ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGI ÉS TITOKTARTÁSI NYILATKOZAT
5. Az önköltségszámítás tárgya és a kalkuláció fajtái
29. Az önköltségszámítás tárgya az a termék, szolgáltatás vagy teljesítmény, amelynek önköltségét ki kell számítani, amelyről a kalkuláció készül. Az önköltségszámítás mindig az önköltségszámítás tárgyának természetes mértékegységére vonatkozik. Az önköltségszámítás tárgyához bármely természetes mértékegység választható.
30. Kalkulációs-egység lehet:
a) A termelési folyamatban létrejött, társadalmi szükséglet kielégítésére alkalmas vagy alkalmassá tehető termék. Készültségi fok alapján lehet befejezetlen termék, félkész termék, illetve késztermék.
b) A szolgáltatás, amelyhez a megrendelők részére végzett javító, karbantartó, szállítási tevékenységek, valamint a bérbeadások tartoznak.
31. A kalkuláció fajtái:
a) Az egyedi kalkuláció, ezen belül is a beruházásra, szolgáltatásra, bérbeadásra jellemző, hogy a költségek túlnyomó része közvetlen költségként megállapítható. Az egyedi kalkuláció tárgya egyedi termék megrendelés, saját vállalkozásban végzett beruházás lehet. Az egyedi kalkuláció esetében a költségviselő elszámolás és az önköltségszámítás tárgya megegyezik, az analitikus nyilvántartások a könyvelés vagy az utókalkuláció keretében nagyíthatóak és vezethetők.
b) Az időszaki kalkuláció lényege az elnevezéséből adódik, amely időszak lehet hónap, negyedév, félév vagy év, mely az önköltségszámítás tárgyának figyelembevételével történik. A meghatározott időszak alatt a kalkulációs egységre kerülnek felgyűjtésre a közvetlen költségek. Egy adott időszak alatt törvényesen előállított azonos termékek előállításával, azonos jellegű szolgáltatások végzésével kell ezt a kalkulációs módszert alkalmazni.
II. FEJEZET
AZ ÖNTKÖLSÉGSZÁMÍTÁS MÓDSZERE ÉS IDŐPONTJAI 32. A BVOP elő- és utókalkulációt készít.
33. Az előkalkuláció az a műszaki-gazdasági tevékenység, amellyel a tevékenység, a termelés, a szolgáltatás nyújtásának megkezdése előtt meghatározásra kerül valamely termék előállítása során felhasználható élő- és holtmunka mennyisége, és ebből a tervezett vagy tényleges értékadatokkal kiszámításra kerül az előállítandó termék önköltsége.
34. Az elkészített előkalkuláció előre tájékoztatja a döntéshozókat a felhasználandó erőforrások értékéről, az alkalmazandó technológia költségvonzatairól, a gazdasági döntés várható költségkihatásairól, gazdaságosságáról és jövedelmezőségéről.
35. Előkalkulációt a termékértékesítési és szolgáltatásnyújtási szerződések megkötése előtt kell elkészíteni, mert a várható önköltség ismeretében alakítható ki a termék vagy a végzett szolgáltatás ára.
36. Az utókalkuláció az a műszaki-gazdasági tevékenység, amellyel a termelés befejezése után, a mérlegfordulónapi készletérték meghatározása során megállapítható a termék tényleges közvetlen önköltsége.
37. Az utókalkuláció az elmúlt időszak könyveiben a tevékenység gyűjtött költségei vagy kiadásai és a tevékenység mennyisége alapján a termék, szolgáltatás elmúlt időszakra vonatkozó tényleges önköltségét számszerűsíti.
38. Az utókalkuláció szerinti közvetlen önköltségen történő értékelés utókalkuláció készítését teszi szükségessé, melynél a termék-előállítás, szolgáltatás befejezése után, illetve az év végén az elszámolásokban gyűjtött költségek alapján számítják ki a termék, szolgáltatás tényleges közvetlen önköltségét.
39. Az adott tevékenységre készített elő- és utókalkuláció közötti összhangot biztosítani kell. Az összhangot a kétfajta kalkuláció azonos szerkezetben és azonos közvetlenköltség-tartalommal való elkészítésével lehet biztosítani.
