A
középkori nemesi társadalom kutatásának szükséges alapjai a tek. Az egyéni karrier, a birtoktörténet, a házassági kapcsolatrendszer elemzé-se fontos támpontként szolgál a középkori magyar nemesség életének, lehetőségeinek és nem utolsósorban politikai szerepének alaposabb megismeréséhez. Ehhez azonban pontos, okleveleken alapuló családrekonstrukciók szükségesek. Éppen ezért kiemelke-dő jelentőségű Engel Pál középkori genealógiai adatt ára.1 A szerző hatalmas okleveles anyagra alapozott precíz összeállítása biztos alapot szolgáltat a kutatáshoz. Engel műve – ahogy a bevezetőben is olvashatjuk – „különösen az Anjou- és Zsigmond-kor búvárlói számára tartogat sok újdonságot”, de teljességre törekedvén, a középkor későbbi szaka-szához is elsőrangú segédlet. Ám az ilyen adatt árak hálátlansága, hogy mindig lesz egy-egy újabb információ, amely kiegészíti, pontosítja adatait. Jelen dolgozat egy-egy Mátyás király udvarában szolgálatokat vállaló família, az abaúji Semsei atyafi ság családfájához nyújt némi kiegészítést. Tanulmányom, mely egy folyamatban lévő nagyobb kutatás ré-sze, elsősorban a család saját levéltárában fellelhető, még kiadatlan okleveles anyagon alapul, de természetesen más famíliák (pl. Bárczay, Sóvári Soós, Berzeviczy), valamint hiteleshelyek levéltárainak diplomái is tartalmaznak új adatokat.A família a 15. század közepén
Elöljáróban érdemes átt ekinteni a család leszármazásával foglalkozó korábbi munkákat.
Sok más nemesi atyafi sághoz hasonlóan – Lehoczky Stemmatographiáját2 követően – Nagy Iván monumentális genealógiai munkáját kell kiemelnünk,3 ám a műben számos
1 Engel: Gen.
2 Andreas Lehoczky: Stemmatographia nobilium familiarum regni Hungariae; praemissa est series chronologica quatuor statuum et ordinum e diplomatibus eruta. I−II. köt. Posonii: Typis Simonis Petri Weber, 1796–1798.
3 Nagy Iván X. 135–142.
* Ezúton szeretném megköszönni témavezetőm, Dr. Draskóczy István egyetemi tanár segítségét, hasz-nos tanácsait és észrevételeit.
micae2book.indb 141
micae2book.indb 141 2013.01.21. 21:19:462013.01.21. 21:19:46
142
pontatlansággal találkozunk, s adatai egy része oklevelekkel nem igazolható. Nagy Iván családfáját újabb munkák is átvett ék, mint például Szluha Márton Sáros és Turóc megye családjaival foglalkozó műve4 vagy Pozsonyi Józsefnek – aki a Semseiek újkori történetének kutatója – családtörténeti monográfi ája.5 Pontosabb Csoma József csa-ládfája,6 azonban a szerző nem tünteti fel forrásait. Ezzel szemben Engel említett adat-tára, mely egészen pontos leszármazási táblákat tartalmaz, visszakereshető adataival segíti a kutatót, sőt a digitális adatt ár lehetőséget teremt új adatok felvételéhez.7
A Semsei atyafi ság eredete a 14. század első évtizedére nyúlik vissza, amikor Ta-más szepesi várnagy megvásárolta az utódainak nevet adó Semse birtokot. A család a 14. században a középbirtokos nemesség népes rétegéhez tartozott , ám a 15. szá-zad első harmadában a jómódúak közé emelkedtek. Ebben nagy szerepet játszott a Nikápolynál hősi halált halt Semsei I. László alpohárnokmester, illetve unokaöccsei, István, Frank és II. László, akik Abaúj, Sáros, Zemplén és Heves megyei szerzemé-nyeikkel gyarapított ák a birtokállományt. Ekkorra a család vagyona már 200–300 jobbágyporta között i lehetett . A 15. század közepén a családtörténeti munkák és az okleveles adatok alapján Semsei Frank a legjelentősebb családtag, aki szolgálatot vál-lalt mind Zsigmond, mind pedig I. Ulászló udvarában, s nevét a török elleni harcokra 1439-ben, Tüdőrévnél rendkívüli adót kivető előkelők között is fellelhetjük. Tudunk Frank hadi tett eiről is, 1426-ban például Alatt yáni Csirke Péter korábbi javaira a huszi-ták elleni érdemeinek jutalmaként kapott királyi adományt.8 Giskra cseh zsoldosai, illetve a különböző huszita rablócsoportok, vagyis a cseh testvérek (bratři) a 15. század közepére befészkelődtek az ország északi megyéibe.9 Természetesen ez az Abaúj, Sá-ros és Zemplén megyékben birtokos Semseiekre is hatással volt. 1439-ben például a kassai polgárok azért fordultak az ország rendjeihez, hogy lebonthassák Frank sacai erődített házát, mely „rossz kezekbe kerülve” huszita rablófészekké válhat.10 Ugyan-ebben az évben értesülünk arról, hogy Semsei 300 aranyforintért kiváltott a a huszita fogságból Gálszécsi Miklóst, aki hálából Frank zálogába bocsátott a a 15 Sáros megyei
4 Szluha Márton: Sáros, Turóc vármegye nemes családjai. (Felvidéki nemes családok 2.) Budapest:
Heraldika, 2008. 364–365.
