Alkalmazkodás

Miután elkülönítjük Ghána gazdaságában a kereskedelmi forgalomba kerülő és nem kerülő ter-mékeket, a gazdaság kínálati oldalát a termelési lehetőségek határgörbéjével (PPF) szemléltet-hetjük. (Ld. 22. ábra.)

A függőleges tengelyen aggregált egységként jelenítjük meg a kereskedelmi forgalomba kerülő termékek termelését (olaj, arany, kakaó, élelmiszer stb.), míg a kereskedelmi forgalomba nem kerülő termékek termelése (szabó, autójavítás, oktatás, egészségügyi szolgáltatások stb.) a víz-szintes tengelyen jelennek meg. A PPF pontjai a kereskedelmi forgalomba kerülő és nem kerülő termékek azon kombinációinak halmaza, amelyeket adott erőforráskészlet teljes kihasználásával és adott technológiai színvonal mellett a gazdaság meg tud termelni. A termelés a görbe által ha-tárolt terület bármely pontjában is megvalósulhat, ám akkor nem teljes az erőforrás-kihasználás.

A belső és külső egyensúly közvetlenül összefügg a PPF görbével. Legyen Ghána termelési pontja a B pont! (Ld. 22. ábra.) Mivel a termelési pont a görbén helyezkedik el, Ghána valamennyi erőforrása hatékonyan hasznosul. Ez a belső egyensúly. Legyen Ghána fogyasztási pontja a C pont, ami ezúttal pontosan megegyezik a B ponttal. Mivel a kereskedelmi forgalomba kerülő ter-mékek fogyasztása és kereslete megegyezik, nincs kereskedelmi többlet vagy deficit. Ez a külső egyensúly. Belső egyensúly: minden erőforrás hatékonyan hasznosul. Külső egyensúly: a keres-kedelmi forgalomba kerülő jószágok termelése és fogyasztása megegyezik.

Vegyünk most egy másik esetet! B termelési pont ismét a PPF görbén helyezkedik el. Tovább-ra is fennáll a belső egyensúly. (Ld. 23. ábTovább-ra.)

23. ábra: Belső és külső egyensúly Forrás: Reinert (2011), 440. old.

A fogyasztási pont azonban ezúttal nem egyezik meg a termelési ponttal. Amennyiben a fogyasz-tási pontunk C_TD, a kereskedelmi forgalomba kerülő termékek fogyasztása meghaladja azok ter-melését. Ez azt jelenti, hogy Ghánának kereskedelmi deficitje van (trade deficit, TD). Nagyon leegyszerűsítve ezt úgy értelmezzük, hogy folyó fizetési mérleg hiánya van az országnak.

A fizetési mérlegre vonatkozó egyenlet alapján: folyó fizetési mérleg + tőke/pénzügyi mérleg + hivatalos tartalékok változása = 0. Amennyiben hiány van a folyó fizetési mérlegen, azt vagy a tőke/

pénzügyi mérleg többletének, vagy a hivatalos tartalékok változásának kell ellensúlyoznia. A többlet származhat külföldi közvetlen, vagy portfolió beruházásból, valamint külföldi tartalékok változásából.

Amennyiben a fogyasztás a C_TS pontban van, a kereskedelmi forgalomba kerülő termékek termelése meghaladja azok hazai fogyasztását. (Ld. 23.ábra.) Ebben az esetben Ghánának ke-reskedelmi többlete (trade surplus, TS) van. Nagyon leegyszerűsítve azt mondhatjuk, hogy folyó fizetési mérlege többletet mutat. A folyó fizetési mérleg többletét a tőke/pénzügyi mérleg hiánya, vagy a hivatalos tartalék változása ellensúlyozza. A hiány forrása tőkekiáramlás vagy külföldi tar-talék képződése lehet. Mind kereskedelmi hiány, mind kereskedelmi többlet esetén külső egyen-súlyzavarról beszélünk.

