963/B/2000. AB határozat
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Al kot mány bí ró ság jog sza bály alkot mány elle nességének utó la gos vizs gá la tá ra irá nyu ló in dít vány tár -gyá ban meg hoz ta a kö vet ke zõ
h a t á r o z a t o t :
Az Al kot mány bí ró ság a kül föl di ek in gat lan szer zé sé rõl szóló 7/1996. (I. 18.) Kor m. ren de let egé sze, va la mint 1. § (1) és (2) be kez dé sé nek „ön kor mány za ti vagy egyéb köz ér dek” szö veg ré sze alkot mány elle nességének meg ál la pí -tá sá ra és meg sem mi sí té sé re irá nyu ló in dít ványt el uta sít ja.
I n d o k o l á s I.
Az in dít vá nyo zó ál lás pont ja sze rint a kül föl di ek in gat -lan szer zé sé rõl szóló 7/1996. (I. 18.) Kor m. ren de let (a továb biak ban: Kr.) alkot mány elle nes, mi vel a Kr.-be n ta lál ha tó – a kül föl di ek in gat lan szer zé sé nek en ge dé lye zé sé hez meg kö ve telt – „ön kor mány za ti vagy egyéb köz ér -dek” „ha tá ro zat lan jog fo ga lom”, ugyan is a jog al ko tó „sem
ta xa tí ve, sem pél dá ló zó an nem ad” tám pon tot azok ér tel me zé sé hez. Az ön kor mány za ti ér dek fenn ál lá sá nak meg ál la pí tá sá hoz ke vés nek tart ja a Kr. 1. § (3) be kez dé se sze -rin ti pol gár mes te ri nyi lat ko za tot.
Azért is alkot mány elle nes a Kr. az in dít vá nyo zó ál lás -pont ja sze rint, mert a Kr. a he lyi ön kor mány za tok ról szóló 1990. évi LV. tör vény (a továb biak ban: Ötv.) sze rin ti he lyi köz ügyet sza bá lyo zott. Mi u tán az Ötv. 6. § (2) be kez dé se úgy ren del ke zik, hogy „[t]ör vény ki vé te le sen utal hat he lyi köz ügyet más szer ve zet fel adat- és ha tás kö ré be”, ezért a Kr.
ezt a sza bályt sér tõ mó don utal ta a köz igaz ga tá si hi va tal ve ze tõ jé nek ha tás kö ré be az in gat lan szer zé si en ge dély ki bo csá -tá sát.
Az in dít vá nyo zó „az alkot mány elle nesség meg ál la pí tá sát dön tõ en az alaptör vény 2. § (2) be kez dé sé ben je lölt de mok ra ti kus jog ál la mi ság sé rel mé re ala pít ja”. Mi u tán a jog ál la mi -ság el vét az Al kot mány 2. § (1) be kez dé se tar tal maz za, az Al kot mány bí ró ság az al kot má nyos sá gi vizs gá la tot az in dít -vány tar tal má ra te kin tet tel er re a rendel kezésre foly tat ta le.
II.
Az Al kot mány in dít vánnyal érin tett ren del ke zé se:
„2. § (1) A Ma gyar Köz tár sa ság füg get len, de mok ra ti -kus jog ál lam.”
A Kr. in dít vánnyal érin tett ren del ke zé sei:
„1. § (1) Ter mõ föld nek nem mi nõ sü lõ in gat lan (a továb biak ban: in gat lan) [Tv. 3. § q) pont] tu laj don jo gá nak kül -föl di jo gi vagy ma gán sze mély ál ta li – örök lé sen, va la mint a Tv. 88/A. §-ában fog lal ta kon kí vü li – meg szer zé sé hez szük sé ges en ge délyt az ille té kes köz igaz ga tá si hi va tal ak kor ad hat ja meg, ha az ön kor mány za ti vagy egyéb köz -érdeket nem sért.
(2) Az in gat lan szer zést en ge dé lyez ni kell, ha az ön kor -mány za ti vagy egyéb köz ér de ket nem sért, és
a) [hk]
b) a kül föl di in gat la ná nak tu laj don jo gát a ki sa já tí tás ról szóló, több ször mó do sí tott – 1976. évi 24. tör vényerejû ren de let alap ján sze rez ték meg, vagy
c) a kül föl di a tu laj do ná ban lé võ bel föl di in gat lant má -sik bel föl di in gat lan ra cse ré li, vagy
d) a tu laj don szer zés cél ja kö zös tu laj don meg szün te té -se, vagy
e) [hk]
f) a kül föl di mun ka vég zés cél já ból iga zol tan leg alább öt éve élet vi tel sze rû en Ma gyar or szá gon tar tóz ko dik.
