1. A bírói engedélyhez nem kötött információgyűjtés...83 2. Az ügyészi engedéllyel alkalmazható eszközök ...84 3. A bírói engedélyhez kötött eszközök...85
1. A bírói engedélyhez nem kötött információgyűjtés
A rendőrség a meghatározott bűnüldözési feladatának teljesítése érdekében:
1. Informátort, bizalmi személyt vagy a rendőrséggel titkosan együttműködő más személyt vehet igénybe.
2. Az eljárás céljának leplezésével (puhatolás) vagy a kilétét leplező fedett nyomozó igénybevételével információt gyűjthet, adatot ellenőrizhet. Ez esetben maga a rendőr titkolja el rendőri mivoltát, és így szerez információkat. A nemzetközi és a szerve-zett bűnözés térnyerésével szükségessé vált, hogy a jelentősebb kockázatvállalást, illetve speciális szakértelmet igénylő titkos információszerzést a nyomozó hatóság tagja végezze el.
3. Saját személyi állománya, valamint a vele együttműködő személy és rendőri jelleg leplezésére, védelmére fedőokiratot állíthat ki, használhat fel, fedőintézményt hozhat létre, és tarthat fenn. Az informátorok, illetve a hivatásos bűnüldözők leple-zésének egyik bevált módszere az, ha az érintett személy álnevet használ, vagy va-lamilyen fedőtevékenységet végez. Ehhez esetenként olyan okmányok, hatósági jel-zések szükségesek, amelyek egyaránt alkalmasak használójuk igazolására, és a bűnözők megtévesztésére. E célból szükségessé válhat olyan vállalkozás folyta-tása is, amelynek segítségével az informátort vagy a nyomozó hatóság munkatársát jövedelemszerző tevékenysége, eszköze stb. legalizálja. Lehetővé teszi a törvény a rendőrség számára fedővállalkozások létesítését, amelyekre egyébként minden te-kintetben a vállalkozásokra vonatkozó általános szabályok érvényesek (például vál-lalkozói igazolvány kiváltása, cégbejegyzés, adózás stb.).
4. A bűncselekmény elkövetésével gyanúsítható és vele kapcsolatban lévő személyt, valamint a bűncselekménnyel kapcsolatba hozható helyiséget, épületet és más ob-jektumot, terep- és útvonalszakaszt, járművet, eseményt megfigyelhet, arról infor-mációt gyűjthet, az észlelteket hang, kép és egyéb jel vagy nyom rögzítésére szolgáló technikai eszközzel (a továbbiakban: technikai eszköz) rögzítheti.
5. A bűncselekmény elkövetőjének leleplezésére vagy a bizonyítás érdekében – sé-rülést vagy egészségkárosodást nem okozó – csapdát alkalmazhat. A törvény lehe-tővé teszi, hogy az elrendelt nyomozás során az ismeretlen elkövető leleplezésére csapdát alkalmazzon. A csapdaállítás olyan – sérülést vagy egészségkárosodást nem okozó – cselvetésen alapuló módszer, amely más személy közreműködésével, vagy technikai eszköz, illetve vegyi anyag stb. alkalmazásával, közvetve vagy közvet-lenül alkalmas a bűnelkövető leleplezésére, illetve elfogására.
6. Mintavásárlás végzése érdekében informátort, bizalmi személyt, a rendőrséggel titkosan együttműködő más személyt vagy fedett nyomozót alkalmazhat.
7. Ha a bűncselekmény megelőzésére, felderítésére, az elkövető elfogására, kilé-tének megállapítására nincs más lehetőség, a sértettet szerepkörében – élekilé-tének, testi épségének megóvása érdekében – rendőr igénybevételével helyettesítheti.
8. Bűnüldözési feladatainak teljesítésére a rendőrség a természetes személyekkel, a jogi személyekkel vagy a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekkel titkos együttműködési megállapodást köthet. Ennek keretében a rendőrség kezdeményez-heti a bűnüldözés szempontjából különleges fontosságú ilyen szervezetek munka-társával hivatásos szolgálati, közszolgálati, közalkalmazotti jogviszony, illetve mun-kajogviszony (a továbbiakban: munkaviszony) létesítését.
9. Az életet, a testi épséget, a vagyont veszélyeztető fenyegetés, zsarolás, bűncse-lekményre való felbujtás esetén a rendőrség, a használó írásbeli kérelmére, a hasz-nálatában lévő készüléken folytatott telefonbeszélgetés útján továbbított közlés tar-tamát a kérelemben foglalt időhatáron belül megismerheti, azt technikai eszközzel rögzítheti. Az ügyben keletkezett és rögzített érdektelen információt haladéktalanul meg kell semmisíteni.
2. Az ügyészi engedéllyel alkalmazható eszközök
a) Az ügyész engedélyével – álvásárlás, bizalmi vásárlás, bűnszervezetbe való be-épülés, illetve a 2. § (4) bekezdésére is figyelemmel – ellenőrzött szállítás folytatása érdekében fedett nyomozót alkalmazhat.
b) A nyomozás megtagadásának vagy megszüntetésének kilátásba helyezése: a rend-őrség az ügyész hozzájárulásával, a nyomozás megtagadásának vagy megszünteté-sének kilátásba helyezésével, információszolgáltatásban állapodhat meg. A bűncse-lekmény törvényi tényállását kimerítő gyanúsított ily módon törvényesen mentesül a büntetőjogi felelősségre vonás alól; az intézménnyel való visszaélések kizárása kü-lönös törvényi biztosítékok beiktatását tette indokolttá. Ezt a törvény a rendőrségi szervezeten kívüli kontroll beépítésével garantálja oly módon, hogy a nyomozás 84 AZ1994. ÉVIXXXIV. TÖRVÉNY A RENDŐRSÉGRŐL
megszüntetését ügyészi jóváhagyáshoz köti. A jóváhagyás tehát a megállapodás ér-vényességének előfeltétele, amelynek hiányában a rendőrség a büntetőeljárás sza-bályai szerint jár el.