5 Pozsonyi József: A semsei Semsey család története. Debrecen: Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Igazga-tósága, 2002.
6 Csoma József: Abauj-Torna vármegye nemes családjai. Kassa: Forster, 1897. 496–503.
7 Engel adatt ára mellett a DL−DF-adatbázis is jelentősen megkönnyíti a családtörténeti kutatást (htt p://mol.arcanum.hu/dldf/opt/a100517htm?v=pdf&a=start [letöltés: 2012. 11. 21.]).
8 A család Anjou- és Zsigmond-kori történetére l.: Kádas István: Középkori család-és birtoktörténet: a Semseiek. Fons (megjelenés alatt ).
9 Tóth-Szabó Pál: A cseh-huszita mozgalmak és uralom története Magyarországon. Budapest:
Hornyánszky, 1917. 275–278.
10 Horváth Mihály: Magyar regesták a szepesi káptalan, jászai és leleszi konventek, Kassa és Sopron városok s több magánosok levéltáraiból s gyűjteményeiből, 1228–1643. Első közlés. Magyar Történelmi Tár 9 (1861): 152.; Tóth-Szabó Pál: A cseh-huszita i. m. 236.
micae2book.indb 142
micae2book.indb 142 2013.01.21. 21:19:462013.01.21. 21:19:46
143
falura kiterjedő birtokrészét.11 Emellett a környékbeli nemesek is felfogadtak bratři-csapatokat hatalmaskodásaikhoz. A Kapiak például Talafusz János cseh kapitány hat-hatós segítségével törtek rá a Semsei-rokon Butkai Benedek és Nagymihályi Ambrus szalóki részére,12 míg 1456-ban Csebi János vett igénybe cseh zsoldosokat a zempléni Semsei-birtok pusztítása céljából.13 Ám a Semseiek sem nélkülözték a cseh testvérek igénybevételét: 1449-ben Frank hatalmaskodó cseh és lengyel familiárisairól olvasha-tunk.14 Természetesen Semsei Frankot és öccsét, Lászlót az 1440–1450-es években az északkeleti megyék rendjeinek gyűlésein is megtaláljuk. Sőt, 1450-ben Frank azon 17 főúr és előkelő között szerepelt, akik Hunyadi János oldalán fegyverszünetet kötött ek Giskrával.15 A kassai kerület megyéinek a husziták elleni hatékony védelem okán ösz-szehívott 1454-es gyűlésén viszont már csak Semsei László nevével találkozunk.16
Frank öccse, II. László működése főleg neje, Pazdicsi Ilona zempléni örökségére ter-jedt ki, megteremtve a família Pazdicsi-ágát. A birtokok először Semsei Istvánnak Csebi Veres Miklós idősebb lányával, Pazdicsi Krisztinával kötött házassága révén kerültek az atyafi ság érdekszférájába. Egy 1420-ban kötött egyezség értelmében, a Pazdicsi-lányok vagyona Pazdics, Szuha, Kraszna, Mocsár, Sámogy, Szalók és Újfalu birtokok apjuk ke-zén lévő felének háromötödét jelentett e.17 Semsei László fi vére halálát követően tűnt fel a Pazdicsi-lányok igényeinek védelmezőjeként,18 s 1431-ben már Veres Miklós fi atalabbik lányának, Ilonának a férje.19 Lászlónak bátyja özvegyével és lányával, valamint felesége atyjafi aival folyó perei az 1440-es évektől gyakorlatilag korszakunk végéig folyamatosak voltak. Semsei 1436-ban előbb Újfalu, Szalók és Pazdics, majd 1446-ban Szuha, Mocsár, Kraszna és Sámogy falvakban foglalta el felesége rokona, Koporcs Miklós részeit.20 Ez a viszály látszólag megoldódott Miklós 1452-ben bekövetkezett , fi ú örökös nélküli halálá-val, melynek következtében birtokai háromötöde a Pazdicsi-lányok kezére jutott .21 Ám a további kétötöd újabb végeláthatatlan perlekedés alapjává vált.