(3) A köz igaz ga tá si hi va tal ab ban a kér dés ben, hogy az in gat lan szer zés sért-e ön kor mány za ti ér de ket, az in gat lan fek vé se sze rint ille té kes te le pü lé si (fõ vá ro si ke rü le ti) ön kor mány zat pol gár mes te ré nek (a továb biak ban: pol gár -mes ter) nyi lat ko za tát ké ri, s an nak figye lembe véte lével meg ta gad hat ja az en ge délyt. A pol gár mes ter kö te les a nyi -lat ko za tot 15 na pon be lül meg ad ni.
(4) Az en ge dély meg ta gad ha tó, ha a kül föl di ho nos sá ga sze rin ti ál lam nem zet kö zi szer zõ dés vagy vi szo nos ság alap ján nem biz to sít a ma gyar ál lam pol gá rok nak, il le tõ leg a ma gyar jo gi sze mé lyek nek a bel föl di ek kel azo nos el bí rá lást. A nem zet kö zi szer zõ dés vagy a vi szo nos ság fenn ál lá -sá ról a Kül ügy mi nisz té ri um nyi lat ko za ta az irány adó.”
III.
Az in dít vány az aláb bi ak sze rint meg ala po zat lan.
1. Az in dít vá nyo zó sze rint a jo gál la mi sá got – a nor ma -vi lá gos ság kö ve tel mé nyét – sér ti a Kr. ren del ke zé se i ben ta lál ha tó „ön kor mány za ti vagy egyéb köz ér dek” ki té tel.
Az in dít vá nyo zó nem je löl te meg pon to san a Kr. azon ren -del ke zé se it, ame lyek ben e ki té tel meg sem mi sí té sét ké ri.
Az in dít vány ér ve lé se alap ján azon ban meg ál la pít ha tó, hogy az in dít vá nyo zó a Kr. 1. § (1)–(2) be kez dé sé nek „ön kor mány za ti vagy egyéb ér dek” ki té te lét ki fo gá sol ja a nor -ma vi lá gos ság sé rel me alap ján, így Al kot mány bí ró ság ezek re a ren del ke zé sek re foly tat ta le el já rá sát.
A jog biz ton ság Al kot mány ból szár ma zó kö ve tel mé nyé nek egyik lé nye ges ele me a nor ma vi lá gos ság. Az Al kot -mány bí ró ság gya kor la ta sze rint: „a vi lá gos, ért he tõ és meg fele lõen ér tel mez he tõ nor ma tar ta lom a nor ma szö veg -gel szem ben al kot má nyos kö ve tel mény. A jog biz ton ság – amely az Al kot mány 2. § (1) be kez dé sé ben dek la rált jog ál -la mi ság fon tos ele me – meg kö ve te li, hogy a jog sza bály
szö ve ge ér tel mes és vi lá gos, a jog al kal ma zás so rán fel is -mer he tõ nor ma tar tal mat hor doz zon.” [Elõ ször: 26/1992.
(IV. 30.) AB ha tá ro zat, ABH 1992, 135, 142.]
A jog al ko tók nak a nor ma vi lá gos ság kö ve tel mé nye i nek meg fe le lõ jog sza bály szö ve get kell ki bo csá ta ni uk. „A jog -al ko tó fel ada ta az, hogy a jo gi sza bá lyo zás kö ré be vont élet vi szo nyo kat meg fe le lõ ren del ke zé sek kel sza bá lyoz za.
Az már egy fe lõl az élet vi szo nyok, más fe lõl a sza bá lyo zás jel le gé tõl függ, hogy a ren del ke zés ad-e mér le ge lé si vagy ér tel me zé si jog kört a jog al kal ma zó szer vek nek vagy sem.
Ese ten ként a jo gi sza bá lyo zás zárt, té te les fel so ro lást tar -tal maz, ame lyet a jog al kal ma zó szer vek nem bõ vít het nek.
Elõ for dul hat azon ban, hogy a sza bá lyoz ni kí vánt tár sa dal -mi vi szo nyok annyi ra sok ré tû ek és vál to za to sak, hogy az em lí tett sza bá lyo zá si mód al kal ma zá sa szó ba sem jö het.
