A 16. századi nagyszombati misszilisek tanúsága

Bevezetés

A

középkorban és a kora újkor hajnalán a női munka elsődleges terepe a család volt. A nők életszakaszainak megfelelően gyakran változott – a nők idejüket és energiájukat családi állapotukhoz és a família szükségleteihez igazított ák.¹ Legtöbb-ször a családon keresztül kapcsolódtak be a termelésbe,² munkavégzésük így a háztar-tási munka kiterjesztéseként volt értelmezhető. Ezek közé a munkák közé tartozott a kenyérsütés, a borkimérés, a szövés–fonás vagy a fogadó, kocsma fenntartása. Sok nő dolgozott mint bába, dajka vagy szolgáló. A termelés mellett a kereskedelem minden szegmensében is részt vállaltak, alkalmilag vagy hivatásszerűen, kis- és nagykereske-delemmel egyaránt foglalkoztak. A társadalom felét kitevő nők munkájáról azonban a férfi akénál kevesebb adat maradt fenn, mivel a munkát nagyrészt ott hon végezték és a kereső tevékenységbe a férfi aknál kevesebben kapcsolódtak be. Az alábbiakban azt szeretném vizsgálni, hogy hogyan járultak hozzá a nők Nagyszombat gazdasági fellendüléséhez a 16. században.

A nagyszombati forrásadottságok

A Magyar Királyságban elhelyezkedő Nagyszombat³ a 16. században a török terjeszke-dés hatására végbemenő gazdasági és társadalmi átrendezőterjeszke-désnek egyértelmű nyerte-se volt. Legnagyobb előnye kitűnő földrajzi fekvésében rejlett . A városon futott

keresz-1 Natalie Zemon Davis: Women in the Craft s in Sixteenth-Century Lyon. In: Barbara A. Hanawalt (szerk.): Th e Wealth of Wives, Women, Law and Economy in Late Medieval London. Oxford: Oxford University Press, 2007. 169.

2 Martha C. Howell: Women, Production, and Patriarchy in Late Medieval Cities. Chicago: University of Chicago Press, 1986. 185., valamint Barbara A. Hanawalt (szerk.): Women and Work in Preindustrial Europe. Bloomington: Indiana University Press, 1986.

3 A város történetével kapcsolatban l. Jozef Simončič – Jozef Watzka (szerk.): Dejiny Trnavy. Bratislava:

Ozbor, 1988., magyarul: Marton József: Nagyszombat. Budapest: Légrády Nyomda, 1895.

micae2book.indb 177

micae2book.indb 177 2013.01.21. 21:20:142013.01.21. 21:20:14

178

tül a Pozsonyt elkerülő, Morva- és Csehországba vezető „cseh út”. Nagyszombat élénk forgalmat bonyolított le Béccsel, Prágával illetve kisebb cseh és morva városokkal.

Kereskedői 1542-ben az országos rangsorban negyedikek voltak.⁴ A város gazdasági életének felfutásában nagy szerepet játszott ak a török városfoglalások hatására Nagy-szombatba menekült kereskedők, akik kapcsolataikat megőrizve képesek voltak virág-zó üzletüket újraindítani. De nemcsak kereskedők költöztek Nagyszombatba, a más foglalkozást űző lakosság lélekszáma is folyamatosan emelkedett . Ez egyfelől a rendel-kezésre álló térnek, másfelől a más nemzetiségeket könnyebben befogadó társadalom-nak volt köszönhető. Mivel Nagyszombat fallal védett , mintegy 62 hektárnyi területe a Mohács utáni időkben ritkán lakott volt, sok házhely állt üresen. Ezek betöltése, így a lakosság lélekszámának növelése a város elemi érdekei közé tartozott . A nagyszombati társadalom pedig sokkal nyitott abb volt a magyar etnikum befogadásában, mint pél-dául a német fölényt féltékenyen őrző Pozsony. A betelepült magyar kereskedők így könnyebben szervezhett ék a városból hódoltsági kereskedelmi kapcsolataikat, mint a bezárkózott pozsonyiak.⁵ A várost ezenkívül nem sújtott a háború, gazdasági vagy de-mográfi ai krízis a 16. században, az 1566-os tűzvészen kívül más katasztrófáról nincs tu-domásunk. Mivel Nagyszombat felvirágzásának alapja a gazdasági megerősödés volt, érdemes megvizsgálni a város „másik felét” kitevő nők szerepvállalását e területen.