11 Carolus Wagner: Diplomatarium comitatus Sarosiensis, quod ex tabulariis et codicibus manuscriptis.
Posonii–Cassoviae: Landerer, 1780. 382. 63. sz.; DL 64 360.
12 Tóth-Szabó Pál: A cseh-huszita i. m. 279−281.
13 DL 84 998.
14 C. Tóth Norbert (szerk.): Szabolcs megye hatóságának oklevelei. II. (1387–1526) Budapest–Nyíregy-háza−Szeged: Szabolcs–Szatmár–Bereg Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2003. (A nyíregyházi Jósa András Múzeum Kiadványai 53.) 134. 497. sz.
15 Engel: Arch. I. 523.
16 Ipolyi Arnold – Nagy Imre – Páur Iván – Ráth Károly – Véghely Dezső (szerk.): Hazai okmánytár.
Codex diplomaticus patrius. I–VIII. köt. Győr–Budapest: Victoris Saubervein – Alexandri Kocsi − Societas Franklinae, 1865–1891. VII. 470. 419. sz. Tóth-Szabó Pál: A cseh-huszita i. m. 288–289.; Hor-váth Richárd: A Felső Részek kapitánysága a Mátyás-korban. Századok 137, No. 4 (2003): 935.
17 ZsO VII. 459. 2009. sz.
18 ZsO X. 577. 1489. sz., 578. 1491. sz.
19 DL 84 864.
20 DL 84 872., DL 84 881., DL 84 883.
21 DL 84 923.
micae2book.indb 143
micae2book.indb 143 2013.01.21. 21:19:472013.01.21. 21:19:47
144
Melyik Semsei László hunyt el 1464-ben?
László esetében óvatosan kell kezelnünk az adatokat, ugyanis az 1450–1460-as évekből egyszerre két Semsei Lászlót ismerünk: Frank öccsét és fi át is így hívták. A középko-ri atyafi ságok családfájának megrajzolása során az egyik legnehezebb feladat az egy időben élő, hasonló nevű családtagok elkülönítése. Ilyen nehézséggel szembesülünk a Semseiek Mátyás-kori történetét vizsgálva is. Igaz, a legtöbb esetben csupán elsőre tűnik nehézkesnek a két László elválasztása, hiszen az oklevelekben gyakran feltünte-tik az apai nevet. Emellett II. László a forrásokban legtöbbször a fi ai, János és Vilmos társaságában, míg Frank fi a, III. László 1453-ig öccsével, Rudolff al szerepel együtt . Segíti elkülönítésüket az is, hogy II. Lászlót a felesége hozományaként szerzett zemp-léni birtokai révén gyakorta „Pazdicsi Semsei” előnévvel illett ék. Ez az előnév fi ai ese-tében is rendre megjelenik. Továbbá a birtokügyek nagyobbik részében is többé-ke-vésbé jól elhatárolható a két Semsei, hiszen például II. László leginkább a zempléni birtokok kapcsán szerepel, míg a Sáros megyei Gálszécsi-zálogok ügyében általában unokaöccsét találjuk. Sajátos módon maga a forrásanyag szintén segít a kérdéses Semsei László azonosításában. A családi levéltár ugyanis túlnyomó többségben II.
László-ágának az okleveleit tartalmazza.
