Az adókedvezmények, mint az állami támogatások egyik formájának helye és szerepe Magyarországon

3.2.1 Állami támogatások szabályozása Magyarországon

A magyarországi támogatási rendszer eltér a többi tagállam rendszerétĘl, mivel többnyire minden támogatást kevés számú célelĘirányzatokon keresztül ítélnek oda, amelyek alapján a támogatást folyósítók pályázati felhívásokon, alprogramokon tesznek közzé. A célelĘirányzatok költségvetését az éves költségvetési törvény állapítja meg, az alprogramok esetében ezt a támogatást nyújtó szervek határozzák meg az általános támogatási programok keretein belül.

Általában a fĘ támogatási programok meghatározatlan ideig maradnak érvényben, az alprogramokat félévente vagy évente változó célkitĦzésekkel és feltételekkel megújítják.

Az államháztartásról szóló 1992.évi XXXVIII.törvény (Áht) módosítása eredményeképpen az állami támogatás nyújtásának tilalma lex generalis-ként lett kimondva, azzal, hogy az egyes mentesítési lehetĘségek kormányrendeletben kerülnek meghatározásra. 2002-tĘl új, a vállalkozásoknak nyújtott állami támogatások tilalma alóli mentességek egységes rendjérĘl szóló 163/2001. (IX.14.) Korm. rendelet lépett hatályba a nyújtható állami támogatások szabályozásáról.

A kormányrendelet alapján a közösségi állami támogatási szabályokat figyelembe véve -meghatározásra kerültek azon támogatási kategóriák és a hozzá tartozó szabályok, melyek az általános tilalom alóli mentesítés hatálya alá tartoznak.

Az Európai Unió szabályozásával összhangban a 163/2001 (IX.14.) Korm. rendeletben meghatározott támogatási kategóriák:

Horizontális célok:

Kutatás-fejlesztés, környezetvédelem, támogatási szempontból kedvezményezett vállalkozások, foglalkoztatás, képzés, megmentés és szerkezetátalakítás

Egyes ágazatok

GépjármĦipar, szénbányászat, acélipar, szintetikus szálipar, hajóépítĘ-ipar, szárazföldi közlekedés

Beruházási és mĦködési támogatások

• horizontális célok alá nem sorolható beruházási cél,

• regionális hátrány csökkentése érdekében nyújtott, idĘben korlátozott, mértékében csökkenĘ mĦködési támogatás.

Egyéb támogatási lehetĘségek

• csekély összegĦtámogatás ( de minimis: 3 év alatt maximum 100.000 euró),

• közszolgáltatás,

• kultúra és kulturális örökség megóvása.

Magyarország teljes területe a SzerzĘdés 87. cikke (3) bekezdésének a) pontjában meghatározott területnek minĘsül. Az ország 7 NUTS II. régióból áll. Öt NUTS II. régióban a nagyvállalatok kezdeti beruházása illetve munkahelyteremtése esetén az elszámolható költségek akár 50%-a támogatható. A támogatásintenzitás felsĘhatára a 85/2004 (IV.19.) Korm. rendelet 30§-a alapján a Nyugat-Dunántúlon 45%, Pest megyében 40%, míg Budapesten 35%. (2002-ben Pest megye még az 50%-os, Budapest a 40%-os támogatásintenzitási értékkel rendelkezett.)

A nemzetgazdasági szempontból kiemelkedĘjelentĘségĦberuházások egyedi támogatása és annak indokai

A magyar gazdaságpolitika stratégiai célja a mĦködĘtĘke-befektetések ösztönzése. A nemzetgazdasági szempontból kiemelkedĘ jelentĘségĦ beruházásokhoz a kormány egyedi döntéssel ítél meg állami támogatást. A nemzeti és közösségi jogszabályok alapján azokhoz a nemzetgazdasági szempontból kiemelkedĘ jelentĘségĦ feldolgozóipari kapacitásokat létrehozó nagyberuházásokhoz, amelyeknek az elszámolható beruházási költsége eléri az 50 millió eurót, valamint azokhoz a regionális szolgáltatóközpontokhoz ahol a beruházás nyomán létrehozott új munkahelyekhez kapcsolódó személyi jellegĦ ráfordítások elérik a 10 millió eurót nyújható támogatás.

Az eltérĘ támogatást az indokolja, hogy ezek a nagyberuházások egyszerre nagyszámú munkahelyet hoznak létre, magas technológiai színvonalat képviselĘ gyártókapacitásokat létesítenek, amelyek nagy hozzáadott értéket teremtenek, és a jelentĘs térségi beszállítói hányadon keresztül olyan gazdaságfejlesztĘ technológiatranszfert valósítanak meg, ami egy méreteiben kisebb vállalkozás nem képes biztosítani. Az így létrehozott regionális szolgáltatóközpontok magas hozzáadott értéket létrehozó világcégek, amelyek többek között a magyarországi magasan képzett, szellemi infrastruktúrára épít, ezzel jelentĘs mértékben hozzájárulnak a diplomás foglalkoztatottság javításához és Magyarország regionális pozíciójának erĘsödéséhez.

Ezek az addicionális hatások, a foglalkoztatás és az infrastruktúrafejlĘdés multiplikátor-hatásai teszik indokolttá a nagyberuházások megkülönböztetett támogatását, hiszen ezek a beruházások jelentĘsen hozzájárulnak egy-egy régió fejlĘdéséhez, a munkanélküliség csökkentéséhez. A nagyberuházókkal folytatott tárgyalások eredményei például a Bosch, Electrolux, ExxonMobil, Denso beruházásai.