40. Az évente végzett utókalkuláció elkészítésének határideje a tárgyévet követő március 15. Az utókalkuláció alapját a február 28-ig zárásra kerülő költségvetési év során az adott tevékenység elvégzése érdekében felmerült tényleges költségek képezik. Az elkészítéséért a BVOP Közgazdasági Főosztály (a továbbiakban: Közgazdasági Főosztály) vezetője a felelős.
41. Előkalkuláció készítésének időpontja a szerződéskötéssel egyidejűleg vagy a felmerüléskor esedékes.
42. A nyomonkövethetőség és az ellenőrizhetőség érdekében minden önköltségszámítást iktatószámmal kell ellátni, és sorszámozni szükséges, amelyért a kalkuláció készítője a felelős.
III. FEJEZET
A KÖLTSÉGEK NYILVÁNTARTÁSA, GYŰJTÉSE, A KÖLTSÉGSZÁMÍTÁS BIZONYLATAI
43. A költségvetési számvitel a bevételi és kiadási előirányzatok alakulásának, a követelések, kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek és ezek teljesítésének, továbbá a központi költségvetés Áht. 14. § (3) bekezdése szerinti fejezetéből kapott támogatások és bevételek felhasználásának a valóságnak megfelelő, folyamatos, zárt rendszerű, áttekinthető nyilvántartását és az éves költségvetési beszámoló ezekre vonatkozó részei megbízható és valós összképet mutató elkészítését biztosítja.
44. A pénzügyi számvitel a vagyon és annak összetétele, a tevékenység eredménye valóságnak megfelelő, folyamatos, zárt rendszerű, áttekinthető nyilvántartását és az éves költségvetési beszámoló ezekre vonatkozó részei megbízható és valós összképet mutató elkészítését biztosítja.
45. A BVOP-n Forrás.Net zárt pénzügyi-számviteli integrált rendszerrel történik a nyilvántartás, amely valamennyi gazdasági esemény adatait egyidejűleg tartalmazza.
46. A költségek gyűjtésének rendjéért felelős személyek:
a) a BVOP Költségvetési Osztályának (a továbbiakban: Költségvetési Osztály) vezetője a személyi juttatások és a munkaadókat terhelő járulékok tekintetében;
b) a BVOP Leltár és Analitikai Osztály vezetője, illetve a BVOP Számviteli Osztály (a továbbiakban: Számviteli Osztály) vezetője az anyagköltségek, anyagjellegű költségek, szolgáltatások és egyéb költségek, valamint az értékcsökkenés tekintetében.
47. Az önköltségszámítás bizonylati rendjének szabályozásánál a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 166–169. §-a előírásaiból kell kiindulni. A rendelkezések értelmében:
a) minden olyan gazdasági eseményről, amely hatással van az önköltség összegének vagy költségtartalma összetételének változására, bizonylatot kell kiállítani;
b) költségek nyilvántartásába adatot csak bizonylat alapján szabad bejegyezni;
c) a költségelszámolás bizonylatait a gazdasági esemény megtörténtének időpontjában kell kiállítani;
d) a bizonylatnak meg kell felelni a bizonylattal szemben támasztott tartalmi és alaki követelményeknek;
e) kiemelt tartalmi követelményként kell figyelembe venni, hogy minden bizonylatot utalványozni, ellenjegyezni, érvényesíteni és ellenőrizni kell, melynek megtörténtét aláírással kell dokumentálni.
48. Alapbizonylatok a költségelszámoláshoz kapcsolódóan a következők:
a) kinevezési okirat, megbízási szerződés, munkavégzést elrendelő intézkedések, bérjegyzékek, különféle személyi juttatások kifizetési jegyzékei, munkaadói járulékok számítását igazoló dokumentumok;
b) anyagigénylési bizonylatok, anyagutalványok, raktári kivételezési bizonylatok;
c) számla;
d) személyi jövedelemadó és általános forgalmi adó kiszámítását igazoló dokumentumok;
e) értékcsökkenés kiszámítását igazoló dokumentumok;
f) állományba vételre, készletre vételre vonatkozó bizonylatok.
