45. § (1) A miniszter szakértõ testületként mûködteti az Ásatási Bizottságot, amely a régészeti örökséggel kapcsolatos hatósági, és egyéb szakmai döntések elõkészítésében segíti a miniszter, valamint az örökségvédelmi hatóság munkáját.
(2) Az Ásatási Bizottság a régészeti feltárás engedélyezésére irányuló kérelmet és mellékleteit az eljárást megelõzõen a feltárásra jogosult szerv megkeresésére, ennek hiányában az eljárás során az örökségvédelmi hatóság megkeresésére szakmai szempontból véleményezi. A véleményezésért díjat nem kell fizetni.
(3) A véleményezés határideje a régészeti feltárási engedély iránti kérelem és mellékletei hiánytalan rendelkezésre bocsátásától számított tizenöt nap, nagyberuházás vagy kisajátítás esetén öt nap, amely a járási építésügyi és örökségvédelmi hivatal ügyintézési határidejébe beszámít.
(4) Az örökségvédelmi hatóság a (2) bekezdésben meghatározott eseteken kívül is jogosult az Ásatási Bizottság véleményének kikérésére.
(5) Az Ásatási Bizottság kilenc tagját a kimagasló szakmai tapasztalattal rendelkezõ régész szakemberek közül két évre a miniszter kéri fel. Az Ásatási Bizottságnak kormánytisztviselõ nem lehet tagja. Az Ásatási Bizottság munkájában való részvétel tiszteletdíjjal jár.
(6) Az Ásatási Bizottság mûködésére vonatkozó további szabályokat a miniszter utasításban állapítja meg.
VIII. FEJEZET
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
46. § (1) Ez a rendelet 2013. január 1-jén lép hatályba.
(2) Az V. és VI. fejezet szabályait a rendelet hatálybalépését követõen megkezdett próbafeltárásra vagy teljes felületû feltárásra kell alkalmazni.
(3) Amennyiben az e rendelet hatálybalépését megelõzõen próbafeltárás nélkül készített elõzetes régészeti dokumentációt követõen – e rendelet hatálybalépése elõtt vagy a (2) bekezdés alapján – próbafeltárást végeztek, a feltárási projekttervet a próbafeltárás eredményei alapján szükség szerint módosítani kell.
(4) Amennyiben a Kötv.-ben meghatározott régészeti földmunkára irányuló szerzõdés a közbeszerzésekrõl szóló törvény hatálya alá tartozik, e rendelet régészeti földmunkákra vonatkozó rendelkezéseit a hatálybalépést követõen megkezdett beszerzésekre és közbeszerzési eljárások alapján megkötött szerzõdésekre kell alkalmazni.
(5) Ez a rendelet a belsõ piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
47. § Hatályát veszti
a) fõvárosi és megyei kormányhivatalokról szóló 288/2010. (XII. 21.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdés 14. pontja;
b) a nagyberuházásokkal összefüggõ régészeti feltárások szabályairól szóló 257/2012. (IX. 14.) Korm. rendelet;
c) a kulturális örökségvédelmi hatóságok kijelölésérõl és eljárásaikra vonatkozó általános szabályokról szóló 266/2012. (IX. 18. ) Korm. rendelet.
Orbán Viktors. k.,
miniszterelnök
1. melléklet a 393/2012. (XII. 20.) Korm. rendelethez
A járási építésügyi és örökségvédelmi hivatalok és illetékességi területük
A B C
Sorszám Megye
Járási építésügyi és örökségvédelmi hivatal
központja
Járási építésügyi és örökségvédelmi hivatal illetékességi területe
1. Baranya Pécs örökségvédelmi feladatok tekintetében: a megye
2. Bács-Kiskun Kecskemét örökségvédelmi feladatok tekintetében: a megye
3. Békés Békéscsaba örökségvédelmi feladatok tekintetében: a megye
4. Borsod-Abaúj-Zemplén Miskolc örökségvédelmi feladatok tekintetében: a megye
5. Csongrád Szeged örökségvédelmi feladatok tekintetében: a megye
6. Fejér Székesfehérvár örökségvédelmi feladatok tekintetében: a megye 7. Gyõr-Moson-Sopron Gyõr örökségvédelmi feladatok tekintetében: a megye 8. Hajdú-Bihar Debrecen örökségvédelmi feladatok tekintetében: a megye
9. Heves Eger örökségvédelmi feladatok tekintetében: a megye
10. Jász-Nagykun-Szolnok Szolnok örökségvédelmi feladatok tekintetében: a megye 11. Komárom-Esztergom Tatabánya örökségvédelmi feladatok tekintetében: a megye
12. Nógrád Salgótarján örökségvédelmi feladatok tekintetében: a megye
13. Pest Érd örökségvédelmi feladatok tekintetében: a megye
14. Somogy Kaposvár örökségvédelmi feladatok tekintetében: a megye
15. Szabolcs-Szatmár-Bereg Nyíregyháza örökségvédelmi feladatok tekintetében: a megye
16. Tolna Szekszárd örökségvédelmi feladatok tekintetében: a megye
17. Vas Szombathely örökségvédelmi feladatok tekintetében: a megye
18. Veszprém Veszprém örökségvédelmi feladatok tekintetében: a megye
19. Zala Zalaegerszeg örökségvédelmi feladatok tekintetében: a megye
20.
