• Nem Talált Eredményt

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HÁROMTAGÚ TANÁCSÁNAK A MAGYAR KÖZLÖNYBEN KÖZZÉTETT HATÁROZATA

In document 14/2006. (V. 15.) AB határozat (Pldal 35-38)

13/2006. (V. 5.) AB határozat

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

Az Al kot mány bí ró ság jog sza bá lyi ren del ke zés alkot mány elle nességének utó la gos meg ál la pí tá sá ra irá nyu ló el -já rás ban meg hoz ta a kö vet ke zõ

h a t á r o z a t o t :

Az Al kot mány bí ró ság meg ál la pít ja, hogy az utak épí té sé nek, for ga lom ba he lye zé sé nek és meg szün te té sé nek en -ge dé lye zé sé rõl szóló 15/2000. (XI. 16.) Kö ViM ren de let 5/A. §-a alkot mány elle nes, ezért azt meg sem mi sí ti.

Az Al kot mány bí ró ság e ha tá ro za tát a Ma gyar Köz löny -ben köz zé te szi.

I n d o k o l á s I.

Az in dít vá nyo zó az utak épí té sé nek, for ga lom ba he lye -zé sé nek és meg szün te té sé nek en ge dé lye -zé sé rõl szóló 15/2000. (XI. 16.) Kö ViM ren de let (a továb biak ban: R.) – 99/2004. (VII. 24.) GKM ren de let 2. §ával meg ál la pí tott – 5/A. § (1)–(2) be kez dé sé nek vizs gá la tát és meg sem -mi sí té sét kez de mé nyez te.

Az in dít vá nyo zó ál lás pont ja sze rint a R.nek ez a ren -del ke zé se el len té tes a ter mé szet vé -del mé rõl szóló 1996.

évi LIII. tör vény (a továb biak ban: Tvt.) 7. § (4) be kez dé sé -vel, 39. § (1) be kez dé sé nek c) pont já val, a táj vé del mi szak -ha tó sá gi -ha tás kör be tar to zó en ge dé lye zé si el já rá sok ról szóló 166/1999. (XI. 19.) Kor m. ren de let (a továb biak ban:

Kor m. r.) 1. § a) pont já val és mel lék le té nek 10. a) pont já -val, a köz úti köz le ke dés rõl szóló 1988. évi I. tör vény 29. § (1) be kez dé sé vel (a továb biak ban: Közl. tv.), va la mint a Ma gyar Köz tár sa ság gyors for gal mi út há ló za tá nak köz ér -de kû sé gé rõl és fej lesz té sé rõl szóló 2003. évi CXXVIII.

tör vény (a továb biak ban: Gyút. tv.) 12. § (2) be kez dé sé vel.

Az in dít vá nyo zó ál lí tá sa sze rint e ma ga sabb szin tû jog sza -bá lyi ren del ke zé sek szak ha tó sá gi jog kört biz to sí ta nak a ter mé szet vé del mi ha tó sá gok nak az út épí té si en ge dé lye zé si el já rá sok ban, ezért a vi ta tott ren del ke zés, – amely ki -mond ja, hogy a ter mé szet- és táj vé del mi ha tó sá got nem szak ha tó ság ként kell be von ni az út épí té sé nek en ge dé lye zé sé re irá nyu ló el já rá sok ba – ma ga sabb szín tû jog sza bá lyok kal el len té tes „meg sért ve ez zel az Al kot mány jog biz ton sá got ga ran tá ló 2. § (1) bek.be n fog lalt ga ran ci á lis sza -bályt”.

Az in dít vá nyo zó sze rint a ter mé szet vé del mi és a táj vé -del mi ha tó ság szak ha tó ság ként va ló köz re mû kö dé sé nek ki zá rá sa sér ti az Al kot mány 18. §-ában meg ál la pí tott egész sé ges kör nye zet hez va ló jo got. Hi vat ko zik az in dít -vány az Al kot mány bí ró ság 28/1994. (V. 20.) AB ha tá ro zat azon meg ál la pí tá sá ra, hogy az ál lam a ter mé szet vé de lem jog sza bá lyok kal biz to sí tott szint jét nem csök kent he ti.

