277/B/2005. AB végzés
Az Al kot mány bí ró ság jog sza bály al kot mány el le nes sé gé nek meg ál la pí tá sá ra és meg sem mi sí té sé re irá nyu ló in -dít vány alapján meghozta a következõ
v é g z é s t :
Az Al kot mány bí ró ság a Kis bér Vá ros Ön kor mány za tá -nak Kép vi se lõ-tes tü le te ál tal Kis bér Vá ros He lyi Épí té si Sza bály za tá ról al ko tott 24/2000. (IX. 22.) szá mú ön kor mány za ti ren de let 7. § (1) be kez dé se, 18. § (12) és (14) be kez dé se, 31. § (1)–(4) be kez dé se, va la mint 35. § (2) be kez dé se al kot mány el le nes sé gé nek meg ál la pí tá sa és megsem -mi sí té se iránt benyújtott indítványt visszautasítja.
I n d o k o l á s
Az in dít vá nyo zó el sõ ként be nyúj tott in dít vá nyá ban azt ki fo gás ol ta, hogy az épí té si ha tó ság meg ta gad ta te lek ala -kí tá si ké rel me tel je sí té sét, ar ra hi vat ko zás sal, hogy 1115 m2 nagy sá gú tel ke a he lyi épí té si sza bály zat ren del ke zé sei alap ján nem oszt ha tó meg. Az in dít vá nyo zó ál lás -pont ja sze rint a jegy zõ el já rá sa diszk ri mi na tív volt, mert Kis bé ren több olyan épít ke zés folyt olyan mé re tû tel ke ken, mint amilyen nagyságú telkek kialakításának en gedé -lye zé sét kérte.
Az Al kot mány bí ró ság Fõ tit ká ra 277/J/2005. szá mú ügy ira tá ban tá jé koz tat ta az in dít vá nyo zót, hogy az in dít -vány nem fe le l meg az Al kot mány bí ró ság ról szó ló 1989. évi XXXII. tör vény (a to váb bi ak ban: Abtv.) ál tal az in dít vánnyal szem ben tá masz tott kö ve tel mé nyek nek.
A hi ány pót lás ra va ló fel hí vás fel hív ta az in dít vá nyo zó fi -gyel mét ar ra, hogy az in dít vány nak tar tal maz nia kell, hogy a tá ma dott jog sza bály mely ren del ke zé sét tart ja al -kot mány el le nes nek, meg kell je löl ni az Al -kot mány azon
§-át, ame lyet a meg je lölt jog sza bá lyi ren del ke zés sért, és a sé rel mes ren del ke zés meg sem mi sí té sé re vo nat ko zó ha -tá ro zott ké rel met kell tar tal maz nia.
A fel hí vás alap ján az in dít vá nyo zó in dít ványt nyúj tott be a Kis bér Vá ros Ön kor mány za tá nak Kép vi se lõtes tü le te ál tal Kis bér Vá ros He lyi Épí té si Sza bály za tá ról al ko -tott 24/2000. (IX. 22.) szá mú ön kor mány za ti ren de let (a to váb bi ak ban: HÉSZ.) 7. § (1) be kez dé se, 18. § (12) és (14) be kez dé se, 31. § (1)–(4) be kez dé se, va la mint 35. § (2) be kez dé se al kot mány el le nes sé gé nek meg ál la pí tá sa és meg sem mi sí té se iránt. Azon ban in dít vá nyá ban nem je löl te meg az al kot mány el le nes ség in do ka it, azt, hogy ál -lás pont ja sze rint a vi ta tott sza bá lyok mely al kot má nyi ren del ke zé sek be üt köz nek.
Az Abtv. 22. § (2) be kez dé se alap ján az in dít vány nak a ké re lem alap já ul szol gá ló ok meg je lö lé se mel lett ha tá ro -zott ké rel met kell tar tal maz nia. Mi vel az in dít vá nyo zó az
al kot mány el le nes ség meg ál la pí tá sá ra irá nyu ló ké re lem alap já ul szol gá ló okot nem je löl te meg, az in dít vány ér -de mi el bí rá lás ra nem al kal mas.
Az Al kot mány bí ró ság – az Al kot mány bí ró ság ide ig le -nes ügy rend jé rõl és an nak köz zé té te lé rõl szó ló, több ször mó do sí tott és egy sé ges szer ke zet be fog lalt 2/2009. (I. 12.) Tü. ha tá ro zat (ABK 2009. ja nu ár, 3.) 29. § d) pont ja alap ján – vissza uta sít ja az in dít ványt, ha az in dít vá nyo zó a ne ki hi ány pót lás vé gett vissza kül dött in dít ványt új ból hi á nyo san nyúj tot ta be, és az in dít vány emi att ér de mi el bí rálás ra al kal mat lan. Ezért az Al kot mány bí ró ság az indít -ványt vissza uta sí tot ta.
