• Nem Talált Eredményt

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HÁROMTAGÚ TANÁCSAINAK A MAGYAR KÖZLÖNYBEN KÖZZÉTETT HATÁROZATAI

In document 41/2011. (VI. 9.) AB ha tá ro zat (Pldal 29-44)

47/2011. (VI. 9.) AB ha tá ro zat

A MA GYAR KÖZ TÁR SA SÁG NE VÉ BEN!

Az Al kot mány bí ró ság jog sza bály al kot mány el le nes sé -gé nek utó la gos vizs gá la tá ra irá nyu ló in dít vány tár gyá ban meghozta a következõ

h a t á r o z a t o t:

Az Al kot mány bí ró ság meg ál la pít ja, hogy Ta ta Vá ros Ön kor mány zat Kép vi se lõ-tes tü le té nek az Al kot mány u. – Ady E. u. – Tó part u. – Bar tók B. u. – ál tal ha tá rolt te rü let Épí té si sza bály za tá ról szó ló 9/2002. (IV. 30.) szá mú ren -de le té nek mó do sí tá sá ról szó ló 18/2005. (VII. 15.) szá mú ren de le te al kot mány el le nes, ezért azt 2011. december 31.

napjával megsemmisíti.

Az Al kot mány bí ró ság ezt a ha tá ro za tát a Ma gyar Köz -löny ben köz zé te szi.

I n d o k o l á s I.

Ta ta Vá ros Ön kor mány zat Kép vi se lõ-tes tü le te 9/2002.

(IV. 30.) szá mon ren de le tet (a to váb bi ak ban: Ör.) al ko tott az Al kot mány u. – Ady E. u. – Tó part u. – Bar tók B. u. – ál tal ha tá rolt te rü let Épí té si sza bály za tá ról, ame lyet mó do sí tott a 18/2005. (VII. 15.) szá mú ren de let tel (a to váb bi ak ban: Örm.). A Ko má romEsz ter gom Me gyei Köz igaz ga tá si Hi va tal ve ze tõ je (a to váb bi ak ban: hi va tal ve ze tõ) – mi u -tán tör vény es sé gi ész re vé te lé nek a kép vi se lõ-tes tü let nem adott helyt – a he lyi ön kor mány za tok ról szó ló 1990. évi LXV. tör vény (a to váb bi ak ban: Ötv.) 99. § (2) be kez dés a) pont ja alap ján az Al kot mány bí ró ság hoz for dult, kér ve az Örm. meg sem mi sí té sét. A hi va tal ve ze tõ ál lás pont ja sze rint Ta ta Vá ros Ön kor mány zat Kép vi se lõ-tes tü le te az Örm. meg al ko tá sa kor tör vény sér tést kö ve tett el, mert nem tar tot ta be az épí tett kör nye zet ala kí tá sá ról és vé del mé rõl szó ló 1997. évi LXXVI II. tör vény (a to váb bi ak ban: Ét.) 9. § (2) be kez dé sé ben elõ írt egyez te té si és vé le mé nyez te té si el já rás sza bá lya it. Az Örm. el fo ga dá sá ra az in dít vá -nyo zó egy ko ráb bi, az Ör.-rel kap cso la tos tör vény es sé gi ész re vé te lét kö ve tõ en ke rült sor, amely ben a hi va tal ve ze tõ hosszabb tar tal mú or vos lá si idõt biz to sí tott a Kép vi se -lõ-tes tü let nek a tör vé nyes ál la pot hely re ál lí tá sá ra és a szük sé ges egyez te té sek le foly ta tá sá ra. A tör vény es sé gi ész re vé tel ki adá sa és a tör vény sér tés meg szün te té se kö zött el telt hét hó nap ban a Kép vi se lõtes tü let azon ban nem vizs gál ta a vé le mé nye zé si el já rás le foly ta tá sá nak szük sé ges sé -gét, va la mint nem kér te ki sem a te rü le ti fõ épí tész, sem a

