zet ala kí tá sá ról és vé del mé rõl szóló 1997. évi LXXVIII. tör vény (a továb biak ban: Étv.) 8. § (1) be kez dé -sé be, és 9. § (2) be kez dé -sé be üt kö zé -sé re is, mi vel az Ör.
meg al ko tá sá nál az ön kor mány zat nem volt fi gye lem mel az Étv. 8. §ában rög zí tett kö rül mé nyek re, ér de kek re, to váb -bá az Ör. el fo ga dá sa kor „a szak ha tó ság ként el já ró szer vek meg ke re sé se (...) nem volt tel jes kö rû, így a jog al ko tó a tárgyi jog sza bály meg al ko tá sá hoz a te rü le ti leg ille té kes Kör nye zet vé del mi Fõ fel ügye let szak ha tó sá gi ál lás fog la lá -sát nem kér te ki.”
Az Alkot mány bíró ság meg ke res te az ügy ben az ille té -kes köz igaz ga tá si hi va talt. A hi va tal ve ze tõ meg ke re sés re adott vá la szá ban elõ ad ta, hogy „az ille té kes ál lam igaz ga -tá si szer vek a vé le mé nye zé si el já rás so rán ki fo gást nem emel tek.” A kör nye zet vé del mi fel ügye lõ ség ál lás fog la lá sa ki ké ré sé nek in dít vá nyo zó ál tal ki fo gás olt el mu lasz tá sa tekintetében pe dig vá la szul csa tol ta a szak mai vé le mény má so la ti pél dá nyát, mely ben a fel ügye lõ ség nem emelt ki -fo gást.
2. Az Alkot mány bíró ság el sõ ként az Ör. meg al ko tá sá -val kap cso lat ban az Étv. 8. § (1) be kez dé sé nek, to váb bá 9. § (2) be kez dé sé nek sé rel mé re va ló in dít vá nyo zói hi vat -ko zást vizs gál ta.
2.1. Az Étv. 8. §-a sze rint a te le pü lés ren de zés so rán biz to sí ta ni kell a te rü le tek köz ér dek nek meg fe le lõ fel hasz -ná lá sát a jo gos ma gán ér de kek re te kin tet tel, az em ber hez mél tó kör nye zet fo lya ma tos ala kí tá sát és ér té ke i nek vé del -mét. En nek so rán te kin tet tel kell len ni töb bek kö zött az egész sé ges la kó és mun ka kö rül mé nyek re, a te le pü lés kép re, a kör nye zet vé de lem re, a la kos ság el lá tá sá nak biz to sí tá -sá ra, illetve gaz da -sá gi ér de kek re. Az Étv. e §-a rész le te sen elõ ír ja, hogy a te le pü lés ren de zé si te vé keny ség so rán mely el vá rá sok nak kell kö te le zõ en meg fe lel ni, és mi ként kell annak biz to sí tá sa ér de ké ben el jár ni. Ezen ál ta lá nos cél ki tû zé se ket a jog al ko tó oly mó don tud ja be tar ta ni, ha a sza -bá lyo zás ki ala kí tá sá nál a jog sza -bály ban fog lalt el já rá si sza bá lyo kat kö ve ti, így az elõ írt egyez te té si, véleménye zési kö te le zett sé gek nek ma ra dék ta la nul ele get tesz. Mind -eb bõl az kö vet ke zik, hogy az Étv. 8. § (1) be kez dé sé ben fog lal tak ér vény re jut ta tá sa, al kot má nyos sá gi szem pont -ból csak az Étv. 9. §-ában elõ ír tak figye lembe véte lével ítél he tõ meg.
2.2. Az épí tés ügy, a te le pü lés ren de zés te rü le tén a he lyi sza bá lyo zá si au to nó mia az Ötv. és az Étv. ren del ke zé sei sze rint a ren de let al ko tás tar tal ma, és a ren de let al ko tá si eljárás le foly ta tá sa is kor lá tok hoz kö tött. Az Étv. 9. §-a egyi ke ezen tör vényi kor lá tok nak, hi szen a he lyi épí té si sza bály zat el fo ga dá sá hoz szá mos egyez te té si kötelezett -séget ír elõ, s az érin tett ál lam pol gá rok, szer ve ze tek, érdekképviseletek, ha tó sá gok szá má ra vé le mény nyil vá ní -tá si, ja vas lat té te li, ész re vé te le zé si le he tõ sé get biz to sí t, ame lyek ga ran ci á lis sza bá lyok ként épül nek be az eljá -rásba.