Különlegesen értékesek azok a személyes jellegű források, melyek nők által vagy nevükben íródtak, jelen esetben leveleik. Nagyszombat város levéltára páratlanul gaz-dag kora újkori forrásokban, ezen belül is majdnem ötezer latin, német, magyar és szlovák nyelvű misszilist őriz a 16. századból. A szlovákul írtak egy részének kiadása már megtörtént. Ez a kötet 1477-től 1550-ig tartalmazza a fennmaradt szlovák nyelvű levelek kritikai kiadását, és különleges értéke, hogy az akkor még meglévő válaszle-veleket is megtaláljuk benne.⁶ Ez sajnos már nem mondható el a legkorábbi német nyelvű misszilisek kivonatainak kiadásáról, mely az 1506 és 1555 között keletkezett le-velek tartalmi összefoglalóját közli.⁷ A nők gazdasági szerepvállalását vizsgálva a ki-adott forrásokon kívül a magyar nyelven írt levelekből néztem át mintegy négyszáz darabot és válogatt am ki az összes magyar nyelvű, 16. századi, nők által írt levelet. Ez a

4 Ember Győző: Magyarország nyugati külkereskedelme a XVI. század közepén. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1988. 678.

5 A témáról bővebben l. Bessenyei József: Menekültek… A kereskedelem helyzete Magyarországon 1526 után, Bornemisza Tamás és a budai menekültek működésének tükrében. Miskolc–Budapest: Miskolci Egyetemi Kiadó, 2007. 47–49.; Granasztói György: A barokk győzelme Nagyszombatban. Tér és társa-dalom 1579–1711. Budapest: Akadémiai Kiadó, 2004.

6 Branislav Varsik: Slovenské listy a listiny z XV. a XVI. storočia. I. köt. Bratislava: Vydavateľstvo Slovenskej Akadémie Vied, 1956. A néhány dobozt kitevő (tehát a beérkezett levelekhez képest elenyésző meny-nyiségű) válaszleveleket az 1990-es évek elején adta kölcsön a levéltár és azóta sem kapta vissza.

7 Jörg Meier – Ilpo Tapani Piirainen – Klaus-Peter Wegera (szerk.): Deutschsprachige Handschrift en in slowakischen Archiven. Von Mitt elalter bis zur Frühen Neuzeit. I–III. köt. Berlin–New York: Walter de Gruyter, 2009. I. 957–1009.

micae2book.indb 178

micae2book.indb 178 2013.01.21. 21:20:142013.01.21. 21:20:14

179

35 levél az összes 16. századi magyar nyelvű misszilisnek csupán 2,5%-át jelenti, mégis igen jól használható forrásanyag. A nők által írt leveleken⁸ kívül természetesen talál-hatunk nőkre vonatkozó adatokat férfi ak által írt levelekben is, ezeket is igyekeztem összegyűjteni. Forrásaim közé vett em a már szintén kiadott 16. századi nagyszombati női végrendeleteket is.⁹ A testamentumok gazdasági szempontból is értékes források, éppúgy megemlékeznek bennük fennálló adósságokról, kölcsönökről, a gazdasági tevékenységhez szükséges eszközökről, mint a levelekben. 16. századi nagyszombati testamentum mindössze 37 darab maradt fenn, de ezek között viszonylag nagy szám-ban találunk női végrendeleteket, összesen 14-et. Ez ugyan nagyságrendileg kevesebb, mint például a Sopronban vagy Pozsonyban fennmaradtak száma, de a végrendelke-zők nemek szerinti megoszlása viszonylagos egyezést mutat mind a három városban.¹⁰ A vizsgálódásaim alapjául szolgáló misszilisek legnagyobb előnye, hogy nemcsak a társadalom legfelső szintjén elhelyezkedő arisztokraták életébe engednek bepillantást, hanem annak középső, sőt alsóbb rétegeibe is. Egy hordó bor lefoglalásától kezdve 75 sing vászon eladásáig mindenféle kisebb jelentőségű gazdasági ügyről olvashatunk ben-nük. Alacsony társadalmi státuszú nőtől származó írásos anyag a 16. századból ritkaság-számba megy. A levelek másik előnye, hogy címzett jük legtöbb esetben Nagyszombat város bírája vagy tanácsa, ezért joggal remélhetjük, hogy bennük a gazdasági életre, il-letve az ezzel kapcsolatos problémákra adatokat lelhetünk. A harmadik előny egyben hátrányként is értelmezhető: a fennmaradt levélanyag igen heterogén a levélírók szemé-lyét, társadalmi elhelyezkedését, szándékát, a levelek tárgyát, keletkezési heszemé-lyét, célját illetően. Ez egyfelől értékes adatokat szolgáltat a gazdasági és társadalmi élet megannyi területéről, másfelől azonban nehézzé teszi bármiféle folyamatok feltérképezését.