Az in dít vá nyo zó ál lás pont ja sze rint a vi ta tott ren del ke zés sér ti az Al kot mány 57. § (5) be kez dé sé ben sza bá lyo zott jog or vos lat hoz va ló jo got, mert el von ja ter mé szet vé -del mi ha tó ság tól a szak ha tó sá got a köz igaz ga tá si el já rás ál ta lá nos sza bá lyai alap ján meg il le tõ fel ügye le ti el já rás kez de mé nye zé sé re irá nyu ló jo got.

II.

Az in dít vány ban hi vat ko zott és az Al kot mány bí ró ság ál tal az el já rá sa so rán figye lembe vett jog sza bá lyi ren del -ke zé sek a kö vet -ke zõk:

1. Az Al kot mány hi vat ko zott ren del ke zé sei:

„2. § (1) A Ma gyar Köz tár sa ság füg get len, de mok ra ti -kus jog ál lam.”

„18. § A Ma gyar Köz tár sa ság el is me ri és ér vé nye sí ti min den ki jo gát az egész sé ges kör nye zet hez.”

„57. § (5) A Ma gyar Köz tár sa ság ban a tör vény ben meg -ha tá ro zot tak sze rint min den ki jog or vos lat tal él het az olyan bí ró sá gi, köz igaz ga tá si és más ha tó sá gi dön tés el len, amely a jo gát vagy jo gos ér de két sér ti. A jog or vos la ti jo got – a jog vi ták éssze rû idõn be lü li el bí rá lá sá nak ér de ké ben, az zal ará nyo san – a je len lé võ or szág gyû lé si kép vi se lõk két har ma dá nak sza va za tá val el fo ga dott tör vény kor lá toz -hat ja.”

„37. § (3) A Kor mány tag jai fel ada tuk el lá tá sa kö ré ben ren de le te ket ad hat nak ki. Ezek azon ban tör vénnyel vagy a Kor mány ren de le té vel és ha tá ro za tá val nem le het nek ellentétesek. A ren de le te ket a hi va ta los lap ban ki kell hir -det ni.”

2. A Tvt.-nek az in dít vá nyo zó ál tal fel hí vott sza bá lyai:

„7. § (4) A táj vé de lem re vo nat ko zó elõ írások ér vé nye sí -té se ér de ké ben a Kor mány ál tal ren de let ben meg ha tá ro zott és a (2) be kez dés ben fog lalt te vé keny sé gek kel, va la mint az egye di táj ér té kek kel kap cso la tos el já rá sok ban a kör nye -zet vé del mi, ter mé s-zet vé del mi és víz ügyi fel ügye lõ ség (a továb biak ban: fel ügye lõ ség) szak ha tó ság ként mû kö dik köz re.”

„39. § (1) Or szá gos je len tõ sé gû vé dett ter mé sze ti te rü -let re köz vet len ki ha tás sal lé võ vagy azt köz vet le nül érin tõ más ha tó sá gi el já rás so rán a fel ügye lõ ség szak ha tó ság ként mû kö dik köz re, így kü lö nö sen:

(...)

c) nyom vo na las lé te sít mény és föld mû épí té se;

(...)

en ge dé lye zé se kor.”

3. A Kor m. r. hi vat ko zott sza bá lya it az in dít vány be nyúj tá sát köve tõen mó do sí tot ta a kör nye zet vé del mi és víz -ügyi mi nisz ter irá nyí tá sa alá tar to zó szer vek ha tás kö ré nek fe lül vizs gá la tá ról szóló 340/2004. (XII. 22.) Kor m. ren de -let 17. §-a, az in dít vá nyo zó ál tal fel hí vott ren del ke zést a mel lék let ha tá lyos szö ve gé nek 8. a) pont ja tar tal maz za:

„1. § A táj jel le ge, a ter mé sze ti ér té kek, az egye di táj ér -té kek és az esz -té ti kai adott sá gok meg óvá sa ér de ké ben az ille té kes kör nye zet vé del mi, ter mé szet vé del mi és víz ügyi fel ügye lõ ség (a továb biak ban: fel ügye lõ ség) táj vé del mi szak ha tó ság ként mû kö dik köz re

a) a te le pü lé sek kül te rü le tén és

b) a te le pü lé sek bel te rü le tén egye di táj ér ték [Tvt. 6. § (3) be kez dés], ter mé sze ti te rü let [Tvt. 15. § (2) be kez dés]

és az or szá gos je len tõ sé gû vé dett ter mé sze ti te rü let ese tén az e ren de let mel lék le té ben meg ha tá ro zott te vé keny sé gek ha tó sá gi en ge dé lye zé si el já rá sa i ban.”