Az Al kot mánybí ró ság meg jegy zi, hogy az Abtv. 1. § b) pont ja alap ján csak a jog sza bá lyok és az ál la mi irá nyí tás egyéb jo gi esz kö zei al kot mány el le nes sé gé nek utó la gos vizs -gá la ta tar to zik az Al kot mány bí ró ság ha tás kö ré be, az egye di ügy ben foly ta tott el já rás al kot má nyos sá gá nak meg íté lé sé re az Al kot mány bí ró ság nak nincs ha tás kö re.
Bu da pest, 2009. jú li us 6.
Dr. Hol ló And rás s. k., Dr. Kis s Lász ló s. k., elõ adó al kot mány bí ró al kot mány bí ró
Dr. Ko vács Pé ter s. k.,
alkotmánybíró
1000/B/2005. AB végzés
Az Al kot mány bí ró ság jog sza bály al kot mány el le nes sé -gé nek utó la gos vizs gá la tá ra irá nyu ló in dít vány tár gyá ban meghozta a következõ
v é g z é s t :
Az Al kot mánybí ró ság a ka to nák il let mé nyé rõl és il let mény jel le gû jut ta tá sa i ról, va la mint a köz al kal ma zot tak ju tal ma zá sá ról szó ló 3/2002. (I. 25.) HM ren de let és a kép zé si tá -mo ga tás vissza té rí té sé rõl szó ló 6/2002. (I. 25.) HM ren de let mó do sí tá sá ról szó ló 47/2002. (XI. 9.) HM ren de let 17. § (1) be kez dé se al kot mány el le nes sé gé nek meg ál la pí tá sá ra és meg sem mi sí té sé re irá nyu ló el já rást meg szün te ti.
I n d o k o l á s
1. Az in dít vá nyo zó kér te az Al kot mány bí ró ság tól a ka to nák il let mé nyé rõl és il let mény jel le gû jut ta tá sa i ról, va la -mint a köz al kal ma zot tak ju tal ma zá sá ról szó ló 3/2002.
(I. 25.) HM ren de let és a kép zé si tá mo ga tás vissza té rí té sé -rõl szó ló 6/2002. (I. 25.) HM ren de let mó do sí tá sá ról szó ló 47/2002. (XI. 9.) HM ren de let (a to váb bi ak ban: Mr1.)
17. § (1) be kez dé se al kot mány el le nes sé gé nek meg ál la pí -tá sát és meg sem mi sí té sét, de ki zá ró lag az Mr1. 14. §-ára vo nat ko zó al kal ma zá sa te kin te té ben. Az in dít vá nyo zó elõ -ad ta, hogy a Ma gyar Hon véd ség hi va tá sos és szer zõ dé ses ál lo má nyú ka to ná i nak jog ál lá sá ról szó ló 2001. évi XCV.
tör vény (a to váb bi ak ban: Hjt.) 110. §-a úgy ren del ke zik, hogy az ál lo mány nak a kö zép irá nyí tó szerv nél (pa rancs nok ság nál) szol gá la tot tel je sí tõ tag ja – amennyi ben fel sõ fo kú is ko lai vég zett ség gel ren del ke zik – a be osz tá si il let -mény 35%-át ki te võ il let -mény ki egé szí tés re jo go sult. A Hjt. 2002ben ha tá lyos 287. § (2) be kez dé sé nek e) pont já ban fog lalt fel ha tal ma zás alap ján – töb bek kö zött az il let -mény ki egé szí tés re jo go sult ság rész le tes sza bá lyo zá sá ra – ki adott, a ka to nák il let mé nyé rõl és il let mény jel le gû jut ta -tá sa i ról, va la mint a köz al kal ma zot tak ju tal ma zá sá ról szó ló 3/2002. (I. 25.) HM ren de let (a to váb bi ak ban: Mr2.) 1. sz. mel lék le te b) pont ja fel so rol ta azo kat a szer ve ket, pa -rancs nok sá go kat, ame lyek fel sõ fo kú is ko lai vég zett sé gû ál lo má nya 35%os il let mény ki egé szí tés re jo go sult. In dít -vá nyo zó ál lí tá sa sze rint eb bõl a fel so ro lás ból a Hjt.-t sér tõ mó don ki ma radt a NATO ka to nai pa rancs nok sá ga i nál szolgá la tot tel je sí tõk cso port já nak fel sõ fo kú is ko lai vég zett sé gû ál lo má nya. Az Mr2. 2002. feb ru ár 2án lé pett ha -tály ba, a ren del ke zé se it azon ban (a 8. § ki vé te lé vel) a 112. § (1) be kez dé se ér tel mé ben 2002. ja nu ár 1jé tõl kel -lett al kal maz ni. Az in dít vá nyo zó sze rint az ál ta la ál lí tott sza bá lyo zá si hi á nyos sá got az Mr1. ren dez te, an nak 14. §-a új 11. pont tal egé szí tet te ki az Mr2. 1. sz. mel lék let nek b) pont ját „a NATO be osz tás ban szol gá la tot tel je sí tõk cso port já nak fel sõ fo kú is ko lai vég zett sé gû ál lo má nya” szö -veg gel. Az Mr1. 2002. no vem ber 12-én lé pett ha tály ba, ren del ke zé se it az Mr1. meg tá ma dott 17. § (1) be kez dé se ér tel mé ben 2002. szep tem ber 1-jé tõl kel lett al kal maz ni.