Mindezen előnyök mellett fi gyelembe kell venni a misszilisek hiányosságait is. Leg-főképpen azt, hogy írójukról – főképp, ha az illető alsóbb társadalmi csoporthoz tar-tozott – keveset tudunk. Ezen túlmenően a levelekre adott válaszok (az 1477 és 1550 között keletkezett szlovák nyelvűek kivételével) sajnálatos módon elvesztek, így az ügyek további sorsa nehezen követhető. Néhány kivételt ismerünk, amikor sorozatos levélváltásról van szó. Ilyen esetek, amikor a város bírájának vagy tanácsának írt, egy ügyben keletkezett több levél fennmaradt – ekkor az újabb levélből nemegyszer re-konstruálható a válaszlevelek tartalma is.

8 Valószínűleg a leveleket íródeák írta, egyiken sem szerepel a manu propria kifejezés. Ám ha ez még szerepelne is, akkor sem lenne teljesen bizonyos, hogy a levél saját kezű, a szerző diktálhatt a, majd alá is írhatt a a misszilist. Ezen kívül egy-egy személytől általában igen kevés irat maradt ránk, ezért is problémás a saját kezűség megállapítása.

9 Németh Gábor: Nagyszombati testamentumok a XV–XVII. századból. Budapest: Magyar Nemzeti Múzeum, 1995.

10 Szende Katalin: A város másik fele – a nők szerepe a magánéletben, a munkában és a közösségi szfé-rában a késő középkori Sopronban és Pozsonyban. In: Klaniczay Gábor – Nagy Balázs (szerk.): A középkor szeretete. Történeti tanulmányok Sz. Jónás Ilona tiszteletére. Budapest: ELTE BTK Közép- és Kora Újkori Történeti Tanszék, 1999. 302.

micae2book.indb 179

micae2book.indb 179 2013.01.21. 21:20:142013.01.21. 21:20:14

180

A források tanulmányozása során arra a kérdésre kerestem a választ, hogy milyen nők által végzett gazdasági tevékenység mutatható ki, illetve a gazdasági élet mely problémái kerültek leginkább előtérbe a nők esetében. Ezeken túl megvizsgáltam, hogy van-e olyan gazdasági probléma, ami több gondot okozott a nőknek, mint a férfi aknak.

A levélíró nőket szándékuk szerint két részre oszthatjuk: azokra, akik saját ügyük előmozdítását remélve írtak, illetve azokra, akik mások nevében ragadtak tollat. Álta-lánosságban megfi gyelhető, hogy az alacsonyabb társadalmi státuszú nők saját, kisebb jelentőségű ügyekben (néhány forintnyi adósság, tartozás) fordultak Nagyszombat város bírájához, míg a magasabb társadalmi csoportba tartozók gyakran írtak saját ügyeiken kívül más nevében (szolgálójuk, jobbágyuk), illetve nagyobb jelentőségű ügyekben (fogvatartás, nagyobb összegű adósságok).

A leveleket azok sokszínűsége miatt nehéz csoportokba osztani – egy levél gyakran több csoportba is sorolható – most azonban a bennük megjelenő leggyakoribb gazda-sági tevékenységgel kapcsolatos problémák mentén mégis megkísérlem ezt.