Ilyen kor a jog sza bály vagy tar tal mi is mér vek alap ján ha tá -roz za meg a sze mé lyek, tár gyak, szol gál ta tá sok ama kö rét, amely re va la mely ren del ke zés irány adó, vagy pél dá ló zó fel so ro lást fog lal ma gá ban.” [847/B/1996. AB ha tá ro zat, ABH 1996, 644, 645.]
Mind azon ál tal ítél ke zé si gya kor la tá ban az Al kot mány bí ró ság figye lembe ve szi a jog al ko tók ál tal el fo ga dott jog -sza bá lyok al kal ma zá sá nak és ér tel me zé sé nek je len tõ sé gét is. „A jog sza bály min dig ál ta lá nos ság ban, el von tan sza bá -lyoz, az abszt rakt nor ma konk rét jog eset re al kal ma zá sa – és ez ál tal tar ta lom mal ki töl té se – a jog al kal ma zó fel ada ta.
A jog al kal ma zás so rán ál ta lá ban szük sé ges az al kal ma zan -dó nor ma ér tel me zé se, mely hez se gít sé get nyújt hat ma ga a jog sza bály (az ér tel me zõ ren del ke zé sei vagy az in do ko lá -sa, amely bõl ki tûn het a jog al ko tó szán dé ka), a hosszabb idõn ke resz tül ki ala kultki ala kí tott jo gi (ér tel me zé si) gya kor lat stb. A nem kel lõ pon tos ság gal meg fo gal ma zott jog sza bály is al kal maz ha tó, ha a meg fo gal ma zás pon tat lan sá -ga a jog al kal ma zás so rán, a jo -gal kal ma zói ér tel me zés ál tal (...) or vo sol ha tó. Az Al kot mány bí ró ság gya kor la ta alap ján (...) egy jog sza bály vagy an nak va la mely ren del ke zé se csak ak kor te kint he tõ az Al kot mány 2. § (1) be kez dé sé ben meg ha tá ro zott jog ál la mi ság szer ves ré szét ké pe zõ jog biz -ton ság kö ve tel mé nyé be üt kö zõ nek, ha meg fo gal ma zá sa olyannyi ra ho má lyos, hogy jo gal kal ma zói ér tel me zés sel sem tölt he tõ ki tar ta lom mal, vagy ha tá ro zat lan sá ga le he tõ -sé get ad a szub jek tív jo gal kal ma zói dön tés re, a kü lön bö zõ jog al kal ma zók el té rõ gya kor la tá ra, a jog egy ség hi á nyá ra.”
[Össze fog la ló an: 534/E/2001. AB ha tá ro zat, ABH 2002, 1283, 1291–1292.]
Az Al kot mány bí ró ság az 55/2001. (XI. 29.) AB ha tá ro zat ban meg ál la pí tot ta, hogy bi zo nyos ese tek ben a jog sza -bály ál ta lá nos meg fo gal ma zá sa se gí ti elõ a jog biz ton sá got:
„a jog sza bá lyok vi lá gos sá ga, át te kint he tõ sé ge ér de ké ben cél sze rû, ha a tör vényhozó ke rü li azok nak a hely ze tek nek a tel jes kö rû fel so ro lá sát, me lyek re a jog sza bály adott ren -del ke zé sét al kal maz ni kell; az élet vi szo nyok foly to nos ala ku lá sa, vál to zá sai kö vet kez té ben e hely ze tek ki me rí tõ fel so ro lá sa re mény te len vál lal ko zás vol na. Ha pe dig új ból és új ból ki de rül ne, hogy a tör vény ha tá lyát ki kell ter jesz te ni olyan hely ze tek re is, me lyek re a tör vényhozó ere de ti -leg nem gon dolt vagy nem gon dol ha tott, ez a so ro za tos
tör vénymódosítások kény sze re foly tán az Al kot mány 2. § (1) be kez dé sé ben dek la rált jog ál la mi ság egyik ele mé re, a jog biz ton ság ra néz ve je len te ne ve szélyt.” (ABH 2001, 442, 461.)