Az zal, hogy 2002. ja nu ár 1. és au gusz tus 31. kö zött a NATO be osz tás ban szol gá la tot tel je sí tõk cso port já nak fel -sõ fo kú is ko lai vég zett sé gû ál lo má nya a Hjt. sze rin ti 35%-os mér ték he lyett csak a be osz tá si il let mény 20%-át ki te võ il let mény ki egé szí tés ben ré sze sült, az in dít vá nyo zó sze rint azért al kot mány sér tõ, mert „a meg je lölt jog sza bály hely szem ben ál ló egy ma ga sabb jog for rás sal, így al -kal ma zá sa so rán a jog biz ton ság, az érin tett ál lam pol gá rok al kot má nyos jo gai sé rül nek”. Ezért az in dít vá nyo zó – a sér tett al kot má nyi ren del ke zés(ek) konk rét meg je lö lé se nél kül – kér te az Mr1. ha tály ba lép te tõ ren del ke zé se al kot -mány el le nes sé gé nek meg ál la pí tá sát és meg sem mi sí té sét, de csak az Mr1. 14. §ára tör té nõ al kal ma zá sa te kin te té -ben.
Az in dít vá nyo zó ügy véd elõ ad ta to váb bá, hogy egy érin tett sze mélyt az il let mény ki egé szí té sé nek meg fi ze té se iránt in dí tott mun ka ügyi per ben kép vi selt, mely nek so rán a má sod fo kú bí ró ság jog erõ sen el uta sí tot ta a ke re se tet, azt kö ve tõ en a Leg fel sõbb Bí ró ság elutasította a felülvizsgálati kérelmet is.
2. Az Al kot mány bí ró ság el já rá sa so rán ész lel te, hogy az Mr1.-t az egyes kor mány- és mi nisz te ri ren de le ti szin tû jog sza bá lyok és jog sza bá lyi ren del ke zé sek tech ni kai de re
-gu lá ci ó já ról szó ló 118/2008. (V. 8.) Korm. ren de let 13. § 91. pont ja 2008. má jus 16-i hatállyal hatályon kívül helyezte.
Az Al kot mány bí ró ság kö vet ke ze tes gya kor la ta, hogy ha tá lyon kí vül he lye zett jog sza bály al kot mány el le nes sé -gét ki vé te le sen, az Al kot mány bí ró ság ról szó ló 1989. évi XXXII. tör vény (a to váb bi ak ban: Abtv.) 38. §-ában fog lalt bí rói kez de mé nye zés és a 48. § sze rin ti al kot mány jo gi pa -nasz ese té ben [10/1992. (II. 25.) AB ha tá ro zat, ABH 1992, 72, 76.; 335/B/1990. AB ha tá ro zat, ABH 1990, 261, 262.], to váb bá ak kor vizs gál ja, ha a ha tá lyát vesz tett jog sza bály he lyé be lé põ jog sza bály tar tal mi lag a ko ráb bi val azo nos és ez ál tal azo nos a vizs gá lan dó al kot má nyos sá gi prob lé ma.
