3. A magyar nagyvárosok versenyképessége
3.3 A közép- és nagyvállalatok pénzügyi helyzete
3.3.1 Az ötven főnél nagyobb vállalkozások elemzése
Városonként kiemeltük a top 5 foglalkoztatót a 2013-as üzleti évre a többi cég közül.
Debrecen legnagyobb foglalkoztatói iparág szerint, az alapítás évével és a foglalkoztatottak számával a 2013-as top 5 alapján:
- TEVA Gyógyszergyár Zrt., gyógyszergyártás (1989) – 2599 fő
- FAG Magyarország Kft., elektronikai eszköz és –gépgyártás (1999) – 1359 fő - NI Hungary Kft., elektronikai eszköz és –gépgyártás (2002) – 1138 fő - E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt, energia, víz, hulladék (1991) – 775 fő - Baromfi-Coop Kft., mezőgazdaság, (1996) – 416 fő
Szeged legnagyobb foglalkoztatói iparág szerint, az alapítás évével és a foglalkoztatottak számával a 2013-as top 5 alapján:
- PICK SZEGED Zrt., élelmiszer- és italgyártás (1992) – 2844 fő - SOLE-MiZo Zrt., élelmiszer- és italgyártás (1993) – 853 fő - EDF DÉMÁSZ Zrt., energia, víz és hulladék (1991) – 588 fő
- Égáz-Dégáz Földgázelosztó Zrt., energia, víz és hulladék (2007) – 542 fő
- ContiTech Rubber Industrial Kft., gumi, műanyag termék gyártása (1993) – 516 fő Miskolc legnagyobb foglalkoztatói iparág szerint, az alapítás évével és a foglalkoztatottak számával a 2013-as top 5 alapján:
- Robert Bosch Energy and Body Systems KFT., Járműgyártás (2003) – 2250 fő - Robert Bosch Power Tool Kft., elektronikai eszköz-, gépgyártás (2001) – 1576 fő - UNIÓ COOP Zrt., kiskereskedelem (1999) – 1373 fő
- Shinwa Magyarország Kft, elektronikai eszköz, gépgyártás (1998) – 809 fő - Remy Automotive Kft, járműgyártás (1999) – 458 fő
Pécs legnagyobb foglalkoztatói iparág szerint, az alapítás évével és a foglalkoztatottak számával a 2013-as top 5 alapján:
- MECSEK FÜSZÉRT Zrt., nagykereskedelem (1991) – 1424 fő
- HAUNI Hungária Kft., elektronikai eszköz, és gépgyártás (1994) – 999 fő - E.ON Dél-dunántúli Áramhálózati Zrt., energia, víz és hulladék (1991) – 820 fő - BIOCOM Nonprofit Kft, energia, víz és hulladék (1994) – 328 fő
- HB- Kapcsolószekrény-gyártó Kft., fémgyártás és feldolgozás (2006) – 312 fő Győr legnagyobb foglalkoztatói iparág szerint, az alapítás évével és a foglalkoztatottak számával a 2013-as top 5 alapján:
- AUDI HUNGARIA MOTOR Kft., Járműgyártás (1993) – 10363 fő - Rába Futómű Kft., Járműgyártás (1999) – 1100 fő
- E. ON Észak-dunántúli Áramhálózati Zrt., energia, víz és hulladék (1991) – 934 fő - Nemak Győr Kft., fémgyártás és feldolgozás (1993) – 798 fő
- Győr-Szol Zrt, ingatlan, pénzügy, biztosítás (2009) – 783 fő
Nyíregyháza legnagyobb foglalkoztatói iparág szerint, az alapítás évével és a foglalkoztatottak számával a 2013-as top 5 alapján:
- MICHELIN Hungária Kft., gumi- és műanyag termék gyártása (1993) – 1591 fő - LEGO Manufacturing Kft., egyéb feldolgozóipari (2008) – 1276 fő
- Pro-Team Nonprofit Kft., textil, ruha és bőrtermék gyártása (2009) - 2101 fő - Start Nonprofit Kft, szakmai, tudományos és műszaki tevékenység (2009)- 1517 fő - Nyírv. Nonprofit Kft, pénzügy, biztosítás, ingatlan (1990): 1104 fő
Kecskemét legnagyobb foglalkoztatói iparág szerint, az alapítás évével és a foglalkoztatottak számával a 2013-as top 5 alapján:
- Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft., Járműgyártás (2008) – 3198 fő - "Phoenix Mecano Kecskemét" KFT, gumi- és műanyag termékek (1993)- 1065 fő - KNORR-BREMSE Fékrendszerek Kft, Járműgyártás (1989) – 847 fő
- CabTec Kft, elektronikai eszköz és gépgyártás (1996) – 702 fő - FORNETTI Kft., élelmiszer- és italgyártás (1997) – 611 fő
Székesfehérvár legnagyobb foglalkoztatói iparág szerint, az alapítás évével és a foglalkoztatottak számával a 2013-as top 5 alapján:
- DENSO Gyártó Magyarország Kft., járműgyártás (1997) – 3473 fő - Alcoa-Köfém Kft., fémgyártás és feldolgozás, (1991) – 1634 fő
- Harman Becker Kft., elektronikai eszköz-,- és gépgyártás (1994) – 1238 fő - Hanon Systems Hungary Kft., Járműgyártás (1990) – 1202 fő
- SAPA Profiles Kft., fémgyártás és feldolgozás (2007) – 1160 fő
A vagyoni és pénzügyi helyzet mutatói közül kiemeltük a befektetett eszközök arányát, a tőkeellátottságot, valamint likviditási ráta és a hosszú távú eladósodottság kerültek megjelenítésre. (33. ábra)
33. ábra: Vagyoni és pénzügyi helyzet mutatók 2010 – 2013 átlagában az 50 főnél nagyobb vállalkozások esetén
Forrás: saját szerkesztés, adatok: Opten Kft.
