97 Theilesius ;—Theisz 98 k á i : 1. Urkundentuch zur Geschichte dess
Mediascher Kapitels his zur R e f o r m a t i o n . H e r m a n n s t a d t , 1870. (Werner K á r o l y -ival). — 2. Zur Geschichte der «2 Stühle»
in der zweiten Hälfte des 15. J a h r -hunderts. U. ott, 1876. (Különnyomat a nagyszebeni Archiv. N. F. XI. köteté-ből). — 3. Aus der guten alten Zeit.
Mediasch, 1896. (Különny. a Mediascher Wochenblattból). — 4. Aus den Zeiten Maria Theresias u n d Josef II. Vortrag.
U. ott, 1897. (Különny. a Mediascher Wochenblattból).
Trausch, S c h r i f t s t e l l e r - L e x i k o n 396., 601.
IV. 475. 1.
T h e i l e s i u s György, ev. theologiai hallgató a königsbergi akadémián, Th.
György berethalmi főpap fia. — Mun-k á j a : De Necessitate Cognitionis Satis-f a c t i o n s Christi Meritoriae, Dissertatio . . . Regiomonti, 1642.
Figyelő, X V I I I . 3 8 4 . 1. — Szabó-Hellebranť R é g i M. K ö n y v t á r III. 2. rész.
Theisz Gusztáv, iparegyesületi titkár.
— M u n k á j a : Frühlingsblüthen. Mediasch, (1897. Közlemények). — Szerkesztette és kiadta : Adressenbuch der k. freien Stadt H e r m a n n s t a d t V—X. Jahrg. 1889., 1892., 1895., 1898., 1901., 1904. Hermannstadt.
A m. n. m ú z e u m i k ö n y v t á r példányairól.
Theisz Gyula, bölcseleti doktor, főreál-iskolai tanár, szül. 1855. aug. 13. Szepes-Olasziban ; középiskoláit az eperjesi kol-légiumban kezdte és az iglói főgimna-siumban végezte 1875-ben. Szegény szülők gyermeke lévén és atyját 1868-ban elveszt-vén, egész t a n u l m á n y i ideje alatt a meg-élhetésért küzdött. 1875-ben 300 frt köl-csönpénzzel külföldre ment s egy semes-tert a strassburgi, egyet meg a párisi egyetemen töltött. 1876. okt. 10. tért vissza és tanulmányait a budapesti egye-temen végezve, 1878. m á j . tanári alapvizsgálatot tett. Ekkor Gyulai P á l a j á n -latára nevelőnek ment, de aug. Pákh Károly iglói főgymnasium igazgatójának, volt t a n á r á n a k felszólítására Iglón
gymna-Id. Szinnyei J., Magyar írók. XIV.
siumi segédtanár lett. Až 1878—79. t a n -évet Iglón töltötte és a tanári vizsgá-latot is letette Budapesten a franczia nyelv és irodalomból, mint melléktárgyak-ból pedig a történelemből és földrajzmelléktárgyak-ból.
1879-től a lőcsei állami főreáliskolánál mint a franczia nyelv t a n á r a működött. Jelen-leg a budapesti V. ker. főreáliskola t a n á r a .
— Fordított francziából m a g y a r r a és írt Észrevételeket a franczia nyelv taní-tásához a Tanári Közlönybe (1885.) és a nyelvtanítás r e f o r m j á h o z (1888.), a M.
Paedagogiába (1892. Az idegen nyelv tanításának módszeréről.) — M u n k á i : 1. Franczia nyelvkönyv. Olvasókönyv.
Gyakorlókönyv. Nyelvtan. A reáliskolák III. és IV. oszt. s z á m á r a . Bpest, 1881., 1885. Két kötet. — 2. Petite histoire de la litterature frangaise. Lőcse, Leipzig, 1882 (2. kiadás 1883.).— 3. Rendszeres franczia nyelvtan, a reáliskolák felsőbb osztályai s z á m á r a és m a g á n h a s z n á l a t r a . Bpest, 1884. — 4. Racine ifjúsága. U. ott, 1889.
— 5. Kis franczia nyelvtan. Bpest, 1897.
— 6. Petite Grammaire frangaise. U.
ott, 1897. (2. kiadás 1903., 1904. 3.
kiadás 1908. U. ott). — 7. Franczia nyelv-tan haladottak s z á m á r a . U. ott, 1894. és 1899. (Franczia czímmel is). — 8. Lessing, Minna von Barnhelm. U. ott, 1900.
(Német Könyvtár 4.). — 9. Franczia olvasó- és gyakorlókönyv. I. rész. A reál-iskolák III. oszt. s z á m á r a . U. ott, 1900.
(A franczi elemi nyelvtanfolyamok 3.
kiadása.) A III. és IV. oszt. s z á m á r a . 4.
teljesen átdolgozott kiadása 7 képpel.
U. ott, 1900. — 10. A franczia nyelv középső tanfolyama. Olvasókönyv. Gya-korlókönyv. Szókönyvecske. A leány-iskolák III. és IV. oszt. s z á m á r a . U. ott, 1900. (A III. oszt. s z á m á r a . 4. kiadás 14 képpel és 1 térképpel. U. ott, 1904.