Az Alkot mány bíró ság 30/1999. (X. 13.) AB ha tá ro za tá ban már meg ál la pí tot ta, hogy „az ön kor mány za ti ren de let
al ko tás el já rá si sza bá lya i nak meg sér té sé bõl adó dó tör -vényellenesség vizs gá la tát csak a köz igaz ga tá si hi va tal vezetõje kez de mé nyez he ti” (ABH 1999, 411.). A köz igaz -ga tá si hi va tal az ön kor mány za ti mû kö dés jog sze rû sé gé nek vizs gá la ta so rán vizs gál ja, hogy az ön kor mány zat betar tottae a ren de let al ko tá si el já rás sza bá lya it, ha e te kin tet -ben al kot mány- vagy tör vénysértést ész lel, kez de mé nye zi az Alkot mány bíró ság el já rá sát (lásd pl. a 986/H/1997. AB ha tá ro za tot, ABH 1998, 1038.).
Az Al kot mány bí ró ság ról szóló 1989. évi XXXII. tör -vény (a továb biak ban: Abtv.) 1. § b) pont ja ér tel mé ben az Alkot mány bíró ság ha tás kö ré be a jog sza bály, va la mint az ál lam i irá nyí tás egyéb jo gi esz kö ze alkot mány elle -nességének vizs gá la ta tar to zik. Az Abtv. 1. §-ának h) pont ja le he tõ vé te szi, hogy az Abtv.be n fog lalt ha tás kö rö kön kí vül tör vény egyéb ha tás kö rö ket is meg ál la pít -son az Alkot mány bíró ság szá má ra. En nek alap ján az Ötv.
99. §a (2) be kez dés a) pont ja a köz igaz ga tá si hi va tal ve ze tõ jé nek biz to sí t in dít vá nyo zá si jo got a tör vénysértõ ön kor mány za ti ren de let vizs gá la tá ra. Az Abtv. és az Ötv. vo nat ko zó ren del ke zé se i nek össze ve té se alap ján megállapít ható, hogy a tör vényi sza bá lyo zás kü lön ke ze li az alkot -mány elle nesség [Abtv. 1. § b) pont] és az ön kor -mány za ti ren de let tör vényellenességének [Ötv. 99. § (2) be kez dés a) pont ja] vizs gá la tát. Az elõb bi eset ben az Alkot mány -bíró ság el já rá sát az Abtv. 21. § (2) be kez dé se sze rint bár ki in dít vá nyoz hat ja, az utób bi eset ben az el já rás kez de mé nye zõ je a köz igaz ga tá si hi va tal ve ze tõ je. Mi vel az Al kot mány 44/A. § (2) be kez dé se sze rint a tör vénysértõ ön kor mány za ti ren de let egy ben al kot mány sér tõ is, az Alkot mány bíró ság bár ki in dít vá nyá ra le foly tat ja az ér de mi vizs -gá la tot, ha az in dít vá nyo zó va la mely ön kor mány za ti rendelet nor ma tar tal ma te kin te té ben tör vénysértést ál lít (annak el le né re, hogy a köz igaz ga tá si hi va tal ve ze tõ je sze -rint a tör vénysértés nem ál l fenn).
Ezért más a meg íté lé se annak, ha az in dít vá nyo zó azt ál -lít ja, hogy az ön kor mány za ti ren de let ma ga sabb szin tû jog sza bállyal el len té tes [Al kot mány 44/A. § (2) be kez dés]
és más, ha azt, hogy az ön kor mány zat a ren de let al ko tás el já rá si sza bá lya it sér tet te meg. Az Alkot mány bíró ság ál lás -pont ja sze rint az ön kor mány za ti ren de let al ko tás el já rá si sza bá lya i nak be tar tá sá val kap cso la tos in dít vá nyo zá si jog az Ötv. 99. § (2) be kez dés a) pont ja alap ján ki zá ró lag a köz igaz ga tá si hi va tal ve ze tõ jét il le ti meg. [30/1999.
