POZSONY, 1888 . DECEMBER 27 .
Tisztelt barátom!
A mint a „P[esti]. Napló” azon száma, mely Milán király állítólagos „árulásáról” be -szélt,251 kezeimhez jutott, rögtön írtam [Ábrányi] Kornélnak, hogy ennek az oly sensationalis mint valószínűtlen hírnek forrását megtudjam, egyszersmind pedig – leginkább a lap tekintélyének érdekében – ovatosságot ajánljak. választ nem vet-tem, mert Kornél nincs Budapesten, ezt csak később tudtam meg, de sürgősnek tar-tom azok közlését, a miket tegnap e tárgyban Bécsben hallottam, hol nehány óra alatt Kálnokyt252, Szőgyényit253 és Kállayt254 láttam .
A szerbiai állapotokról a nevezett urak nem bírnak teljesen megegyező benyomá-sokkal . Kálnoky a legrózsásabban látja a helyzetet, vagy legalább ugy teszi magát, az ő álláspontja az, hogy Szerbia oly természetes függőségben van tőlünk, hogy sem-miféle fordulat azt, huzamosb időre, a mi befolyásunk alól el nem vonhatja. Abbeli kérdésemre azonban, hogy ez egy uton háboru esetében is állanae, nem tudott ki -elégítőleg válaszolni.
Kállay igen aggasztónak látja a helyzetet .255 Véleménye szerint a király a most felülkerekedett elemekkel nem kormányozhat, és rövid idő mulva az abdicatió256 vagy az államcsíny alternatívája elé lesz állítva. Kérdés, lesz-e bátorsága és elég megbízható katonasága, hogy az utóbbit válassza, ha igen, minden rendbe jöhet, ha nem, akkor a partie számunkra el van vesztve . Románia ugyis már az orosz párt kezében levén, ez esetben Bulgária sem állhat ellen, és békés uton ki vagyunk dobva a Balkánfélszigetből.257
251 Milán király árulása . In: Pesti Napló, 1888 . december 22 . 1 . 252 Kálnoky Gusztáv az Osztrák–Magyar Monarchia külügyminisztere.
253 Szőgyény-Marich László külügyminisztériumi államtitkár.
254 A Monarchia közös pénzügyminisztereként ő volt Bosznia-Hercegovina kormányzója is. Ebben a minőségében befolyással bírt a balkáni ügyekbe.
255 Kállay Balkán-szakértelméről ld. Dupcsik Csaba: A Balkán képe Magyarországon a 19–20. szá-zadban. Teleki László Alapítvány, Budapest, 2005. 75–76.
256 Lemondás .
257 A korabeli orosz balkáni terjeszkedési politikáról és annak a pánszlávizmuson keresztüli eszmei megalapozásáról, magyarságképéről lásd: Gecse Géza: Bizánctól Bizáncig. Az orosz birodalmi gondolat. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2007. 103–179.
A külügyminiszteriumban tagadják hogy Románia már orosz kézben volna. Bíz-nak Carp-ban,258 és azt hogy ő a helyzet ura. Ezt Szőgyényi is hiszi, Szerbiát illető-leg az ő felfogása a Kálnoky optimismusa és a Kállay pessimismusa közt középuton jár, illetőleg oscillál.259
Itt tehát elég nagyok a nézet ellentétek, egyben azonban egyetértőleg nyilatkoz-nak, és pedig a legnagyobb határozottsággal, abban t . i . hogy a Milán királynak elpártolása tőlünk, és átpártolása a muszkához teljesen ki van zárva .
ő szenvedélyesen gyűlöli az orosz cárt, az orosz cár még szenvedélyesebben gyű-löli őt mint akár Battenberg Sándort,260 és – a milyen indulatos ember, a ki a nyilván-való politikai érdeket is alárendeli az efféle engesztelhetetlen gyűlöletnek, soha Milánnal szóba sem állana .