A misszilisekben előforduló leggyakoribb gazdasággal kapcsolatos problémák

1. Adósság

Az összes átt anulmányozott levél legnépesebb csoportját, mintegy ötöd részét képezik az adóssággal kapcsolatban született misszilisek, és ez az arány a női levelek esetében is.

Három csoport különíthető el: az első az adósság megfi zetésére való halasztás kérése, a második az adósság behajtásában való segítség kérésére, a harmadik pedig az adós-sággal kapcsolatos ügyekben való tanúság tétele. Az első csoporthoz tartozik Somogy Györgyné Margit asszony levele, aki adósságát nem tudta megfi zetni, mert egyedül ma-radt gyermekeivel és saját megélhetésére sem volt elegendő tőkéje. Levelében azt írja, hogy szívesen kereskedne, de marhát senki sem ad neki.¹¹ Nem véletlenül említi a le-vélíró a marhákkal való kereskedelmet, korszakunkra tehető a marhaexport hihetetlen felfutása.¹² Az azonban kétséges, hogy egy gyermekeit egyedül nevelő özvegyasszony tőke és kapcsolatok híján a marhakereskedelemben szerepet tudott -e volna vállalni.

A második csoporthoz tartozó leveleket Tardy Gáspár¹³ özvegye, Kávay Anna misszilise képviseli, aki bőrökkel kereskedett . Több nagyszombati polgár adós volt neki

11 Štátny archív v Bratislave, pobočka Trnava (Pozsonyi Állami Levéltár Nagyszombati Fióklevéltá-ra), Magistrát mesta Trnavy (Nagyszombat szabad királyi város levéltáFióklevéltá-ra), Listy adresované mesty, Missiles 1500–1850. (a továbbiakban: SAB PTr MMTr Missiles) Nr. 1671. fol. 443. 1551. január 24., Komjáti. Somogy Györgyné Margit asszony Budai Jánosnak, Nagyszombat város bírájának.

12 L.Ember Győző: Magyarország i. m.

13 Tardy Gáspár anyja Nyáry Ferenc testvére volt. A Tardy család birtokolta Berencs vár és uradalom hatod részét, valamint Cífer harmadrészét. Nagy Iván XI. 47.

micae2book.indb 180

micae2book.indb 180 2013.01.21. 21:20:152013.01.21. 21:20:15

181

bőrök árával. A bíró hiába tűzött ki újabb és újabb törvénynapot, az adósok nem jelentek meg rajta.¹⁴ Ez a levél egyben arra is jó példa, hogy a feleség férje halála után is tovább vihett e az üzletet. Ha ez sikerült neki, az valószínűsíti, hogy már férje életében is részt vállalt az üzleti életben. Kávay Anna egyébként aktív levélírónak számított , saját és job-bágyai ügyeit is szorgalmasan intézte.¹⁵ Egy másik segítségkérő misszilis Boltos Margit levele, aki 17 forint adósság behajtásának ügyében kérte Nagyszombat város bírájának in-tézkedését.¹⁶ Nevéből és az adósság összegéből arra következtethetünk, hogy önálló kis- vagy középkereskedő lehetett , termékeit már nem a piacon, hanem zárt térben árulta.¹⁷

A harmadik csoportba azok a levelek tartoznak, amelyekben egy város tanácsa ta-núvallomásokat közöl egy bizonyos üggyel, jelen esetben adóssággal kapcsolatban.

A nőket érintő ilyenfajta levelekben, a tanúságtevőknek akár a fele is lehetett nő.¹⁸ Mint arra Péter Katalin rámutatott , a bíróságon a tanúk kiválasztásánál a tisztesség, nem pedig a nemi hovatartozás volt irányadó.¹⁹ Ehhez a csoporthoz kapcsolhatjuk Czobor Imre levelét is, akinek feleségét Nagyszombatba hívták tanúskodni, Czobor azonban ezt nem engedte, mert felesége akkor gyermeket várt.²⁰ Czobor Imre nádori helytartó volt, a levél keltezési helyének, Sasvárnak az ura. Háromszor is megnősült, először Bakics Angelikát, majd Frangepán Katalint, végül Perényi Borbálát vett e el, és mindhárom feleségétől gyermeke is született .²¹ Azt egyelőre azonban nem tudjuk, hogy 1569-ben, a levél keletkezésekor éppen ki volt a felesége.