(X. 13.) AB ha tá ro zat, ABH 1999, 411, 414.]
Te kin tet tel ar ra, hogy a köz igaz ga tá si hi va tal ve ze tõ je az Ör. vo nat ko zá sá ban – mi vel el fo ga dá sát az Alkot mány bíró ság meg ke re sé sé re adott vá la szá ból ki tû nõ en nem ta lál ta jog sza bály sér tõ nek – nem élt az Ötv. 99. § (2) be kez dés a) pont ja ál tal biz to sí tott ha tás kö ré vel, az Alkot mány -bíró ság a ren de let al ko tá si el já rás tör vényellenességének meg ál la pí tá sá ra irá nyuló ké rel met az in dít vá nyo zá si jog hi á nya miatt az Alkot mány bíró ság ide ig le nes ügy rend jé -rõl és annak köz zé té te lé -rõl szóló, mó do sí tott és egy sé ges szer ke zet be fog lalt 3/2001. (XII. 3.) Tü. ha tá ro zat (a továb -biak ban: Ügy rend) 29. § c) pont ja alap ján vissza uta sí tot ta.
3. Az Alkot mány bíró ság a töb bi in dít vá nyi ké re lem vonatkozásában a kö vet ke zõ ket ál la pí tot ta meg. Az in dít -vá nyo zó az ál ta la fel ve tett al kot má nyos sá gi prob lé má kat nem az Ör. ren del ke zé se i vel, ha nem egy szál lo dá nak az Ör. ál tal érin tett te rü le ten va ló fel épí té sé vel és mû kö dé sé vel kap cso la to san fo gal maz za meg. Az Ör. az érin tett te rü -let be épí té sé nek ál ta lá nos sza bá lya i ról ren del ke zik, és ezek bõl az ál ta lá nos sza bá lyok ból nem kö vet ke zik az in -dít vá nyo zó ál tal ki fo gás olt be épí tés. Annak meg íté lé se, hogy az Ör. ál tal meg ha tá ro zott jog sza bá lyi ke re tek kö zött az egyes épí té si tel ke ken mi lyen épü le tek, mi lyen konk rét fel té te lek mel lett he lyez he tõk el, a jog al kal ma zó ha tás kö ré be tar to zik. Így az épí té si és hasz ná lat ba vé te li en ge dé -lye zé si el já rás so rán az épí té si ha tó ság nak kell el bí rál nia azt, hogy a ter ve zett épít ke zés meg fe lel-e a jog sza bá lyi ren del ke zé sek nek, az épü let ben vé gez ni kí vánt te vé keny ség nem járe a szom szé dok tu laj do no si jo ga i nak sé rel mé -vel, il le tõ leg kör nye zet szennye zés sel.
A ki adott ha tó sá gi en ge dé lyek (épí té si, hasz ná lat ba vé -te li, fenn ma ra dá si stb.), mint egye di köz igaz ga tá si ak tu sok al kot má nyos sá gá nak vizs gá la tá ra az Abtv. 1. §a ér tel mé -ben az Alkot mány bíró ság nem ren del ke zik ha tás kör rel.
Az egye di köz igaz ga tá si ha tá ro za tok ese té ben az érin tett szá má ra a köz igaz ga tá si ha tó sá gi el já rás és szol gál ta tás általános sza bá lya i ról szóló 2004. évi CXL. tör vény (Ket.) jog or vos lat ra vo nat ko zó ren del ke zé sei ér tel mé ben nyit va ál l a fe let tes szerv hez (az ille té kes köz igaz ga tá si hi va tal -hoz) va ló fel leb be zés – mint a köz igaz ga tás rend sze rén belüli ren des jog or vos lat –, va la mint a má sod fo kú dön tés bí ró ság elõt ti meg tá ma dá sá nak le he tõ sé ge.
