64/H/2006. AB ha tá ro zat
A MA GYAR KÖZ TÁR SA SÁG NE VÉ BEN!
Az Al kot mány bí ró ság jog sza bály al kot mány el le nes sé -gé nek utó la gos vizs gá la tá ra irá nyu ló in dít vány tár gyá ban meghozta a következõ
h a t á r o z a t o t:
Az Al kot mány bí ró ság Gö nyû Köz ség Ön kor mány zat Kép vi se lõ-tes tü le té nek az épít mény adó be ve ze té sé rõl szóló, több ször mó do sí tott 9/1992. (I. 24.) ÖKT ren de let 6. §a al kot mány el le nes sé gé nek meg ál la pí tá sá ra és meg -sem mi sí té sé re irányuló indítványt elutasítja.
I n d o k o l á s I.
A Gyõr-Mo son-Sop ron Me gyei Köz igaz ga tá si Hi va tal ve ze tõ je (a to váb bi ak ban: hi va tal ve ze tõ) – mi u tán a kép vi -se lõ-tes tü let tör vény es sé gi ész re vé te lé nek nem adott helyt – a he lyi ön kor mány za tok ról szó ló 1990. évi LXV. tör -vény (a to váb bi ak ban: Ötv.) 99. § (2) be kez dés b) pont ja alap ján az Al kot mány bí ró ság nál kez de mé nyez te Gö nyû
Köz ség Ön kor mány zat Kép vi se lõtes tü le té nek az épít -mény adó be ve ze té sé rõl szó ló, több ször mó do sí tott 9/1992. (I. 24.) ÖKT ren de let (a to váb bi ak ban: Ör.) 6. §-a rész be ni meg sem mi sí té sét. A ki fo gás olt sza kasz nak az in dít vány be nyúj tá sa kor ha tá lyos szö ve ge sze rint az épít -mény adó mér té ke 900 Ft/m2/év, a vál lal ko zó üz le ti célt szol gá ló adó tár gya ese té ben pe dig 100 Ft/m2/év. A hi va -tal ve ze tõ vé le mé nye sze rint az Ör. ez zel a ren del ke zés sel nem a he lyi adók ról szó ló 1990. évi C. tör vény (a to váb bi -ak ban: Hatv.) 7. § e) pont já ban meg en ge dett mó don – az az az adó faj tá ja sze rint – dif fe ren ci ál, ha nem az adó tár gya -kon ke resz tül az adó ala nyok alap ján ál la pít meg el té rõ adó mér té ket. Az in dít vá nyo zó azt ál lít ja, hogy a kép vi se -lõ-tes tü let az épít mény adó mér té ké nek meg ál la pí tá sa kor va ló já ban bur kolt adó ked vez ményt biz to sít a vál lal ko zók nak, a töb bi vál lal ko zó nak nem mi nõ sü lõ adó alany hoz ké -pest. A hi va tal ve ze tõ ál lás pont ja sze rint te hát az Ör. 6. §-a a Hatv. 7. § e) pontjában foglalt tilalmat figyelmen kívül hagyva állapít meg adókedvezményt, így ellentétes az Al -kot mány 44/A. § (2) bekezdésével.
II.
1. Az Al kot mány in dít vánnyal érin tett ren del ke zé se:
„44/A. § (2) A he lyi kép vi se lõ tes tü let a fel adat kör ében ren de le tet al kot hat, amely nem le het el len té tes más jog sza -bállyal.”