Az adósság összege néhány forintt ól több százig terjed a levelekben, ahogyan a legtöbb végrendeletben is. Ezek közül a végrendeletek közül tűnik ki Pálff y Tamás²²

14 SAB PTr MMTr Missiles Nr. 3377. fol. 385. 1576. március 10., Bucsány. Tardy Gáspárné Kávay Anna Kalmár Imrének, Nagyszombat város bírájának.

15 SAB PTr MMTr Missiles Nr. 3416. fol. 91. 1577. június 14., Bucsány. Tardy Gáspár özvegye Kávay Anna Nagyszombat város tanácsának. SAB PTr MMTr Missiles Nr. 3580. fol. 385. 1578. május 14., Bucsány.

Tardy Gáspárné Kávay Anna Olasz Máténak, Nagyszombat város bírájának.

16 SAB PTr MMTr Missiles Nr. 2119. fol. 416. 1555. december 28., Pozsony. Boltos Margit Nagyszombat város bírájának.

17 A mohácsi csatavesztést megelőző időben a boltos urak nagykereskedőnek számított ak, kiskereskede-lemben a selyem árusítását engedélyezték nekik, bolthajtásos zárt helyiségben. Az ország három rész-re szakadása utáni időkben azonban új kerész-reskedelmi kategóriákat vezetett be Ember Győző. Nagy-kereskedőnek azt tekintett e, akinek a vámértékben kifejezett forgalma meghaladja az 1000 forintot, középkereskedőnek azt, akinek 100 és 1000 forint között van, kiskereskedőnek pedig azt, akinek 100 forint alatt i a forgalma. Ember Győző: Magyarország i. m. 243.; Bessenyei József: Menekültek i. m. 26.

18 Pl. SAB PTr MMTr Missiles Nr. 2351. fol. 266–267. 1561. január 3., Tolna. Fár Lőrinc Tolna város bírája Kalmár Imrének Nagyszombat város bírájának, vagy SAB PTr MMTr Missiles Nr. 2398. fol. 313–314., 1561 november 13., Tolna. Nagy Antal Tolna város bírája Nagyszombat város tanácsának.

19 Péter Katalin: Nők önállósága, férfi ak önállósága a társadalomban. Rubicon 12, No. 6 (2001): 20–24.

20 SAB PTr MMTr Missiles Nr. 2857. fol. n. 1569. július 11., Sasvár. Czobor Imre Nyilas Istvánnak Nagy-szombat város bírájának.

21 Péter Katalin: Házassághalmozók. Előkelő nők házasságai a kora újkori Magyarországon. Rubicon 19, No. 5 (2008): 72–77.

22 Nem azonos báró Erdődy Pálff y Tamással.

micae2book.indb 181

micae2book.indb 181 2013.01.21. 21:20:152013.01.21. 21:20:15

182

özvegye, Ilona asszony 1581-ban kelt testamentuma, amelyben összesen 40 adósáról olvashatunk, akik több mint 2300 forintnyi összeggel tartoztak neki. A végrendelet sajnos nem utal arra, hogy miből származott ez a rengeteg pénz, csak nagyszombati házról, három lóról, kocsiról, szekérről és veremben lévő búzáról beszél.²³ Ez az összeg azonban kivételesnek tekinthető, mert a többi forrásban található összes adósság nem haladja meg az 500 forintot.

A nők nemcsak elhunyt férjük javait örökölték meg, hanem adósságaikat is. Így lett Pécsi János adósa Ponthor Tamás felesége. Első férje, néhai Mihály deák kért tőle 20 forintot, második férje azonban csak 8 forintot adott meg neki, így Pécsi János a fenn-maradó 12 forintnyi adósság behajtását kérte Nagyszombat város bírájától.²⁴ Érdekes módon a férjnek el sem kellett távoznia az élők sorából ahhoz, hogy felesége örökölje adósságait. Fülöp deáknak elhagyott felesége anyjával együtt azért írt Nagyszombat város tanácsának, hogy tékozló férje 100 forintnyi adósságának rendezésében segítsen.