vé le mé nyez te tés be be vont ál lam igaz ga tá si szer vek, sem az érin tett la kos ság vé le mé nyét a mó do sí tás ról. Az Ét. 9. § (9) be kez dé se ér tel mé ben pe dig a Kép vi se lõ-tes tü let nek a ren de let mó do sí tás elõtt le kel lett vol na foly tat nia az egyez te té si el já rást és ar ra ele gen dõ idõ is állt a ren del ke zé sé re. Ezért a hi va tal ve ze tõ az Örm. kap csán újabb tör -vény es sé gi ész re vé telt tett, ame lyet a Kép vi se lõ-tes tü let el uta sí tott, mi vel a ma ga sabb szin tû jog sza bá lyok nem ren del kez nek ar ról, hogy tör vény es sé gi ész re vé tel el fo ga dá sa ese tén is mé telt egyez te tést kell le foly tat ni. Az in dít -vá nyo zó sze rint nem áll ja meg a he lyét az önkormányzat azon álláspontja sem, hogy az Örm. nem eredményezett érdemi változást a korábbi rendeleti szabályozásban.

A fentiek alapján a hivatalvezetõ kérte an nak meg ál la pí tá -sát, hogy az Örm. ellentétes az Ét. rendelkezéseivel, így sérti az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdés b) pont já ban fog -lal ta kat, ezért indítványozta az Örm. megsemmisítését.

II.

1. Az Al kot mány in dít vánnyal érin tett ren del ke zé se:

„44/A. § (2) A he lyi kép vi se lõ tes tü let a fel adat kör ében ren de le tet al kot hat, amely nem le het el len té tes más jog sza -bállyal.”

2. Az Ötv. érin tett ren del ke zé se:

„16. § (1) A kép vi se lõtes tü let a tör vény ál tal nem sza -bá lyo zott he lyi tár sa dal mi vi szo nyok ren de zé sé re, to váb -bá tör vény fel ha tal ma zá sa alap ján, an nak vég re haj tá sá ra önkormányzati rendeletet alkot.”

3. Az Ét.nek az Örm. el fo ga dá sa kor ha tá lyos, a vizs gá -lat ba be vont ren del ke zé sei:

„9. § (…)

(2) A he lyi épí té si sza bály zat és a te le pü lés ren de zé si ter vek ki dol go zá sa során:

a) az érin tett ter mé sze tes sze mé lyek, jo gi sze mé lyek és jo gi sze mé lyi ség nél kü li szer ve ze tek vé le mény nyil vá ní tá -si le he tõ sé gét biz to sí ta ni kell, en nek ér de ké ben a hely ben szo ká sos mó don az érin tet tek tu do má sá ra kell hoz ni kidolgozásuk elhatározását, amelynek keretében

aa) meg kell ha tá roz ni a ren de zés alá vont te rü le tet, ab) ki kell nyil vá ní ta ni ál ta lá nos cél ját és vár ha tó ha tá -sát, hogy az érin tet tek az zal kap cso lat ban ja vas la to kat és ész re vé te le ket tehessenek;

b) az ál lam igaz ga tá si szer ve ket, va la mint az érin tett te -le pü lé si ön kor mány za ti szer ve ket az elõ ké szí tés be be kell von ni úgy, hogy azok a meg ke re sés kéz hez vé te lé tõl szá mí tott 15 na pon be lül írá sos ál lás fog la lá suk ban is mer tes -sék a te le pü lés fej lõ dé se és épí té si rend je szem pont já ból je len tõs ter ve i ket és in téz ke dé se i ket, va la mint ezek vár ha

tó idõ be li le fo lyá sát, to váb bá a hatáskörükbe tartozó kér -dé sek ben a jogszabályon alapuló követelményeket;

c) az érin tett te rü let la kos sá gá nak élet kö rül mé nye i ben be kö vet ke zõ hát rá nyos kö vet kez mé nyek el há rí tá sa vagy csök ken té se ér de ké ben fi gye lem mel kell len ni az érin tet tek ér ték rend jé re, szo ci á lis hely ze té re, ezek vár ha tó vál to -zá sá ra, to váb bá vizsgálni kell a lakosság életkörülményeit és igényeit.

(3) A he lyi épí té si sza bály za tot és a te le pü lés ren de zé si ter ve ket a meg ál la pí tás, il let ve a jó vá ha gyás elõtt a pol gár -mes ter nek (fõ pol gár -mes ter nek) vé le mé nyez tet nie kell a kü lön jog sza bály ban meg ha tá ro zott ál lam igaz ga tá si, az érin tett te le pü lé si ön kor mány za ti és ér dek-kép vi se le ti szer vek kel, va la mint tár sa dal mi szervezetekkel, amelyek 21 napon belül adhatnak írásos véleményt.