2. A Hatv. érin tett ren del ke zé sei:
„6. § Az ön kor mány zat adó meg ál la pí tá si jo ga ar ra ter -jed ki, hogy:
(…)
d) az e tör vény má so dik ré szé ben meg ha tá ro zott men -tes sé ge ket, ked vez mé nye ket to váb bi men -tes sé gek kel, ked vez mé nyek kel, így kü lö nö sen a la ká sok ese té ben a la kás ban la kó hellyel ren del ke zõ el tar tot tak szá má tól, a la ká son fenn ál ló, hi tel in té zet ál tal la kás vá sár lás ra, la kás épí tés re nyúj tott hi tel biz to sí té ká ul szol gá ló jel zá log jog fenn ál -lá sá tól, a la kás ban la kó hellyel rendelkezõk jövedelmétõl függõ mentességekkel, kedvezményekkel kibõvítse,
(…)”
„7. § Az ön kor mány zat adó meg ál la pí tá si jo gát kor lá toz -za az, hogy:
(…)
e) a vál lal ko zó (52. § 26. pont) üz le ti célt szol gá ló épü -le te, épü -let ré sze utá ni épít mény adó, tel ke utá ni te -lek adó és a he lyi ipar ûzé si adó meg ál la pí tá sa so rán – ha e tör vény el té rõ en nem ren del ke zik – a 6. § d) pont ja nem al kal maz ha tó. A he lyi ipar ûzé si adó ese tén egy adó mér ték al kal maz -ha tó. A vál lal ko zó üz le ti célt szol gá ló épü le te, épü let ré sze utá ni épít mény adó, tel ke utá ni te lek adó alap já nak alap te -rü let sze rin ti meg ál la pí tá sa ese tén ki zá ró lag az adó tárgy faj tá ja, a te le pü lé sen be lü li föld raj zi el he lyez ke dé se, (hasz nos) alap te rü le te, funk ci ó ja (hasz ná la ti mód ja), to váb bá a ke res ke de lem rõl szó ló tör vény sze rin ti ven dég lá tás célját szolgáló épület, épületrész esetén an nak nyit va -tar tá sa alapján állapítható meg differenciált adómérték,
(…)”
„11. § (1) Adó kö te les az ön kor mány zat il le té kes sé gi te -rü le tén lé võ épít mé nyek közül a
la kás és a nem la kás cél já ra szol gá ló épü let, épü let rész (a to váb bi ak ban együtt: épít mény).”
3.1. Az Ör. tá ma dott, az in dít vány be nyúj tá sa kor ha tá -lyos ren del ke zé se:
„6. § Az épít mény adó mér té ke 900 Ft/m2, a vál lal ko zó üz le ti célt szol gá ló adó tár gya ese té ben 100 Ft/m2/év.”
3.2. Az Ör. tá ma dott, az in dít vány el bí rá lá sa kor ha tá -lyos ren del ke zé se:
„6. § Az épít mény adó mér té ke 900 Ft/m2, a vál lal ko zó üz le ti célt szol gá ló adó tár gya ese té ben 300 Ft/m2/év.”
III.
Az in dít vány nem meg ala po zott.
1. Gö nyû Köz ség Ön kor mány za tá nak Kép vi se lõtes tü -le te 1992-ben meg al kot ta az épít mény adó be ve ze té sé rõl 9/1992. (I. 24.) ÖKT szá mú ren de le tét. Az Ör. ere de ti szö ve ge alap ján adó tárgy nak az il le té kes sé gi te rü le tén ta lál -ha tó üdü lõk mi nõ sül tek, az adó alap ja az adó tárgy -hasz nos alap te rü le te, az adó mér té ke pe dig 200 Ft/m2 volt.
Az in dít vány elõ ter jesz té se kor az Ör. 1. § (1) be kez dé se sze rint adó kö te les volt az ön kor mány zat il le té kes sé gi te rü le tén ta lál ha tó épít mé nyek kö zül a la kás és nem la kás cél -já ra szol gá ló épü let, épü let rész. Ugyan ak kor az Ör. 3. §-a adó men tes sé nyil vá ní tot ta va la mennyi adó kö te les épít ményt, ki vé ve a vál lal ko zók üz le ti célt szol gá ló adó tár -gyát, az üdü lõt, va la mint azon la kást, ame lyet tu laj do no sa a tárgy év ben nem je len tett be la kó hely ként. Az adó ál ta lá -nos mér té ke 900 Ft/m2/év volt, míg a vál lal ko zók üz le ti célt szol gá ló adó tár gya ese té ben 100 Ft/év/m2.
Az Ör. ha tá lyos 3. §-a sze rint a vál lal ko zók üz le ti célt szol gá ló adó tár gya ki vé te lé vel va la mennyi adó kö te les épít mény adó men tes, ugyan ak kor az Ör. 6. §-a sze rint az ál ta lá nos adó mér ték to vább ra is 900 Ft/m2/év, míg a vál lal -ko zá si célt szol gá ló épít mé nyek ese té ben vi szont csak 300 Ft/m2/év.