A köz ér dek, il let ve az ön kor mány za ti ér dek sok fé le le het, és elõ re ne he zen meg ha tá roz ha tó ter mé sze tû. A jog al ko tó ál tal al kal ma zott ál ta lá nos ki fe je zés eh hez a kö rül -mény hez iga zo dik. Ön ma gá ban az a kö rül -mény, hogy a
„köz ér dek”, il let ve ön kor mány za ti ér dek fo gal má nak ál ta -lá nos sá ga jo gal kal ma zói ér tel me zést tesz szük sé ges sé, nem ve zet alkot mány elle nességre. Adott eset ben a köz ér dek faj tá i nak ta xa tív fel so ro lá sa és ez zel a mér le ge lés tel jes ki zá rá sa ép pen, hogy túl sá go san meg köt né a jog al kal -ma zó ke zét.
A jog ál la mi ság el vé bõl nem ve zet he tõ le an nak a kö ve -tel mé nye sem, hogy ha a jog al ko tó a köz ér de ket kí ván ja ér vény re jut tat ni, az min den eset ben csak úgy le het al kot -má nyos, ha a jog al ko tó leg alább pél dá ló zó fel so ro lás sal se gí ti a jog al kal ma zást.
A jog al ko tó több jog sza bály ban is azt a meg ol dást al kal -maz za, hogy egy jog gya kor lá sát a köz ér dek re te kin tet tel kor lá toz za, vagy a köz ér dek ér vé nye sü lé sé hez kö ti. Bi zo nyos ese tek ben pél dá ló zó fel so ro lás sal se gí ti a jog al kal ma -zót a köz ér dek fo gal má nak ér tel me zé sé ben (mint pél dá ul az épí tett kör nye zet ala kí tá sá ról és vé del mé rõl szóló 1997. évi LXXVIII. tör vény 19. §a), míg más jog sza bá lyok ál ta lá nos ság ban a köz ér dek ér vé nye sü lé sét kö ve te lik meg (mint pél -dá ul a Pol gá ri Tör vény könyv rõl szóló 1959. évi IV. tör vény vagy a köz igaz ga tá si ha tó sá gi el já rás és szol gál ta tás ál ta lá nos sza bá lya i ról szóló 2004. évi CXL. tör vény több ren del ke zé se is). A jog al ko tó jel lem zõ en va la mely alap jog vé del -me ér de ké ben al kal maz za a köz ér dek bi zo nyos eset kö re i nek pél dá ló zó fel so ro lá sát. Az Al kot mány bí ró ság a ki sa já tí tás ese té ben a tu laj don jog vé del me ér de ké ben kö ve tel te meg a köz ér de kû ség ér vé nye sí té sét szol gá ló ki sa já tí tá si cé lok Al kot mány nak meg fe le lõ új ra sza bá lyo zá sát, és ez zel a ki sa já tí -tá si ha tó ság mér le ge lé si jo gá nak ke re tek kö zé szo rí -tá sát.
[35/2005. (IX. 29.) AB ha tá ro zat, ABH 2005, 379.]
A köz igaz ga tá si ha tá ro zat bí ró ság ál ta li fe lül vizs gá la ta ga ran ci át je len t ar ra, hogy a köz ér dek fo gal má nak ön ké nyes, il let ve a jog al ko tó ál tal el ér ni kí vánt cél tól el té rõ al -kal ma zá sá ra ke rül jön sor.
Az ön kor mány za ti ér dek a köz ér dek egyik faj tá já nak te -kint he tõ, amely nek meg íté lé sé re leg in kább a he lyi ér de kû köz ügyek el lá tá sá ra hi va tott ön kor mány zat al kal mas. A Kr. en nek meg fele lõen a pol gár mes ter nyi lat ko za tát kö ve -te li meg az ön kor mány za ti ér dek meg ál la pít ha tó sá gá hoz.
An nak fenn ál lá sát il le tõ en azon ban ér dem ben a köz igaz ga tá si hi va tal hoz dön tést, ami bí ró ság ál tal fe lül vizs gál ha -tó.
Az Al kot mány bí ró ság egy ko ráb bi ha tá ro za tá ban fog lal ko zott már a Kr.be n meg kö ve telt pol gár mes te ri nyi lat -ko zat al -kot má nyos sá gá val. A 61/B/1998. AB ha tá ro zat (ABH 1998, 1091.) azért ta lál ta alkot mány elle nesnek a Kr.