A fentebb közölt adatok hasznára álljon itt egy példa. Perényi János tárnokmes-ter helyett eseként 1452-ben az egyik Semsei László intézkedett Farkas budai zsidó ügyében.22 Az oklevél a nevén kívül semmilyen más adatot nem említ. Valószínűleg ugyanez a László lehetett , akit 1450-ben és 1455-ben is Perényi familiárisai között ta-lálunk.23 Az azonosításban egy 1452-es hatalmaskodási per segít: itt a tárnokmester Ónodi Cudar Simon ellen támadó nemes familiárisai között Semsei Lászlót és Ru-dolfot is említik.24 Miután Semsei Rudolf az oklevelekben kizárólag bátyjával együtt fordul elő, így a Perényi famíliájában szolgáló László valószínűleg Frank fi a lehetett . Hasonló problémával szembesülünk egy 1462-es oklevél kapcsán is, melyben Semsei Lászlót Mátyás király udvari familiárisaként szerepel. E diploma sem említ sem apai nevet, sem cognoment, így ismételten mindkét László számításba vehető. Ez esetben az oklevél tartalma szolgálhat némi bizonytalan segítségül. Az irat Semsei László és János peréről tudósít; viszont nem említi, hogy utóbbi László fi a lenne.25 Továbbá III.
Lászlóról tudjuk, hogy többször pereskedett ősi birtokai miatt unokatestvéreivel.26
22 Perényi 237. 483. sz.; Friss Ármin – Mandl Bernát – Kováts Ferenc – Grünvald Fülöp – Scheiber Sán-dor (szerk.): Magyar–zsidó oklevéltár. Monumenta Hungariae Judaica. I–XVIII. köt. Budapest: Izraeli-ta Magyar Irodalmi Társulat – Magyar Izraeliták Országos Képviselete, 1903–1980. V. 52. 121. sz.
23 Perényi 229–230. 474. sz.; Ila Bálint – Borsa Iván (szerk.): Az Abaff y család levéltára, 1247–1515. A Dancs család levéltára, 1232–1525. A Hanvay család levéltára, 1216–1525. (A Magyar Országos Levéltár kiadvá-nyai, II. Forráskiadványok 23.) Budapest: Akadémiai Kiadó, 1993. 149. 214. sz.
24 DL 14 590.
25 DF 222 946.
26 DL 84 990., DL 85 038.
micae2book.indb 144
micae2book.indb 144 2013.01.21. 21:19:482013.01.21. 21:19:48
145
Persze egyáltalán nem zárható ki II. László udvari karrierje sem, akinek Vilmos nevű fi át 1466-ban szintén ebben a tisztségben találjuk.27
A két Lászlóval kapcsolatban talán Semsei László Erzsébet nevű özvegyének 1464-es felbukkanása a legproblematikusabb.28 Mivel a családtörténeti munkák csu-pán Pazdicsi Ilonát tüntetik fel II. László nejeként, így elsőként Frank fi ára gondolha-tunk. Ezt a felvetést erősíti, hogy Csoma leszármazási tábláján valóban találunk egy bi-zonyos Liptói Erzsét, III. László hitveseként. Ennek megfelelően Csoma Frank fi a ha-lálát 1464 körülre tett e.29 Az adatok ellenben azt mutatják, hogy Csoma következtetése hibás lehet. Erzsébet (Szentmiklósi Liptói András leánya) Semsei László hitveseként először 1462-ben tűnik fel a forrásokban. Az oklevél II. László fi ának, Jánosnak az idé-zését is tartalmazza,30 ami inkább a pazdicsi ághoz köti a házasságot. Ezt erősíti, hogy a források Erzsébetről később gyakran Pazdicsi Semsei László feleségeként szólnak.31 Az özvegy 1464-ben ugyancsak egy Pazdicsi Semsei-birtok, Szuha kapcsán kerül szó-ba. Mi több, az is kiderül, hogy II. László korábbi házasságából származó fi a, János mostohaanyjának szintén Erzsébet nevű lányát vett e feleségül.32 Ezek alapján Erzsébet inkább II. László özvegye lehetett . Ez annál is inkább bizonyosnak tűnik, mert a Frank fi a Lászlóra vonatkozó adatok 1464 után sem hiányoznak. Működését ugyan Engel Pál 1490-ig tüntett e fel, de még 1498-ban is szerepel a nemes a forrásokban.33 II. Lászlóról viszont 1471-ben már több esetben néhaiként emlékeznek meg.34
Ám még nem értünk problémánk végére. Különös, hogy Erzsébet asszony az 1464-es adatot követő perei során az oklevelekben rendre Semsei László felesége-ként tűnik fel,35 özvegyként legközelebb csak 1471-ben jelölik.36 Mi több, 1465-ben és 1466-ban, tehát évekkel „elhunytát” követően maga Semsei János fi a, László néhány ügyben peres félként jelenik meg, azaz az oklevelek aktív szerepléséről tanúskodnak.37