A hi va tal ve ze tõ két eset ben is tör vény es sé gi ész re vé tel -lel for dult a kép vi se lõ-tes tü let hez, a tes tü let azon ban nem fo gad ta el a hi va tal ve ze tõ fel ve té se it, alap ve tõ en a Pénz ügy mi nisz té ri um Il le té kek és ön kor mány za ti adók fõ osz -tá lyá nak ál lás fog la lá sá ra te kin tet tel. Az ön kor mány zat meg ke re sé sé re a fõ osz tály 1058/2005. szá mú ál lás fog la lá sá ban – el té rõ en a ko ráb bi sza bá lyo zás tól – az aláb bi meg -ál la pí tá so kat tet te: „A Hatv. fen ti ek ben ki fej tett 7. §-ának e) pont ja te hát csak és ki zá ró lag a vál lal ko zók üz le ti célt szol gá ló épít mé nye utá ni épít mény adó, il let ve te lek utá ni te lek adó vo nat ko zá sá ban ál lít fel az ön kor mány za ti ren de -let al ko tá si jo gát szû kí tõ kor lá to kat, hi szen ki zá ró lag ezen in gat la nok vo nat ko zá sá ban zár ja ki a men tes ség (ked vez mény) nyúj tás és – cse kély ki vé tel tõl el te kint ve – a dif fe -ren ci ált adó mér ték meg ál la pí tás le he tõ sé gét. Mind ez azt je len ti, hogy a te le pü lé si ön kor mány zat ren de let al ko tá sa so rán az adó mér ték vo nat ko zá sá ban sza bad be lá tá sa sze -rint dif fe ren ci ál hat a vállalkozási célt szolgáló, illetve az e kategóriába nem tartozó építmények (ingatlanok) között, ezen ingatlanok eltérõ adómértékkel történõ terhelése jog -sze rût len (tör vény el le nes) állapotot nem eredményez.”
2. Az Al kot mány 44/A. § (1) be kez dés d) pont ja sze rint a he lyi kép vi se lõtes tü let tör vény ke re tei kö zött meg ál la -pít ja a he lyi adók faj tá it és azok mér té két. Az Al kot mány te hát ki fe je zet ten az ön kor mány za ti alap jo gok kö zé so rol ja és al kot má nyos vé de lem ben ré sze sí ti a kép vi se lõtes tü let nek a he lyi adók faj tá i nak és mér té ké nek meg ál la pí tá sá ra irá nyu ló ha tás kö rét. A he lyi ön kor mány za tok adó meg -ál la pí tá si ha tás kö re az Al kot mány 44/A. §-a sze rint csak tör vé nyi ke re tek kö zött gya ko rol ha tó. Ezen ke re te ket a jog al ko tó a Hatv.ben sza bá lyoz ta, an nak is a 6. §a ha tá roz za meg a kép vi se lõtes tü le tet meg il le tõ adó meg ál la pí tá si jog, il let ve a he lyi adó zás sal kap cso la tos ren de let al ko -tá si jog kör ter je del mét. A Hatv. ezen sza bá lyai alap ján a he lyi ön kor mány zat szé les kö rû dön té si sza bad ság gal ren del ke zik a he lyi adók sza bá lyo zá sa so rán. A kép vi se lõtes -tü let a Hatv. ke re tei kö zött sza ba don dönt ar ról ve zet-e be he lyi adót, ha igen, ak kor me lyik adó faj tát, to váb bá meg -ha tá roz -hat ja az adó be ve ze té sé nek idõ pont ját, idõ tar ta mát, a he lyi adó zás rész le tes sza bá lya it. A he lyi ön kor mány zat
a he lyi sa já tos sá gok, az ön kor mány zat gaz dál ko dá si kö ve tel mé nye i nek, az adó ala nyok te her bí róké pes sé gé nek fi -gye lem be vé te lé vel ál la pít hat ja meg az adó ma xi mu mon be lül az adó mér té két. A Hatv. 6. § d) pont ja ar ra ad fel ha tal ma zást a he lyi ön kor mány zat nak, hogy a tör vény má so dik ré szé ben meg ha tá ro zott men tes sé ge ket, ked vez mé nye ket to váb bi men tes sé gek kel, il le tõ leg ked vez mé nyek kel bõ vít se. A tör vény fen ti sza bá lya alap ján a he lyi ön kor mány za tok nak le he tõ sé gük van a he lyi adó po li ti ka ki ala -kí tá sá ra, amely ugyan jogalkotói mérlegelés kérdése – mely nek során a helyi önkormányzat érvényre juttathat gazdaságpolitikai, szociálpolitikai és egyéb cél ki tû zé se -ket – azonban ez a mérlegelési jogkör csak a Hatv. keretei között gyakorolható. [313/B/2006. AB ha tá ro zat, ABH 2006, 2178.; 124/2009. (XII. 17.) AB ha tá ro zat, ABH 2009, 1285.]