Fr. cz. is. 2. kiadás. U. ott, 1904. és 1907.).
— 11. A franczia nyelv elemi tan folyama. Olvasókönyv. Gyakorlókönyv.
Nyelvtani táblázatok. Szókönyvecske. Fo-netikus szövegek. A leányiskolák II. oszt.
4
99 Theisz 100 s z á m á r a . 3. kiadás. U. ott, 1901. (Franczia
cz. is. 2. kiadás. 1897. 'és 1899., 3. k.
1901., 4. k. 1904., 5. k. 1906., 6. k. 1907., 7. k. 1908.). — 12. Franczia olvasó- és gyakorlókönyv III. része a XVII., XVIII.
és XIX. század képes irodalomtörténete szemelvényekkel. A reáliskolák sz. U. ott, 1901. — 13. A franczia nyelv felső tan-folyama. Szemelvények a XVII., XVIII, és XIX. század nagy Íróiból, irodalom-történeti magyarázatokkal és 27 arcz-képpel. U. ott, 1901. (2. k. 1907.). — 14. Franczia-magyar és magyar-franczia szótár I. kötet. U. ott, (1902. Matskássy Józseffel. Fr. czímrnel is). — 15. Schiller, Wilhelm Tell. U. ott, 1903. (Német Könyv-tár 10.). — 16. Franczia olvasó• és gya-korlókönyv. Második rész. A reáliskolák IV., V. és VI. osztálya s z á m á r a . 2. kiadás.
U. ott, 1904. — 17. A német nyelviskola.
I. rész. Kezdők számára. A gymnasiumok és polgári fiúiskolák III. és IV., a reál-iskolák, felsőbb leányiskolák I. és II. oszt.
s z á m á r a . U. ott, 1906. Hat képpel. — 18. Német nyelviskola. (Deutsche Sprach-lehre).Haladók s z á m á r a . . . U. ott, 1908.
A isiUngstein K ö n y v é s z e t e . — Schuck Béla, Kereskedelmi iskoláink. Bpest, 189b". 30. 1. — Pallas Nagy Lexikona X V I . 142., X V I I I . 710. 1.
— M. Könyvészet 1 9 0 1 — 1 9 0 8 . — Petrik. M.
K ö n y v é s z e t 1886—1900. — Corvina 1909. 18., 28. sz. — A m. n. múzeumi könyvtára példá-nyairól és önéletrajzi adatok.
Theisz János, főreáliskolai tanár, szül.
1850. P o z s o n y b a n ; tanult u. ott 1871-ig;
1872 — 75. a bécsi egyeLemen volt böl-cselethallgató ; 1882. tett tanári vizsgát a történelemből és f ö l d r a j z b ó l ; 1875 óta állami főreáliskolai t a n á r Pozsonyban, hol egyszersmind a kereskedelmi aka-démiában mint bejáró a földrajzot tanítja.
Rendkívüli tárgya a gyorsírás. — Mun-k á j a : Gyorsirási olvasóMun-könyv Gabels-berger-Markovics rendszere szerint, kez-dők s z á m á r a . Pozsony, 1887. — Nevét Theissnek is írják.
A pozsonyi állami főreáliskola Értesítője 1895., 113., 1900. — Petrik. M. K ö n y v é s z e t
1886- 1900. — Kalmár Elek. Tanári N é v k ö n y v . Lőcse, 1907. 244. 1.
Theisz Márton Lajos, evang. lelkész, szül. 1799. szeptember 11. Matheoczon (Szepesm.); miután t a n u l m á n y a i t Kés-m á r k o n és Eperjesen elvégezte, ez utóbbi helyen nevelőséggel foglalkozott, míg 1824 n y a r á n Gölniczbányán igazgató-tanító, p á r év múlva pedig első lelkész lett, hol 1832. j a n . 16. meghalt. — Mun-kái: 1. Antrittsrede... Kaschau. (Instal-lation des a n der evang. Schule zu Göllnitz neu e r w ä h l t e n Rectors . . . Ge-feyert den 11. u n d 12. July 1824. cz.
munkában). — 2. Andachtsbuch für die evang. Jugend. U. ott, 1827. Aczélm.
képpel. — 3. Religionsbuch für die ev.
Jugend. U. ott, 1828. — 4. Mit Gott!
Für König und Vaterland! eine Bergpre-digt . . . in Gölnitz den 27. Sept. 1829.
U. ott. 1830. — 5. Eine apostolische Ermunterung zur bevorstehenden 300 jährigen Jubelfeier der Uebergabe der Augsburgischen Confession, in einer Pre-digt a m 25 May 1830. zu Dobschau.
U. ott, 1830. — 6. Die Augsburgische Confession ... mit beigefügten Erklärun-gen und einer historischen Einleitung.
U.ott, 1830. (Ez ellen írta Skalnik F e r e n c z : Darstellung der katholischen Glaubens-lehre. Kaschau, 1831. cz. munkáját.). — Egyházi énekeket is szerzett, melyek m a is használatban v a n n a k .