(4) Az el té rõ vé le mé nyek tisz tá zá sa ér de ké ben a pol gár -mes ter nek (fõ pol gár -mes ter nek) egyez te tõ tár gya lást kell tar ta nia, amely re a hely és az idõ pont meg je lö lé sé vel a vé -le mé nye zé si el já rás va la mennyi ér de kelt jét a tár gya lás elõtt leg alább 8 nap pal meg kell hív nia. Az egyez te tõ tár gya lás ról jegy zõ köny vet kell ké szí te ni, amely nek tar tal -maz nia kell va la mennyi el fo ga dott és el nem fogadott véleményt azok indokolásával együtt.

(…)

(7) A he lyi épí té si sza bály zat és a te le pü lés ren de zé si ter vek a (2)–(6) be kez dés ben elõ írt vé le mé nyez te té si el já -rás le foly ta tá sa nélkül nem fogadhatók el.

(…)

(9) A meg ál la pí tott he lyi épí té si sza bály zat ban és a jó vá ha gyott sza bá lyo zá si terv ben fog lal ta kat az érin tett köz igaz ga tá si szer vek nek a ha tás kö rü ket érin tõ ügyek ben el já rá sa ik so rán ér vé nye sí te ni ük kell. Az (1)–(8) be kez dés ben fog lalt ren del ke zé se ket a he lyi épí té si sza bály zat, a te -le pü lés ren de zé si tervek változtatása esetén is alkalmazni kell.”

III.

Az in dít vány meg ala po zott.

1. Az Al kot mány bí ró ság ról szó ló 1989. évi XXXII. tör vény (a to váb bi ak ban: Abtv.) 1. § b) pont ja alap ján az Al -kot mány bí ró ság ha tás kö re a jog sza bá lyok és a köz jo gi szer ve zet sza bá lyo zó esz kö zök al kot mány el le nes sé gé nek meg ál la pí tá sá ra és meg sem mi sí té sé re ter jed ki. Az Abtv.

1. § h) pont ja azon ban le he tõ vé te szi, hogy tör vény – az Abtvben ta lál ha tó ha tás kö rö kön tú li – egyéb ha tás kört ál -la pít son meg az Al kot mány bí ró ság szá má ra. Eb be a kör be tar to zik az Ötv. 99. § (2) be kez dé se, amely le he tõ sé get biz to sít a me gyei, fõ vá ro si köz igaz ga tá si hi va tal ve ze tõ szá -má ra in dít vány elõ ter jesz té sé re az Al kot -mány bí ró ság nál a tör vény sér tõ ön kor mány za ti ren de let al kot mány el le nes sé gé nek meg ál la pí tá sá ra és meg sem mi sí té sé re. Az Al kot -mány bí ró ság ha tás kö rét je len ügyen a 30/1999. (X. 13.) AB ha tá ro zat ala poz za meg, amely meg ál la pí tot ta, hogy:

„az ön kor mány za ti ren de let al ko tás el já rá si sza bá lya i nak meg sér té sé bõl adó dó tör vény el le nes ség vizs gá la tát csak a köz igaz ga tá si hi va tal ve ze tõ je kez de mé nyez he ti. E te kin tet ben az al kot mány bí ró sá gi el já rás meg in dí tá sá ra va ló jo -go sult ság ki zá ró lag a he lyi ön kor mány za tok ról szó ló 1990. évi LXV. tör vény 99. § (2) be kez dés a) pont ján ala pul.” (ABH 1999, 41.) A fen ti ek alap ján az al kot mány bí -ró sá gi el já rás le foly ta tá sá nak nincs akadálya.

2. A hi va tal ve ze tõ in dít vá nyá ban az Örm. meg sem mi sí té sét for mai ok ból – köz jo gi ér vény te len ség re hi vat ko zás -sal – kér te, ál lás pont ja sze rint a ren de let meg al ko tá sá ra ugyan is nem a jog sza bá lyok ál tal elõ írt el já rás rend ben ke rült sor. A köz jo gi ér vény te len ség gel kap cso la tos ál lás pont ját az Al kot mány bí ró ság a 63/2003. (XII. 15.) AB ha tá ro zat ban a kö vet ke zõk sze rint össze gez te: „Az Al kot mány bí ró ság tö ret len gya kor la ta, hogy ma gá nak a jog al -ko tá si el já rás nak az al -kot má nyos sá gát is vizs gál ja és dönt a for mai hi bás tör vény ho zá si el já rás al kot má nyos sá gá ról.