c) A feljelentés elutasítása vagy a nyomozás megszüntetése a fedett nyomozóval szemben bűncselekmény megalapozott gyanúja esetén az ügyész a feljelentést hatá-rozattal elutasítja, vagy a nyomozást megszünteti, ha a bűnszervezetbe beépült fedett nyomozó által a szolgálati feladata teljesítése közben elkövetett bűncselekmény bűn -üldözési érdeket szolgál, és az jelentősen meghaladja az állam büntetőjogi igényének érvényesítéséhez fűződő érdekét.
d) Adatkérés: a rendőrség titkos információgyűjtésre felhatalmazott nyomozó szer-vének vezetője az ügyész jóváhagyásával a kétévi vagy ennél súlyosabb szabadság-vesztéssel büntetendő, szándékos bűncselekmény felderítése érdekében az üggyel összefüggő adatok szolgáltatását igényelheti az adóhatóságtól, a szolgáltatást nyújtó távközlési szervezettől, az egészségügyi és a hozzá kapcsolódó adatot kezelő szervtől, továbbá a banktitoknak, értékpapírtitoknak, pénztártitoknak és egyéb üzleti titoknak minősülő adatot kezelő szervtől. A nyomozó szerv az adatszolgáltatás teljesítésére ha-táridőt jelölhet meg. Az adatszolgáltatás ingyenes és nem tagadható meg. Az így ka-pott információ csak a megjelölt célra használható.
3. A bírói engedélyhez kötött eszközök
A titkos információszerzés másik fő csoportja a titkos eszközökkel és módszerekkel folytatott információgyűjtés. A törvény tételesen meghatározza a rendőrség által al-kalmazható titkos eszközöket és módszereket, tehát bírói engedéllyel a meghatáro-zott bűnüldözési célból a súlyos bűncselekmények esetében
a) magánlakást titokban átkutathat (titkos kutatás), az észlelteket technikai esz-közzel rögzítheti;
b) magánlakásban a történteket technikai eszköz segítségével megfigyelheti és rög-zítheti;
c) levelet, egyéb postai küldeményt, valamint a telefonvezetéken vagy az azt he-lyettesítő távközlési rendszerek útján továbbított közlés tartalmát megismerheti, azt technikai eszközzel rögzítheti;
d) az interneten vagy más számítástechnikai úton történő levelezés (e-mail) során keletkezett adatokat és információkat megismerheti és felhasználhatja.
A szóban forgó eszközök közös vonása, hogy alkalmazásuk minden esetben a ko-rábban hatályos Alkotmány 59. §-ában biztosított magánlakás sérthetetlenségéhez vagy a magántitok védelméhez való jog sérelmét eredményezi. A javaslat biztosítja,
85
A bírói engedélyhez kötött eszközök
hogy e jogok korlátozása csak a törvényben meghatározott esetben és az ugyanott szabályozott feltételek fennállása esetén kiadott határozat alapján lehetséges.
A külön engedélyt a bíró adja. A törvény tételes meghatározását adja azoknak a bűncselekmény-kategóriáknak, amelyek felderítéséhez – az egyéb törvényi felté-telek fennállása esetén – a titkos eszközök és módszerek igénybevételét megalapozó különleges érdek fűződik. A taxációból felismerhetően a különleges eszközök al-kalmazása kizárólag a társadalomra fokozott veszélyt jelentő bűncselekmények gya-núja esetén lehetséges.
A törvény felsorolja, és külön engedélyhez köti, hogy milyen esetekben van módja a rendőrségnek titkos kutatásra, felvételek rögzítésére, illetve levél-, postai és távbeszélő forgalom titkos ellenőrzésére. Ennek megfelelően titkos kutatást, le-vélellenőrzést, telefonlehallgatást, helyiség, illetve más zárt hely lehallgatását téte-lesen meghatározott bűncselekmények gyanúja esetén lehet végezni. A bűncselek-mény felderítéséhez fűződő különleges érdek nemcsak a Btk.-ban meghatározott büntetési tétel nagyságában tükröződik, ha a cselekmény jellege, elkövetési módja más, jelentős társadalmi veszélyességet is rejt magában.
A rendőrség a felsorolt titkos információgyűjtésre szolgáló eszközöket és mód-szereket (a továbbiakban: különleges eszközök) az ott meghatározottak szerint al-kalmazhatja a bűncselekmény gyanúja miatt körözött személy felkutatására, továbbá, ha a bűncselekmény
a) a nemzetközi bűnüldözéssel kapcsolatba hozható;
b) gyermekkorú ellen irányul;
c) sorozatban vagy szervezett elkövetéssel valósul meg;
d) kábítószerrel vagy kábítószernek minősülő anyaggal kapcsolatos;
e) pénz- vagy értékpapír-hamisítással kapcsolatos;
f) fegyveres elkövetéssel valósul meg;
g) terror vagy terror jellegű;
h) a közbiztonságot súlyosan megzavarja.
(4) Az állam elleni bűncselekmények (régi Btk. X. fejezet), az emberiség elleni bűn-cselekmények (régi Btk. XI. fejezet), továbbá a külföldre szökés (régi Btk. 343. §), a zendülés (régi Btk. 352. §) és a harckészültség veszélyeztetése (régi Btk. 363. §) bűncselekmények felderítése a nyomozás elrendeléséig a nemzetbiztonsági szolgá-latok hatáskörébe tartozik.
86 AZ1994. ÉVIXXXIV. TÖRVÉNY A RENDŐRSÉGRŐL