Tételes felsorolást találunk a levélben arról, hogy férje adósait már addig is mintegy 100 forintt al fi zett e ki.²⁵ Az egyedülálló nőknek nem sok eszköz volt a kezében, ame-lyet az adósság behajtása érdekében bevethett ek volna, így még a férfi aknál is jobban rá voltak szorulva a város bírájának segítségére. Jóindulatuk és támogatásuk megnye-rése létfontosságú volt, amint a néhai Kecskeméti Tóth Antalné leveléből is kiderül, aki a neki járó 487 forintból 100 forintot kész volt Nagyszombat város bírájának adni, ha az eléri, hogy a neki járó összeget megkapja.²⁶

2. Fogvatartás (arestatio)

A levelek tanúsága szerint a gazdasági tevékenységgel kapcsolatos második legna-gyobb probléma a fogvatartás volt, amelyet a magyar törvények többször megtiltot-tak.²⁷ Mint azt a következő néhány példa mutatja, ennek ellenére sok esetben nők árestált szolgálójuk, jobbágyuk szabadon bocsátása érdekében fordultak a város bírá-jához. Bethlenfalvi Th urzó Anna, Báthory András országbíró felesége és Th urzó Elek lánya három Nagyszombatban fogva tartott embere kiszabadításában kérte a bíró se-gítségét. Barát Dénes nagyszombati marhakereskedő tartóztatt a le őket Galántai Tót

23 Németh Gábor: Nagyszombati testamentumok i. m. 78–80.

24 SAB PTr MMTr Missiles Nr. 2893. fol. 435. 1569. szeptember 10., Galgóc. Pécsi János Nyilas Istvánnak Nagyszombat város bírájának.

25 SAB PTr MMTr Missiles Nr. 4187. fol. n. 1588. február 16., h. n., Fülöp deák felesége Nagyszombat város tanácsának.

26 SAB PTr MMTr Missiles Nr. 3715. fol. n. 1581. június 11., Kecskemét. Tóth Antalné Nagyszombat város bírájának.

27 A letartóztatási eljárást részletesen az 1492: 89. tc. szabályozza. Az 1492: 91. tc. pedig kimondja, hogy a polgárok tartozások miatt mást nem tartóztathatnak le. Az 1514: 64. tc. arról rendelkezik, hogy a dézsmálók senkit se tartóztassanak le adósságért.

micae2book.indb 182

micae2book.indb 182 2013.01.21. 21:20:162013.01.21. 21:20:16

183

István tartozása fejében.²⁸ Ebből a példából kitűnik, hogy a fogvatartott embereknek gyakran nem volt semmi közük a fogvatartás okához.

Szentpéteri Borbála, Zay Ferenc édesanyja szolgájának, Szabó Lászlónak az esete sem kevésbé érdekes. Hiába szabadult ki 12 év után a török rabságból, nemsokára – a nála lévő szabadságlevél ellenére – Nagyszombat város bírájának fogságába esett . Az okot egyelőre homály fedi, annyit azonban sejthetünk, hogy értékes szolgálatot nyújthatott , mert több levél is sürgeti szabadon engedését és az őrvistyei Zay családi birtokra való szállítását.²⁹ A szlovák nyelvű misszilisek között találjuk Holicsi Bakics Pé-ter közbenjáró levelét, aki Nagyszombat város bíráját kéri arra, hogy engedje szabadon egyik jobbágyának, egy bizonyos Víteknek az anyját.³⁰ A levelek egy másik csoportjá-ban fenyegetésként, szankcióként emlegett ék a fogvatartást. Leggyakrabcsoportjá-ban akkor, ha adósság késedelmes megfi zetéséről van szó. Ennek a gyakran előforduló jelenségnek egy példája Porkoláb Mártonné lányának, Anna asszonynak levele – akinek nevében a Sforzák győri helytartója írt –, melyben azzal fenyegett e meg Polyak Ambrusné nagy-szombati lakost, hogy – ha a neki adott javakat, 1 gira³¹ ezüstöt, kapcsokat, előkét és lepedőt – nem adja vissza, embert tart meg érte.³² Mint azt már láthatt uk, az ezt tiltó törvények ellenére bevett gyakorlatnak számított , hogy adósság esetén annak rende-zéséig az adóst, annak jobbágyát vagy azzal egy városban lakót fogva tartott ak.