Az Al kot mány bí ró ság már a 11/1992. (III. 5.) AB ha tá ro za tá ban ki fej tet te: A jog ál la mi ság és a jog biz ton ság el vé -bõl fa kad nak az el já rá si ga ran ci ák. (...) Csak a for ma li zált el já rás sza bá lya i nak kö ve té sé vel ke let kez het ér vé nyes jog sza bály (...). (ABH 1992, 77, 85.) Az Al kot mány bí ró -ság több ha tá ro za tá ban rész le te sen fog lal ko zott a köz jo gi ér vé nyes ség ese te i vel. A 29/1997. (IV. 29.) AB ha tá ro za -tá ban ki fej tet te, hogy a for mai hi bás tör vény ho zá si el já rás – meg fe le lõ in dít vány alap ján – a jö võ ben ala pot ad a tör -vény ki hir de té se nap já ra tör té nõ vissza me nõ le ges ha tá lyú meg sem mi sí té sé re. (ABH 1997, 122.) A ha tá ro zat in do ko lá sa sze rint [a] meg sem mi sí tés alap ja a köz jo gi ér vény te -len ség, amely a nor ma for mai al kot mány el le nes sé gé nek egyik vál to za ta. (ABH 1997, 122, 128.) Az 52/1997.

(X. 14.) AB ha tá ro zat ren del ke zõ ré szé ben az Al kot mány -bí ró ság meg is mé tel te azt a ko ráb bi ha tá ro za tá ban fog lalt té telt, mely nek meg fe le lõ en a jog al ko tás so rán el kö ve tett el já rá si al kot mány sér tés ön ma gá ban meg ala poz za a tör -vény meg sem mi sít he tõ sé gét. (ABH 1997, 331, 332.) Az in do ko lás pe dig új fent meg ál la pí tot ta, hogy a sú lyos el já -rá si sza bály ta lan ság köz jo gi ér vény te len sé get idéz elõ. Az Al kot mány bí ró ság a 39/1999. (XII. 21.) AB ha tá ro za tá ban – a hi vat ko zott ha tá ro za tok ra utal va – le szö gez te, hogy a tör vény al ko tá si fo lya mat egyes el já rá si sza bá lya i nak be -tar tá sa a tör vény ér vé nyes sé gé nek az Al kot mány 2. § (1) be kez dé sé bõl le ve zet he tõ jog ál la mi kö ve tel mé nye.

(ABH 1999, 325, 349.)” ABH 2003, 676, 683–684.

3. Az Al kot mány bí ró ság nak azt kel lett vizs gál nia, hogy az Ét. 9. §ában sza bá lyo zott vé le mé nyez te té si, ész re vé te le zé si el já rás olyan ga ran ci á lis el já rá si sza bá lyae az ön -kor mány za ti ren de let al ko tás nak, amely nek el ma ra dá sa köz jo gi ér vény te len sé gé re ve zet het. Az ön kor mány za ti alap jo gok kö zé tar to zik a he lyi tár sa dal mi vi szo nyok sza bá lyo zá sa, az az a he lyi ön kor mány za ti jog al ko tás. Az ön -kor mány za ti ren de let al ko tá si el já rást – ke ret jel leg gel –

tör vé nyek sza bá lyoz zák, je len eset ben – az Ötv. szabá lyain túl – az Ét. idé zett ren del ke zé sei. A he lyi ön kor mány zat te le pü lés ren de zé si és épí tés ügyi sza bá lyo zá si au to nó mi á ja te hát kor lá to zott, mind a ren de let al ko tás tar tal -ma, mind a ren de let al ko tá si el já rás te kin te té ben. Az Ét.