Petrik Bibliogr. — Weber S., Eh renhalle verdienstvoller Zipser, Iglo, 1901. 164. 1. — Zoványi Jenő, Theologiai ismeretek Tára III.
316. 1.
T h e i s z Mihály Gottlieb, orvosdoktor, a nagyszebeni tanács szónoka, Th. Mihály szász-sebesi ev. lelkész fia, szül. 1718.
decz. 18.; tanult a j e n a i egyetemen 1737-től, Lipcsében 1740-ben és azon évben Halléban orvosdoktorrá avatták.
Nagyszebenben volt gyakorló-orvos, hol 1766. okt. 10. meghalt. — M u n k á j a : Dissertatio inaug. medica, exhibens spe-cimen P a t h o l o g i c o - T h e r a p e u t i c u m , in
101 Th ei sz—T h ewre wk 102 času q u o d a m terrificis motibus
compli-c a t e . . . An, 1740. dieb. Apr. Halae-Magd.
Trausch, Schriftsteller-Lexikon. III. 307. 1.
— Szinnyei K ö n y v é s z e t e .
Theisz Sámuel, hirlapíró és szerkesztő, szül. 1846. ápr. 12. Nagy-Szebenben;
s z ü l ő v á r o s á b a n tanult a reáliskolában;
a z u t á n ácsmesterségre adta magát. 1861.
Bécsben és Holzmindenben mesterségé-ben tökéletesítette magát. P á l y á j á v a l elé-gedetlen lévén, Bécsben a Konrád-féle színésziskolában képezte magát. 1869—
1886. színész volt. 1887. júl. 1. belépett a Chemnitzer Generalanzeiger és társ-lapjának, a Landbotenak szerkesztősé-gébe és 1894-ben ezen lapok főszerkesz-tője lett. — Czikkei a Siebenbürgisch-Deutsches Tageblattban (1884—85. Er-lebnisse aus m e i n e m Bühnenleben); sok elbeszélést írt az erdélyi népéletből: a Buch für Alle, Berliner Sonntagsblatt, Neue Blätter, Illustrirte Chronik der Zeit, Siebenb. Deutsches Tageblatt czímű hír-lapokba és a nagy-szebeni Volks-Kalen-derbe.
Trausch, Schriftsteller-Lexikon III. 476. 1.
T h e o d a t i Ferencz, Jézus-társasági ál-dozópap és tanár, szül. 1643. aug. 15.
K a s s á n ; 1660. okt. 12. lépett a rendbe és 23 évig tanár volt a h u m a n i ó r á k osz-t á l y á b a n ; miuosz-tán n é h á n y évig hiosz-tszónok volt, n y u g a l o m r a tért. Meghalt 1708.
febr. 19. Győrben. 1699. nevét Schardra változtatta. — Munkái: 1. Certamen ante c o r o n a m . Orationes. Leutschovíae, 1675.
— 2. Corona Apostolico-Basilica, S e u : S. S t e p h a n u s I. Apostolus & Rex Unga-riae . . . 1679. (Kassa. Névtelenül). — 3.
Flexas l u s u u m poeticorum. Cassoviae, 1681. (Székely Ferencz jezsuitának is tulajdonítják). — 4. Corona Stellarum XII. Sive Orationes XII. De Magistra Sapientiae . . . Tyrnaviae, 1682. (Név-telenül).
Stoecier, S c r i p t o r e s 364. 1. — Szabó Károly, R é g i M. Könyvtár II. — Sommervogel., Biblio-théque-Bibliograpliie VII. 1964.
Theodorovics Anasztáz. L. Tomori.
Theodorovits Máté, vingai (Temesm.) gyógyszerész. — Munkája : Gyógyszeres értekezés a sósavas dárdacsról (murias stibii) és a folyó aleczetsavas ólmacsról, vagy ólom eczetről (subacetas plumbi liquidus). Pest, 1836.
Szinnyei Könyvészete.
Theone. L. Artner Teréz.
Theschedik. L. Tessedik.
Thewrewk Árpád (ponori), nyug. fő-gymnasiumi tanár, Thewrewk József és Ax Mária fia, szül. 1839. decz. 30, Po-zsonyban ; a gymnasinm első osztályát szülővárosában, a többi osztályokat a kegyesrendiek pesti f ő g y m n a s i u m á b a n végezte; ugyancsak a pesti egyetemen iratkozott be a classica-philologia hall-gatójának. H á r o m évig magánintézeti nevelő volt. 1862—69-ig az eperjesi kir.
kath. főgymnasi umban tanított, hol m a g y a r önképzőkört és ifjúsági könyvtárt léte-sített ; 1867. márcz. t a n á r i vizsgát tett a classica-phylologiából, német nyelvből és irodalomból. 1869. okt. 9-től 1872.
okt. 2. Pozsonyban, 1872—89-ig a buda-pesti II. ker. g y m n a s i u m b a n t a n á r k o d o t t ; azontúl a budapesti II. ker. főreáliskolá-ban tanított. Több izben tett nagyobb külföldi t a n u l m á n y u t a t , jelesül 1874., midőn görög tanügyi t a n u l m á n y a i n a k érdekében fölkereste Olaszországot, m a j d 1877—78. mikor Németországot utazta be, hosszabb ideig tartózkodva Lipcsében, Drezdában és Berlinben; az utóbbi helyen fölfedezte II. Lajos magyar királynak leg-régibb nürnbergi arczképét. A Garay Dános-Társaság első alelnöke is volt.