27 DL 85 004.
28 DL 84 983.
29 Csoma József: Abauj-Torna vármegye i. m. 502.
30 DL 15 722. Az oklevél Semsei-levéltárban található másolatában Erzsébet Szentmiklósi Szepesi Lőrinc leányaként szerepel. Vélhetőleg a scriptor elírásának lehetünk tanúi, ugyanis Semsei János Orbánfalvai Szepesi Lőrinc özvegyét, Erzsébetet is perbe hívta (DL 84 963.). Az eredeti diploma biztosabb adatot őrizhetett meg az átiratánál, s egy 1464-es oklevél is Liptói András lányának nevezi László nejét (DF 223 011.).
31 DL 84 965., DL 85 005., DL 85 008.
32 DL 85 011.
33 Engel: Gen. „Semsei” családfa; Iványi Béla (szerk.): Eperjes szabad királyi város levéltára – Archivum liberae regiaeque civitatis Eperjes. 1245–1526. (Acta litt erarium ac scientiarum Regiae Universitatis Hungariae Francisco-Iosephinae. Sectio Iuridica-politica 2.) Szeged: Szeged Városi Nyomda és Könyvkiadó R.-T., 1931. II. 303. 771. sz.
34 DL 85 038., DL 85 042.
35 DL 85 005., DL 85 008., DL 85 011.
36 DL 85 042.
37 DL 84 988., DL 84 990., DL 84 994.
micae2book.indb 145
micae2book.indb 145 2013.01.21. 21:19:482013.01.21. 21:19:48
146
Továbbá 1467-ben még ügyvédként is képviselte feleségét, s halálát legközelebb csak 1469-ben említik.38 Sőt, 1466-ban arról olvashatunk, hogy Mátyás király Semsei Vil-mos érdemeiért minden bírság és elmarasztalás alól felmentett e VilVil-most, valamint atyját, Lászlót, továbbá a másik Lászlót és Jánost, illetve Vilmos atyjának és fi vérének Erzsébet nevű feleségeit.39 Az adományt szerző Vilmos alighanem tudott volna apjá-nak két évvel korábbi haláláról, tehát a források többsége szerint 1464-ben még mind-két László életben lehetett , s II. László halálát is inkább 1467 és 1469 közé datálhatjuk.
Frank és II. László leszármazottai
Semsei Frank gyermekeiről meglehetősen biztos adataink vannak: három fi ú, Mik-lós, László és Rudolf; valamint három leány, Borbála, Brigitt a és Apollónia.40 Első pillantásra egyértelműnek tűnik Semsei II. László gyermekeinek felsorolása is, Csoma és Engel genealógiai ábráján azonos neveket találunk: János, Vilmos, Mar-git, Ágota és Anna.41 A két középső leány, Margit és Ágota leszármazása kapcsán viszont nehézségekbe ütközünk. Nevük meglehetősen gyakran tűnik fel Pazdicsi Semsei László fi ainak társaságában, ami birtokközösséggel magyarázható. Mátyás király ugyanis 1461-ben Margitot és Ágotát Semsei Jánossal és Vilmossal együtt adományozta meg a Zemplén megyei Pazdicsi-birtokokkal. Az oklevél a két asz-szonyt Semsei János és Vilmos sororjainak nevezi, de kifejti, hogy a birtokok Jánost és Vilmost anyjuk, Pazdicsi Ilona, a két nővért pedig szintén anyjuk Katalin, Károlyi Demeter felesége, Pazdicsi Krisztina lánya révén illett ék meg.42 A Pazdicsi-birtokok Semsei István és László kett ős házasságával kerültek a családhoz, István Pazdicsi Krisztinát, László Ilonát vett e nőül. Semsei Istvánnak és Krisztina asszonynak csak Katalin nevű leányuk érte meg a felnőtt kort, akit 1446-ban Károlyi Demeter hitve-seként említenek, méghozzá leányaik: Margit és Ágota pere kapcsán.43 Azt, hogy Margit és Ágota nem László gyermekei, egy 1461-es egyesség is megerősíti. A vita tárgyai természetesen a zempléni birtokok voltak, amelyek közös használatáról fogott bírák előtt egyeztek meg Semsei László gyermekei: János, Vilmos és Anna, valamint Károlyi Demeter és Katalin asszony leányai: Margit illetve Ágota.44 Ezek alapján egyértelmű, hogy az utóbbi két lány nem II. László, hanem Semsei István nőági leszármazott ja volt. Megjegyzem, Károlyi Demeter és Semsei Katalin Margit