49. Az önköltségszámítás bizonylatainak tárolási, őrzési rendjéről, őrzési idejéről és helyéről az önköltségszámítást készítő egység vezetője gondoskodik. A tárolásnál, őrzésnél, őrzési időnél és helynél a vonatkozó törvényekben, kormányrendeletekben, utasításokban és intézkedésekben foglaltakat kell alkalmazni.
50. Az önköltségszámítás bizonylatait utalványozni kell. Az utalványozásért a Költségvetési Osztály vezetője, távollétében a Számviteli Osztály vezetője a felelős. Az elszámolt, utalványozott önköltségszámítást a Közgazdasági Főosztály vezetője ellenőrzi és ellenjegyzi.
IV. FEJEZET
AZ ÖNKÖLTSÉG MEGÁLLAPÍTÁSA
51. A kalkulációs séma a kalkulációs költség és kiadás tényezőnkénti csoportosítása és a kiszámításra kerülő önköltség-kategóriák felsorolása:
1. Közvetlen személyi juttatások és járulékaik 2. Közvetlen anyagköltség/kiadás
3. Igénybe vett, közvetlenül elszámolható szolgáltatások költsége/kiadása 4. Terv szerinti értékcsökkenés közvetlen költsége
5. Saját termelésű termékek felhasználása 6. Egyéb közvetlen költség/kiadás 7. Közvetlen önköltség (1+….+6)
8. Felosztott általános kiadások (központi irányítás nélkül) 9. Szűkített önköltség (7+8)
10. Felosztott központi irányítási költség 11. Teljes önköltség (9+10)
52. A BVOP-n alkalmazott kalkulációs egységek az alábbiak:
a) karbantartási tevékenység egy munkaórájára gyűjtött kiadások;
b) ingatlan-bérbeadás esetén a kiadott napra jutó költség;
c) gépjármű-használat esetében az 1 km-re jutó költség;
d) fénymásolási tevékenységnél A/4-es laponként;
e) az államháztartással összefüggő közérdekű adatok esetében a fénymásolási tevékenységnél meghatározottak szerint.
53. Karbantartási tevékenység során eseti jelleggel a karbantartó műhely szabadkapacitásának kihasználtsága érdekében felmerült tevékenység önköltségének megállapításánál az alábbiakat kell figyelembe venni:
a) a műhelyben dolgozók közvetlenül elszámolható személyi juttatásai és azok járulékai;
b) közvetlen anyagköltség, a felhasznált anyagok értéke, valamint más anyagok felhasználása;
c) igénybe vett szolgáltatások;
d) közüzemi szolgáltatások;
e) a helyiségek és berendezések karbantartási kiadásai;
f) az igénybe vett külső szolgáltatások;
g) értékcsökkenés.
54. Fénymásolás igénybevétele esetében a felmerült tevékenység önköltségének megállapításánál az alábbiakat kell figyelembe venni:
a) a fénymásolás előállításával foglalkozók időarányos személyi juttatása;
b) a közvetlenül elszámolt személyi juttatások munkaadót terhelő járuléka;
c) a fénymásolással összefüggésben felhasznált papír, egyéb anyag;
d) a fénymásolás előállításához szükséges energiadíj;
e) a fénymásoló gép éves értékcsökkenési leírási összege;
f) egyéb, figyelembe vehető költségek.
55. Az ingatlanok bérleti díja a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény végrehajtásáról szóló 75/2013. (XII. 18.) BM rendelet szerint kerül megállapításra.
56. A gépjármű magáncélú igénybevétele a BVOP személyi állománya részére, illetve külső személyek esetén az egy kilométerre jutó önköltség alapján kell a fizetendő díjat megállapítani. Az önköltség számításánál a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka által kiadott, a büntetés-végrehajtási szervezet gépjármű szabályzatáról szóló belső szabályozó alapján kell eljárni.
57. Az államháztartással összefüggő közérdekű adatok kérelemre történő szolgáltatásával kapcsolatos költségek számítása a közérdekű adat iránti igény teljesítéséért megállapítható költségtérítés mértékéről szóló 301/2016.
(IX. 30.) Korm. rendelet egységes alkalmazására kiadott, a Pénzügyminisztérium által kidolgozott önköltség-számítási séma alapján történik.