Mind ezek alap ján az Alkot mány bíró ság az in dít ványt az Ügy rend 29. § b) pont ja alap ján eb ben a te kin tet ben is vissza uta sí tot ta.
Bu da pest, 2008. feb ru ár 26.
Dr. Ba logh Ele mér s. k., Dr. Bra gyo va And rás s. k.,
alkot mány bíró elõ adó alkot mány bíró
Dr. Tró csá nyi Lász ló s. k.,
alkot mány bíró
336/H/2005. AB végzés
Az Alkot mány bíró ság ön kor mány za ti ren de let alkot mány elle nességének utó la gos vizs gá la tá ra irá nyuló in dít -vány tár gyá ban meg hoz ta az aláb bi
v é g z é s t :
Az Alkot mány bíró ság Egy há zas rá dóc Köz ség Ön kor mány za ta Kép vi se lõtes tü le té nek az ön kor mány za ti tu laj -don ban ál ló la ká sok bér le té rõl és a lak bér mér té ké rõl szóló 15/2004. (XI. 30.) ren de le te 3. § (2) be kez dé se al kot mány el len sé gé nek meg ál la pí tá sá ra és meg sem mi sí té sé re irá -nyuló in dít vány tár gyá ban az el já rást meg szün te ti.
I n d o k o l á s
1. A Vas Me gyei Köz igaz ga tá si Hi va tal ve ze tõ je az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. tör vény 1. § b) pont já ra hi vat ko zás sal kér te Egy há zas rá dóc Köz ség Ön kor mány za ta Kép vi se lõ-tes tü le té nek az ön kor mány za ti tu laj don ban ál ló la ká sok bér le té rõl és a lak bér mér té ké rõl szóló 15/2004. (XI. 30.) ren de le te (to váb bi ak ban: Ör.) 3. § (2) be kez dé sé nek utó la gos al kot má nyos sá gi felülvizsgá -latát.
Az in dít vá nyo zó ál lás pont ja sze rint az Ör. tá ma dott ren del ke zé se diszk ri mi na tí van, az Al kot mány 70/A. § (1) be kez dé sét sér tõ mó don ál la pí tot ta meg az egyes ön kor -mány za ti tu laj don ban ál ló la ká sok ra vo nat ko zó lak bér mér té két. Elõ ad ta, hogy az ön kor mány zat „ön ké nye sen, éssze rû in dok nél kül tet t kü lönb sé get azo nos sza bá lyo zá si kör alá vont jog ala nyok kö zött.”
2. Hi vat ko zás sal ar ra, hogy Egy há zas rá dóc Köz ség Ön kor mány za ta Kép vi se lõ-tes tü le te az ön kor mány zat tulajdonában lé võ ön kor mány za ti la ká sok és he lyi sé gek bér le té rõl, el ide ge ní té sé rõl, a lak bé rek mér té ké rõl szóló – az 1/2007. (II. 12.) ren de let tel mó do sí tott – 18/2006.
(XII. 20.) ren de let 35. §-ával ha tá lyon kí vül he lyez te az Ör.-t, annak in dít vány ban tá ma dott ren del ke zé sé vel együtt, az in dít vá nyo zó in dít vá nyát vissza von ta, ezért az Alkot mány bíró ság az Alkot mány bíró ság ide ig le nes ügy rend jé rõl és annak köz zé té te lé rõl szóló, mó do sí tott és egy -sé ges szer ke zet be fog lalt 3/2001. (XII. 3.) Tü. ha tá ro zat (ABH 2003, 2065.) 31. § d) pont ja alap ján az el já rást meg -szün tet te.
Bu da pest, 2008. feb ru ár 26.
Dr. Ba logh Ele mér s. k., Dr. Bra gyo va And rás s. k.,
alkot mány bíró alkot mány bíró
Dr. Tró csá nyi Lász ló s. k.,
elõ adó alkot mány bíró
A Ma gyar Köz löny Lap- és Könyvki adó
ki adá sá ban meg je le nik az