Meghalt 1903. nov. 4. Budapesten. — Czikkeket írt a Figyelőbe (1871., 1874. és 1876.), a Kelet Népébe (1876. 359. Ungvár-némethi Tóth L.) a Képes Családi Lapokba (1882., 1883., 1888.); az Egyetemes Philo-logiai Közlönybe (1881. T a m a s k ó István 1801—1881.); a Közoktatásba (1882. 25.
sz. Verses szabályok, a latin nyelvre vonatkozó szabályokról); a Haza és
Kiil-4*
104 Thew ľrewk 114
földbe (1885. Dácia és P a n n ó n i a , A Har- ' pia-sirtorony X a n t h o s b a n . Dionysus és a rablók. H y m n u s Homericus, ford. sat.
1886." A latin és görög nyelv sat.); a Fővárosi Lapokba (1885. 265. sz. Egy nagy halott kutatása, Petőfi s i r j á r ó l ) ; a Közoktatásba (1885., 1887., 1888. Illő iskolai olvasmányok-e Arany b a l l a d á i ! ) ; a Vasárnapi Újságba (1901. 26. sz. Mária Terézia és József császár ereklyéi) sat.
— Munkái: 1. Latin nemi szabályok m a g y a r versekben. Kassa, 1964. — 2.
Tövisek. Pest, 1865. — 3. Német tan-és olvasókönyv. Bevezettan-ésül az ú j a b b német irodalomba, felsőbb tanodák szá-m á r a . U. ott, 1871—73. Két kötet. (II.
2. kiadás. Bpest, 1875.). — 4. Pandora.
A nagy-idai czigányok. Hősköltemény 4 énekben. Irta Arany János. Megbírálta.
Első füzet. Pozsony, 1872. — 5. Nyilt szó ifj. Szalavári úrhoz. A «Pandora»
melléklete. U. ott, 1872. — 6. Faludi Ferencz mezőnyei. A m e z ő n y r e és ki-válóbb mezőnyírókra vonatkozó érteke-zéssel. Bpest, 1875. — 7. A görög szinpad gépei. U. ott, 1875. (Németül is megjelent).
— 8. Theognis. U. ott, 1875. — 9. Mire való a görög n y e l v ? Bizalmas levelezé-sek, melyeket egy titkos levéltárban föl-fedezett. U. ott, 1875. — 10. Kupak Gáspár phlegmája. Humoreszk. Meg-bírálta. U. ott, 1876. — 11. Egy magyar mint görög versíró. U. ott, 1877. (Kül.
ny. a Nyelvtud. Közleményekből). — 12. A magyar zene r h y t m u s a . 2. j a v . kiadás. U. ott, 1881. — 13. Petőfi-é vagy A r a n y ? U. ott, 1881. — 14. A Petőfi-szobor leleplezésének emlékére.
U. ott, 1882. — 15. Agnes asszony. A r a n y Jánostól. Értekezés. U. ott, 1882. — 16.
Magyar nyomtatott m u n k á k a XVI. és XVII. századból. Ismerteti. U. ott, 1882.
— 17. Magyar nyelvészeti adalékok.
U. ott. 1883. — 18. Simonyi nyelvtana.
Kritikai t a n u l m á n y . U. ott, 1883. — 19.
Önkénytes-e vagy önkéntes? U. ott, 188£.
Nyelvészeti czikk. (József főherczeg
leve-lével). — 20. Állatkínzás és állatvédelem.
U. ott, 1887. — 21 .A dohányzás veszélyei, tekintettel a tanulóifjúságra. I. rész. U.
ott, 1888. — 22. A dohány méreg! «A d o h á n y z á s veszélyei» 2. és 3. füzet . . . U. ott, 1888. — 23. Az internátus. Sza-tíra. (Jegyzetekkel). U. ott, 1888. (Név-telenül). — 24. Uj hangok. Allatelegiák, szatírák s másfélék. U. ott, 1894. — 25.
Korunk szívműveltsége. U. ott, 1895. — 26. Az első szerelmes levél. Monolog hölgyeknek. U. ott, 1893. és 1904. (Mo-nologok 55.). — 27. Petőfi I. füzet. U.
ott,j 1900. — 28. Ein preisgekröntes TJni-cum. U. ott, 1896. Simonyi megjegyzése.
(M. Nyelvőr). — 29. Haza — Szabadság.