6. §a sze rint a he lyi épí té si sza bály zat –, ame lyet az ön -kor mány zat kép vi se lõ-tes tü le te ren de le ti for má ban fo gad el – a te le pü lés ren de zés esz kö ze, amely ben a tes tü let az or szá gos sza bá lyok nak meg fe le lõ en, az ott meg en ge dett el té ré sek kel ren del ke zik a te le pü lés köz igaz ga tá si te rü le té -nek fel hasz ná lá sá ról, be épí té sé rõl, a kör nye zet ter mé sze ti, tá ji és épí tett ér té ke i nek vé del mé rõl, to váb bá meg ha tá roz za a tel kek hez fû zõ dõ sa já tos he lyi kö ve tel mé nye ket, jo go kat és kö te le zett sé ge ket. Ezen sza bály za tok meg al ko tá -sá nál, il let ve – az Ét. 9. § (9) be kez dé se ér tel mé ben azok – mó do sí tá sá nál is be kell tar ta ni az Ét. 9. §ában fog lalt el já rá si ren det. Az Ét. 9. §a a he lyi épí té si sza bály zat meg al -ko tá sa so rán szé les kö rû egyez te té si kö te le zett sé get ró a kép vi se lõtes tü let re, s an nak ke re té ben az érin tett ál lam pol gá rok, szer ve ze tek, ér dek kép vi se le tek, ha tó sá gok szá -má ra vé le mény nyil vá ní tá si, ja vas lat té te li, ész re vé te le zé si le he tõ sé get biz to sít, ame lyek ga ran ci á lis sza bá lyok ként épül nek be az el já rás ba. Az Al kot mány bí ró ság mû kö dé sé nek kez de tén, a 42/1992. (VII. 16.) AB ha tá ro zat ban fel hív ta a fi gyel met az épí tés ügyi jog al ko tás fen tebb írt sa já tos sá gá ra, ami kor a kö vet ke zõ ket ál la pí tot ta meg: „Az ér de kelt ál lam igaz ga tá si és ér dekkép vi se le ti szer vek kel va -ló egyez te tés kö te le zett sé ge és a la kos ság nak az el já rás ba va ló be vo ná sa olyan ga ran ci á lis el já rá si sza bá lyok, ame lye ket nem kö ve tel meg a jo gi sza bá lyo zás a töb bi ön kor -mány za ti rendelet megalkotása során.” (ABH 1992, 369, 371.)

Ta ta Vá ros Ön kor mány zat Kép vi se lõtes tü le te nem vi -tat ta, hogy az Ör. mó do sí tá sa kor nem foly -tat ta le az Ét-ben elõ írt vé le mé nyez te té si, egyez te té si el já rást. Az Al kot mány bí ró ság ál lás pont ja sze rint a kép vi se lõtes tü let a ren de let meg al ko tá sa kor ga ran ci á lis el já rá si sza bá lyo kat ha gyott fi gyel men kí vül, amely meg ala poz za a jog al ko tás so rán el kö ve tett el já rá si al kot mány sér tés megállapítható -ságát.

Mind ezek alap ján az Al kot mány bí ró ság úgy ítél te meg, hogy Ta ta Vá ros Ön kor mány zat Kép vi se lõ-tes tü le té nek az Ör. mó do sí tá sá ra irá nyu ló el já rá sa el len té tes az Ét.

9. §ában fog lalt elõ írá sok kal, így tör vény sér tõ és az Al kot mány 2. § (1) be kez dé sé be, va la mint 44/A. § (2) be kez -dé sé be üt kö zés mi att al kot mány el le nes, ezért a ren del ke zõ rész ben fog lal tak sze rint az Örm.-t meg sem mi sí tet te.

Az Al kot mány bí ró ság az Örm. jö võ be ni idõ pont ban tör té nõ (pro fu tu ro) meg sem mi sí té se mel lett dön tött, mi vel az épí té si tár gyú ren de le tek elõ zõ ek ben em lí tett je len tõ sé ge, szé les kö rû al kal ma zá sa meg kí ván ja a ha tá lyos jog kí -mé le tét. Az Al kot mány bí ró ság a ha tá ro zat ho za tal so rán

Az Al kot mány bí ró ság az Örm. jö võ be ni idõ pont ban tör té nõ (pro fu tu ro) meg sem mi sí té se mel lett dön tött, mi vel az épí té si tár gyú ren de le tek elõ zõ ek ben em lí tett je len tõ sé ge, szé les kö rû al kal ma zá sa meg kí ván ja a ha tá lyos jog kí -mé le tét. Az Al kot mány bí ró ság a ha tá ro zat ho za tal so rán

In document 41/2011. (VI. 9.) AB ha tá ro zat (Pldal 29-44)