Budapest
I. kerület
V. kerület
örökségvédelmi feladatok tekintetében:
I. kerület, II. kerület, III. kerület, XI. kerület, XII. kerület, XX. kerület, XXI. kerület,XXII. kerület, XXIII. kerület
örökségvédelmi feladatok tekintetében:
IV. kerület, V. kerület, VI. kerület, VII. kerület, VIII. kerület, IX. kerület, X. kerület, XIII. kerület, XIV. kerület, XV. kerület, XVI. kerület, XVII. kerület, XVIII. kerület, XIX. kerület
2. melléklet a 393/2012. (XII. 20.) Korm. rendelethez
Az építéstörténeti kutatási dokumentáció kötelezõ tartalmi elemei
Az építéstörténeti kutatási dokumentáció a mûemlék egészére vagy az engedélyezési eljárás tárgyát képezõ tevékenységgel érintett részére vonatkozóan – értelemszerûen – az alábbiakat tartalmazza.
1. A vonatkozó szakirodalom jegyzetekkel kiegészített ismertetése:
Az érintett mûemlékkel, az azt befogadó környezettel, a mûemlék típusával kapcsolatos legfontosabb publikációk áttekintése és ismertetése a mûemléki bibliográfiák, mûvészet- és építészettörténeti szakirodalom, helytörténeti irodalom stb. alapján.
2. Forráskutatás (releváns írott források, térképek, tervek, fényképek, ábrázolások):
Részleges beavatkozás esetén legalább a Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ, teljes épületet, teljes épületrészt érintõ beavatkozás esetén továbbá a Magyar Nemzeti Levéltár és az adott témában releváns egyéb levél-, fotó- és tervtárak, helytörténeti- és szakmai gyûjtemények, szakmúzeumok (pl. Budapest Fõváros Önkormányzata által fenntartott levéltár, a Magyar Nemzeti Levéltár megyei tagintézményei és szaklevéltárak stb.) anyagainak (iratok, tervrajzok, dokumentációk, térképek, fotók, képeslapok, inventáriumok, elszámolások, adásvételi szerzõdések stb.) ismertetése és a forráskritika módszerével történõ, szakmailag megfelelõ értékelése.
3. Részletes épületleírás (külsõ és belsõ szakszerû leírás, kiterjedõen az engedélyezendõ tevékenységgel érintett alkotórészekre és tartozékokra), történeti kert vagy mûemlék telkén lévõ kert esetében a kertépítészeti alkotóelemek leírása.
4. Értékleltár:
A mûemlék tömeg- és térkapcsolatainak, homlokzatainak, a felszínen látható (roncsolásos beavatkozás nélkül dokumentálható) összes szerkezeti elemének, tartozékának, díszének, berendezési tárgyának, védett kert esetében kertépítészeti elemeinek, növényzetének, továbbá az elpusztult, vagy elbontott elemekre utaló nyomok tételes, leltárszerû leírása, datálása és fotódokumentációja; rejtett szerkezetekre (pl. gépészeti berendezések), takart díszítésekre, másodlagosan felhasznált elemekre utaló látható nyomok rögzítése; a megfigyelt jelenségek értékelése, építéstörténeti szempontú rendszerezése; az egyes elemek megõrzésére, kezelésére, további kutatására tett javaslat.
5. Felmérési dokumentáció M=1:50 léptékben, történeti kert vagy mûemlék telkén lévõ park esetében helyszínrajz, amelynek méretaránya 1000 m2-t meg nem haladó terület esetén 1:200.
6. Építéstörténet és telektörténet összefoglalása a korábbi állapotok változásainak (tömeg, homlokzatok, alaprajz, funkciók, belsõépítészet, berendezés) elemzõ leírásával, a források és a helyszíni megfigyelések alapján, védett kert esetében különös tekintettel a kiterjedés változásaira, a növényzet és kertépítészeti alkotóelemek változásaira.