U. ott, 1906. — Szerkesztette a Haza és Külföld cz. t u d o m á n y o s és kritikai folyó-iratot 1885—86-ban Budapesten.
Moenich- Vutkovich, Magyar írók N é v t á r a . P o z s o n y , 1876. 579. 1. — Petrik Könyvészete és M. K ö n y v é s z e t 1886—1900.— Kiszlingstein K ö n y v é s z e t e . — Schönwitzky Bertalan, A p o -z s o n y i kir. kath. f ö g y m n a s i u m története.
P o z s o n y , 1896. — Pallas Nagy Lexikona X V I . 149. 1. — Vasárnapi Újság 1903. 45. s z . ( N e k r . ) és g y á s z j e l e n t é s .
Thewrewk (Török) Aurél (ponori), orvosdoktor, egyetemi rendes tanár, és volt rektor, m . kir. udvari tanácsos, a m. tudom. Akadémia lev. tagja, előb-binek testvéröcscse, szül. 1842. febr. 13.
P o z s o n y b a n ; T. azért változtatta család-j á n a k régi történeti helyesírását Törökre, mert a praktikus irányú orvosi p á l y á r a lépett.; gymnasiumi tanulmányait Pesten végezte, az orvosi tanfolyamot pedig Bécsben. 1867—69. Jendrassik tanár mel-lett a pesti egyetem émel-lettani tanszékénél mint tanársegéd m ű k ö d ö t t ; 1869. kinevez-ték a kolozsvári orvossebészi akadémiá-hoz az elméleti orvostan rendes tanárá-n a k ; 1872. pedig ugyatanárá-ncsak Kolozsvárra az élettan egyetemi rendes t a n á r á n a k . Az 1880. évet Párisban töltötte, hol a Broca Páltól alapított embertani intézet-ben dolgozott. 1881 őszén őt nevezték ki a r r a az embertani tanszékre, melyet
105 Thew ľrewk 114 a budapesti egyetemen akkor szerveztek
s a melyen m a is működik. Az általa berendezett budapesti embertani intézet é s m ú z e u m külföldön is előnyösen isme-retes és a m o d e r n anthropologiát a m a g y a r társadalom körében ismeretessé tudta tenni. A m. tudom. Akadémia 1892.
m á j . 5. levelező tagjának választotta;
több külföldi t u d o m á n y o s társaságnak rendes, illetve levelező tagja. 1898. meg-kapta a III. oszt. vaskorona-rendet. — Czikkeit és munkáit felsorolja Horváth Ignácz a Budapesti kir. m . tud. egyetem bölcsészeti k a r á n a k irodalmi m u n k á s -sága 1780—1895. Bpest, 1896. cz. mun-k á j á b a n a 440—444. 1. és a M. t u d o m . Akadémiai Almanach 1894 óta. — Mun-kái: 1. Az ' izomidegek végződése. Pest, 1866. — 2. Dr. Wundt élettanának kézi-k ö n y v e . Ford. U. ott, 1868—69. kézi-két kézi-kötet.
— 3. Az emlékezőtehetség mint a szer-vezett a n y a g működése. Hering tanár után. U. ott, 1871. — 4. Der feinere Bau des Knorpels in der Achillessehne des Frosches. Würzburg, 1872. (Kül. ny. a Verhandlungen der p h y s . - m e d . Gesell-schaft N. F. V. kötetéből). — 5. lieber
•den Bau der Nervenfaser. U. ott, 1872.
(Kül. ny. ugyanazon munkából). — 6.
Dolgozatok a m. kir. tudom.-egyetem élet-szövettani intézetéből. I. Az állati szervezetnek élő alakegységei. Tanul-m á n y az állati sejtelTanul-mélet felett. Kolozs-vár, 1876. — 7. Az életerő és az orvos-tan mai iránya. U. ott, 1880. (Ennek függeléke: A kozmologiai problémának mint a tapasztalati természetbúvárlat ulolsó kérdésének fejtegetése, vonatko-zással a szerves világ erőnyilvánulásai-nak alaptörvényeire). — 8. Dr. Topinard Pál: Az Anthropologia kézikönyve, Ford.
Bpest, 1881. (Pethő Gyulával). — 9. Sur le crâne d'un j e u n e Gorilie du Musée Broca. Paris, 1881. (Kül. ny. a Bulletin de la Société d'Anthopologie-ból).;— 10.
A betegségek u r a l m a a föld népe közt.
Bpest, 1884. (Kül. ny. a Természettud.
Közlönyből). — 11. Darivin: Az ember s z á r m a z á s a és az ivari kiválás. Ford.
U. ott, 1884. Két kötet. (Entz Gézával).
— 12. lieber ein Universal-Kraniometer.
Zur R e f o r m der Kraniometrischen Me-thodik. Leipzig, 1888. — 13. Az ájnók.
Egy ősi e m b e r f a j t á r ó l Ázsia keleti szélén.
Anthropologiai t a n u l m á n y . U. ott, 1889.
(Kül. ny. a Bud. Szemléből). — 14.
Grundzüge einer system, k r a n i o m e t r i e . . . Stuttgart, 1890. -h- 15. Heber eine neue Methode den Sattelwinkel zu messen.
Leipzig, 1890. (Kül. ny. az Internat.
