BEVEZETÉS A MAGYAR LITERATÚRÁBA
135 ak artak tenni, egész lelkesedéssel így szólt: „Idegen
nyelveket beszélni igen szép, de a nemzeti nyelvet nem tudni szégyen“ ; amely szavának igen jeles következései lettek. Azonkívül azt is érdeméül lehet tulajdonítani, hogy az „A urora“ nevű nemzeti inté
zetet pártfogásába vette.
íg y egyik nemes cselekedet a m ásikat vonta maga után. Mivel belátták a hazafiak, hogy a nemzeti törekvés és szándék a király előtt is pártfogást talál, azért 1801-től fogva a m agyar nyelv bévitele a köz
dolgok intézésébe, továbbá a belátás m indegyik országgyűlésen: nagyobb-nagyobb előmenetelt tett.
Végre az 1825. évi országgyűlésen halhatatlan é r
demű Széchenyink nem kisebblelkű fia, Széchenyi István, bőkezűsége által a „M agyar Tudós T ársaság“
talpkövét is letette, azon társaságét, melyet Révai M iklós an n y ira sürgetett, és amelynek érdekében némely tehetősebb hazafi, — kik között első helyen M arczibányi említendő, — példájukkal m ár előtte já rta k és fin e ly az 1826—27. évi országgyűlés 11. tör- vényczikke által k irály i szentesítést is nyert. Ez a társaság a különböző tudományos tá rg y a k ra vonat
kozóan hat sectióra osztatott fel, úgym int: filoló
g iaira, filozófiaira, históriaira, m athém atikaira, törvénytudom ányira és fizikaira s úgy a nyelvnek, m int m agának a nemzetnek tudom ányos művelésére, s a tudom ányok terjesztésére m ár most kiváló elő
meneteleket tett s az uralkodóház védnöksége alatt a nemzetnek idővel nagyobb dicsőséget fog szerezni.
Ugyané társaság n ak ajándékozta gróf T eleky Jó zsef az ő 30.000 könyvnél többet m agában foglaló bibliothékáját.
V égül még meg kell említenünk, hogy I. Ferencz uralkodása a la tt az 1832—36. évi országgyűlés III. tör- vényczikkében elhatároztatott, hogy ezentúl a tö r
vények eredeti szövegének s kétes esetekben: döntő
136
érvényűnek a m agyar tartassák. M iután azon kiváló befolyású „Tudós T ársaság“ szerveztetek, dicsősége
sen uralkodó V. Ferdinand őfelsége törvényei által nyelvünk fokozatosan diplom atikai nyelvvé, a tö r
vények, közigazgatás és a nyilvános tan ítás nyel
vévé emeltetett, m iáltal úgy tudományos kultúránk, m int tökéletesedésünk szinte minden időkre oly rendkívüli és oly nagyszerű növekedést nyert, hogy V. Ferdinánd a la tt a m agyar nyelv és iroda
lom szempontjából m éltán új korszak kezdődhetik.
NÉVMUTATÓ.
138
József nádor 130
Móricz hassiai fejedelem 119 Monoszlai András 92, 111 Nagybánczai Mátyás 97 Nagy Károly császár 63, 65 Nagy Lajos magyar király
72, 74
140
Széchenyi István 134, 135
TARTALOMMUTATÓ
L a p
Pap K ároly: Bevezetés ... 5 H orvát Istvá n : M agyar lite ra tú ra ...
B évezetés a m agyar literatúrába.
1. Mi a m ag y ar nyelvnek tudom ányos tö r
ténete, hányféle és m elyiket fogjuk különösen eléadni és micsoda kútfőkből lehet azt m erí
teni? ... 27 2. §. Fölmehet-é a m agyar nyelvnek története és kelete az Á rpád bejövetele előtt lefolyt ős
időkig? Meddig mehet fel különösen és m it kell tudni a hétféle m ag y ar népről, annak v i
szontagságairól és vándorlásairól? ... 28 3. Mit tu d h atn i a hét m ag y ar nemzetség nevének fordításairól, részszerént írásbeli, rész- szerént m ás változásairól? ... 33
4. §. Mit tan u lh atu n k a m ag y ar nemzet leg
régibb történeteiből Á rpád előtt, különösen a m ag y ar nyelv viszontagságaira nézve? ... 42
5. Minő időszakokra lehet a m ag y ar nyelv külső viszontagságának történeteit legalkalma- tosabban felosztani és minő okoknál fogva? .. 44
Első időszakasz.
6. §. M it tudunk és m it tu dhatunk a keresz
ténység felvétele előtt a m ag y ar nyelvnek dia
lektusairól? ... 48 7. §. V annak-e nyom ai annak, hogy a
magya-rok a kereszténység- felvétele előtt szerették nemzeti nyelvüket'? ... 50
8. §. M it állíth atu n k a mag-yar nyelvről, m int közönséges nyelvről a kereszténység felvétele
előtt*? ... 52
9. §. Voltak-e vallásbeli és más, világi éne
keik a m agyaroknak a kereszténység felvétele előtt1? ... 53
M ásodik időszakasz.
10. §. A kereszténység felvétele által minő nagy változásokon ment által vallás dolgában a m ag y ar nyelv? ... 55
11. §. M it állíthatunk a m ag y ar nyelvről m int közönséges nyelvről a kereszténység felvétele u tán az Á rpád véréből származó fejedelmek alatt? ... 58
12. §. T udták és beszélték-e a m agyar feje
delmek és főnemesek a róm ai nyelvet az Á r
pád véréből szárm azott fejedelmek alatt? ---- 60 13. §. Miből állott a m ag y ar lite ra tú ra köre az Á rpád véréből származó fejedelmek alatt? 64
14. §. Minő nyom ai és emlékei m arad tak fenn a m agyar nyelvnek Szent Istv án tó l fogva III. A ndrásig? ... 66
H arm adik időszakasz.