58. A vezetékes telefon magáncélú használata, illetve a mobiltelefon használata esetén a számla alapján megállapított tényleges igénybevételnek megfelelő mértékű díj fizetése a BVOP állományának használatában lévő telefonokkal kapcsolatos feladatokról szóló belső szabályozóban foglaltak szerint történik.
59. A negatív pecsétnyomó elvesztésének térítési díja a mindenkori legutolsó beszerzési ár.
60. A személyre kiadott eszközök és készletek térítési díjának megállapítása a számviteli rendszerben szereplő nyilvántartási érték, ennek hiányában a piaci érték.
61. A ruházattal kapcsolatos terhelési és kártérítési díjak a Bv. Holding Kft. által közzétett aktuális árjegyzék alapján kerülnek elszámolásra.
62. Térítés ellenében biztosított étkezési szolgáltatás önköltségét a Fővárosi Büntetés-végrehajtási Intézet önköltség-számítási szabályzata tartalmazza.
63. Az elveszített szolgálati igazolvány pótlásának díja a mindenkori legutolsó beszerzési ár.
V. FEJEZET
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
64. Ez az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba.
65. Hatályát veszíti a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága önköltségszámításáról szóló 69/2015. (VIII. 27.) OP szakutasítás.
Dr. Tóth Tamás bv. vezérőrnagy s. k.,
országos parancsnok
A büntetés-végrehajtás országos parancsnokának 44/2020. (VIII. 31.) BVOP utasítása
a büntetés-végrehajtási szervezet szakmai ellenőrzéséről szóló 3/2018. (VI. 4.) BVOP utasítás módosításáról
A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés c) pontja alapján a következő utasítást adom ki:
1. A büntetés-végrehajtási szervezet szakmai ellenőrzéséről szóló 3/2018. (VI. 4.) BVOP utasítás (a továbbiakban:
Utasítás) 3. pont p) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„p) nyílt parancs: az ellenőr részére kiállított nyomdai készítésű okmány vagy plasztik igazolvány, amely az abban meghatározott bv. szervnél a jelen utasításban meghatározott jogok gyakorolására jogosít (1. melléklet);”
2. Az Utasítás 3. pont r) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„r) szakirányító szervezeti egységek: a BVOP Hivatala, Biztonsági Szolgálata, Fogvatartási Ügyek Szolgálata, Humán Szolgálata, Egészségügyi Főosztálya, Központi Ellátási Főosztálya, Gazdasági Társaságok Főosztálya, Informatikai Főosztálya, Kommunikációs Főosztálya, Közbeszerzési és Projekt Főosztálya, Közgazdasági Főosztálya, Felderítési Főosztálya, Központi Kivizsgáló és Módszertani Intézete, Központi Szállítási és Nyilvántartási Főosztálya, Műszaki és Ellátási Főosztálya;”
3. Az Utasítás 3. pont v) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„v) vezető ügyeleti szolgálat: a BVOP-n működtetett, készenléti jellegű szolgálat, amelyet a BVOP állományába tartozó kijelölt vezető külön meghatározottak szerint lát el.”
4. Az Utasítás 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„4. Célszerűség, tervszerűség: az ellenőrzés a szakmai érdekeket szolgálja. Az ellenőrzések összhangban állnak a különböző időszaki ellenőrzési tervekkel, munkatervekkel és a vezető által meghatározott szakmai prioritásokkal, a korábbi ellenőrzések tapasztalataival, továbbá a tervezés és végrehajtás során figyelemmel kell lenni a bv. szerv aktuálisan negatív tendencia jellemezte tevékenységeire is. Az ellenőrzést úgy kell megtervezni és végrehajtani, hogy az csak a feltétlenül szükséges időt vegye igénybe, a végrehajtás az ellenőrzés tárgyának megfelelő, legcélszerűbb módszerek alkalmazásával történjen.”
5. Az Utasítás 16. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„16. A vezető – a munkafolyamatba épített ellenőrzései mellett – a vezetése, irányítása alatt álló bv. szervre, szervezeti egységre, szolgálati helyekre, szolgálatot teljesítő vagy munkát végző beosztottakra irányulóan vezetői ellenőrzéseket végez, amelyeknek az országos parancsnok által jóváhagyott tárgyköreit és minimum gyakoriságát a Szolgálat szükség esetén felülvizsgálja, és az esetleges változásokról az év november 30. napjáig tájékoztatja a bv. szervet.”