A mitől Bécsben félnek az nem Milán király elpártolása, hanem az ő lemondása.261 ő lejátszotta azon ügyességének egész scalaját, melyekkel eddig magát fentartotta, most már csak erély és határozottság segíthet. Lesz-e hozzá kitartása: ez a kérdés. De a mi érdekünk az hogy őt bátorítsuk, helyzetét köñyítsük. Azért mind a három előbb nevezett államférfiu sajnálta a „P[esti]. Napló” támadását Milán ellen (mely az ugyis ideges és érzékeny királyt vérig sértette) és komolyan kért, hassak oda hogy az ellen-zéki sajtó – bármit írjon külpolitikánkról – Milán király ellen támadólag ne lépjen föl, és ne fesse a helyzetet olyan desperatusnak262, hogy ez a királyra (a ki magának mindent referáltat) lehangolólag hasson.263
A „P. N.” híreinek forrását is találgatták. Szőgyényi azt állítja hogy tudja, és csak añyit mondott hogy a szerb haladó pártban keresendő. Ez a párt pedig, igaz hogy előbb leginkább volt megbarátkozva az osztrák-magyar szövetséggel, de a mióta az elválási kérdésben a királylyal összeveszett, ennek halálos ellenségévé vált, és min-den eszközre kész, hogy bosszuját rajta kitölthesse . Ez tehát most gyanus és tisztát-lan forrás. Kállay mást találgat, nem tudom mit, talán csak a semmit rejtegeti szokott nagyképűsége alatt, de ő is azt mondja, hogy azok a cikkek melyek Milán király ellen
258 Carp, Petrarche román miniszterelnök . 259 Ingadozik .
260 Bulgária német származású fejedelme.
261 A levél megírása után alig három hónappal, 1889. március 6-án Milán le is mondott trónjáról.
262 Reménytelennek .
263 A Pesti Napló számos cikke foglalkozott Szerbiával 1888 őszén-telén, tekintettel a szerb belpoli-tikai helyzetre. Először a december 20-i számban fogalmazták meg a lap írói, hogy Milán a trón megőrzése érdekében a Monarchia szövetségétől elfordulva az oroszokkal titkos véd- és dacszö-vetséget fog kötni és a szerb pártok és közvélemény leszerelésére megpróbálja megszerezni Boszniát. A Pesti Napló közölte azt a névtelen rövid levelet is, melyet a szerkesztőségbe eljuttat-tak. Ebben a szövetségváltáson és a szerb pártok koalíciós tervein túl az is meg volt említve, hogy mindezek beteljesülése után a bécsi és budapesti lapok össztüzet zúdítanak Milán királyra.
vannak irányozva, lehet hogy közvetlen forrásuk jóhiszemű, de utolsó inspiratiójuk csak a muszka intriga lehet .
Ezeket szükségesnek láttam némi terjedelmességgel megírni, hogy ismerjétek a legcompetensebb tényezők felfogását, mely reám – arra vonatkozólag a miben meg-egyeztek – teljesen meggyőzőleg hatott. Én még azt teszem hozzá, hogy a nagy poli-tikai érdeken kívül melyet az előbbiekben kifejtettem, a lap reputatiója is követeli a nagyobb ovatosságot az ilyen sensationalis leleplezések kezelésében . Nem is hall-gathatom el, hogy ebből a szempontból annak a bizonyos belgrádi táviratnak kész-pénzül vétele, és az arra alapított „Milán király árulása” című cikk, erős baklövés volt.
Különben ezt az egész levelet a szó szoros értelmében bizalmasnak kérem tekintetni: csak Kornéllal közöld. A dolog érdemére nézve Kállay felfogását tartom he -lyesnek .
Még azt is megemlítem, hogy senki sem tagadja annak lehetőségét hogy Milán király valamely oroszbarát politikussal olyan értelemben beszélgethetett, mintha for-dulatra készülne, de akkor ezt akarta rászedni, nem minket . De visu264 nehéz eliga-zodni ott, a hol a principale instrumentum regni265 a hazudós .
Neked és családodnak, a „P. Napló” összes munkatársainak igen boldog ujévet kíván, és őszinte ragaszkodással üdvözöl
tisztelő híved Apponyi Albert
MNL OL, Kaas Ivor (P 336), 3. d. 9. Apponyi Albert 1879–1896 + é. n. 14–17.
264 A tapasztaltak alapján . 265 A királyi rezsim feje.