0,0 0,5 1,0 1,5 2,0 2,5 3,0 3,5 4,0 4,5
0%
10%
20%
30%
40%
50%
60%
70%
80%
90%
100%
Átlag TOP 5 átlag többi átlag Átlag TOP 5 átlag többi átlag Átlag TOP 5 átlag többi átlag Átlag TOP 5 átlag többi átlag Átlag TOP 5 átlag többi átlag Átlag TOP 5 átlag többi átlag Átlag TOP 5 átlag többi átlag Átlag TOP 5 átlag többi átlag
Szeged Debrecen Miskolc Pécs Győr Nyíregyháza KecskemétSzékesfehérvár
Likviditási ráta
Mutatók %-ban
Befektetett eszközök aránya Tőkeellátottság Hosszú távú eladósodottság Általános likviditás
A befektetett eszközök aránya az összes ötven fő feletti cég átlagában Nyíregyházán és Székesfehérváron a legalacsonyabb (40-50% között). Szegeden és Kecskeméten a legnagyobb öt vállalkozás befektetett eszközeinek aránya meghaladta a többi átlagát, míg a másik hat városban inkább a kisebb vállalkozásoknál jellemzőbb a magasabb arányú befektetett eszköz. A tőkeellátottság, vagyis a saját tőke aránya az összes forráshoz képest vegyes képet mutat az egyes városokban. Győrben (80% felett) és Szegeden (55%) hasonlóan alakult a top öt és a többi vállalkozás tőkeerőssége, azonban a győri cégek kimutathatóan tőkeerősek. Debrecenben és Pécsett a top öt vállalat tőkeerőssége meghaladta a többi vállalkozásét (legalább 10%-kal), míg a többi városban a top öt gyengébben teljesített tőkeerősség szempontjából. Átlagosan a nyíregyházi és kecskeméti vállalkozások tőkeellátottsága volt a legalacsonyabb, 30% körüli, a top öt vállalatnál pedig csak 20%-os, ami a cégek működését veszélyezteti.
A mutató alacsony értékével összefügg, hogy leginkább ezen városok cégei voltak eladósodva a vizsgált időszakban. A likviditási ráta értéke kiemelkedik a legnagyobb öt győri cég esetén (4-es értékkel). A nyíregyházi, pécsi és miskolci vállalatok kivételével minden városban eléri az elvárt 1,3-as szintet a fizetőképesség mutatója.
A jövedelmezőséget vizsgálva az ötven főnél többet foglalkoztató cégek 2010 és 2013 közti üzleti évek átlaga alapján minden városban különbségeket láthatunk a top öt vállalkozás és a többi cég esetén. (34ábra.)
34. ábra: Jövedelmezőségi mutatók az ötven főnél nagyobb foglalkoztatók esetén a 2010 – 2013 üzleti évek átlagában (%)
Forrás: saját szerkesztés, adatok: Opten Kft.
Az export értékesítés arányát vizsgálva megállapítható, hogy eltérés mutatkozik a városok közt, illetve a top 5 és a többi vállalkozás esetében. Szegeden és Pécsett összességében nagyon alacsony az export értékesítés aránya, még a legnagyobb cégek esetén sem haladja meg Szegeden a 20%-ot, Pécsett a 40%-ot. Székesfehérvár és Szeged kivételével minden városban a top 5 cég jelentősebb exporttevékenységet folytat a többi vállalkozásnál. Szeged sajátossága, hogy főként belföldi piacra termel, Székesfehérváron pedig minden cég esetén közel 80%-os az export bevétel aránya. Győrben, Debrecenben, Kecskeméten és Nyíregyházán pedig a top 5 exportaránya (80-90%) jóval meghaladja a többi vállalkozásét (20-35%). (35. ábra)
0%
10%
20%
30%
40%
50%
Átlag TOP 5 átlag többi átlag Átlag TOP 5 átlag többi átlag Átlag TOP 5 átlag többi átlag Átlag TOP 5 átlag többi átlag Átlag TOP 5 átlag többi átlag Átlag TOP 5 átlag többi átlag Átlag TOP 5 átlag többi átlag Átlag TOP 5 átlag többi átlag
Szeged Debrecen Miskolc Pécs Győr Nyíregyháza KecskemétSzékesfehérvár
ROS ROE ROA
35. ábra: 50 főnél nagyobb cégek export árbevételének aránya 2010-2013 átlagában
Forrás: saját szerkesztés, adatok: Opten Kft.
Összességében elmondható, hogy az egyes városok vállalatai eltérő karakterisztikát mutatnak az exporttevékenység terén, továbbá különbség mutatható ki a legnagyobb cégek és a többi vállalkozás értékei közt. A pénzügyi teljesítményben is tapasztaltunk eltéréseket az egyes városok, valamint a legnagyobb cégek és a többi vállalkozás között.