6. Az Utasítás 17. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„17. A vezető havonta – a szakterületen alkalmazott szolgálati rendektől függetlenül, valamint a 61. pont szerinti esetekben – hivatali munkaidőn kívüli, éjszakai, továbbá hétvégi és ünnepnapi ellenőrzést is köteles végrehajtani.”
7. Az Utasítás 30. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„30. Az ellenőrzés alá vont jogosult
a) az ellenőr vagy mások testi épségének, egészségének védelme, valamint a vagyon védelme érdekében az ellenőr belépését – az adott területre, objektumra érvényes – biztonsági előírások betartásához, védőfelszerelés használatához kötni;
b) jelezni mindazokat az információkat, amelyek az ellenőrzés tárgyilagos lefolytatásához szükségesek, továbbá mindazon körülményeket, amelyek véleménye szerint az objektív megítélést befolyásolhatják,
c) az ellenőrzésnek a tevékenységére vonatkozó megállapításait megismerni,
d) az ellenőrzés megállapításaival kapcsolatban észrevételt, nyilatkozatot tenni, ennek dokumentálását kérni, kérdéseire választ kapni.”
8. Az Utasítás 40. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„40. A Szolgálat által végrehajtandó téma- és célellenőrzéseket, a Szolgálat által vezetett átfogó és utóellenőrzéseket, valamint a BVOP kijelölt szervezeti egységei által – témaellenőrzés keretében – végrehajtandó hatósági ellenőrzéseket a BVOP éves szakmai ellenőrzési tervében kell rögzíteni. A BVOP következő évre vonatkozó éves szakmai ellenőrzési tervének december 10. napjáig történő elkészítéséért, az országos parancsnok részére felterjesztéséért a Szolgálat vezetője a felelős.”
9. Az Utasítás 42. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„42. Az átfogó és az utóellenőrzéseket a helyszíni ellenőrzés tervezett időszakának feltüntetésével, a téma- és célellenőrzéseket havi bontásban, az ellenőrizendő bv. szerv vagy szervezeti egységek megnevezésével kell tervezni.”
10. Az Utasítás 53. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„53. Az ellenőrzési programot – az átfogó és az ahhoz kapcsolódó utóellenőrzés eseteinek kivételével – a BVOP végrehajtásért felelős szervezeti egysége készíti el. Az ellenőrzési programot az országos parancsnok közvetlen alárendeltségébe tartozó szervezeti egység esetében annak vezetője hagyja jóvá. Az országos parancsnok helyettesei alárendeltségébe tartozó szervezeti egység esetén az adott szervezeti egység felügyeletét ellátó országos parancsnok helyettes hagyja jóvá. A kinyomtatott programot az iratkezelési szabályoknak megfelelően kell kezelni.”
11. Az Utasítás 55. pont a) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az ellenőrzési programnak tartalmaznia kell)
„a) a jogszabályi és szervezeti felhatalmazást,”
12. Az Utasítás 66. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„66. A 29. pont c) alpontjában meghatározott felkészülésnek az ellenőrzési programban, a bv. szerv vonatkozásában az ellenőrzési tervekben vagy a 61. pont szerinti utasításban rögzített vagy a szóbeli utasítás szerint vizsgálandó szempontokra kell irányulnia. Az ellenőrizendő bv. szervre vagy szervezeti egységre, tevékenységre vonatkozó belső szabályozásokon túl a felkészülés forrásai lehetnek különösen a korábbi ellenőrzések megállapításai, a statisztikai adatok, beszámolók, elemzések, tanulmányok, szolgálati okmányok, hang- és képfelvételek.”
13. Az Utasítás 92. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„92. Az átfogó ellenőrzés programját a Szolgálat köteles elkészíteni, azt a Szolgálat vezetője hagyja jóvá.”
14. Az Utasítás 93. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„93. A Szolgálat az ellenőrizendő bv. szerv vezetőjét az átfogó ellenőrzésről – annak megkezdése előtt legalább harminc nappal, a jóváhagyott ellenőrzési program megküldésével – értesíti. A Szolgálat – a bv. szerv értesítésével egyidejűleg – az ellenőrzési programot az ellenőrzésben részt vevő Belső Ellenőrzési Főosztály (a továbbiakban: BEF) vezetője részére is továbbítja.”