15. M it tudunk a vallásbeli m ag y ar köny
vekről R óbert K ároly uralkodásától kezdve a reform átióig? ... 68
16. §. M it tudunk a m agyar nyelv keleté
ről, m int közönséges és diplom atikai nyelvéről R. K árolytól kezdve a reform átióig? ... 69
17. §. T an u lták és beszélték-e a m ag y ar nyel
vet a külföldi fejedelm ek és herczegek, és más
144
jeles idegen férfiak R. K áro ly iéi a reform átió kiütéséig lefolyt időszakaszban! ... 72
18. Miből állott a m agyar literatú ra köre R óbert K árolyiéi kezdve a refo rm átió ig ! . . . . 71
N egyedik időszakasz.
1. §. A reform átió azoknál, akik azt elfogad
ták, kizárván a róm ai nyelvet a templomokból és a biblia olvasását nemzeti nyelven m inden kereszténynek kötelességévé tévén: a nemzeti nyelvbe m integy új életet öntött ... 75
2. §. A reform átió tan ítá sa i önkényt m aguk után vonták az oskoláknak jobb és alkalm a
sabb berendezését, m ind a reform átus, m ind a róm ai katholikusoknál, de akiknél mégis sok és nagy akadályokkal volt kénytelen küszködni.. 79
3. §. A könyvnyom tató-m esterség, melyet a nagy király, H unyady M átyás az 1473. eszten
dőben Hess A ndrás által B udán először gyako
roltatott, XVT. századbeli v irágzása által a m a
g y ar nyelvet igen előm ozdította ... 82 4. §. A felséges uralkodóháznak ősei közül I. F erdinánd, II. M axim ilián, II. M átyás és III. Ferdinánd pártfo g ásu k által a m ag y ar nyelvet igen előm ozdították ... 86
5. §. A m ag y ar tudósoknak igyekezeteik a X V I. században a Szentírás fordításának ügyé
ben igen szembetűnőek ... 89 6. §. Legjobban kezdett virágzani nemzeti nyelvünk a X V I. századnak közepe körül és utána, az egyházi ékesenszólásnak erőrekapása és a vallás ügyében folyt vetekedések által, am ire nézve némelyek m unkáik által igen k i
tüntették m agukat ... 90
7. §. Nem m aradott p arlagon a X V I. szá
zadban a történetírás és a természettudomány- mezeje sem, sőt a m agyar philologiának és lexicographiának talpkövei is akkor vettettek m eg ... 93
8. §. K öltői m űvek a X V I. századból nem ép
pen csekély számmal m aradtak fent, m indazon
által akadályozták a költés előmenetelét a róla uralkodott balvélemények. Sylvester János a róm ai versm érték elfogadásáért különös em lí
tést érdemel ... 96 9. §. Á m bár a m ag y ar író k n ak a X V I. szá
zadban a görög és róm ai classica-literatura kö
rü l nem csekély érdem ük van, m indazonáltal ennek nemzetesítéséről, ami fő dolog lett volna, an n y ira megfeledkeztek, hogy e részről igen csekély előmenetelek tétettek ... 99
ID. A X V II. században a róm ai katholikus egyházi rend nagyobb hévvel, m int azelőtt, a nép nemzeti nyelvű o k ta tá sá ra adja m agát és ezáltal hatalm asabb gátat vet a reform átió el
terjedésének. Többen a róm ai katholikus p a pok közül az oskolákra is kiterjesztik figyel
m üket ... ... 102 11. §. A nagyszom bati főoskola a tudom ány szeretető mellett a n n y ira fölkelté a róm ai nyelv szeretetét, hogy M agyarországban a nem
zeti nyelv míveltetése igen megcsökkent. E r délyben ellenben m indig nagyobb súlyra és te
kintélyre te tt szert. T ag ad h atatlan hát, hogy E rdély a nemzeti nyelvről érettebben gondol
kozott, m int M agyarország . . . '. ... 104 12. §. Az egyházi lite ra tú ra virágzása a X V II.
század kezdetén igen nagy előmeneteleket tett, de a század vége felé h an y atlan i kezdett. K ik
10
146
voltak a nevezetes egyházi írók a X V II. szá
zadban 1 ... 108 13. §. A m ag y ar literatú rán ak történeti, or
vosi, term észettudom ányi és törvényi ágai a X V II. században el nem h ag y attak ugyan, de mégis igen csekély előmeneteleket tettek ... 112
14. §. E gyedül a poézis volt oly szerencsés a X V II. században, hogy m indinkább közelítvén fölséges céljához, a nevekedett finomabb érzés által szembetűnő előmeneteleket tett ... 114
15. §. A m agyar gram m atik a és lexicogra-phia a X V II. században m ár jeles előmenetele
ket te tt ... 116 16. A X V III. század kezdetén a belső zenebo
nák u tá n lassan h alad h ato tt előre a m agyar nyelv, de a nemzet lelkesedése M ária Therézia uralkodása kezdetén m inden n ag y ra hajlandó volt ... 120
Ötödik időszakasz.
17. §. II. József császár uralkodása a német nyelv erőszakos béhozatala által új életet önt a m ag y ar nyelv tudom ányos mívelésébe, de nyel
vünk m indam ellett' inkább csak fordítások ál
tal gyarapodik ezen időben ... 124 18. §. A m ag y ar nyelv virágzása I. Ferencz u r a l
kodása a la tt ... 123
M a g y a r T n d o n i á n y » « A k a d é m i a K ö a y vtára ^ .3 .. / 1 95. JL sz.
Egyetem é Nyom da. ( F . : Czakó Elemér dr.)