Monatschrift für Anatomie und Phy-siologie VII. kötetéből). — 16. Egy Jézó szigetbeli á j n ó k o p o n y á r ó l . . . Bpest, 1892.
(Kül. ny. gr. Széchenyi Béla: Keletázsiai utazások t u d o m á n y o s eredményei czímű munkából). — 17. Jelentés III. Béla király és neje test-ereklyéiről. U. ott. 1893.
(Értekezések a természettudomány köré-ből XXIII. 4.). — 18. Adatok az ember-szabású lények k o p o n y a - a l a k u l á s á h o z . U. ott, 1894. (Értek, a term. tud. kör.
XXIII. 10.). — 19. Adatok az Árpádok testereklyéinek embertani búvárlatához.
U. ott, 1894. (Értek, a term. tud. kör.
XXIII. 9.) — 20. Esdő szó a m a g y a r nemzethez. A honalapító királyok emlékei iránt való kegyelet ügyében III. Béla király halálának 701. évfordulója alkal-mából. U. ott, 1897. — 21. Emlékirat egy a Szent-Gellért-hegyen építendő orszá-gos P a n t h e o n tárgyában. U. ott, 1897.
(Benyújtotta a képviselőháznak az Or-szágos Nemzeti Szövetség). — 22. A Lombrosoféle bűnügyi embertan a l a p -eszméjéről. U. ott, 1906.
h'iszlingstein K ö n y v é s z e t e . — Pallas Nagu Lexikona X V I . 312., X V I I I . 4 6 5 . 1. — ľetnk M. K ö n y v é s z e t 188(5—1900.
Thewrewk Emil (ponori), bölcseleti doktor, m. kir. udvari tanácsos, egye-temi rendes tanár, a m. tud. Akadémia tiszteleti tagja, előbbinek testvérbátyja, szül, 1838, febr. 10. P o z s o n y b a n ; a gymnasium alsó osztályait Pozsonyban,
108 Thew ľrewk 114
a felsőbbeket Pestén végezte, 1857. pedig a pesti egyetemre iratkozott be. 1859.
külföldi ösztöndíjjal Grazba ment, hol Tangel és K a r a j á n élőadásait h a l l g a t t a ; e mellett a z o n b a n összehasonlító nyelvé-szettel is foglalkozott. Grazból Bécsbe ment, a hol Bonitz, Valen és Hoffmann vezetése alatt fejezte be szaktanulmányait. Tanári működését a budai egyetemi f ő g y m n a -s i u m n á l kezdette meg; 1872. a budai József-műegyetem hívta meg a magyar nyelv és irodalom tanszékére, niajd m i u t á n ezt nem fogadta el) 1874. márcz.
10. a berlini philologiai társaság meg-választotta tagjának ; ugyanezen évben a budapesti egyetemhez nevezték ki a classica-philologia rendkívüli t a n á r á v á és 1877 óta ugyanezen szaknak rendes t a n á r a . Mint ilyen nagy tevékenységet fejtett ki a classika-philologiának Magyar-országon való fellendítése körül. 1874.
aug. 8. megalapította a budapesti philo-logiai társaságot, melynek elnöke, majd tiszteleti elnöke lett. Ebbeli működésével kapcsolatosan megalapította és hosszú ideig szerkesztette az Egyetemes Philo-logiai Közlönyt. A m. tudom. Akadémia 1872. máj. 24. választotta levelező tag-j á n a k (1884. tag-j ú n . 5. lett rendes és 1906.
márcz. 23. tiszteleti tag); a Kisfaludy-társaságnak (1885-től) rendes, a M. Nép-rajzi Társaság választmányi tagja s még több hazai s külföldi t u d o m á n y o s tár-sulatnak tiszteleti, illetve rendes tagja.
1893. József főherczeg képviseletében ő vezette a magyar philologusokat a bécsi vándorgyűlésre, melynek tudósai előtt beszámolt Festus-tanulmányainak ered-ményéről. Az 1899—1900 tanévre a buda-pesti egyetem rektorává választotta. 1899.
nov. a Mensa Academica-ra 200 koronát adományozott. A budapesti philologiai társaság alapításának 25. évfordulója al.
kalmából (1900. jan.) őt, mint a társa-ság alapítóját s negyedszázados elnökét ünnepelte és az Egyet. Philol. Közlöny 1900. 1. ünnepi füzetét neki szentelte.
1901. megkapta a m. kir. udvari t a n á -csosi czímet. — Czikkeinek j e g y z é k e megvan a Horváth Ignácz, A kir. m. tud.
egyetem bölcsészeti karának Irodalmi Mnkássága 1 7 8 0 - 1 8 9 5 . Bpest, 1896. ez.
m u n k á j a 428—433. 1. és a M. Akadémia A l m a n a c h j á b a n 1873 óta. — Munkái: 1.
P . Th. Emil Nyelvgyakorlatai. Posony, 1848. — 2. Józsa.- Költemények. A költő arczképével. U. ott, 1862. — 3. Homér Iliasa. Iskolák s z á m á r a magyarázta. L ének. U. ott, 1862. — 4. P . Vergilii Maronis Aeneidos liber II. Iskolák s z á m á r a magyarázta. Ex Ribbecki recen-sione recegnovit et perpetua a n n o t a t i o n e illustravit! U. ott, 1863. — 5. Homér Iliása. Műfordítás VI. ének. U. ott, 1865.