38 DL 85 008., DL 85 026.
39 DL 85 004.
40 Perényi 212. 439. sz.
41 Csoma József: Abauj-Torna vármegye i. m. 502.; Engel: Gen. „Semsei” családfa.
42 DL 84 944.
43 DL 84 882.
44 DL 84 952.
micae2book.indb 146
micae2book.indb 146 2013.01.21. 21:19:492013.01.21. 21:19:49
147
és Ágota nevű lányait Éble Gábor okleveleken nyugvó Károlyi-családfáján is megta-láljuk.45 Még egy hiányzó Semsei-lányra kell kitérnünk. A kolozsmonostori konvent jegyzőkönyveiben feltűnik egy bizonyos Semsei Afra. Egyszer Semsei Lászlót és Jánost említik Afra fr atereként, míg máshol Frank leányával, Apollóniával szerepel együtt .46 A korábbi genealógiai irodalomban Afra csak Nagy Ivánnál bukkan fel, ő Frank lányaként szerepelteti,47 s Apollónia említése miatt talán valóban a Frank-ág-hoz köthető.
Feltehető a kérdés, hogy milyen viszony lehetett a Semseiek két ága között ? Az adatok azt mutatják, hogy Frank és II. László utódai megosztoztak az Abaúj és Sáros megyei ősi birtokaikon, Semsei Vilmost és Jánost 1477-ben III. László osztá-lyos testvéreinek nevezik.48 Az örökölt javak közé az abaúji Semse, Saca, Pólyi, Gard, Szentlőrinc (Felgard), Roszput és Hatkócz, a sárosi Nyárs, Ardó, Szalók, Rencsicsó, Hermány, valamint a hevesi Alatt yán, Kér és Jánoshida tartozott .49 Ismerjük Lász-lónak az unokatestvéreivel kötött 1471-es megállapodását, mely a Heves megyei Alatt yán és az abaúji Saca megosztásáról döntött . Ebben a sacai malom felét, illetve Semsei István korábbi birtokának a felét (négy pontosan meghatározott jobbágytel-ket), valamint egy Semsén lévő „curiam seu sessionem nobilem” ítéltek Jánosnak és Vilmosnak, akik cserébe egy sacai kúriát vagy nemesi sessiót és egy fél telket adtak át unokatestvérüknek. Továbbá egy nyársi udvarház sorsáról is határoztak.50 Természe-tesen az ősi birtokok érdekében Frank és II. László fi ai közösen is felléptek. Az sem meglepő, hogy atyai nagyanyjuk51 öröksége, az Upori-vagyon ügyében szintén közö-sen pereskedtek. Az Upori-birtokok közül több Sáros, Zemplén, Szabolcs megyei tele-pülés került a Semseiek zálogába,52 Upori László magtalan halála pedig még közelebb hozta a Semseieket az áhított örökséghez. Upori azonban − vélhetően Mátyás király engedélyével − vejének, Cékei Jánosnak örökített e át vagyonát.53 Bár voltak egymás
45 Éble Gábor: A nagykárolyi gróf Károlyi család leszármazása a leányági ivadékok feltüntetésével. Buda-pest: Franklin-Társulat, 1913. I. tábla.
46 Jakó Zsigmond (szerk.): A kolozsmonostori konvent jegyzőkönyvei (1289–1556). I–II. köt. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai II., Forráskiadványok 17.) Budapest: Akadémiai Kiadó, 1990. I. 558. 1423.
sz., 586. 1527. sz.