Az arestatióval kapcsolatos misszilisek harmadik csoportjában maguk a nők a fogvatartás alanyai. Az 1555. június 26-án Léván kelt levélben kilenc fogva tartott nagyszombati legény kérte Nagyszombat város bírájának segítségét a szabaduláshoz.

A levél kibocsátói között találjuk azonban Szabó Lőrincnét³³ is, akit nő létére szintén letartóztatt ak.³⁴ Egy másik esetben Kádas Gergelyné Katalin asszony emlékeztett e Nagyszombat város bíráját arra, hogy mivel férje befeketített e jó hírnevét, egy időre a bíró fogságba vetett e, most azonban már ingóságai visszaadása ügyében jár közben.³⁵

28 SAB PTr MMTr Missiles Nr. 1717. fol. 146–147. 1552., Sempte. Bethlenfalvi Th urzó Anna Nagyszombat város tanácsának.

29 SAB PTr MMTr Missiles Nr. 2087. fol. 410. 1555. szeptember 11., Őrvistye. Szentpéteri Borbála Nagy-szombat város bírájának, SAB PTr MMTr Missiles Nr. 2088. fol. 411. 1555. szeptember 13., Őrvistye.

Szentpéteri Borbála Nagyszombat város bírájának.

30 Branislav Varsik: Slovenské listy i. m. 332.

31 Kb. 245,5 gramm.

32 SAB PTr MMTr Missiles Nr. 2086. fol. 469. 1555. szeptember 4., Győr. Korlatüyth Jeronymus Linder Sebestyénnek, Nagyszombat város bírájának.

33 Szabó Lőrinc nagyszombati polgár nevével a levelekben többször találkozhatunk, 1556-ban is őt küldi a város bécsi követségbe Ferenczy Mátyással együtt . SAB PTr MMTr Missiles Nr. 2157. fol. 36. 1556. márci-us 3., Bécs. Ferenczy Mátyás, Szabó Lőrinc Lessempronth Sebestyénnek, Nagyszombat város bírájának.

34 SAB PTr MMTr Missiles Nr. 2057. fol. 275. 1555. június 26., Léva. Szombati legények Linder Sebestyén-nek, Nagyszombat város bírájának.

35 SAB PTr MMTr Missiles Nr. 3210. fol. 289. 1574. január 23., Sempte. Kádas Gergelyné Lethay Katalin Sommer Jánosnak, Nagyszombat város bírájának.

micae2book.indb 183

micae2book.indb 183 2013.01.21. 21:20:162013.01.21. 21:20:16

184

A Magyar Kamara Levéltárában találhatjuk Johann Strauz kamarai tisztviselő le-velét, melyben védelmet kért a maga és rokonai számára a nagyszombati bíró és ta-nács ellen, mert a bíró (Kádas Fülöp, gazdag nagyszombati polgár, kereskedő), amikor Strauz a kamara nevében kölcsönadásra szólított a fel a várost, megtiltott a a polgárok-nak portájuk elhagyását, Strauz anyósát pedig bezáratt a.³⁶

Ezek alapján megállapítható, hogy a nők sem mentesültek a gazdasági élet szankciói alól, sőt egyes esetekben az is elképzelhető, hogy kiváltásuk nagyobb motivációs erő-vel bírt, mint a férfi aké. Arra nem találtam példát, hogy nő tartott volna fogva valakit, ez azonban nem jelenti azt, hogy ez nem történhetett meg. Hiába foglalták tehát tör-vénybe újra és újra a fogvatartás tiltását, mint az említett példákból is láthatt uk, ezek

In document Fiatal történészek dolgozatai a középkori Magyarországról és Európáról (Pldal 177-189)