Nézzük meg, hogyan történik az alkalmazkodás a fizetési mérlegben! Ehhez tegyük fel, hogy Ghána folyó fizetési mérlege hiányt mutat! Az elemzéshez szükségünk van a kereskedelmi forga-lomba kerülő (PN) és nem kerülő termékek (PT) árarányára. Ezt jelenítik meg a PN/PT egyene-sek. (Ld. 24. ábra.)

24. ábra: Alkalmazkodás fizetési mérleg hiánya esetén

Az árarány egyenese a PPF B ponthoz tartozó tangense (meredeksége). Ghánát a B pont alapján belső egyensúly, a C_TD pont alapján ugyanakkor külső egyensúlyhiány jellemzi. A C_TD ponton átha-ladó egyenes meredeksége megmutatja, milyen PN/PT aránnyal szembesülnek a fogyasztók és a vállalatok. Az árarány nem más, mint a kereskedelmi forgalomba nem kerülő termékek relatív ára.

A hazai termelés és fogyasztását eltérését (B és C_TD távolsága) a tőke/pénzügyi mérleg többlete és/vagy a hivatalos tartalékok változása fedezi.

Probléma akkor jelentkezik, ha csökken a külföldi tőke beáramlása, vagy kezd elfogyni a tar-talék. Tegyük fel, hogy csökken a külföldi közvetlen befektetés vagy a portfolió beruházások mér-téke! (például a külföldi megtakarítások csökkenése miatt.) Ghána továbbra is fenn tudja tartani a folyó fizetési mérleg hiányát, ha ahhoz elegendő külföldi valutatartalékkal rendelkezik. Ez a helyzet azonban hosszabb távon nem tartható fenn. Csak addig működik, amíg a központi bank elegendő mennyiségű értékesíthető külföldi valutatartalékkal rendelkezik. Ha a tartalék elfogy, akkor az érintett ország fizetési mérleg válsággal szembesül.

Hogyan alkalmazkodhat Ghána a kialakult helyzethez? Először is azonosítani kell a külső egyensúlyzavar okát. Lehet, hogy túl magas a kereskedelmi forgalomba kerülő termékek iránti kereslet. A megoldás ebben az esetben a kereslet csökkentése lehet. Az IMF és a Világbank többnyire ezt javasolja a fejlődő országoknak. E lépés eredményességét azonban korlátozhatja az a tény, hogy a kereslet visszafogása jellemzően nemcsak a kereskedelmi forgalomba kerülő termékeket érinti. Az esetek többségében a kereskedelmi forgalomba kerülő és nem kerülő termé-kek kereslete egyaránt csökken.

Tegyük fel, hogy a kiinduló fogyasztás C_TD1, míg a termelés pontja B1! (Ld. 25. ábra.) A folyó fizetési mérleg (fenntarthatatlan) deficitje TD₁. A kereslet csökkentése a háztartások fogyasztásra rendelkezésre álló jövedelmének csökkentésével érhető el. Amennyiben feltételezzük, hogy mind a kereskedelmi forgalomba kerülő, mind a kereskedelmi forgalomba nem kerülő jószágok normál jószágok, a jövedelem csökkenésével mindkét jószág iránti kereslet csökkenni fog.

25. ábra: Alkalmazkodás Forrás: Reinert (2011), 442. old.

Tegyük fel, hogy Ghánának sikerül a B1 termelési pont értékére csökkenteni a fogyasztók jöve-delmét! A fogyasztás C_TD1-ről C_TD2-re csökken. A folyó fizetési mérleg továbbra is deficites (TD₂), ráadásul az új termelési pontban az erőforrások kihasználtsága sem teljes, munkanélküliség van a gazdaságban. A kereskedelmi deficit felszámolásához tehát a B1 termelési pont értéke alá kell csökkenteni a jövedelmeket, ami viszont a munkanélküliség szintjének további emelkedésével jár. Amennyiben sikerül az erőforrásokat (foglalkoztatás szintjét) megtartani a kereskedelmi for-galomba kerülő termékek esetében, akkor az alkalmazkodásnak egyértelműen a kereskedelmi forgalomba nem kerülő termékeknél kell megvalósulnia. Azaz: a kereskedelmi forgalomba nem kerülő termékek termelése és fogyasztása is csökken, az új termelési és fogyasztási pont: B₃ és C₃. Ez az a pont, ahol végre sikerül megszüntetni a kereskedelmi mérleg hiányát.