— 6. Homér Iliasa. Iskolák s z á m á r a magyarázta. VI. ének. U. ott, 1865. — 7_
A hang mint műanyag. Költészet-zené-szeti értekezés a magyar zene eredeti voltának bebizonyításával. U. ott, 1866.
— 8. A budapesti tanári egylet tantervi bizottságának munkálata. Szerk. U. ott, 1867. — 9. Római és görög pénzszámí-tás. U. ott, 1868. — 10. .4 nyelvészet mint természettudomány. U. ott, 1869.
— 11. A nyelv optikája U. ott, 1870. —-12. Cornelius Tacitus Germaniája. Ma-gyarázta. U. ott, 1871. — 13. A gyer-meknyelvről. U. ott, 1871. — 14. A helyes magyarság elvei. U. ott, 1873. (A Mar-czibanyi díjjal jutalmazott pályamű.). — 15. Codex Festi Breviati Corvinianus.
Bpest, 1878. (Különny. a Nyelvtud. Köz-leményekből). — 16. Aristophanes víg-játékai. Ford. Arany János, sajtó alá rendezte, Aristophanes életrajzával, az egyes darabokhoz való bevezetésekkel s az egész fordításhoz való glossariummal ellátta. U. ott, 1880. — 17. Danielis Bersenii Poetae Eclogae. Latinis versibus redditae ab Stephano Tamasko. Edidit.
U. ott, 1880. — 18. A magyar zene r h y t m u s a . 2. j a v . kiadás. U. ott. 1881.
(Előbb a Nyelvtud. Közlemények X. kö-tetében). — 19. Anakreon, görögül és
109 Thew ľrewk 114 magyarul. Ford, bevezetéssel és
jegyze-tekkel ellátta. U. ott, 1885. (Görög és latin remekírók I. Ugyanaz görög szöveg nélküli kiadásban is. U. ott, 1885.). — 20. Cicero élete és Verres elleni beszé-dei. T. előadásai u t án jegyzé Faragó J á n o s . U. ott, 1886. (Kőnyomat). — 21. Czigány nyelvtan R o m â n o csibá-kero sziklaribe. Irta József főherczeg.
Sajtó alá rendezte, bevezetéssel és «Iro-dalmi Kalauz»-zal ellátta. U. ott, 1888.
— 22, Tacitus. T. előadásai. Kiadja Soós József. U. ott, 1888. (Kőnyomat).
— 23. Római régiségtani és mythologiai fejtegetések különös tekintettel Festusnak
«De signiíicatione verborum»-jára. K i a d j a Soós József." U. ott, 1888. (Kőnyomat).
— 24. Bibliotheea scriptorum Graecorum et R o m a n o r u m in usum scholarum edita c u r a n t e . . . U. ott, 1889. — 25. Sexti Pompei Festi de v e r b o r u m . significatu quae supersunt cum Pauli epitome. Pars I. U. ott, 1889. (A Marczibányi díjjal koszorúzott akadémiai kiadvány). — 26.
A magyar zene t u d o m á n y o s tárgyalása.
U. ott, 1890. (Ért. a nyelv- és széptud.
kör. XV. 7.). — 27. Ö cs. és kir. Fen-sége Margit Klementina főherczegnőnek 1890. évi júl. 15-ike emlékére. U. ott, 1890. (Nászköltemény). — 28. Görög anthologiabeli epigrammák. Görögül és magyarul. Ford. bevezetéssel és jegy-zetekkel ellátta. U. ott, 1891. (Görög és latin remekírók IX. [Ugyanaz görög szö-veg nélküli kiadásban is]. U. ott. — 29.
A magyar alkotmány visszaállításának s I. Ferencz József Ő Felsége megkoro-n á z á s á megkoro-n a k megkoro-negyedszázados emlékümegkoro-nmegkoro-ne- emlékünne-pére. U. ott, 1891. — 30. Tóth Lörincz Kist'aludy-társaságbeli tagságának ötven-éves j u b i l e u m á r a 1891. decz. 9. U. ott, 1891. — 31. A budapesti várbeli Kaszinó fennállásának ötvenéves j u b i l e u m á r a 1891. m á j . 26. U. ott, 1891. — 32. Görög mythologia. Th. előadásai után kiadták Máté Lajos és Illyefalvi Aladár. U. ott, 1891. (Kőnyomat); — 33. József főherczeg
honvédparancsnoksági j u b i l e u m á r a . . U.
ott, 1893. — 34. Ö Fenségeik József Ágoston s Auguszta menyegzőjére. U.
ott, 1893. — 35. Codex Festi F a r n e s i a n i XLII tabulis expressus. U. ott, 1893. — 36. Livius. T. előadásai után kiadja Dánczer Béla. U. ott, 1894—95. (Kő-nyomat). — 37. Elnöki beszédei, melyek-kel a budapesti philologiai társaságnak 1875—1895. évi közgyűléseit megnyitotta.