(137/B/1991. AB vég zés, ABH 1992, 456, 457.) A je len ügy ben elõ ter jesz tett in dít vány nem bí rói kez de mé nye zés és nem al kot mány jo gi pa nasz, to váb bá az in dít vánnyal tá ma dott ren del ke zé sek he lyé be lé põ és az el bí rá lás idõ pont -já ban ha tá lyos jog sza bá lyok a sé rel me zett ren del ke zést nem tar tal maz zák. Meg jegy zi az Al kot mány bí ró ság, hogy az a kö rül mény, hogy az indítványozó „a felperes hoz zájá -ru lá sá val” bírósági határozatok másolatait csatolta, ön -magá ban véve nem minõsíti az indítványt alkotmányjogi panasznak.
Mind er re te kin tet tel, mi vel az utó la gos nor ma kont roll ra irá nyu ló in dít vány an nak el bí rá lá sa kor ha tá lyon kí vül he lye zett jog sza bály al kot mány el le nes sé gé nek meg ál la pí tá -sá ra és meg sem mi sí té sé re irá nyult, az Al kot mány bí ró -ság en nek tár gyá ban az el já rást az Al kot mány bí ró ság ide ig le -nes ügy rend jé rõl és an nak köz zé té te lé rõl szó ló, több ször mó do sí tott és egy sé ges szer ke zet be fog lalt 2/2009. (I. 12.) Tü. ha tá ro zat (ABK 2009. ja nu ár, 3.) 31. §-ának a) pontja alapján megszüntette.
Bu da pest, 2009. jú li us 6.
Dr. Hol ló And rás s. k., Dr. Kis s Lász ló s. k.,
al kot mány bí ró al kot mány bí ró
Dr. Ko vács Pé ter s. k.,
elõadó alkotmánybíró
892/B/2006. AB végzés
Az Al kot mány bí ró ság jog sza bály al kot mány el le nes sé -gé nek utó la gos vizs gá la tá ra irá nyu ló in dít vány tár gyá ban meghozta a következõ
v é g z é s t :
1. Az Al kot mány bí ró ság a köny vi te li szol gál ta tást vég -zõk nyil ván tar tás ba vé te lé rõl szó ló 93/2002. (V. 5.) Korm.
ren de let 3. § (3)–(9) be kez dé sei al kot mány el le nes sé gé nek meg ál la pí tá sá ra és meg sem mi sí té sé re irányuló eljárást megszünteti.
2. Az Al kot mány bí ró ság a pénz ügy mi nisz ter ága za tá ba tar to zó szak ké pe sí té sek szak mai kö ve tel mé nye i rõl szó ló 2/1995. (II. 22.) PM ren de let 11. szá mú mel lék le te IV. rész 4. pont ja „ha jo gi vég zett sé gük nek meg fe le lõ mun ka kört lát nak el” szö veg ré sze al kot mány el le nes sé gé nek meg ál la -pí tá sá ra és meg sem mi sí té sé re irá nyu ló el já rást meg szün te ti.
I n d o k o l á s
1. Az in dít vá nyo zó el sõ ként a pénz ügy mi nisz ter ága za -tá ba tar to zó szak ké pe sí té sek szak mai kö ve tel mé nye i rõl szó ló 2/1995. (II. 22.) PM ren de let (a to váb bi ak ban: PM r.) 11. szá mú mel lék le te IV. rész 4. pont ja „ha jo gi vég zett sé gük nek meg fe le lõ mun ka kört lát nak el” szö veg ré sze al kot mány el le nes sé gé nek megállapítását és meg semmi sí té -sét kérte.
A PM r. 11. szá mú mel lék le te IV. „A szak ké pe sí tés vizs gáz ta tá si kö ve tel mé nyei” cí mû rész 4. pont ja a mér leg ké pes köny ve lõi szak mai vizs ga egyes ré szei aló li fel men tés fel té te le it ha tá roz za meg. Az in dít vá nyo zó ál tal sé rel me zett ren del ke zés sze rint az ál lam és jog tu do má nyi fel sõ fo kú is ko lai vég zett ség gel ren del ke zõ je löl tek men te sül -nek a jo gi is me re tek vizs ga alól, ha jo gi vég zett sé gük -nek meg fe le lõ mun ka kört lát nak el. Az in dít vá nyo zó sze rint ez az elõ írás meg kü lön böz te tõ, in do ko lat lan és arány ta lan, mi vel a mér leg ké pes köny ve lõi kép zés ben a jo gi is me re tek tárgy kö te le zõ óra szá ma csak 40 óra, a jo gi egye te mi kép zés pe dig 5 év. Ez a ren del ke zés vé le mé nye sze rint az Al -kot mány 70/A. §-ának ren del ke zé se it, valamint az egyenlõ bánásmódról és az esélyegyenlõség elõmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény rendelkezéseit is sérti.