Mel lék let: „8. Köz le ke dé si ha tó sá gi en ge dé lye zé si el já -rás ban, az aláb bi ese tek ben:

a) au tó pá lya, au tó út, köz út vagy ma gán út lé te sí té se, meg szün te té se, (...)”

4. A Közl. tv. hi vat ko zott ren del ke zé se:

„29. § (1) Utat lé te sí te ni, kor sze rû sí te ni (a továb biak ban együtt: épí te ni), a for ga lom ré szé re át ad ni, meg szün tet ni, el bon ta ni a köz le ke dé si ha tó ság en ge dé lye alap ján sza -bad.”

5. A Gyút. tv. fel hí vott sza bá lya:

„12. § (1) A KKF az épí té si en ge dé lye zé si el já rás so rán együtt mû kö dik a kör nye zet vé del mi ha tó ság gal. Az együtt mû kö dés ke re té ben az en ge dély ki adá sa szem pont já ból lé -nye ges min den kér dés rõl tá jé koz tat ják egy mást.

(2) A kü lön jog sza bály ban meg ha tá ro zott szak ha tó sá -gok ál lás fog la lá sát az el já ró ha tó sá -gok szer zik be.”

6. A R. vi ta tott 5/A. §ával kap cso la to san az Al kot mány bí ró ság meg ál la pí tot ta, hogy azt az in dít vány be nyúj -tá sát köve tõen mó do sí tot ta az egyes mi nisz te ri ren de le tek mó do sí tá sá ról szóló 45/2005. (X. 21.) EüM–FVM–

GKM–IHM–KvVM–NKÖM–TNM együt tes ren de let 9. § (1) be kez dé se.

Az R. 5/A. §-ának az in dít vány be nyúj tá sa kor ha tá lyos szö ve ge:

„5/A. § (1) A kü lön jog sza bály alap ján kör nye zet vé del mi en ge dély hez kö tött utak épí té se ese tén – a kör nye zet vé -del mi en ge dély ben, va la mint a Ma gyar Köz tár sa ság gyors for gal mi köz út há ló za tá nak köz ér de kû sé gé rõl és fej -lesz té sé rõl szóló 2003. évi CXXVIII. tör vény 12. §-ának (1) be kez dé sé ben fog lalt együtt mû kö dé si kö te le zett ség re is fi gye lem mel – a kör nye zet-, a ter mé szet- és a táj vé del mi, va la mint a víz ügyi ha tó sá go kat nem szak ha tó ság ként kell az e ren de let ben meg ha tá ro zott el já rá sok ba be von ni.

(2) A köz le ke dé si ha tó ság el já rá sa so rán jo go sult a kör -nye zet vé del mi en ge dély ben fog lal tak vég re haj tá sá val kap cso lat ban az Or szá gos Kör nye zet és Víz ügyi Fõ fel -ügye lõ ség tõl szak vé le ményt kér ni. A köz le ke dé si ha tó ság meg ke re sé sé re az Or szá gos Kör nye zet és Víz ügyi Fõ fel -ügye lõ ség szak vé le mé nyét 15 na pon be lül ad ja meg.”

Az R. 5/A. §-ának az in dít vány el bí rá lá sa kor ha tá lyos szö ve ge:

„5/A. § (1) A kü lön jog sza bály alap ján kör nye zet vé del mi en ge dély hez kö tött utak épí té se ese tén – a kör nye zet vé -del mi en ge dély ben, va la mint a Ma gyar Köz tár sa ság gyors for gal mi köz út há ló za tá nak köz ér de kû sé gé rõl és fej -lesz té sé rõl szóló 2003. évi CXXVIII. tör vény 12. §-ának (1) be kez dé sé ben fog lalt együtt mû kö dé si kö te le zett ség re is fi gye lem mel – a kör nye zet vé del mi, ter mé szet vé del mi és víz ügyi ha tó sá gi szer vet nem szak ha tó ság ként kell az e ren de let ben meg ha tá ro zott el já rá sok ba be von ni.