1997. jú li us 26. elõtt ha tály ban volt 1. § (3) és (5) be kez dé sét, mert a pol gár mes ter nyi lat ko za ta – ha az az ön kor -mány zat ér de ké nek sé rel mé re hi vat ko zott – au to ma ti ku san
az en ge dély meg ta ga dá sát ered mé nyez te, s így az ér de mi dön tés ho zó köz igaz ga tá si hi va tal ha tás kö rét csor bí tot ta.
Ez ál tal a köz igaz ga tá si ha tá ro zat bí ró sá gi fe lül vizs gá la ta is lé nye gé ben el le he tet le nült (mi vel for má lis sá vált a jog -or vos lat). Az Al kot mány bí ró ság azon ban azt nem ta lál ta alkot mány elle nesnek, hogy az ön kor mány za ti ér dek fenn -ál lá sá ról a pol gár mes ter nyi lat ko za tát ala pul vé ve dönt sön a köz igaz ga tá si hi va tal.
Mind ezek alap ján az Al kot mány bí ró ság ál lás pont ja sze -rint nem ál la pít ha tó meg a nor ma vi lá gos ság sé rel me a Kr.
1. § (2) és (2) be kez dé sé nek „ön kor mány za ti vagy egyéb köz ér dek” szö veg ré szé vel össze füg gés ben.
3. Az in dít vá nyo zó sze rint a jo gál la mi sá got sér ti az is, hogy a Kr. az Ötv.-vel el len té te sen he lyi köz ügyet más szerv ha tás kö ré be utalt az zal, hogy a kül föl di ek in gat lan szer zé sé -rõl szóló dön tést a köz igaz ga tá si hi va tal ha tás kö ré be utal ta.
Te kin tet tel ar ra, hogy a ter mõ föld nek nem mi nõ sü lõ in gat la nok tu laj don jo gá nak kül föl di ek ál ta li meg szer zé sé -nek en ge dély hez kö té sé rõl a ter mõ föld rõl szóló 1994. évi LV. tör vény 88. §a ren del ke zik, az in dít vá nyo zó ál tal fel -ve tett prob lé ma a Kr.-rel kap cso lat ban nem ál la pít ha tó meg. Így az Al kot mány bí ró ság az in dít ványt eb ben az össze füg gés ben is el uta sí tot ta.
Bu da pest–Esz ter gom, 2008. jú ni us 26.
Dr. Ku ko rel li Ist ván s. k., Dr. Len ko vics Bar na bás s. k.,
elõ adó al kot mány bí ró al kot mány bí ró
Dr. Lé vay Mik lós s. k.,
al kot mány bí ró
1171/D/2004. AB határozat
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Al kot mány bí ró ság ön kor mány za ti ren de let alkot mány elle nességének utó la gos vizs gá la tá ra irá nyu ló in dít -vány tár gyá ban meg hoz ta a kö vet ke zõ
h a t á r o z a t o t :
1. Az Al kot mány bí ró ság Bu da pest XII. ke rü let Hegy -vi dék Ön kor mány za tá nak az Ön kor mány zat tu laj do ná ban ál ló la ká sok és nem la kás cél já ra szol gá ló he lyi sé gek bér le té rõl, a la ká sok lak bé ré nek mér té ké rõl, va la mint a lak -bér tá mo gat ás ról szóló 23/2007. (VI. 18.) ren de le té nek egé sze, pre am bu lu ma, 37. § (2) be kez dés f) és g) pont ja, 38. § (1) be kez dé se, 42. § (3) be kez dé se, 43. § (5) be kez dé -se, va la mint 76. § 1. és 2. pont ja alkot mány elle nességének meg ál la pí tá sá ra és meg sem mi sí té sé re irá nyu ló in dít ványt
1. Az Al kot mány bí ró ság Bu da pest XII. ke rü let Hegy -vi dék Ön kor mány za tá nak az Ön kor mány zat tu laj do ná ban ál ló la ká sok és nem la kás cél já ra szol gá ló he lyi sé gek bér le té rõl, a la ká sok lak bé ré nek mér té ké rõl, va la mint a lak -bér tá mo gat ás ról szóló 23/2007. (VI. 18.) ren de le té nek egé sze, pre am bu lu ma, 37. § (2) be kez dés f) és g) pont ja, 38. § (1) be kez dé se, 42. § (3) be kez dé se, 43. § (5) be kez dé -se, va la mint 76. § 1. és 2. pont ja alkot mány elle nességének meg ál la pí tá sá ra és meg sem mi sí té sé re irá nyu ló in dít ványt