Az in dít vá nyo zó in dít vá nyá ban a köny vi te li szol gál ta -tást vég zõk nyil ván tar tás ba vé te lé rõl szó ló 93/2002.
(V. 5.) Korm. ren de let (a to váb bi ak ban: Korm. r. 1.) 3. § (3)–(9) be kez dé sei al kot mány el le nes sé gé nek meg ál la pí tá -sát és meg sem mi sí té sét is kér te. Ál lás pont ja sze rint ezek a ren del ke zé sek is sér tik az Al kot mány 70/A. § elõ írá sa it, mert a mér leg ké pes köny ve lõ ként nyil ván tar tás ba vé tel nél az alap kép zés ke re té ben szer zett ok le vél elõ írá sa fi gyel -men kí vül hagy ja a dip lo mák egyenértékûségét, és nem a végzettségek mögötti tényleges teljesítményt veszi alapul.
2. Az Al kot mány bí ró ság az el já rás so rán meg ál la pí tot ta, hogy az in dít vány be nyúj tá sát kö ve tõ en a pénz ügy mi -nisz ter ha tás kö ré be tar to zó szak ké pe sí té sek szak mai és vizs ga kö ve tel mé nye i rõl szó ló 23/2008. (VIII. 8.) PM ren de let 6. § (1) be kez dé se a PM r.t 2009. ja nu ár 1jei ha tállyal ha tá lyon kí vül helyezte, és a tárgykörben új rende -le tet alkotott.
Az új ren de let 8. szá mú mel lék le té nek V. „Vizs gáz ta tá si kö ve tel mé nyek” cí mû rész 4. pont ja sze rint a jo gi is me re tek al kal ma zá sa vizs ga rész aló li fel men tés fel té te le az ál -lam- és jogtudományi doktori végzettség.
Az Al kot mány bí ró ság meg ál la pí tot ta, hogy az új ren -del ke zés már nem kö ve te li meg a jo gi is me re tek vizs ga aló li fel men tés nél a jo gi vég zett ség nek meg fe le lõ mun ka kör el lá tá sát, ezért az in dít vány ban ki fo gás olt al kot má
nyos sá gi prob lé ma már nem áll fenn. Az in dít vány e te kin tet ben oka fo gyot tá vált, ezért az Al kot mány bí ró ság az el -já rást – az Al kot mány bí ró ság ide ig le nes ügy rend jé rõl és an nak köz zé té te lé rõl szó ló, több ször mó do sí tott és egy sé -ges szer ke zet be fog lalt 2/2009. (I. 12.) Tü. ha tá ro zat (ABK 2009. ja nu ár, 3.; a to váb bi ak ban: Ügy rend)) 31. § a) pontja alapján megszüntette.
3. Az Al kotmány bí ró ság azt is meg ál la pí tot ta, hogy a Kor m. r. 1.t a köny vi te li szol gál ta tást vég zõk nyil ván tar tás ba vé te lé rõl szó ló 93/2002. (V. 5.) Kor m. ren de let mó do sí tá sá ról szó ló 329/2008. (XII. 30.) Kor m. ren de let (a to váb bi ak -ban: Kor m. r. 2.) je len tõ sen mó do sí tot ta.
A mó do sí tás érin tet te a Korm. r. 1. 3. §ának ren del ke zé se it, és meg vál toz tat ta a ki fo gás olt ren del ke zé sek ren -del ke zé si kör nye ze tét. A Korm. r. 2. 13. § (2) be kez dé se pe dig ar ról is ren del ke zett, hogy a Korm. r. 1. 3. § (3)–(11) be kez dé sei, va la mint a 2. szá mú mel lék le te 2013.
ja nu ár 1jén ha tá lyát vesz ti, az zal, hogy az ezen ren del ke -zé sek alap ján már nyil ván tar tás ba vett sze mé lyek to vább ra is jo go sul tak a köny vi te li szol gál ta tá si te vé keny ség vég zé -sé re, amennyi ben a számviteli törvényben és a rendeletben foglalt feltételeknek megfelelnek.
ja nu ár 1jén ha tá lyát vesz ti, az zal, hogy az ezen ren del ke -zé sek alap ján már nyil ván tar tás ba vett sze mé lyek to vább ra is jo go sul tak a köny vi te li szol gál ta tá si te vé keny ség vég zé -sé re, amennyi ben a számviteli törvényben és a rendeletben foglalt feltételeknek megfelelnek.