A Hatv. 7. § e) pont ja alap ján a vál lal ko zók üz le ti célt szol gá ló adó tár gya te kin te té ben nem al kal maz ha tó a tör vény 6. § d) pont ja, az az a kép vi se lõtes tü let nem ál la pít -hat meg to váb bi – a Hatv. sza bá lya in tú li – men tes sé ge ket, ked vez mé nye ket. A Hatv. fen ti ren del ke zé sét – eu ró pai uni ós jog har mo ni zá ci ós cél lal – a pénz ügyi tár gyú tör vé nyek mó do sí tá sá ról szó ló 2001. évi LI. tör vény 21. §a ik -tat ta be. A tör vény in do ko lá sa sze rint a mó do sí tás oka az volt, hogy a kö zös sé gi jog sze rint a vál lal ko zá sok szá má ra nyúj tott adó ked vez mé nyek is ál la mi tá mo ga tás nak mi nõ sül nek, s mi vel: „…a he lyi adók ese té ben az ön kor mány za tok ked vez ménynyúj tá si le he tõ sé ge gya kor la ti lag kor -lát lan, a vál lal ko zó kat ter he lõ he lyi adó ne mek ese té ben is elõ for dul, hogy a ren de let be ik ta tott ked vez mény, men tes -ség ál la mi tá mo ga tás nak mi nõ sül. […] An nak ér de ké ben, hogy el ke rül he tõ le gyen az ön kor mány za tok ál tal al ko tott ren de le tek EU nor mák kal va ló in kom pa ti bi li tá sa, il let ve, hogy az ato mi zált ön kor mány za ti adó ha tó ság nak ne kell jen a Bi zott ság elõt ti el já rás ban részt ven nie, az ön kor -mány za ti adó ha tó sá got ne terhelje elõzetes bejelentés, indokolt, hogy a Hatv-ben lefektetett, jelenleg széleskörû önkormányzati kedvezmény-nyújtás lehetõsége kizárólag a vállalkozónak nem minõsülõ magánszemélyekre kor lá -to zód jék.”
Mind ezek alap ján zár ja ki a Hatv. – 2003. ja nu ár 1-jén ha tály ba lé pett – 7. § e) pont ja az ön kor mány zat jo gát ar ra, hogy a vál lal ko zó üz le ti cé lú adó tár gya te kin te té ben épít mény adó ked vez ményt/men tes sé get állapítson meg ren -de le té ben.
Er re az Al kot mány bí ró ság is rá mu ta tott a 124/2009.
(XII. 17.) AB ha tá ro zat ban: „A Hatv. 7. §-a a testületet a he lyi adó po li ti ka ala kí tá sá ban meg il le tõ e szé -les dön té si sza bad sá got kor lá to zó sza bá lyo kat ál la pít meg.
E 7. § e) pont já ban meg ha tá ro zott ren del ke zé sek kor lá toz zák a kép vi se lõtes tü let adó meg ál la pí tá si jog kö rét a vál lal -ko zók üz le ti cé lo kat szol gá ló épü le tei, épü let ré szei utá ni épít mény adó te kin te té ben. A Hatv. e sza bá lya ki mond ja, hogy eb ben az eset ben a 6. § d) pont ja nem al kal maz ha tó, az az a kép vi se lõ-tes tü let a Hatv.-ben sza bá lyo zot ta kon túl nem ál la pít hat men tes sé ge ket, ked vez mé nye ket, és az adó mér té ké nek meg ál la pí tá sa so rán ki zá ró lag az adó tárgy faj
-tá ja, il le tõ leg te le pü lé sen be lü li el he lyez ke dé se alap ján dif fe ren ci ál hat. Ez azt je len ti, hogy az ön kor mány zat ren de le té ben nem ál la pít hat meg a vál lal ko zók egyes cso port -jai szá má ra adó elõnyt je len tõ ren del ke zé se ket az adó mértékének megállapítása során, az adómérték dif fe ren ci á lá sa so rán csak a törvényben meghatározott, az épület ér -té két be fo lyá so ló -tényezõket veheti figyelembe.” (ABH 1285, 1287.)