15. Az Utasítás 95. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„95. Az átfogó ellenőrzést a Szolgálat és a BEF – az ellenőrzési program és az átfogó ellenőrzés szempontjainak megfelelően – önállóan hajtják végre.”
16. Az Utasítás 96. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„96. A Szolgálat, valamint a BEF vezetője szükség szerint intézkedik az ellenőrök 28. pont g) alpontja szerinti igazolásának, valamint a 38. pont f) alpontja szerinti felhasználói engedélyének és titoktartási nyilatkozatának beszerzésére.”
17. Az Utasítás 97. pont helyébe a következő rendelkezés lép:
„97. Az átfogó ellenőrzés vezetője, valamint a BEF vezetője az ellenőrzés alá vont bv. szerv székhelyén számol be a szakterületi megállapításokról. A bv. szerv vezetője a BVOP szervezeti egységeinek ellenőrzési megállapításaira vonatkozóan a beszámolás időpontjában nyilatkozni, észrevételt tenni jogosult. A bv. szerv vezetője a megállapításokkal ellentétes észrevételéről – szakterületi érintettség függvényében – a Szolgálat vagy a BEF vezetőjét írásban – a beszámoló időpontjától számított – kettő munkanapon belül tájékoztatja.”
18. Az Utasítás 100. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„100. A szakterületi részjelentések, valamint az összefoglaló jelentés elkészítésének határidejét az Ellenőrzési Programban kell rögzíteni.”
19. Az Utasítás 101. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„101. Az ellenőrzésben részt vevő BVOP szervezeti egységek az ellenőrzési programban meghatározott határidőkre figyelemmel kötelesek a részjelentésüket az országos parancsnok részére jóváhagyásra felterjeszteni és az Ellenőrzési Szolgálat vezetője részére megküldeni.”
20. Az Utasítás 102. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„102. A folyamat értékelésekor kiemelten kell figyelembe venni a Belügyminisztérium, a hatóságok, a felügyeleti szervek, az emberjogi szervezetek és a BVOP szervezeti egységei által az értékelt időszakban végzett ellenőrzések, vizsgálatok tapasztalatait és megállapításait, a munkavégzésről készült éves jelentésben leírtakat, továbbá az irányítás és a felügyelet során szerzett egyéb információkat.”
21. Az Utasítás 103. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„103. Az átfogó ellenőrzésről az országos parancsnok részére felterjesztendő összefoglaló jelentés ellenőrzési programban megjelölt határidőre történő elkészítéséért, valamint annak – jóváhagyását követő öt munkanapon belüli – bv. szerv részére történő továbbításáért a Szolgálat vezetője a felelős.”
22. Az Utasítás 106. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„106. Az intézkedési terv jóváhagyásáról és az esetleges egyéb intézkedések megtételéről a Szolgálat vezetője írásban tájékoztatja a bv. szerv vezetőjét.”
23. Az Utasítás 108. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„108. Az utóellenőrzés elrendelésére – az átfogó ellenőrzést végrehajtó Szolgálat és BEF javaslatainak figyelembevételével, továbbá egyedi döntés alapján – az országos parancsnok jogosult. Az utóellenőrzés kötelezően végrehajtandó, ha a hiányosságok megszüntetéséről a bv. szerv vezetője nem tesz határidőre jelentést, vagy a jelentés és egyéb információk alapján megállapítható, hogy a szükséges intézkedések elmaradtak vagy azok nem vezettek eredményre. A vezető ez irányú személyes felelősségét ezekben az esetekben vizsgálni kell.”
24. Hatályát veszti az Utasítás a) 39. pont j) alpontja, b) 48. pontja,
c) 84. pont fc) alpontja.
25. Az Utasítás 5. melléklete helyébe az 1. melléklet lép.
26. Ez az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba.
Dr. Tóth Tamás bv. vezérőrnagy s. k.,
országos parancsnok
1. melléklet a 44/2020. (VIII. 31.) BVOP utasításhoz
„5. melléklet a 3/2018. (VI. 4.) BVOP utasításhoz
Átfogó ellenőrzések szempontjai