U. ott, 1897. F é n y n y o m . beszéddel és aláírással. — 38. A nyelvtudomány és philologia története egyetemünkön. Be-széd, melylyel a budapesti m. kir. tudo-mány-egyetem rektori székét az 1899ţ—
1900. tanév ünnepies megnyitásakor 1899.
okt. 1. elfoglalta. U. ott, 1899, — 39.
Egyetemünk külső története. Ünnepi be-széd, melyet 1900. év m á j . 13. a buda-pesti kir. magyar tudomány-egyetem újjá-alakításának CXX. évfordulója alkalmából mondott. U. otţ, 1900. — 40. Római irodalomtörténet. T. előadása után kiad-ták Freitag János és S a m u János. U. ott 1900. (Kőnyomat). — 41. Gyermeknyelv és gyermeklélek. U. ott, 1905. (Különny.
a M. Nyelvből). — 42. E gyetemibezédei.
U. ott, 1905. — 43. Romeros Iliasa.
Ford. jegyzetekkel és bevezetéssel ellátta.
Első kötet I—VI. ének. U. ott, 1906.
(Görög és latin remekírók). — 44. József főherczeg emlékezete. U. ott, 1906. — Kiadta : Bibliotheea Scriptorum Grae-c o r u m et R o m a n o r u m in u s u m sGrae-cholarum, 1890 óta Budapesten.
J/. T. Akadémia. Almanachja 1873. 334., 1874.
115., 19u9. 8 3 . 1. — Magyarország és a y agy-világ 1874. 30. SZ. a r c z k . — Moenich-Vutkoich, M a g y a r í r ó k N é v t á r a . P o z s o n y , 1876. 555. 1.
( C z i k k e i n e k j e g y z é k é v e l ) , — Petrik K ö n y -v é 8 z e t e é s M. K ö n y -v é s z e t 1886—1900. — Buda-pesti Hirnök 1888. 1. s z . a r c z k . — Akadémiai Értesítő 1890. 17. SZ. — Pallas Nagy Lexikona X V I . 150., X V I I I . 701., I I . P ó t k ö t e t 1904.
725. 1- — Unitárius Közlöny 1897. ( B r a s s a i ) . . — Ország- Világ 1899. 37. SZ. a r c z k . —
Buda-pesti Hirlap 1899. 313. s z . — Vasárnapi Újság 1900. 3 . s z . a r c z k , — Thewrewk Emil. N a g y -v á r a d , 1900.
112 Thew ľrewk 114
Thewrewk István (ponori), hírlapíró, előbbinek fia, szül. 1863. júl. 28. Pestén, hol a gymnasium nyolcz osztályát vé-gezte, m a j d až egyetemen a bölcseleti szakot. A zenei p á l y á r a akart lépni és mint a magyar daloknak előadója a zongorán több vidéki h a n g v e r s e n y e n ara-tott tetszést. Később mégis író és hírlap-író lett. Az egyetem elvégezte után vi-dékre került újságírónak. Szegeden, Ara-don, Békés-Csabán, N ag y v ár a d o n és Győrött működött hosszabb-rövidebb ideig, mint az ottani lapok m u n k a t á r s a és fe-lelős szerkesztője; de mindig inkább író volt mint szerkesztő. 1897. kinevezték tollnoknak a győri tankerületi főigazga-tósághoz. Évek óta súlyos betegsége miatt hivatalától és az írói pályától megvált.
— Czikkeket, kisebb elbeszéléseket, raj-zokat írt a következő h í r l a p o k b a : Ma-gyarország és a Nagyvilág (a 70-es évek végén), Képes Családi Lapok (1881—82., 1885., 1889., 1893. József főherczeg mint szakács). P. Hírlap (1882. 282. Petőfi érdemkeresztje), Arad és Vidéke (1890.
I., rajzok, tárczák), Alföld (1892. 1. sz.
Csiky Gergelyhez az édes atyja), Ország-Világ (1895. rajza), a Nemzeti Újság (1896.
39. sz. Egy budapesti z o n g o r a m ű v é s z : Deutsch Willy), Felvidék(1899.12. Perosi), Uj Század (1899. 10. sz. Petőfi háziúr), M. Géniusz (1892. 11. sz. Bartók Lajos), Nagyvárad (1899. 309. Irodalmi sikerek : Bródy Sándorról), Nagyváradi Napló (1900. 19. Magyar zene, 112. Munkácsy-képek Nagyváradon, 1901. 77. Gárdonyi Géza), Mosonvármegye (1900.1. sz. Jókai és az aradi nők), Vasárnapi Újság (1901.
József főherczeg a kisjenői vadászaton, 190L 44. Magyarország elmebetegügye), M. Nemzet (1905. 144. József főherczeg és a czigányok). — Munkái; 1. Azok a
József főherczeg a kisjenői vadászaton, 190L 44. Magyarország elmebetegügye), M. Nemzet (1905. 144. József főherczeg és a czigányok). — Munkái; 1. Azok a