A fen ti ek alap ján te hát a he lyi ön kor mány zat nem ál la -pít hat meg a Hatv-ben sze rep lõ adó ked vez mé nye ken/
men tes sé ge ken tú li ked vez mé nye ket, men tes sé gi sza bá -lyo kat a vál lal ko zó üz le ti célt szol gá ló épü le tét terhelõ építményadó vonatkozásában.
Az Ör. 6. §a az épít mény adó ál ta lá nos, min den adó -tárgy vo nat ko zá sá ban irány adó mér té két 900 Ft/év/m2-ben ha tá roz za meg, míg a vál lal ko zók üz le ti célt szol gá ló adó -tár gya vo nat ko zá sá ban ala cso nyabb adó kul csot ál la pít meg, amely nek mér té ke 300 Ft/év/m2. A Hatv. 11. § (1) be -kez dé se sze rint adó kö te les az ön kor mány zat il le té kes sé gi te rü le tén lé võ épít mé nyek kö zül a la kás és a nem la kás cél -já ra szol gá ló épü let, épü let rész. Az Ör. 1. § (1) be kez dé se lé nye gé ben meg is mét li a tör vény szö ve gét, ugyan ak kor a Hatv. 6. § d) pont ja alap ján a tör vény ben sze rep lõ men tes sé gi sza bá lyo kat ki bõ ví ti, így csak a vál lal ko zók üz le ti cé lú adó tár gya után kell épít mény adót fi zet ni. Az Al kot mány bí ró ság az 554/B/1996. AB ha tá ro zat ban meg ál la pí tot ta, hogy: „[Az ön kor mány za ti ren de let] ugyan az épít -mény adó be ve ze té sé rõl ren del ke zik, még is “va la mennyi la kás cél já ra szol gá ló in gat lan”-t men te sít az adó fi ze té si kö te le zett ség alól. E szé les kört érin tõ men tes ség meg ál la -pí tá sá ra az ön kor mány zat tör vé nyi fel ha tal ma zás alap ján jo go sult. A Hatv. 6. § d) pontja ugyanis felhatalmazza a képviselõtestületet arra, hogy a Hatv. 13. §ában kö te le zõ en elõ írt építményadómentességeket „to váb bi men tes -sé gek kel” bõvítse.” (ABH 1996, 764, 766.)
Az Ör. ha tá lyos ren del ke zé sei alap ján Gö nyû Köz ség il le té kes sé gi te rü le tén csak a vál lal ko zó üz le ti cé lú épít mé -nyét, épü le tét ter he li épít mény adó, az összes töb bi épü let, épít mény adó men tes. Így – bár el vi ek ben két fé le adó kulcs -ról szól az Ör. – az adó mér té ke – te kin tet tel a men tes sé gi sza bá lyok ra – va ló já ban egy sé ge sen 300 Ft/év/m2. Mind -ezek alap ján az Al kot mány bí ró ság meg ál la pí tot ta, hogy az Ör. 6. §a nem el len té tes a Hatv. 7. § e) pont já ban fog lal -tak kal, így nem sér ti az Al kot mány 44/A. § (2) be kez dé sét, ezért az al kot mány el le nes ség meg ál la pí tá sá ra és a tá ma dott ren del ke zés megsemmisítésére irányuló in dít ványt el -uta sí tot ta.
Bu da pest, 2011. jú ni us 6.
Dr. Hol ló And rás s. k., Dr. Kiss Lász ló s. k.,
elõ adó al kot mány bí ró al kot mány bí ró
Dr. Ko vács Pé ter s. k.,
al kot mány bí ró
762/H/2006. AB ha tá ro zat
A MA GYAR KÖZ TÁR SA SÁG NE VÉ BEN!
Az Al kot mány bí ró ság jog sza bály al kot mány el le nes sé -gé nek utó la gos vizs gá la tá ra irá nyu ló in dít vány tár gyá ban meghozta a következõ
h a t á r o z a t o t:
Az Al kot mány bí ró ság Gyál Vá ros Ön kor mány za ta
Az Al kot mány bí ró ság Gyál Vá ros Ön kor mány za ta