A termelés azonban most már bőven a PPF alatt van. A kereslet visszafogása tehát a mun-kanélküliség szintjének jelentős emelkedését eredményezte. A külső egyensúlynak a kereslet visszafogásán keresztül történő helyreállítása tehát a belső egyensúly rovására történt. Ghána szempontjából ez nem tekinthető pozitív eredménynek.

Amennyiben két célunk van – a külső és belső egyensúly egyidejű megvalósítása – két esz-közre van szükségünk. A kereslet visszafogása önmagában nem elegendő. Szükségünk van egy másik eszközre is. Ez a másik eszköz jellemzően az árfolyam-politika, a nominális árfolyam meg-változtatása.

A hazai valuta leértékelése vagy leértékelődése (e ↑) az export és importtermékek (cediben kife-jezett) hazai árát egyaránt megemeli. A leértékelés vagy leértékelődés következtében tehát megnő a kereskedelmi forgalomba kerülő jószágok relatív ára (csökken a kereskedelmi forgalomba nem kerülő jószágok relatív ára). A cedi leértékelődése/leértékelése esetén tehát az árarányokat kifejező egye-nesünk meredeksége csökken. (Ld. 26. ábra.) Ennek két hatása van. Egyrészt, a kereskedelmi forga-lomba kerülő jószágok termelésére ösztönöz. Másrészt, csökkenti a kereskedelmi forgaforga-lomba kerülő jószágok fogyasztását, hazai keresletét. Mindkét hatás kedvezően hat a kereskedelmi mérlegre.

26. ábra: Hazai valuta leértékelésének/leértékelődésének hatása Forrás: Reinert (2011), 444. old.

Ghána tehát ezúttal is folyó fizetési mérleg hiánnyal kezd, amelynek mértékét a C_TD1 és B₁ közötti távolság mutatja. Az alkalmazkodás azonban eltér a korábbiakban tárgyalttól. Most is visszafogják a keresletet, ám ezúttal árfolyam-politikai beavatkozásra is sor kerül. A leértékelés/leértékelődés következtében megnő a kereskedelmi forgalomba kerülő jószágok cediben kifejezett ára. A ke-reskedelmi forgalomba nem kerülő jószágok relatív ára, illetve a relatív árakat kifejező egyenes meredeksége így csökken. A ghánai vállalatok termelése a kereskedelmi forgalomba kerülő ter-mékek termelése irányába tolódik el, míg a ghánai fogyasztók fogyasztása, kereslete csökken a kereskedelmi forgalomba kerülő jószágok iránt. Az új termelési és fogyasztási pont B₂ és C₂ lesz, amely pontban egyszerre valósul meg a külső (nincs fizetési mérleg hiány) és a belső (teljes fog-lalkoztatás) egyensúly.

A belső egyensúlyzavarok (például munkanélküliség) elkerülése érdekében a sikeres alkal-mazkodási programnak a kereslet visszaszorítását és az árfolyam-politikai intézkedést együtt kell alkalmaznia. Meg kell említeni, hogy semmit sem mondtunk a keresletcsökkenés összetételéről.

Vajon mely kiadásait csökkenti a kérdéses ország? A katonai kiadásokat és az ipari támogatáso-kat? Az egészségügyi és oktatási kiadásotámogatáso-kat? A kérdésre adott válasznak nagyon fontos gazda-sági és társadalmi következményei vannak. Meg kell említeni azt is, hogy modellünkben minden egyszerre történik. A valóságban a változásokhoz időre van szükség, és nagyon fontos lehet, hogy melyik változás mikor jelentkezik.