47 Nagy Iván X. 136.
48 „fratrum suorum condivisionalium” – Teleki József (szerk.): A Hunyadiak kora Magyarországon. Ok-levéltár. X−XII. köt. Pest: Emich Gusztáv, 1853–1857. XII. 43. 611. sz. A birtokosztályra: Eckhart Ferenc:
Magyar alkotmány- és jogtörténet. Budapest: Politzer Zsigmond és fi a, 1946. 335., 344–345.
49 DL 84 990.
50 DL 85 038.
51 Engel: Gen. „Semsei” családfa.
52 Melczer István (szerk.): Okmányok a kellemesi Melczer-család levéltárából. Budapest: Hornyánszky, 1890. 62. 36. sz., 93. 54. sz., 96. 56. sz., 106. 62. sz.
53 Melczer István (szerk.): Okmányok i. m. 113. 67. sz., 123. 73. sz.; Engel Pál: Szabolcs megye birtokviszonyai a 14–16. században. In: Csukovits Enikő (szerk.): Engel Pál: Honor, vár, ispánság. Válogatott tanulmá-nyok. (Milleniumi magyar történelem: Historikusok) Budapest: Osiris Kiadó, 2003. 600–623. Upori
micae2book.indb 147
micae2book.indb 147 2013.01.21. 21:19:502013.01.21. 21:19:50
148
között is kisebb birtokpereik, a két ág között i összetartás erős lehetett . Ezt igazolja például, hogy Semsei Vilmos Mátyás király udvari familiárisaként nemcsak apjának és fi vérének, hanem unokatestvérének is kijárta, hogy a király mentesítse minden bírság alól.54 Ezzel szemben Vilmos birtokadományaiból – a két Csáj és Borsfalva Abaújban, illetve Singlér Sárosban − már csak ő és fi vére részesültek.55 A két ág ugyanis már egy-mástól függetlenül gyarapított a birtokaikat.
A birtokpolitika és a házassági stratégia összefonódása
A családtörténet szorosan összekapcsolódik a birtoktörténett el. A birtokigények, örökségek, leánynegyed miatt keletkezett viták a rokoni kapcsolatok megisme-réséhez is közelebb vezethetnek. Genealógiai kiegészítéseink így birtoktörténeti adatokkal is bírnak. Különösen igaz ez a házassági kapcsolatok esetében. Ezt láthat-tuk a Pazdicsi-birtokok kapcsán, de a Gálszécsi-zálogok ügyében szintén találunk rokonságot. III. László apjával és fi vérével 1449-ben vett e zálogba Gálszécsi Mik-lós komMik-lóskeresztesi uradalmának felét.56 A Semseiek igyekeztek megtartani ezt a jelentős birtokegyütt est, amit jól jelez, hogy 1455-ben Gálszécsi Miklóssal Semsei Brigitt a férjeként, vagyis Semsei Frank vejeként találkozunk.57 Miklós fi ú örökös nélküli halálát követően pedig László és fi a, Ferenc sikeresen vett e saját birtokába a településeket.58 Frank fi a a sárosi terjeszkedés mellett Abaújban szintén sikerrel
A családtörténet szorosan összekapcsolódik a birtoktörténett el. A birtokigények, örökségek, leánynegyed miatt keletkezett viták a rokoni kapcsolatok megisme-réséhez is közelebb vezethetnek. Genealógiai kiegészítéseink így birtoktörténeti adatokkal is bírnak. Különösen igaz ez a házassági kapcsolatok esetében. Ezt láthat-tuk a Pazdicsi-birtokok kapcsán, de a Gálszécsi-zálogok ügyében szintén találunk rokonságot. III. László apjával és fi vérével 1449-ben vett e zálogba Gálszécsi Mik-lós komMik-lóskeresztesi uradalmának felét.56 A Semseiek igyekeztek megtartani ezt a jelentős birtokegyütt est, amit jól jelez, hogy 1455-ben Gálszécsi Miklóssal Semsei Brigitt a férjeként, vagyis Semsei Frank vejeként találkozunk.57 Miklós fi ú örökös nélküli halálát követően pedig László és fi a, Ferenc sikeresen vett e saját birtokába a településeket.58 Frank fi a a sárosi terjeszkedés mellett Abaújban szintén sikerrel