7. Felhasznált irodalom és források (irodalom esetén bibliográfiai leírás, oldalhivatkozásokkal; gyûjteményekben õrzött források esetében átiratban vagy másolatban, ezek hiányában az õrzési hely pontos jelzete).
8. Felhasznált (releváns) források másolatai mellékletként.
9. Az épület rendeltetési egységei számának megváltoztatását, részleges bontást, homlokzatfelújítást vagy belsõ vakolatok, burkolatok, festés teljes vagy részleges eltávolítását magában foglaló esetekben az építéstörténeti kutatási dokumentációnak az elvégzett (örökségvédelmi engedélyhez kötött) roncsolásos kutatás dokumentációját is tartalmaznia kell, kivéve, ha
1. a kutatandó épületrészt elbontandó épületrész, vagy a kivitelezés elõtt megbonthatatlan szerkezet, burkolat takarja, vagy a kutatandó felület más okból hozzáférhetetlen a kivitelezés elõtt; vagy
2. az építtetõ a kutatás elhalasztása mellett dönt,
és az építtetõ kötelezettséget vállal arra, hogy a kutatást a kivitelezést megelõzõen – vagy az 1. pont szerinti esetben a kivitelezés során – elvégezteti, továbbá a kutatás eredményei által szükségessé tett tervmódosítást az engedélyezõ hatóságnak benyújtja.
10. Javaslatot a további kutatásokra vagy kutatói megfigyelésre.
11. Összefoglaló értékelést, helyreállítási javaslatot.
12. Az örökségvédelmi irodának az 1–11. pont szerinti tartalmi elemekre vonatkozó véleményét.
3. melléklet a 393/2012. (XII. 20.) Korm. rendelethez
Az örökségvédelmi hatóság hatósági és szakhatósági eljárásában vizsgálandó szempontok A. Régészeti lelõhelyet, régészeti védõövezetet érintõ eljárásokban
I. A régészeti lelõhelyeket érintõ eljárásokban vizsgálandó szempontok:
1. A régészeti lelõhely, lelõhelyrész ismert és várható horizontális és vertikális kiterjedése az érintett ingatlan vagy ingatlanok területén.
2. A régészeti lelõhely jellege, ezen belül:
2.1. történeti jelentõsége, 2.2. védettségi fokozata,
2.3. tájban való elhelyezkedése, tájképi megjelenése, 2.4. állapota, bolygatottságának mértéke,
2.5. régészeti jelenségek jellege, különösen az ismert vagy várható épített örökségi elemek megléte,
2.6. a régészeti lelõhelyen belül a régészeti jelenségek elhelyezkedésének sûrûsége, fedettsége, intenzitása, rétegzettsége,
2.7. kutatottsága, feltártsága.
3. A tervezett beavatkozás jellege és mértéke, ezek hatása a régészeti örökség elemeire, különösen:
3.1. nyomvonalas beruházás, beleértve ennek védõsávját is, 3.2. sáv-, illetve pontalapozási technikákkal tervezett beruházás, 3.3. pinceszinti, vagy földfelszín alatti beépítés,
3.4. elfedés esetében.
4. A régészeti lelõhely elkerülése lehetõségének vizsgálata.
II. Védetté vagy ideiglenesen védetté nyilvánított régészeti lelõhely esetében az I. pontban felsorolt szempontokon túl vizsgálni kell, hogy a tervezett beavatkozás összhangban áll-e a védetté nyilvánítás szakmai érveken alapuló céljával, ezen belül biztosítható-e – a fenntartható használat elvét is figyelembe véve – a lelõhely hosszú távú megõrzése, valamint jövõbeni kutathatósága.
III. A régészeti védõövezetet érintõ eljárásokban:
1. A tervezett beavatkozás hatása a védetté nyilvánított régészeti lelõhelyre – összhangban a védetté nyilvánítás céljával –, különös tekintettel arra, hogy a tervezett tevékenység, beruházás, építmény nem veszélyezteti-e a védetté nyilvánított lelõhely
1.1. tájképi megjelenését, 1.2. megközelíthetõségét,
1.3. fenntartható használatát, hosszú távú megõrzésének lehetõségét, 1.4. esetleges bemutathatóságát,
1.5. rövid- és hosszú távú kutathatóságát.
B. Mûemléket, mûemléki környezetet, mûemléki jelentõségû területet, valamint történeti tájat érintõ