(2) A köz le ke dé si ha tó ság el já rá sa so rán jo go sult a kör -nye zet vé del mi en ge dély ben fog lal tak vég re haj tá sá val kap cso lat ban az Or szá gos Kör nye zet vé del mi, Ter mé szet -vé del mi és Víz ügyi Fõ fel ügye lõ ség tõl (a továb biak ban:

Fõ fel ügye lõ ség) szak vé le ményt kér ni. A köz le ke dé si ha -tó ság meg ke re sé sé re a Fõ fel ügye lõ ség szak vé le mé nyét 15 na pon be lül ad ja meg.”

Te kin tet tel ar ra, hogy az in dít vá nyo zó ál tal fel ve tett al -kot má nyos sá gi prob lé ma a vi ta tott sza bá lyo zás ha tá lyos szö ve gé vel kap cso la to san vál to zat la nul fenn áll, az Al kot mány bí ró ság el já rá sa so rán az R. 5/A. § ha tá lyos szö ve gé -re néz ve foly tat ta le az al kot má nyos sá gi vizs gá la tot.

III.

Az in dít vány meg ala po zott.

Az Al kot mány bí ró ság el já rá sa so rán azt vizs gál ta, hogy meg ál la pít ha tóe a vi ta tott ren del ke zés alkot mány elle -nessége ma ga sabb szin tû jog sza bály ba üt kö zé se miatt.

Az in dít vá nyo zó jo gi ál lás pont ja sze rint az Al kot mány 2. § (1) be kez dé sét, a jo gál la mi sá got sér ti a mi nisz te ri ren de let nek ma ga sabb szin tû jog sza bály ba üt kö zé se. A mi nisz ter ren de let al ko tá si jog kö ré nek ter je del mét, a jog for -rá si hi e rar chi á ban el fog lalt he lyét az Al kot mány té te les sza bá lya, a 37. § (3) be kez dé se sza bá lyoz za, ezért az Al

kot mány bí ró ság az al kot má nyos sá gi vizs gá la tot e te kin tet -ben nem a jog ál la mi kla u zu la, ha nem az Al kot mány 37. § (3) be kez dé se alap ján foly tat ta le.

A Tvt. 39. §a a vé dett ter mé sze ti ér té kek vé del me ér de ké ben szak ha tó sá gi jog kör rel ru ház za fe l a kör nye zet vé del mi, ter mé szet vé del mi és víz ügyi fel ügye lõ sé get min den or szá gos je len tõ sé gû vé dett ter mé sze ti te rü let re köz -vet len ki ha tás sal lé võ vagy azt köz -vet le nül érin tõ ha tó sá gi el já rás ban. Ezek kö zül az el já rá sok kö zül kü lön ne ve sí ti a nyom vo na las lé te sít mény és föld mû épí té sé vel kap cso la -tos ha tó sá gi el já rá so kat.

A táj vé del mi elõ írások ér vé nye sí té se ér de ké ben a Tvt.

7. § (4) be kez dé se úgy ren del ke zik, hogy kor mány ren de -let ben meg ha tá ro zott el já rá sok ban a kör nye zet vé del mi, ter mé szet vé del mi és víz ügyi fel ügye lõ ség szak ha tó ság -ként jár el. A Tvt. e fel ha tal ma zá sa alap ján a Kor m. r.

1. §-a, va la mint mel lék le té nek 8. a) pont ja ki mond ja, hogy a fel ügye lõ ség táj vé del mi szak ha tó ság ként jár el a köz le -ke dé si ha tó sá gi en ge dé lye zé si el já rá sok ban au tó pá lya, autóút, köz út vagy ma gán út lé te sí té se, meg szün te té se ese -tén.

A Tvt., va la mint a Kor m. r. e ren del ke zé sei ha tás kört ál -la pí ta nak meg a kör nye zet vé del mi, ter mé szet vé del mi és víz ügyi fel ügye lõ ség nek, szak ha tó sá gi jog kör rel ru ház zák fe l az utak épí té sé vel kap cso la tos en ge dé lye zé si el já rás -ban. E ha tás kört meg ál la pí tó sza bá lyok – az anya gi jo gi fel té te lek fenn ál lá sa ese tén – at tól füg get le nül biz to sít ják a ter mé szet vé del mi és táj vé del mi szak ha tó sá gi jog kör gya -kor lá sát a fel ügye lõ sé gek szá má ra, hogy az út épí té sé re irá nyu ló en ge dé lye zé si el já rást meg elõ zõ en sor ke rült-e kör nye zet vé del mi en ge dé lye zé si el já rás ra, vagy sem.