3.2.2 Az állami támogatások elemzése Magyarországon

Csak a feldolgozóipari támogatásokat vizsgálva a 22. számú melléklet alapján a támogatások döntĘ hányada regionális támogatásként valósult meg 1996 és 2001 között. A horizontális támogatások fĘleg a kutatás-fejlesztés, kis- és középvállalkozás és a környezetvédelem területére irányultak.

0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%

80%

90%

100%

1996 1997 1998 1999 2000 2001

kutatás-fejlesztés környezetvédelem kis- és középváll foglalkoztatás

képzés egyéb ágazati támogatás regionális támogatás

A feldolgozóipari támogatások megoszlása célterület szerint Magyarországon 1996-2001.

10.sz.ábra Forrás: 22.számú melléklet.

A feldolgozóiparnak nyújtott állami támogatások vizsgálatakor a 23. számú melléklet alapján megállapítható, hogy a csatlakozást megelĘzĘen Magyarországon támogatást elsĘsorban adókedvezmények formájában nyújtott az állam. Az adókedvezmények a teljes támogatás meghatározó hányadát (58-77%) tették ki az 1996-2001 közötti idĘszakot vizsgálva, a másik jellegzetes forma a vissza nem térítendĘ támogatások (13-34%) volt. Kezességvállalást és kedvezményes hitelt ritkán nyújtott az állam.

58,76

1996 1997 1998 1999 2000 2001

adókedvezmény egyéb támogatás

A feldolgozóiparnak nyújtott támogatások megoszlása támogatási formák szerint 1996-2001. (%)11.sz.ábra

Forrás: 23.számú melléklet

A 2001. évet részletesen vizsgálva a 24 A mellékletben Magyarországon a feldolgozóipar, turizmus, szállítás és szénbányászat ágazatban nyújtott támogatások elemzése után azt állapítottam meg, hogy a két meghatározó támogatási forma az adókedvezmény és a vissza nem térítendĘtámogatás.

A feldolgozóiparnak nyújtott horizontális támogatások több mint ¾-e vissza térítendĘ támogatás formájában valósult meg, kiemelten a kutatás-fejlesztés, a környezetvédelem és a képzések célterületen. A kis- és középvállalkozások állami támogatásának tipikus formája az állami kezességvállalás.

Ágazati támogatást a magyar állam 2001-ben már nem nyújtott.

A regionális támogatások 80%-a adókedvezmény, míg 20%-a vissza nem térítendĘtámogatás.

A feldolgozóiparba áramlott állami támogatások 71%-a adókedvezmény formájában valósult meg, míg a vissza nem térítendĘ támogatások aránya meghatározó még 26%-kal, a kamattámogatás és a kezességvállalás nem jutott fontos szerephez.

A nem ipari szektorba irányuló állami támogatások 97%-a vissza nem térítendĘtámogatás, míg emellett az állami kezességvállalás 3%-a jut szerephez.

Magyarországon 2001-ben az összes állami támogatás 58%-a már az Európai Unió által preferált és a fejlett országokra jellemzĘvissza nem térítendĘtámogatás formájában valósult meg, míg az adókedvezmények továbbra is közel 40%-os részarányt képviselnek.

A 24 B melléklet alapján az adókedvezmények 99,99%-a regionális támogatás formájában a feldolgozóiparba áramlott 2001-ben. A vissza nem térítendĘ támogatások negyede a feldolgozóiparba irányult. A vissza nem térítendĘ támogatások ¾-e a nem ipari szektort érinti, amelybĘl nagyobb részt képvisel a vasútnak, míg kisebbet az idegenforgalomnak jutatott összeg.

Az állami kezességvállalás két fĘterületet érintett: a kis- és középvállalkozásokat és a vasutat.

A kamattámogatások teljes összege a kis- és középvállalkozások fejlĘdését támogatja.

Az összefoglaló 24 C melléklet alapján az összes állami támogatás 39%-a a feldolgozóiparnak biztosított regionális támogatás, amelyet adókedvezmény formájában vettek igénybe, a második legmagasabb részarányt a vasútnak juttatott vissza nem térítendĘtámogatások jelentik 33%-kal.

Összefoglalva Magyarországon 2001-ben a támogatások 60%-a már a fejlett országokra jellemzĘ vissza nem térítendĘ támogatás formájában valósult meg. ElĘnye, hogy kiegészíti a vállalkozások lehetĘségeit, segíti mĦködésük megkezdését vagy a fejlesztést, addicionális forrást biztosít. Az adókedvezmények közel 40%-os részarányt képviselnek, amelynek teljes összege a feldolgozóiparba áramlott. Az adókedvezményekkel többségében a tĘkeerĘs vállalkozások tudtak és tudnak élni, akiknek tĘkeereje lehetĘvé teszi, hogy állami támogatás nélkül is megvalósíthassák beruházásaikat, s csak utólag igényeljék azt. Ez világít rá az adókedvezmények egy nagyon fontos tényezĘjére: az adókedvezményt igénybe vevĘ vállalkozások döntĘ többségénél a beruházás állami támogatás nélkül is létrejön, míg a vissza nem térítendĘ támogatásoknál állami támogatás nélkül nem minden esetben biztosítható a megvalósulás.