A vi ta tott sza bály nak az az elõ írása, mely ki mond ja, hogy a kör nye zet vé del mi en ge dély hez kö tött utak épí té se ese tén a kör nye zet vé del mi, ter mé szet vé del mi és víz ügyi ha tó sá got nem kell szak ha tó ság ként be von ni az el já rás ba, el len té tes a Tvt. 39. § (1) be kez dés c) pont já ban, va la mint a Kor m. r. 1. § (1) be kez dé sé ben és mel lék le té nek 8. a) pont já ban fog lalt ren del ke zé sek kel, ezek ben az ügyek ben el von ja a fel ügye lõ ség tör vény ben, il le tõ leg kor mány ren de let ben meg ál la pí tott ter mé szet vé del mi és táj vé del mi szak ha tó sá gi ha tás kö rét.

A jog al ko tás ról szóló 1987. évi XI. tör vény 8. § (1) be kez dé se alap ján a mi nisz ter fel adat kör ében és tör vény, va -la mint kor mány ren de let fel ha tal ma zá sa a-lap ján al kot hat ren de le tet. Sem a Tvt., sem a Kor m. r. nem ha tal maz za fe l a mi nisz tert ar ra, hogy ren de let tel a kör nye zet vé del mi, ter mé szet vé del mi és víz ügyi fel ügye lõ ség szak ha tó sá gi jog -kö rét kor lá toz za. Az épí té si en ge dé lye zé si el já rás ban a köz le ke dé si és a kör nye zet vé del mi ha tó sá gok kö zöt ti együtt mû kö dés nek a Gyút. 12. § (1) be kez dé sé ben elõ írt kö te le zett sé ge sem ad ala pot ar ra, hogy mi nisz te ri ren de let ma ga sabb szin tû jog sza bály ban biz to sí tott szak ha tó sá gi jog kö rök gya kor lá sát ki zár ja.

Mind ezek alap ján az Al kot mány bí ró ság meg ál la pí tot ta, hogy a jog al ko tó az R. 5/A. §-ának meg ál la pí tá sa so rán túl lép te az Al kot mány 37. § (3) be kez dé sé ben sza bá lyo -zott ren de let al ko tá si ha tás kö rét, így az alkot mány elle nes.

Ezért az R. 5/A. §át az Al kot mány bí ró ság megsemmisí -tette.

Mi vel az Al kot mány bí ró ság az Al kot mány 37. § (3) be -kez dé sé be üt kö zé se miatt meg ál la pí tot ta az R. 5/A. §-ának alkot mány elle nességét és meg sem mi sí tet te azt – ál lan dó gya kor la tát kö vet ve – nem vizs gál ta, hogy az in dít vá nyo zó ál tal fel hí vott to váb bi al kot má nyi ren del ke zé sek sé rel me meg ál la pít ha tóe a vi ta tott sza bá lyo zás sal össze füg gés -ben. [61/1997. (XI. 19.) AB ha tá ro zat, ABH 1997, 361, 364.; 16/2000. (V. 24.) AB ha tá ro zat, ABH 2000, 425, 429.; 29/2000. (X. 11.) AB ha tá ro zat, ABH 2000, 193, 200.; 56/2001. (XI. 29.) AB ha tá ro zat, ABH 2001, 478, 482.; 6/2005. AB ha tá ro zat, ABK 2005. már ci us, 107, 109.]

Az Al kot mány bí ró ság ha tá ro za tá nak a Ma gyar Köz -löny ben va ló köz zé té te lét az Al kot mány bí ró ság ról szóló 1989. évi XXXII. tör vény 41. §-a alap ján ren del te el.

Bu da pest, 2006. má jus 2.

Dr. Hol ló And rás s. k., Dr. Kis s Lász ló s. k.,

elõ adó al kot mány bí ró al kot mány bí ró

Dr. Ku ko rel li Ist ván s. k.,

al kot mány bí ró

Al kot mány bí ró sá gi ügy szám: 7/B/2005.

Köz zét éve a Ma gyar Köz löny 2006. évi 53. szá má ban.

In document 14/2006. (V. 15.) AB határozat (Pldal 35-38)